Nagybánya és Vidéke, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1912-04-14 / 15. szám

«SS* Na gybánya, 1912. Április 14. — 15. szám. r XXXVIII. évfolyam. k* V TÁRSADALMI HETILAP. TV DASAGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ixsriis: XVEIIÍNTID ZEHNT X7XÁ.SÁRIYAP il Felelős szerkesztő és laplulajdonos: KÉVÉSZ J-éLxTOS. Szerkesztőség s kiadóhivatal : Felsőbányai-utca 20. szám alatt. — TELEFOS: NAGYBÁNYA IS. SZÁM. = Az uj g. kath. egyházmegye. Az uj g. kath. egyházmegye kérdése Nagybányát is közelről érdekli. Ha nem volna a város jelenleg sok mindenféle pénz­ügyi művelettel annyira elhalmozva, azt mondanók, hogy Nagybányának is pályáznia kell a püspökségre s áldozni érette, hogy a központ ide kerüljön. De ha már ezt nem bírjuk, legalább annyit meg kell tennünk, hogy Nagybányát is soroztassuk be az uj egyházmegye kebelébe. Maga az egyházmegye létesülése bizo­nyos, sőt az is bizonyos, hogy a szamos- ujvári megyéből 4 gyülekezetét fognak hozzá sorozni. Még mindig nem volna késő tehát lépéseket tenni, bogy városunk is az uj egyházmegyéhez tartozzék. Nagybánya nem tartozik Erdélyhez s tulajdonképpen erőltetett dolog volt Szamos- ujvárhoz való csatolása. Itt volna az alka­lom, hogy visszacsatolják az egyházközséget a szoros értelemben vett Magyarországhoz, illetve az uj egyházmegyéhez. Nem tévedünk, mikor azt állítjuk, hogy a nagybányai g. kath. egyházközség is ma­gyar szellemű, hazafias gondolkozásu s a nép nagyrésze magyar nyelvű, sokan nem is tudnak máskép, csak magyarul s aki a városban lakik, az mind tud magyarul, le­het mondani kivétel nélkül. Bizony igazságos dolog volna, ha a helybeli g. kath. magyar hívek is imádhat­nák anyanyelvükön Istenüket, az istentisz­telet nyelve magyar is volna, ha már a mise nyelvének megváltoztatását a dogmák nem engedik. Csak a hitélet erősítésére szolgálna, ha | a papok az u. n. áldási cselekvényeket ma­gyarul is végezhetnék. Itt az ideje az állásfoglalásnak, a város is, a g. kath. hívek is megnyilatkozhatná­nak már ebben a nevezetes kérdésben s csatlakozzanak az üdvös újításhoz, mely lehetővé teszi, hogy a magyar ember a maga hazájában még magyarul is imád­hassa Istenét. v. A közérdekű ingó emlékek védelme. Városunkban a csatornaépítés révén sok érdekes régiség kerül felszínre, de kevés kerül azokból a muzeutnba. Nagyobb vigyázat s több lelkiismeretesség kel! .0 ahoz a közönség ré­széről, hogy az így talált tárgyakat megőrizzük a történelem számára. Pedig az ilyen véletlenül talált emlékekre ma is van törvényünk, amelyet jó lesz minden­kinek megszívlelni s még szigorúbb lesz az állapot ezután, amennyiben a Múzeumok és Könyvtárak orsz. tanácsa által készített törvény büntető záradékot is tartalmaz. Közönségünk tájékoztatására főbb vonásai­ban ismertetjük azt: A közérdekből fentartásra méltó régészeti, művészeti, történeti, műtörténeti, továbbá ős­lénytani ingó emlékek és a meteoritok a jelen törvény oltalma s a vallás- és közoktatásügyi miniszter felügyelete alá helyeztetnek. A fentaríandó emlékek közé tartoznak: régi domborművek, szobrok, zománcok, mozai­kok, képek, festett táblák, festett üvegü abla- I kok, miniatűrök, fegyverek, vallásos szertar- 1 tási eszközök, bútorok, hangszerek, koronák, ruhák, gyűrűk, címerek, pénzek, érmek, pe­csétek, karperecek, násfák, edények, kéziratok, nyomtatványok és metszetek, szóval minden néven nevezendő régészeti, művészeti, történeti, vagy műtörténeti becscsel biró emlékek. A megjelölt ingó emlékeket, ha az állam, valamely törvényhatóság, község, egyház vagy más hasonló természetű jogi személy vagyoná­hoz vagy hitbizományi vagyon állagához tar­toznak, valamint templom és más középület díszítésére szolgáló emlékeket vagy ily emlékek­ből álló gyűjteményeiket az ingó emlékek jegyzékébe kell iktatni. E vagyonok kezelői kötelesek a vallás- és közoktatásügyi miniszternek ajánlott levélben hozzájuk intézett felszólításától számított hat hó alatt az említett emlékekről kimutatást föl­terjeszteni. Az ingó emlékek jegyzékét a Magyar Nemzeti Múzeum, mint az »Ingó emlékek felügyelősége« vezeti és a jegyzék egy-egy példánya ennél a felügyelőségnél és minden törvényhatóságnál a közönség számára nyitva áll. Kétség esetében azt, hogy valamely emlé­ket be kell-e iktatni a jegyzékbe, vagy hogy a tulajdonos a jelen rendelkezés alá tar­tozik-e, a vallás- és közoktatásügyi miniszter határozza meg. Ingó emlékek felkutalására irányuló állami ásatás foganatosítása és lelőhely fentarása végett az 1881 XXXIX. törvénycikk 14. § ának meg­felelő alkalmazásával az illető ingatlannak egész­Pesti levél. Budapest, 1912 április 11. Kedves Szerkesztő Uram! Az ég királya uborkazöld színben foszforeszkál a sugár ut de­rekán ; a komor paloták dali kackiássággal nyújtják ódónfehér nyakukat a Nirvána azúrja felé és szent »ringarája« játszik a pleureuseök göndör fürteivel, Írnám — ha modern poéta lennék. De mivel csak egyszerű prózai lélek va­gyok, örömmel konstatálom (aem, hogy: »szi­vem szeret . . .«) végre annyi sok »csapadék« után kisütött a nap s kedélyesen megvilágította a kopott mindenes (őszi, téli, tavaszi, egy sze­mélyben) costümöket, »dércsipte orrokat«, lelep­lezte a felhős napokban »antikoknak« látszó pa­lotákat, hogy bizony azok banálisak és kormo­sak, nemkülönben épületes látvány a »Párisim« magyarosított Zsibárus utcai, saját termelésű structollakon a tél viszontagsága, egyszóval: itt a tavasz. Megjött a pajzán ifjú, hogy megbüvöljön mindannyiunkat; ismét gyerekek legyünk hacsak gondolatban is, alig-alig fékezhetve jókedvünket a friss, erős levegőben, a liget duzzadó rügyek­től telt orgona bokrai alatt. Ilyenkor miudig eszembe jut Oskar Wilde mondása: *Hogy az ember visszanyerje ifjúságát, egyszerűen csak ismételnie kell a bolondságait«. Teljesen iga­zat adok a geniális britt óriásnak s föl tudom tenni mindenkiről, hogy “ nagyon kicsi jóakarat­tal képes is lenne — a bohóságokra. A kikelet lilaköntösü apródja sem váratott magára sokáig, minden sarkon nyújtogatják a »virágárus lánykák« az ibolyákat. A »lányka« kifejezés csak »symbolikusan« értendő, mert a legtöbbje 50—70 év közt ingadozik és óriási különbség van közte, meg a divatlapok színes jelmezképein levő virágárus lánykák között. Mikor pesti lakos lettem az első kiábrán­dulás mindjárt az utca szögleten ért, a hol egy rongyos ruhás, ványadt anyóka, a kire «. , . Ezer tavasz lehelte rá« . . . (lásd: Farkas Imre) nem annyira báját, mint inkább ráncát, nyújtogatta felém ibolyáit, kellemetlen hangon követelve, hogy vegyem meg azokat, miközben durva vic­ceket mondogatott a mellette álló kövér, a »ve­szedelmes életkoron« szintén túl levő »asszony­ságnak«, aki mimósát árult. Bizony egy cseppet sem ideális látvány a borvirágos orrú nyomor, az illatos iehelletü törékeny iukszust tartogatva kérges markában, szinte sajnálom a gyönge, szép­séges virágokat ilyen nem hozzájok illő milleuben. csúnya szavak fertőjében, jó, hogy nem értik sze­gények az emberi szót, mert kétszeres fájdalom lenne halódásuk. Még ma sem tudok hozzá szokni a sors eme dissonáns kézzel festett képé­hez s szinte féltő gyöngédséggel simogattam meg a hozzám került kicsi lila csokrot; szerettem volna letörölni az utca beszédének sarát erről a kedves szerény virágról, amit, talán nincsen is ember, hogy ne szeretne ? Én azt hiszem, főként három dolog van a földön, ami régi ugyan, de mindig uj marad : az ibolya, a szerelem éz a pletyka. Sőt testvé­rek is, egymáshoz szerfölött ragaszkodó ikrek. Mert alig jelen meg a láthatáron az ibolya, va­lamely ifjú remegő kezében, már nyomon követi a szerelem s a fehér kávés nénikék és a fekete pikkolós bácsikák közzé furakodva futva-fut utá- nok a pletyka, e szeles, makacs, vásott fickó, nem tör ődve véle, hogy sokszor összetépi tola­kodásával amazok halványkék sejtésből, rózsaszín álmokból font tavasz koszorúját, messze vetve egymástól a megértő lelkeket. De azért nem kell haragudni túlságosan ez önfejű tolakodóra, mert nélküle az emberiség 99 százaléka elvesztené utolsó illusioját is, ami nél­kül, valljuk meg egész őszintén kedves Szer­kesztő Uram, igen szürke lenne az élet. g^p“ Moderciii berendezett 11 g^a ^ dia Ijr "Vid-ékiek: falélkozó helye! étterem és sörcsarnok "Hü Kitűnő magyar és franczia konyha. í Mr. ílsi TMpztár paistáiátian. DEBBECSSEN, WV HU® Italt Haitik. — IIÉli [ÜStDi SÓI. Figyelmes, pontos és Piac utca CS •«•al»»ds vb Előre megrendelt társas ebéd, vacsora előzékeny kiszolgálás! Kossuth-utca S«8»l Ä8UÄ« dps’ll mérsékelt áron. Telefon: 958

Next

/
Thumbnails
Contents