Nagybánya és Vidéke, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1912-07-07 / 27. szám

TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE megjelenik ZMixisrzDieiiNr ^rA.sAzE£isr.A.:p Előfizetési árak : Egész évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K. - , . ——— Egyes szám 20 fillér. - -----­Mé g egyszer porváros. Bármennyire látjuk is a jóigyekezetet az utcák locsolásában, egyáltalában nem vagyunk vele megelégedve. A régi jó patriarchalis hordóba egy száz lyuku ócska csövön (mely valóságos fontaine lumineuse játékkal kedveskedik a járókelőknek), bo­csátanak egy köbméter vizet, aztán végig- huznak vele egy egész utcát. Lehet képzelni, mily nagyfokú ez az öntözés!? És ez is történik sepregetés előtt szerdán, szombaton, máskor tehát nem. Ámde, Tekin­tetes Tanács, itt nem csupán sepregetésről van szó, hanem a por állandó lekötéséről. Nagybányán az elmúlt évben 66 ember halt el tüdővészben, 47 tüdőgyuladásban, 8 szamárhurutban, 1 tüdőtágulásban, 1 tüdő- vérzésben. Ez 123. Az influenza nincs bele­számítva és annak a következményei (pl. szivhüdés) és mégis egyharmada ez a halot­taknak. Mondhatjuk 10 pro mill tüdőbajban hal el! Roppant nagy százalék ez, mikor Chikágóban pl. az összes halálozási arány csak 14 pro mill. A port le kell kötni, öntözni kell leg­alább a négy főutcában, ahol nagy a szekér­közlekedés s ahol a lakosok is sűrűbben mozognak s igy a fertőzés veszélye a leg­nagyobb. Jól tudjuk, hogy a tűzcsapok 100 mé­ternyire vannak egymástól s 50 méterre a cső nem vihet el, hisz rövid, de a régi köz­mondás szerint »ha rövid a kardod, told meg egy lépéssel«. Mi nem hisszük, hogy ez a kérdés megoldhatatlan volna. Egy-két j Felelős szerkesztő és laptulajdonos: RÉVÉSZ JÍ.3STOS. «mrud—w—, ti. ui« ht i«i ■ ■■ . cs övet évenkint rá kell szánni, hadd huz- gálják a földön, mint a kigyót, hadd kop­tassák el, csak az egészség legyen meg­mentve. Nagyvárad pl. az utcák tisztán­tartására hetenkint 7000 koronát költ. A szepesi apró-cseprő kis városkákban, tekin­tettel az idegen forgalomra is, mindennap fellocsolják becsületesen az utcákat (Pop- rádon pl. minden nagyobb vonatérkezés előtt). Meg kell ezt honosítani nálunk is és nem szabad az ügyet annyi közönyösséggel kezelni. Már harmadszor írunk hosszabb cikket ez ügyben s a mérnöki hivatal, dacára an­nak, hogy a városnak két mérnöke is van, a fülebotját sem hajtja. Pedig foglalkozni kellene ezzel a kér­déssel, esetleg javaslatot tenni a közgyűlés­nek. Méltó ez arra, how egy fiatal mérnök ambícióval vágjon nekT Mi nem fáradunk .! a sürgetésben s zörgetni fogunk a Tanács ajtaján mindad- dig, mig ezt a nyaraló telepnek alkalmas várost pormentesiti, mert előttünk az lebeg, hogy salus rei pubiicae suprema lex esto. A polgári iskola reformja. Nem a leány-, hanem a fiúiskolákról van szó. Ezek nagy szolgálatot teljesítenek az ipar és kereskedelem szempontjából, amennyiben a klasszikus nyelvek rögös és sokszor hálátlan pályájáról a reális élet felé terelik a magyar ifjúságot. Most ezeket az iskolákat reformálni akar- i ják, hogy még előnyösebben illeszkedjenek ; bele az industrialis közéletbe. Félő azonban, &?c u Ir *, • 'aaonivatai :----------Fe. '' SZÁm alatt_----------­—------- ' 18. SZÁM. ===== h a z országos érte­k ztül. keresk. kamara jó- m ebben a kérdésben leguroDDi Kuzgyuicscn o anásfoglalása, határo­zata annyira mélyen járó, mondhatnánk bölcs, hogy teljesen megfelel a követelményeknek. A Kamara véleménye a következőkben foglalható össze: VII. A polgári iskola reformja. Az országos polgári iskolai egyesület nem­rég országos értekezleten foglalkozott a polgári iskolák reformjának kérdésével Ez értekezleten főleg a következő javaslat emelkedett ki: 1. Az ipari jellegű városokban fejlesztes- sék a hatosztályu polgári iskola a jelenlegi tantervben lefektetett alapelvek szerint rende­leti utón épugy hétosztályuvá, mint a mező- gazdasági városokban, még pedig oly technikai és ipari irányban, ami az illető vidék foglalko­zásának leginkább megfelel. A különböző helyi vonatkozású iparágak tetszés szerint volnának csoportosíthatók, esetleg a gazdasági irányú polgári iskolák 3 típusának (mezőgazdasági, kert­gazdasági, szőllőszet-borászat) valamelyikével kapcsolatba hozhatók. 2. E célból az 1868: 38 t.-c. szerinti tan­műhelyek fejlesztessenek az ipari kézimunka különféle nemei gyakorlati oktatásra alkalmas tanműhelyekké, melyekben a tanulók már az I. osztálytól kezdve gyakoroltassanak. Úgy az elméleti, valamint a gyakorlati irányú ismere­teket mesterek helyett felsőbb technikai isko­lákat (műegyetemet, felső ipariskolát stb) vég­zett egyének, vagy más, az iparban kitűnő szakemberek tanítsák. 3. A polgári iskola egysége oly módon tartassák meg, hogy az általános gyakorlati irányú műveltséget nyújtó tantárgyak, melyek főleg az alsó osztályban helyeztetnének el,min­denütt egyformák legyenek és bizonyos^tago­zódás (helyi tanterv) csak a felsőbb osztályok­ban engedtessék meg. Nyári éj. — Irta: Sajó Sándor. — Langy nyári éj van, fényes, csillagos, Az utcasoron hársfa illatoz ; Illattal, fénnyel, — bűbájjal tele: Ez itt a vágyak zsongó éjjele. A mindenségen forró vágy remeg: Szivemre hull, mint izzó permeteg ; Könnyű fuvalmak hordják szerteszét Nagy, édes titkok halk lélekzetét. A méla csenden dal szűrődik át, Pompázva nyílik millió virág : Tündérkéz lépi s mind rám ontja itt A boldogságnak rózsaszirmait. Valami nesz kél: sóhajtás talán Suhanó árnyak szomjas ajakán ; Lázongó érzés, sóvár gondolat Megdobogtatja ifjúságomat. Valaki szólít, — vagy csak én hiszem S csak te dobogsz itt mámoros szivem, Te lüktetsz végig minden eremen, Örök nagy érzés, — földi szerelem!... Pesti glosszák. — Irta: Doby Andor, a »Pesti Hírlap« s a »Nagybánya és Vidéke« munkatársa. Akik azt hiszik, hogy a 40 fokos hőség a Zazarparti Páris kellemetlen speciálitása, nagyon csalódnak. Hőség van bizony mindenütt, de ieg­kivált Pesten. Itt Nagybányán legalább esténkiat lthüsül a levegő, de a fővárosban az alkonyat és naplemente Utáni órák a legforróbbak. A me­leg ugyanis beleveszi magát a köbe, falba és mi­kor Napisten Őfelsége aranyszekerét bekötteti a kocsiszínbe, előbuvik az elraktározott meleg és kétségbeejti Budapest népét. Van is keletje a fagylaltnak, jégbehütött aludtejnek; hideg sört pedig talán még a leg­vörösebb orrú müncheni spieszburger sem iszik meg annyit egy vasárnap délután, mint amennyit egy gőzölgő pesti polgártárs a meleg miáo, A villamosok alig tudják szállítani a külsőbb peri­fériákra a publikumot. A Hüvösvölgynek, Zugliget- nek és az ujjonnan épült Állatkertnek egyformán rengeteg látogatója akad. Még az Állatkert a legkellemesebb kirán­dulóhely : leszámítva a rósz vicceket igen jól el lehet szórakozni Sziám, Jónás és a többi fene­vadak társaságában. Ugyan Lende professzor már robbanó golyót akart röpíteni Sziám elefánt igen terjedelmes koponyájába, de azután mégis felfüggesztették az Ítéletet és a Schöiibrunnöól Pestre jutott Sziám csak úgy locsolja le vízzel és homokkal a hölgyek toilettjeit, akárcsak I annakelőtte. Szóval Sziámnak minden szabad. A rósz nyelvek azt beszélik, hogy amiképpen Petőfi­nek Lehel vezér volt a példányképe, a nemes állat a képviselőház elnökét utánozza. Még azt is indítványozták, hogy az őrült Sdám és a gróf szerepét cseréljék fel: emezt dugják a ketrecbe, Sziámot pedig ültessék a képviselöház elnöki székébe. Annyit mindenesetre ért az elnökléshez, mint más. # Bizony nyakig vagyunk a politikában. Pest mintha ostromállapotban volna : katonaezredek vo­nulnak jobbra-balra harsogó trombita és pergő dobszó mellett végig a városon, a Zrinyi-sisakos rendőrök mellett kakastollas csendőrlegények vi­gyáznak a csendre és a rendre. Néhány százan már hazamentek Mucsajra és Felsökukutyinba, de azért maradt belőlük elég. Boda ott is akarja tartani őket: félti szegény főváros nyugalmát. A csendőrök a villamosok legújabb szabadjegyes utasai: valamennyinek van a Közútira, Városira, Burra szabadjegye, melyeken is vasárnap dél­utánokon ide-oda cikáznak a derék kakastollasok. Azonban Pest és a vidék igazi ölelkezésének (a szó szoros értelmében) a lizsé a megmondhatója : hol is 10 óra után a csöndérek és a pesti szakács- nék úgy szórakoznak, mintha csak a csöndér elsőéves baka, a szakácsáé pedig ifjú és bohó szobacica volna . , . * Konstatálnunk kell, hogy semmi sem tart örökké. Pest politikai láza néhány nap alatt szétfoszlott és most már uj dolgok, uj csodák iz­gatják Magyarország fővárosát. Most a sportláz, helyesebben olimpyád-láz van a soron. A kávé-

Next

/
Thumbnails
Contents