Nagybánya és Vidéke, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-01 / 35. szám
(2) 35. szám. J 912. Szeptember 1. vándorolt be még. Csak úgy hullámzott a sok idegen, ismeretlen arc az utcákon. A 10 órás vonattal jöttek a Szatmármegyei Gazd. Egyesület tagjai mintegy 300-an, Böszörményi Emil alelnök, Világossy Gáspár titkár és Riszdorfer Imre s. titkár vezetése mellett, akiket Palla Sándor beszéddel fogadott, mint a kongresz- szus kiküldötte, ró Ire Böszörményi adott talpraesett, tartalmas választ. A gazdák legelőször a Thorma legnevezetesebb képét az »Aradi vértanukat« tekintették meg, kijelentették, hogy minden előtt ide akarnak zarándokolni. Ugyancsak a 10 órás vonattal jöttek a vasúti szövetség tagjai. A kongresszus. Maga a kongresszus d. e. 10 órakor kezdődött Teleki Géza elnöklése mellett, aki beszédében Mály Sándor tanácsost ünnepelte. A kongresszuson az erdészeti egyesület, a természettudományi társulat és számos más társulat képviseltette magát, sok pedig táviralbau üdvözölte az együtt tanácskozókat. Lázár Zoltán a salgótarjáni bányatársulat igazgatója szabad előadást tartott a bányászatról és kohászatról, rámutatott, esek szükségleteire, bajaira, követelményeire. Majd Litschauer titkár és Gager pénztáros tartották meg beszámolójukat. A gyüié3 12 óráig tartott. Ekkor ugyanis következett a kiáliilás megnyitása, ahol sok ezerre tehető érdeklődő gyülekezett össze. A kiállítás. Neubauer Ferenc min. tanácsos beszédben kérte föl az elnököt: Teleki Gézát a kiáliilás megnyitására, aki azt a bányaigazgatóság pavilonjában szép, lelkes beszéddel megnyitotta s azután kíséretével együtt megszemlélte az összes pavilonokat. A kiállítások többnyire szak dolgokat produkáltak, amelyeknek rendkívül nagy értéke lehet a bányász, kohász előtt, de amelyek a nagy közönséget nem érdekelték annyira, mint pl. az ipar- testület kiállítása, ahol sok nekünk való látni való volt s talán az a baj, hogy túl sok is, a miért aztán megszűnt az áttekinthetőség. Általában sokkal erőteljesebben érvényesültek volna az összes kiállított dolgok, ha 1—2 nagy pavilonban ; állítják ki azokat s nem 17 kicsiben, mert a többnyire kis psvillonokban még a mozgás is nehéz volt. Az agyagipari dolgok domináltak az ipar- testületi pavilonban s keltek is nagyon, de csak életveszéllyel lehetett hozzájok férkőzni. Népszerű volt Simon és Valent is, aki itt is árulta kitűnő hentes készítményeit. Kupás, Jancsovits, Szabó Sándor elismert jónevü iparosok gyönyörű készítményekkel szerepeltek. Remek volt a Vásárhelyi Gyuláné pompás NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE élővirág kiállítása az egyik sarokban, Barna Sándor szűcs készítményei, Takács Károly hordói, Galló Antal íróasztala, Szentiványi lakatos munkái, Kovács Béla elegáns kocsija, Kovács István ezüstös lószerszáma, Mursits Győző szobrász munkái síb. stb. szóval szép lelt volna minden vagy négyszer ekkora bódéban. Sokan látogatták az Andrényi pezsgő sátort, a Luna pavilont, Vértes bútor pavilonját, aki finom ízlésű fehér bútorokat állított ki, s megkóstolták sokan a Virág István misztmogyorósi sósfürdőjének pompás izü vizét is. A többi pavi- ' Ionok sorozatát már lapunk múlt számában ! hoztuk. Általában a kiállítás igen magas nívón állott, gazdag volt, nagyon szépen sikerült, méltó volt a legteljesebb érdeklődésre s György Gusztáv főmérnök fáradhatatlan rendezési buzgalmát első sorban d'cséri. Délután 2 órakor diszebéd volt az István szálló színháztermében, ahol 360-an jöttek össze. Köszöntőt mondottak Farkas Jenő bányaegyleíi elnök, Teleki Géza gróf, Farbaky István, Madarássz/ Gábor, \a\iinnich Kálmán és még számosán. Prodam balesete. Délután 4 órakor lett volna a Prodam Guidó felszállása, azonban — fájdalom — már délben tudtuk, hogy a jeles aviatikus géppróba közben a Bodonkuton lezuhant és súlyosan megsérült. E miatt azután természetesen, elmaradt a repülés, a melynek nagy nézőközönsége lett volna (az ingyenes érdeklődőket nem számítva) talán 10000 is. így kedvetlenül, bánatosan tárgyalta a kö- ! zönség a szomorú esetet; a délutánt a festő- kiáüitás és bányászati kiállítás megtekintésére használta föl s részt vett este 8 órakor a bányász- j zenekar mellett a ligeti vacsorán. Prodam tőből kificzamitotta a jobb lábát. Dr. Lovrich Sándor budapesti kórházi főorvos egy órai műtét utáu a lábat helyre tette s este már jobban volt a súlyosan sebesült, aki cigarettázott és ékelődött akkor is, mikor lapunk szerkesztője őt este meglátogatta. Azóta Prodam folytonosan javul a mai napon elhagyhatta az ágyat, noha teljes felgyógyulásába beletelik még egy kis idő. Prodam balesetét a repü'őtéren gyakran előforduló szélkéresztezések okozták. A kongresszus folytatása. Hétfőn d. e. 9 órakor folytatólag megnyitotta Teleki Géza gróf, elnök az ülést. A bányászat és kohászat belső életébe vágó javaslatok, indítványok tárgyalása volt az ülés főtárgya. Ezután az elnök lelkes szavakkal köszönte meg a kiállítás I rendező-bizottságának fáradozását, továbbá a ki- ! állitóknak mondott jegyzőkönyvi köszönetét a részvételért, valamint a kaszinónak, mely szokott ! előzékenységével látta vendégül a kongresszust Ám épp azért nem is tudom én megérteni, hogy ebből a collecHóból nem vett az állam egyetlenegy képet sem, mind a festőiskola műtermi kiállításból válogatták ki a kiküldöttek s ebben nagy igazságtalanság nyilatkozott, most pedig már jóvá sem lehet tenni a Libát, mert a Kossuth-utcai képeket széthordták. Kezdődik az iskolai esztendő, szükség van a termekre, előzőleg pedig a takarításra. Ha tehát le is jönne a magas állam, már nem találná együtt a* csoportokat. A X. terem az V. leányosztályban az emeleten már sokkal különösebb és gyengébb. Itt Perlőit Csaba Vilmos is bár téli tája elég szép. nagy elváltozást mutat a régihez képpesf. Galin- berli Sándor sok képpel szerepei, de ezek a legszélsőbb irány képviselői mind Bornemisza Gézának, Kornay Józsefnek szintén több képe gazdagítja a falakat, de általában a kiforratlan neo irány dühöngehelyt, tisztelet akivételeknek. Lehet, hogy ők azt akarják, amit a vászonra vetnek s lehet, hogy az a cóljok, hogy ne fessenek a laikus közönségnek, de mégis csak a közönség az élet és halál ura, aki lesulyt és fölemel egyeseket. Sokkalta értékesebbeknek tartom a XI. terem művét (földszint, I. leányosztály) A régi Hollósy-iskola c-oportja (1896—1901.) 9 olyan szép olajfestményt mmat be itt, amiben öröme telik az embernek. A krétarajzok az iskola fiatalabb tagjaitól komoly, elismerésre méltó tanulmányról tesznek tanúságot s látható volt itt. egy pár olyan remek akt, hogy akár a nagy iskolaterembe, az ebő helyekre lehetett volna őket tenni. Az a 16i drb I rajz és olajfestmény, ami itt süiün beborította j a falakat, maga elég lett volna egy kiállításnak s nagy értéket kölcsönzött a Kossulh-uicai el- küiönitménynek. Az iskola alakulásakor, a kezdő években az ilyen növendéki jó munkák is kaptak jutalmakat. Ma miért nem ? Annyira gazdag a magyar festészet, hogy nincs szükség a Parnasszus felé törők bátorítására. Bizony egy kis biztatás fölfér arra, akinek lábait fölsebzi a dicsőség götöngyös, nehéz útja. És végül, talán legméltóbban fejezem be szerény referádámat, ha Thorma Jánosnak hatalmas képéről, az »Aradi véríanuk«-ról emlékszem meg. Ez az óriási mű is ki volt álütva a főgimnázium torna-csarnokában. Ingyen nézhette meg akárki. E! is zarándokoltak hozzá sokan, többen is, mint a »központi« kőpkiálliíásra. A szatmári gazd. egyesület tagjai legelőször ezt keresték föl. Az ő hazafias szivük ide vonzotta őket, a nagy magyar tragédiához. Bizony meghalja a magyar ember leiké», bizony elszomorítja szivét s könyekbe borítja szemét ez a mesteri tudással, érzéssel és akarattal megfőstött szomorú jelenet. Csend van a teremben, nem beszél senki, ború üi minden arcon s mikor kijövünk, még akkor is egy darabig hallgatagokká leszünk, minden ember egy néma | fájdalom volt, aki ezi. a küszöböt átlépte. Nem is szabad Nagybányának ezt az örökbecsű művet elengednie innen. A három pénzintézet -- úgy tudjuk — meg akarja venni s a ligetben külön pavilonban fölállítani. Az eszme már rég fö merült, nem értem, miért késik a megvalósítás. Sumi Nona. ülésezése és felolvasásai idején. Münnich Kálmán j országos képviselő a bányászati és kohászati egyesület köszönetét tolmácsolta általános helyeslés közben a fáradhatatlan elnöknek. Teleki Géza elnök megköszönve az ovácziót, a bányásztestületre hárítja a kongresszus és kiállítás érdemét. Ezután az előadások kerültek sorra. Kádár Antal dr. a nagybányai bányakerület kincstári bánya- ! és kohómunkásainak szocziális viszonyairól éríe- | kezelt harmincz évi megfigyelés alapján. Weltz \ Károly, a Ganz vili. rt. főmérnöke az elektromos ! vontatásról a bányászatban; K. Pauer Viktor a I motorikus erő megválasztásának ala p el veiről a ! fémbányászatná!; s végül Altnéder Ferenc olvasott fel a törés finomságáról az aranyérczek feldolgozásánál. A tetszéssel fogadott felolvasásokért néhány meleg szóval mondott köszönetét az elnök s azután ünnepélyesen bezárta a közgyűlést. Délben 2 órakor diszes ebéden látta vendégül a város a kongresszus tagjait. Az ebéden az első felköszöntőt dr. Makray Mihály polgármester mondotta, üdvözölve a vendégeket a bányász város nevében s éltetve lelkesen Magyarország bányászait s a bányászegyesület vezetőségét. Az üdvözlésre Teleki Géza gróf elnök válaszolt, megköszönve a város páratlan vedégszeretetét s mindnyájunk örömére nagybányai polgárnak vallotta magát, kiemelve azt is, hogy a bány. egy. elnökségét is tulajdonképen Nagybányának köszönheti. Farkas Jenő felsőbányái polgármester az egyesület Nagybánya vidéki fiókjának nevében élteti Teleki Géza gróf elnököt, Litschauer Lajos bányatanácsos, titkárt és az egyesületet. Farbaky István ny. főisk. igazgató, miniszteri tanácsos, a vendéglátó város hölgyeinek és általában közönségének javára ürítette poharát. Teleki Géza gróf ismét felszólalva a jubiláns nőegyesületet köszönti. Bóth Flóris, a rimamurányi társulat főmérnöke az egyesülés előnyeit fejtegetve a munkások egyesítését s az anarkiátót ez uíon voió megóvását hozza szóba s végül az elnököt élteti Végre még tetszéssel fogadott köszöntőt mondott Joós Laojs bányatanácsos. Ebéd közben a bányászzenekar játszott tapssal honorált dalokat, mig az ebéd vége felé a régi szép selmeci burs-nótákban egyesítette az ország minden részéből összegyűlt bányász kartársak lelkét. 5 óra tájban a társaság egy része Borpatakra rándult ki Pokol Elek bányászatának megtekintésére. Aug. 27-én kedden d. e. 9 órakor a kongresszus tagjainak egy része Alsófernezelyre rándult ki a kincstári fémkohómü és a kénsavgyár megtekintésére, más része pedig Felsőbányára a kincstári és magánbányászat megtekintésére. Délben Felsőbánya városa látta vendégül a kirándulókat diszebédjén, melyen számos szép köszöntőből Farkas Jenő polgármester lelkes üdvözlő szavait és Teleki Géza gróf zajos tetszéssel fogadott beszédét emeljük ki. Ebéd után a társaság ifjabb része a tánezteremba vonult föl, ahol szerény zongoraszó mellett, de annál pom- pásabb hangulatban szórakoztak estig. Farkas polgármester köszöntője igy hangzik : Mélyen tisztelt Kegyelmes Uram! Igen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Felsőbánya városa soha nem akart többet mutatni, mint amit mutathatott; de ez alkalommal kevesebbet mutat és ad, mint amennyit mutathatott és adhatott volna. Igen tisztelt vendégeink egy részének tudomása van arról, hogy a város a mai ebédet egy kirándulással kapcsolatban a szabadban akarta adni, de az idő változékonysága miatt e teremben kellett az ebédet felszolgálni. Ezért szerényebb ez az ebéd, mint amilyennek a város óhajtotta volna. De legyenek azért meggyőződve igen tisztelt Hölgyeim és Uraim, hogy e város, amely mindig szívesen látta vendegeit, a legnagyobb örömmel látja a mai kiválóan illusztris társaságot is. Az igen tisztelt társaságra, hozzátartozóikra és első sorban vezetőjükre gróf Teleki Géza Öaagyméltóságára ürítem poharamat. Sokáig éljenek! Esti 8l/a órakor bucsuösszejövetel volta ka- ! szinóban. Szerdán aztán búcsút mondtak vendégeink s több csoportra oszolva utaztak a tervbe vett kirándulásokra Kissarmásra, Kapnikbányára, Má- ramaroszaigelre. A nőegyieí közgyűlése. A Jótékony Nőegylet 50 éves fennállásának megünneplésére ugyanez időben, f. hó 26-án,
