Nagybánya és Vidéke, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1912-08-18 / 33. szám
(2) 33. szám. 17. Siemens és Schukert kiállítása. E rövid elsorolásból is látható, hogy a kiállítás gazdagabb lesz, mint gondolnók, igen sok érdekes és tanulságos dolgot fog bemutatni. S mindezt a közönség ingyen láthatja három napon ál, esetleg később is, ha kellő érdeklődés mutatkozik. A megnyitás 25-én d. u 5 órakor lesz. A kiállítás és a kongresszus alkalmából számos idegen érkezik Nagybányára. Messze földről a mai napig körülbelül százan jelentkeztek, helyből és a közeli környékről 110-en, Tehát 210 hivatalos résztvevő van már bejelentve. A névsorból kiemeljük a következőket: Teleki Géza gróf elnök, Madarassy Gábor államtitkár, Mály Sándor min. tan. a bányászati osztály vezetője, Probsztner Alfréd min. tan. Bár- dossy Antal főbányatácsos, Reményik Lajos fő- bányatanácsos, Grillusz Emil selmeczi igazgató, a körmöczbányai pénzverő igazgatója, Harácsek László min. tan , Topseher Samu föfémjelző hivatali főnök, Gesell Sándor főgeoiogus, min. tan., Gyürky Gyula Ózd, rimamurányi vasgyári igazgató, Münnich Kálmán orsz. képviselő, Kachelman Farkas Selmecröl, Ktchelman Károly gyáros, Palraer Kálmán főrendiházi osztálytanácsos, Henrich Viktor petrozsényi főbányagondnok, Farkas János, Schréder Gyula Budapestről, Wieszner Adolf a sóbányamüvek igazgatója Szlatináról, Reiszner Miksa mint tan. Baszterczebányáról. A kongresszus tagjai, a kik aug. 10-ig Budapesten jelentkeztek, kedvezményes jegyet kaptak. A programra a maga egészében nem változott, eddig a következő képet nyújt: Augusztus hó 24 én — szombaton —d. u 5 órakor érkező vendegek ünnepélyes fogadtatása (bányász zenével) a vasúti állomásnál, — elszállásolás. Esti 7 órakor az Igazgatótanács ülése a m. kir. bányaigazgatóság tanácskozó termében. Esti 8 órakor ismerkedési estély az István királyban. Augusztus hó 25-én — vasárnap — d. e. 9 órakor váiasztmányi-ü!és a Kaszinó helyiségében; d. e. 10 órakor közgyűlés ugyanott. (Déli 12 órakor a helybeli jótékony Nőegylet 50 éves fenállása alkalmából ünnepi közgyűlés a városháza tanácskozó termében.) Déli 2 órakor ebéd az István királyban. Adja: Nagybánya város. Délután fél 5 órakor a bányászati és kohászati kiállítás megnyitása gróf Teleki Géza Önagyméltósága által. Ezután a helyb. Nőegylet, festők kiállításának, városi muzem, kereszíhegyi és veresvizi bányamüvek megtekintése. Esti 8 órakor vacsora a Széchenyi ligetben bányász zene mellett, a la carte. Az itt hirtelenében fölsorolt adatokból is látható, hogy a négy mütermes pavillonra érdemes, sőt kell legalább egy félnapot szentelnie, aki annyira-mennyire meg akarja érteni ezeket a képeket. A kinek nevét nem említettem, az a világért sem jelenti azt, mintha talán másodrendű, vagy mellőzni való dolog volna, de végre is az ember nem lehet katalógus, hogy szám szerint és név szerint megemlítsen mindent. Ebbe a négy terembe már erősen bevonult az újabb irány, a neo-ímpresszionizmus, de még nem dominál, mint a Kossuth-utczai X. teremben s szinte változatossá teszi a tárlatot. Figyelmeztetem az érdeklődőket, hogy ebben a paviüonban van Balezer titkár szobája földszint, ahol az eladó festmények felől lehet tudakozódni, noha eddig a vásárlás nem vert fel nagyobb hullámokat. Azt azonban megjegyzem, hogy az állam kiküldöttei csakugyan eljöttek s a vásárlásra nézve már elkészítették javaslatukat. Eddig itt mindössze öt kép kelt el. Sumi Nona. Emlékeimből. Irta: R. Thaisz Fanny. Valóban keserűséget érezhet minden tősgyökeres nagybányai polgár, aki szivén hordja szülő városa knlturális fejlődését, és minden egyes lakójának jelétét, hogy a festőkiállitás iránt bizonyos hidegség mutatkozik. Hát még mennyire fájhat ez azoknak, akik hónapok óta tömegesen fáradoztak, hogy az évekkel ezelőtt megfestett képeket megint összeNAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1912. Augusztus 18. Augusztus hó 26-án — hétfőn — d. e. 9 órától előadások tartása a Kaszinóban. D. u. 2 órakor ebéd adja a kér. bányaegyiet. Délután fél 5 órakor kirándulás Borpatakra a Pokol Elek-féle aranybányászat megtekintése. Esti 8 V2 órakor a helybeli jótékony Nőegylet hangversenye az István király Szálló Lendvay-szinházábari, a mely után táncmulatság ugyanott. Augusztus hó 27-én — kedd — d. e. 9 órakor kirándulás Alsófernezelyre a kincstári fémkohómü és kénsavgyár-, onnan Felsőbányára i a kincstári és magánbányászat megtekintése. Déli 2 órakor ebéd Felsőbányán, adja : Felsőbánya város. Esti 8l/2 órakor bucsuösszejövetel a Kaszinó helyiségeiben a la karte. Augusztus hó 28-án — szerda — elutazás, esetleg kirándulás Kissármásra, Kapnikbányára, Máramarosszigetre a sóbányák és petroleum források megtekintése. A nagybányai Jótékony Nőegylet 50 éves judileuma. E hó 25-én — kapcsolatosan a bányász- I kongresszussal — veszik kezdetüket azok az ünnepségek, melyeket a helybeli »Jótékony Nőegylet* 50 éves fennállásának alkalmából rendeznek. A rendező-bizottság már kibocsátotta meghívóit és programmját, mely igy szól: A nagybányai Jótékony Nőegyesület alapszabályait a m. kir. Helytartótanács 1862 jun. 20 án helybenhagyva, alapját vetette Nagybánya város legrégibb jótékony egyesületének. A letűnt félszázad ennek a szerény egyesület- ! nek annyi örömöt, kitüntetést, dicsőséget hozott, hogy büszkén tekinthet vissza nagy elődök fáradhatatlan munkájára, elévülhetetlen si- I kereire. Ezt a munkában és nemes jótékonyságban eltöltött ötven,esztendőt óhajtja az egyesület az év folyamin megünnepelni, karöltve j az Országos Magyaj Bányászati és Kohászati Egyesület kongresszusával. Midőn ez ünnepünkre a közönséget tisz- ; telettel meghívjuk: felkérjük, hogy egyesületünket e nagy örömünnepen személyes illegje enésével kitüntetni kegyeskedjék Nagybánya, 1912. julius hó. Stoll Gáborné elnök. Holímann Árpndné Dr. Makruy Miliályné alelnök. alelnök. Németh Béla jegyző. Ajtai Nagy Gáborné pénztáros. Szőke Béla titk ír. A nagybányai Jótékony Nőegyesület fennállása 50 éves évfordulója ünnepének f. évi aug. 25-én Nagybányán tartandó programmja: Augusztus hó 24-én — szombaton — d. u 5 órakor az érkező vendégek ünnepélyes fogadtatása a vasúti állomásnál, elszállásolás. Este 8 órakor ismerkedési estély az István király szállóban. Augusztus hó 25-én — vasárnap — déli 12 órakor a nagybányai Jótékony Nőegyesület ünnepi közgyűlése a városháza tanácstermében. Augusztus hó 26 án, hétfőn este 8 i/i órakor a Nőegyesület díszhangversenye és utána tánczmulatság a Lendvay-szinházban, a következő műsorral: 1. Prológ. Irta Révai Károly, előadja Stella Aranka. Az élő képekben : Miskolcy Erzsiké, Ábrahám Janka, Lakatos Magdus, Dobró Anna, Gedeon Adél, Thierry Teréz, Szabó Irénke szerepelnek. 2. Wagner Richárd: A bolygó hollandi. I II felv. 1. és 4. jelenete. Előadják : Szabó Sándorné és Jancsovics Margit. 3. Grieg F moll hegedű szózata. Előadja: í Dr. Damokos Andor, dr. Papp Viktorné zonj gorakisérete mellett. 4. Dalok. Előadja: Weisz Piriké. 5. Virágjáték. Személyek : Pillangó; Almer i Mária Vén tudós: Prohászka Sári. Rózsa: Jancsovics Jolán. Pipacs: Knizs Karola. Hóvirág: ! Pityik Irénke., Almavirág: Jancsovics Margit. Hársfavirág: Ábrahám Janka. Ezenkívül tán- ezosnők, tánezosok, énekkar, pillangók és zenekar. A zongora kíséretet adják: Glanser Malvin és Huszár Andorné. A tánezokat Gutt- mann Lajos fővárosi tánezmester tanította be. 6 Liszt: Rigoletto-paraphraise. Előadja: Dr. Lakatos Mihályné. 7. Wagner Richárd Lohengrin nászindulója. Előadja: a zenekar. Augusztus hó 27-én a hangversenyt megismétlik azzal a különbséggel, hogy a 3 és 6 pont alatti műsorban változás áll be; ugyanis e két pontot Faragó Ibolyka, a szatmári kis művésznő fogja betölteni zongorajátékávalHelyárak : a 8, 9, 10, 11 és 12 számú páholyok 30 korona; a 4, 5, 6, 7, 13, 14, 15 és 16 számú páholyok 20 korona; az 1, 2, 3, 17, 18 és 19 számuak 15 korona. Földszinten : I-V. sorig 4 K, VI-X. sorig 3 K XI-XIII. sorig 2 korona; ifjúsági jegy 1 korona. Kezdete pont fél 9 órakor. Az egyes hangversenyszámok alatt az összes ajtók zárva lesznek. Jegyek előre válthatók Kovács Gyula könyv- kereskedésében. gyűjtsék itt, és a legnagyobb csianal elrendezve kiállítsák! F.S íme: — nem találtak kellő méltánylást — az illető köröktől. — Hja! — ez a bizonyos blazirtság, már a huszadik század levegőjében van ! Fájdalom, jelenleg hiányzik városunkból az az összekötő kapocs, mely a főváros és vidéke főnemeseit, Íróit, művészeit hozzánk tudja hódítani. Évekkel ezelőtt gróf Teleki Sándor ezredes teljesítette ezt a nehéz szerepet, aki minden művészetnek lelkes híve volt, aki nem sajnált áldozni sem időt, sem értéket arra, hogy egy-egy nevesebb iró és művész, vendégszerető házában — Koltón vagy Nagybányán — hetekig is jól érezze magát, és emellett fejlessze saját tehetségét is. Tudjuk mennyivel szegényebb lenne a világ- irodalom és a mi kis magyar országunk is, ha nem írhatta volna meg Petőfi Sándor azt a néhány költeményét, a mely Koltón töltött mézeshetei alatt agyában született. Ezeket a költeményeket csak itt, ezen a festőién szép vidéken, ilyen vadregényes helyen lehetett megteremteni. Petőfi idejétől kezdve mindig volt állandó vendége a bohémviiágból a nemes grófnak. Mindet föl nem sorolhatom, mert akkor köteteket kellene írnom egyes alakokról. Mintegy huszonkét év előtt várta Feszty Árpádot a gróf, de időközben el kellett utaznia, azért barátait kérte föl, hogy szórakoztassák vendégét. Egyik ezek közül utószüretet tartott a vendég tiszteletére, a másik elödisznótort. Ez idő alatt kivitték a művészt a Petőfi völgybe is, a hol megtalálta a késő ősz dacára az alig pirosodó és sárguló faleveleket. Lelkesen fölkiáltott: — Ide, ide kellene jönni a festőiskolának, ez a vidék még nincs kellően kihasználva! Az ige testté lön! A nagybányai festőiskola virul és rövid idő alatt hírnevessé lett. Akkoriban festette Feszty a »Bányaszerencsétlenség« czimü képet itt. A következő tavaszi kiállításon láttam a műcsarnokban. Elkelt tudtommal rövid időn. A kép a kereszthegyi bánya száját mutatja, mikkor éppen leteszik a tárnából hordágyon kihozott sérültet bajtársai. Akkor a kép ellen, nekünk bányaiaknak az a kifogásunk volt: hogy a mi elég intelligens bányászaink soha nem viselnek hátrafésült hosszú hajba szorított körfésüt. A nagybányai nöegyletis a Teleki grófoknak köszönheti finom sásfonásu tárgyainak Japán mintáit, mert a grófi pár gyűjtötte össze azokat főúri barátaitól. Nem is volt abban az időben olyan finom sásfonásu tárgy egész közép Európában, mint a nagybányai. Tanúskodik erről a sok arany, ezüst érem, meg díszoklevél. Szerette is a grófékat mindenki a legszegényebb emberig. Ha megjelent Teleki Sándor ezredes nemes alakja a Kisfaludy, vagy Petöfi-társaság ülésein, mindenki fölállva üdvözölte, mert mindenki ismerte. Ilyen helybeli mágnásra lenne Nagybányának a jelenben is szüksége. D. a grófi pár elköltözött, fájdalom, messse örök emigrációba. A szerepet senki át nem vette. Vájjon pótolja-e valaha valaki ? Az Isten nyugtassa meg őket!