Nagybánya és Vidéke, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-10-15 / 42. szám
Nagybánya, 1911. Október 15. — 42. szám. XXXVII. évfolyam. Egész év szerkesztő és laptulajdonos : Sévész 0*ános. Szerkesztőség s kiadóhivatal : Felsőbányai-utca 30. szám alatt. —- —■ ■ ■ — ■■ TELEFON: NAGYBÁNYA 18. SZÁM. __= Hi vatal s Riasztó és garantirozatlan hírek terjedtek el a napokban a városnak régóta vajúdó nagy kölcsönéről. Tudvalevőleg ugyanis Nagybánya 2,300.000 K kölcsönt akar fölvenni egyes már eszközölt és még eszközlendó beruházásokra. Az ügy fölment a főispánhoz, aki visszaküldte, aztán fölment a miniszterhez, aki szintén visszaküldte s igy terjedt el a hire, hogy a város nem kapja meg a kölcsönt, amelyre pedig már sok iparos és vállalkozó vár hónapok óta. Ráduplázott a rossz hírekre a »Nagykároly« czimü lap, amely október ll-iki számában szó- ról-szóra ezt a hirt közli: — Nem szabad adóságba keveredni. Nagybánya város közcélokra egy 2,300000 koronás kölcsönt akar fölvenni. A tanács erre vonatkozó határozatát azonban a miniszter a napokban megsemmisítette, illetve nem hagyta jóvá. Rövid, de velős és érdekes. Mi már most erre nézve két dologgal tartozunk a közönségnek, az egyik az, hogy fölvilágosítsuk az adóságba keveredésről. Nos tehát itt nem kártya és váltóadósá- gokról vagy elfecsérelt százezrekről van szó, hanem a legutóbbi három év rohamos haladásának befektetéseiről. A város nem adhatja el a házait, földjeit, sőt még a regale papírjait sem, hanem hitelműveletre szorul, mint minden város, mikor valami nagy kérdést akar financircrnL A »Nagykároly« cimü lap kifejezése tehát nem megfelelő, annyival inkább nem, mivel maga a nevezett lap is mondja, hogy a pénz »közcélokra« kell. Másik kötelességünk, hogy a nagy kölcsön jelenlegi állásáról fölvilágosítsuk az érdeklődő közönséget és megnyugtassuk. Tehát a dolog úgy áll, hogy a miniszter nem egyébért, hanem csak azért küldte a mejébrét , . . .. „ . cm a varoshoz) az ügyet, hogy a i a vasútra vonatkozó hozzájárulást nagyja juva s a miniszter azután fogja az engedélyt megadni a nagy kölcsönre. A vármegyei közgyűlés pedig ezt a jóváhagyást tegnapelőtt meg is adta a vasúti hozzájárulásra nézve s igy most már semmi sem áll útjában annak, hogy a miniszter a maga részéről is aláírja a nagy kö.csönt, ami nemsokára várható. Az érdekelt vállalkozók tehát nyugodtan lehetnek, hogy az ügy végre-valahára dűlőre jut, valószínűleg még ebben a hónapban. Az alispáni jelentés. Iiosvay Aladár alispán terjedelmes félévi jelentést adott be a csütörtöki vármegyei közgyűlésnek. Az érdekes jelentés főbb részeit a következőkben közöljük : A vármegye 1912. évi költségelőirányzatában tekintetbe véve a közegészségügyi szolgálat kiváló fontosságát, miután a vármegyei főorvost külszolgálati hivatalától napokon keresztül távol tartják, egy t. segédorvosi állás rendszeresitését javasolom, ezen javaslatomat az állandó választmány elfogadván, ezen uj állás javadalma a kölségelőirányzatba beállittatott. Egyebekben a költségelőirányzat a tényleges szükségnek megfelelően állíttatott össze. A községeknek törvényhatósági jóváhagyást igénylő ügyei mindinkább szaporodnak: ezeknek a törvény által előirt időben történő elbírálása annak dacára megtörténik egy kit esetet- ..-/éve, amely egy-két ügy az idő rövidsége miatt nem vehető be a tárgysorozatba. A folyó évben tartott egy rendes és három rendkivü'i közgyűlésen a 11-od aljegyző által feldolgozott 292 drb oly községi iigy nyert törvényhatósági elbírást, amely ügyek adásvétel kölcsön ügyletek, segélyezések, építkezések és a szervezési szabályrendeletek módosítására vonatkoznak. Az elmúlt félévben a magyar állam kötelékébe való felvétel két esetben történt; elbocsátás nem volt. Az anyakönyvvezetés az elmúlt időszak alatt teljes zavartalanul eszközöltetett, kivételes rendszabályok alkalmazását semmi sem tette szükségessé. Általában az anyakönyvi ügyek ellátása mindenütt teljesen kielégítő. A kivándorlás az elnrtm év ugyanez időszakához viszonyítva, feltűnően csökkent, mert mig 1910. május 1-től október 1-ig 841 egyén kért és 782 nyert külföldi útlevelet, addig a jelen időszakban 529 egyén kért és 474 nyert útlevelet. Könyöradományra szorulók száma szintén kevesebb mert mig az elmúlt év ugyanezen időszakában 210 engedély adatott ki, addig ezen időszakban kiadott engedélyek száma 100. Az 1910. év ugyanezen időszakában 9, a jelen év ugyanezen időszakában 18 engedély adatott ki, házaló kereskedésre. Honvédelmi miniszter kiküldöttje a katonai, illetve mozgósítási utasítások ügykezelését járásonként s a központban is megvizsgálta s kisebb eltérések kivételével helyesnek találta. A mozgósítási utasítások kezelésénél az újabb rendeletek alapján némi módosítást elrendelt. Az újonc jutalék végleges számbavétele az elmúlt hónapban foganatosíttatott. A közegészségügyi állapot a törvényhatóság területén az 1911. évi április hó 1-től az 1911. évi szeptember hó 1-ig terjedő időben általánosan kedvező volt. A heveny fertőző kórok közül ezen időszakban a vörheny, hökhurut, roncsoló toroklob és a kanyaró lépett fel nagyobb terjedelemben a törvényhatóság egész területén és pedig úgy szórványosan, mint járványosán. Járványos jeleggel uralkodott: 1., a vörheny: Alsófernezely, Porcsalma, Nyir- derzs, Kisbozinta, Nagykörtvélyes községekben és Nagybánya r. t. városban; 2., a hökhurut: Nagysomkut, Mezőterem és Sza- moskrasső községekben ; 3, a roncsoló toroklob: Felsőujfalu, Szakállas- dombó községekben és Nagybánya r. t. városban ; 4, a kanyaró: Kővárremele községben ; 5., a vérhas: Láposbánya községben és Nagybánya r. t. városban; 6., a himlő: Kaplony községben. A járványos megbetegedések elleni védekezés céljából a vörheny, roncsoló toroklob, hökhurut, kanyaró, vérhas, himlő eseteiben az olvasni tudó családokban a védekezés módját ismertető nyomtatvány kézbesittetett. Az Ázsiai kolera veszély elleni védekeSzeretem én tisztán, szelíden Igaz embertestvéremet; Ám ha állat lesz : rá zúdítom A lángoló gyűlöletet. Egy jobb kor képe lengelőttem, A származás hol nem vakít, Hol a munka egyéni érdem Osztja pazar áldásait. Szükség van-e ilyen dalosra? Követnek-e? Nem kérdezem! De a kitűzött célra törve, Megyek előre lelkesen. Dicsőség,hímem csal, nem ámít Hang nem fog megállítani : Ha álmaimból válnak is majd Egy uj Kárthágó romjai. Kezemben a lant, nem teszem le, Bár egy világ támadna rám ! Küzdők sziláján, rendületlen, Mint egy kemény hős a csatán! Vagy ha időnk fagyosra fordul, Csak hóviharát szórja zordul: Olyan leszünk, mint a hegyek, Szikláktól, jégtől érdesek ? Szeretsz-e, mondd ? Óh, de mi sose vénülünk meg, Végét nem érjük életünknek, Jó kedvűk, szépek maradunk, Csókot hint szivünk, ajkunk ! Szeretsz-e, mondd ? »Kis testvérkéd álmodik, Szülőid rég nyugszanak : Bántja szived valami, Hogy pihenned nem szabad ? Rosszul érzed tán magad? S Ella reszket, Ella fél, Föllebb huzza paplanét; Tudja, hogy csak jót müveit Egész napon, héten át: Mégse leli a baját. S mint az orvos, aki jól Ismeri kis betegét: Majd be is megy, oda lép, Bölcseséget mond elébb S tapogatja üterét. »Hm ! nagy a baj, nagy biz a! Hol maradt az estima ? Imádkozzál rendesen, Akkor édes gyermekem Alszol nyugton, csendesen !« Ki kenyeret adsz a szegénynek S letörlőd omló könnyeit: Ne légyen soha szenvedésed, Áldássá váljék rád az élet, Ne múljanak gyönyöreid. S mig sziveink legbensejében Százezren fogunk áldani: Te adakozz titokban, szépen; S tetteid Isten közelében Zengjék az üdv angyalai. IJRAK riGYELMEBE! ingek, gallérok, kézelők, nyakkendők és harisnyák nagy választékiban, szolid árak mellett lETa-zai gyártmányú KALAPOK, MAYERNÉL. Xja.piarL.Vc mai száma S oldLal. Versek. — Irta: Dura Máté. — Kezemben a lant. Kezemben a lant, nem teszem le, Bár egy világ támadna rám ! Küzdők szilaj rendületlen, Nyerjek vagy bukjam a csatán. Férfi vagyok, viharban edzett, Elveimben határozott: Hát engem vissza nem riasztnak A nagy hangú kolomposok. Magasba tört, sasröptü lelkem Nem ismer szűk korlátokat: Imádom azt az isteneszmét, Mely szívemben visszhangot ad. Úgy dalolok a földi rendről, A hogy hatását érezem ; Mert a világ igaztalan, vad: A nótám is könyörtelen. A szolgaság, nyomor, gyalázat, Megreszkettet orkánszerűn: Fölkorbácsolt indulatomnak Szókat nem adni volna bűn! Szeretsz-e, mondd? Ha majd a rózsák hullni fognak, Vége szakad ifjú korunknak, Csók helyett dér kel ajkamon, Hervadsz te is szép angyalom: Szeretsz e, mondd ? Mi akkor is mint a galambok, Édes örömnek adva hangot: Korunkról elfeledkezünk, Turbékolunk, kedveskedünk ? Szeretsz-e, mondd ? Ella baja. Ólomszárnyu szürke éj Megveri az ablakot: »Nálad még a lámpa ég ? Mondd csak Ella, mi bajod ? Mért vagy olyan izgatott?« »Ejnye, ejnye, — szól az éj — Már ez komoly baj lehet! Megvizsgálom lelkedet, Megnézem, mitől remeg, Tovább addig nem megyek!« Áldás. Majorodban. Majorodban kószálsz napestig Utánad a Nap is lesekszik. Az a madár is a bokorból Tekintetével összecsókol. Szeretnek fák, füvek, virágok, Féltőén én is rád vigyázok ; Az Égtől is kell óvakodnom ; Nehogy szivemtől elraboljon. Galambjaid szép tarka ezre Bokádat csípi elepedve S ha fűbe ülsz egy libbenéssel: A Hold szinte elődbe térdel. Erdőben. Mig te vadászol, engem addig Fű selymes ágya befogad. Hűhód az erdőn visszahangzik, És szövi szépen álmomat. Egygyek vagyunk hát valahára Már a halál se téphet el. Dalom frigyáldó szózatára Házunkon gólya kelepei. Ez újszülött neved viselje, Minden vonása a tiéd. Gondozd, öleld óva, szeretve, Hogy nemessé tegyük szivét. Nézd, e lovag is hogy kifejlett, Lelkemnek mása, kis fiam. Azt mondja,hogy övészerelmed S duzzog rám értted játszian. , Ejh fürge gólya, sok a sok már, Megint csecse-babát hozott S hogy ott van a keresztmamá- Fi, lány belekapaszkodott, [nál: Fátyolt,ruhát úgy ráncigáinak: Babust kicsenni nem szabad. Ajtót becsuknak, rá a zárat, És zörgetik a kulcsokat. Csititom őket. Könnyem árad Az édes nevetés között. Piff-paff, dirr-durr. No hát mi már az ? Álmaimat lövöldözöd?
