Nagybánya és Vidéke, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-03-05 / 10. szám
Nagybánya, 1911 Március 5. — 10. szám. XXXVII. évfolyam. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE TRIEGKTEILB INTIK IMI INT IDE UNT A Előfizetési árak : Egész évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos ; Bévész Crázios. Szerkesztőség s kiadóhivatal : Felsobányai-utca 20. szám alatt. ^ - TELEFON: NAGYBÁNYA 18. SZÁM. — ■■■■■■■ A láposvölgyi vasút. Ha az ember Magyarország vasúti térképére tekint, azonnal szembeötlik egy nagy sziget, melyet vasútvonalak nem szelnek át s amely Sziget, Nagybánya, Radna, Kolozsvár között fekszik. Talán ez a legnagyobb sziget ma a térképen. A kereskedelmi miniszter is megszívlelte ezt az állapotot, mely már nem a 20-adik századba való s mint legutóbb kijelentette a küldöttségnek, hajlandó a vasútépítésbe belemenni, de az érdekeltek is tegyék meg a magukét. A láposi vasút 79 5 kilométer volna. Az állomások igy következnek egymásután: Giród- tótfalu, Felsőbánya, Laczfalu (20 km. Nagybányától), Sándorfalu és Pusztatelek egyesült állomás 22 km. (innen mehetne idővel a kapniki elágazás). Gyertyános és Garbonácz 26, Berencze 31, K.-Monostor 36, Rózsapataka 40, Nagybányától 44 kilométernyire volna a Nagyhegy alatt az alagút, ezután következik Kóhpataka állomás 50 km., Istvántelep 54 km., Magyarlápos 56 km., Domokos 60 km., Alsó-Szücs 64 km., Felső-Szücs 72 km., Tőkés 76 kilométernyire Nagybányától. Magyarlápostól egy mellékága lesz a vasútnak, mely Rogoz és Oláhlápos községeket köti össze, ez a vonal 10 km. hosszú, Oláhlápos 66 km.-re van Nagybányától. Kevés vonal nyújt olyan gazdag tápot egy vasútnak, mint ez. Laczfalu vidékén gyümölcs, Sándorfaluban fa van, Gyértyánoson fa és gyümölcs, Garbonáczon kénes fürdő, Berencze tájékán mész, Monostor vidékén élő állat óriási vásárokkal, fa és gyümölcs, Istvántelep mellett, Macskamezőnél vasérc és fa, Láposon fa, élő, gyümölcs, mész, tűzálló agyag, ásványvíz, gyapjú, Domokoson élő és gyümölcs, Szócsőn, Tőkésen fa nagy mennyiségben, óriási kincstári erdők, élő, faszén, gyümölcs, Oláhlápos vidékén szintén fa, élő és érc, különösen kénkovand. Tizenhét állomása lesz a vonalnak, de hány községet köt össze! Hisz egy-egy állomás 5—6 községnek is szolgál. Ez az életrevaló vidék fel fog virágozni, meg fog gazdagodni pár év alatt. Kevés vasút tárt föl annyi kincset Magyarországon, mint ez. Magunkról, másoknak. — Bévész János uj könyve. — A minap egyik nagybányai kitűnőséggel (kedves és csipősnyelvü főtisztviselő) a különféle életpályákról beszélgetvén, megállapodtunk abban, hogy a protestáns papi pályának két lényeges jellemvonása a függetlenség meg a szegénység. — Minő ellentmondás — kiált föl a nyájas olvasó — hiszen én eddig azt tudtam, hogy szegény ember nem lehet független ; hogy a függetlenség éppen a vagyonilag jól helyezettek kiváltsága ! Hát hiszen nem is úgy értem én a függetlenséget. A protestáns pap — sajnos — nem az anyagi gondoktól szokott független lenni; mert földi javakban rendszerint szegény; hanem független az egyházi hatalmasoktól és világi kegyetlenektől egyaránt, mindaddig, mig — az egyházi és világi törvényekkel össze nem ütközik. Igaz, hogy az efajta függetlenség biztosításáért nem köll éppen protestáns papnak lennie az ember fiának. Ami meg a szegénység kérdését illeti: ebben már nincs tagadni való; szegények vagyunk, de jól élünk; vagy legalább igyekezünk jól élni; azaz: folytonosan abban mesterkedünk, hogy olyan helyzetet teremtsünk magunknak és családunknak, amilyet a társadalom megkíván tőlünk, de amilyen helyzetet a legtöbb szegény eklézsia nem biztoAhat a maga lelki- pásztorának. Innen van, hogy a protestáns papok közt sűrűn találkoznak ezermesterek. Az élet, ez a nagy tanítómester, sokoldalúvá teszi őket. Az egyik minta-gazda, a másik hires méhész, lelkes gyümölcstermelő, kitűnő Az alkalom tehát megvan, itt az idő, hogy az európai forgalomba Monostor is, meg Magyarlapos is behelyezkedjék, csakhogy ez magától nem megy ám, a községek hozzák meg azt az áldozatot, amit a haladásért, földjeik, házaik értékének emelkedéséért józan észszel megtehetnek s akkor mindjárt együtt lesz a szükséges összeg. Egy harmadát kell a részvények értékének biztosítani, enélkül nem lesz építés, a tavasz uj erőt önt az emberekbe, fogjunk ujult erővel az összeg összehozásának s akkor még ez évben megkezdődik a nagy munka, mely Magyarlápost Budapesttel s általa az egész világgal köti össze. A Segélyező-egyesület 1909—10. évi működése. A 1909-10. évben az egyesület egy köz- és két választmányi gyűlést tartott a rendes folyó ügyek elintézésére. Az alaptőke ezen évben 803.30 K-val, az alapitó és rendes tagok száma is örvendetesen gyarapodott. Uj alapitó tag: Gondos Gyula, gyógyszerész. Uj rendes tagok : Balint Imre erdőtanácsos, néh. dr. Bojtkor Ambrus orvos, Go.'denberg Lajos kereskedő, Jancsovits József iparos, Ketney Mihály bányaigazgató, Kiss Béla mérnök, Mike Pál tanító, Muzsnay Ferenc bányatőmérnök, dr Chsavszky Viktor orvos, Papp János lelkész, Pialthy Géza kereskedő, Steinfeld Móric kereskedő, Steinfeld Sámuel kereskedő. De súlyos veszteség is érte az egyesületet Papp Sándorné, Szeilemy Géza alapitó tagok s Halmay József halálával, ki az egyesület - :k alapításától fogva buzgó alapitó tagja és lelkiismeretes pénztárnoka volt. A rendes tagok közül meghalt dr. Bojtkor Ambrus. Hálásán és áldólag örökítjük meg emléküket egyesületünk történetében is. Az egyesület jelenlegi tagjai: 1. Örökítő tagok bemutatási joggal: Kerületi kir. bányaigazgatóság évi 200 K-val, Felsőbányái Takarék- pénztár 1000 K alapítvánnyal. 2. Alapitó tagok: Barbul Gábor, földbirlokos, Hidegkút; Blaskovits Gyula, földbirtokos Tiszaujhely; Néh. Buhl Károly, bányatanácsos ; Gr. Dégenfeld Sándor, Erdőszáda; Dergá's Sándor fg. tanár; Néh. Dienes Dezső, főszolgabíró; Dr. Dunay János ny. rk. plébános, Budapest; Ember Elek, gyógyszerész, Budapest; Farkas Jenő, polgármester, FeLóbánya; Érettségit tett tanulóink az 1907—8. isk. évben; Felmérési Felügyelőség 1. sz., Kassa; Felsőbányái gk. egyház; Felsőbányái kincst. bányaszemélyzet (100 K) Néh. Gergely Károly, ref. lelkész; Dr. Gondos Mór, orvos; Gondos Gyula szövetkezeti igazgató és a többi. Sőt akárhányat ismerünk, aki mint mesterember is (asztalos, esztergályos) megállja a helyét. És ez a sok mindenféle foglalkozás éppenséggel nem vonja homályba a palástot. Az ezermester pap általában papnak sem utolsó. Eleget tesz hivatásának is. (— Jó jó, de mi van a Révész János uj könyvével? — Türelem nyájas olvasó, mindjárt rákövetkezik a sor.) Mikor aztán a protestáns pap olyan-amilyen megélhetésre tett szert a mindenféle dolgai révén: valami luxus-foglalkozásra is ráadhatja a fejét. Például könyvet ir. (— De hiszen ez nem luxus, sőt ugyan jövedelmező mesterség ! — Dehogy, dehogy ; mert lám) Könyvet ir, de nem olyat, ami ezer meg ezer példányban elkelvén, hoz az Írójának: némely harminc" annyit, némely hatvanannyit, más meg százannyit- Hanem könyvet ir, amely elismerő-, meleg kritikát vált ugyan ki a szaktekintélyek tollából, de jó, ha behozza a boldog szerzőnek a nyomtatási költséget. Mert kevés, szörnyűségesen kevés a vevőközönségünk. Ám a protestáns iró-pap éppen azért lesz már előzetesen jómódúvá, hogy fajdalom nélkül ráfizethessen a kiadott műveire. Hanem itt is, mint másutt, akad egy-egy fehér holló. Aki t. i. nem fizet rá a szellemi szülötteire. Például Révész János. Tudtommal még egyik könyvére sem fizetett rá. Pedig többször kihívta maga ellen a protestáns pap-irók közös sorsát. N:m állítom egész határozottsággal, de úgy rémük előttem, hogy az öreg Dumas volt az, aki egyik barátjának arra a kérdésére : Milyen könyveket gyószerész ; Néh. Halmay .József, tanár; Harác V - ’b min. oszt. tanácsos, Buda ,st; Hudoba Guszt . .anácsos Nagybánya; Incze Gusztáv ny. k ,, Zombor; Néh. Incze Sándor, bányabirtoko (,iuu tv;. Joós Lajos, bányafőnök, Oláh-Láposbánya Lakatos Ottó, minorita r. tart. főnök, Arad ; Dr. Kádár Ambrus, pápai prelátus, Szatmár (100 K). Dr. Káplány Antal, gimn. tanár: Kende Dániel, kir. erdőmester; Kereszthegyi kincst. bányaszemélyzet; Kiss Gábor, gimn. tanár; Komzsik Alajos, íürdöbérlő, Félixfürdő; Kováts Géza, bányamérnök ; Néh. Kremniczky Albert, bányabiriokos ; Neh. Liebert Lajos, kincst. gépfelügyelő ; Néh. Dr. Lovrich Gyula, kincst. főorvos; Madan Fe- rencz, bányakapitány; Mándy Zoltán, löldbirtokos, Szinérváralja; Magyar Bertalan Közjegyző; Marosán Alhanáz (60 K). Myskovszky Ernő, gimn. tanár, Budapest; Molcsány Gánor, ny. erdőtanácsos; »Nagybánya és Vidéke« szerkesztősége; Nagybányai ev. egyház; Nagybányai casinó-egylet, Év. ref. egyház, Nagybányai kereskedelmi bank, Nagybányai polgári kör, Nagybányai városi takarékpénztár, Neubauer Ferenc, kir. bányaigazgató, Dr. Ölsavszky Gyula, ügyvéd, Nagysomkut, Pály Ede, esperes-plébános, Felsőbánya, Papp Sándor, ny. kir. táblai biró, Néh. Papp Sándorné, Neh. Pável Mihály, gk. püspök, Pemp Aantal, rk. kanonok, Szatmár, Pillér Kálmán, földbirtokos, Sajó-Szt.-Imre, Pokol Elek, bányabirtokos, Dr. Rencz Janos, főgimn. igazgató, néh. dr. Sandean Gergely kincst. banyaorvos,Nagyszeben, Neh. Dr. Schönherr Gyula, múzeumi igazg. őr, Soltész Elemér ref. lelkész, Özv. Spinetti Sándorné, Stoll Béla, ügyvéd, Néh. Süssner Ferenc, ny. bányatanácsos, Felsőbánya, Néh. Svájczer Ilka, Syllabba Ernő, főerdész, Nagysomkut, Szaiiz Mihály, Erdőszáda, Szatmár—nagybányai vasút, Szatmárvármegyei tanári kör, Neh. Szellemy Géza, bányatanácsos, Szokol Pál, bányatanácsos, Felsőbánya, Szőke Béla, h. lelkész, Szűcs Károly, kir. adóhiv. pénztárnok, Méh. Tarczinszky Bonifác, osztálymérnök (100 K hagyaték) Gr. Teleky Géza v. b. t. t., Pribekfalva, Gr. Teleky Janos, Költő. Gr. Teleky Pál, Pribékfalva, Teleky Béla gyógyszerész, Néh. Tur- mann O.ivér, polgármester, Özv. Turinann CLivérné, Varga Lipót, kereskedő, Veresvizi bányamunkás-személyzet, Néh. Zsuífa Fausztin, minorita-r. házfőnök. Jegyzet Akiknél az összeg nincs kitéve, 50 K alapítványt fizettek be, illetőleg Írtak alá. 3. Rendes tagok: Balezer György főgimn. tanár, Bálint Imre, erdőtanácsos, Berghammer Mihály, gazdatiszt, Bertalan Miklós, bányamérnök, Néh, dr. Bojthor Ambrus, lllésfalva, Bombersbach Péter, Borbás Géza, főgimn. tanár, Csüdör Lajos, városi tanácsos, Deli Géza, főgimn. tanár, Demeter Dezső, főgimn. tanár, Fabiáu Lajos, bányafőmérnök, Frankovits Mór, bankigazgató, Nagysomkut, Friedmann Antal, áll. el. isk. tanító, Fülep Imre, főgimn. tanár, Gellért Béla, bányáig, főpénztárnok, Glaviczky Károly, Glück Sámuel, Golszokott olvasni a kedves fia (még akkor gyermek)? azt az apai büszkeségtől sugárzó választ vágta ki: — Az én fiam, ha olvasni akar, maga ir magának könyvet. Hát Révész is idestova ott lesz, hogy ha olvasni akar, egyszerűen előszedi a maga-irta könyveit. Mert a mi tisztelt barátunk nemcsak a társasa- gos életben ezermester, hanem az Írásban is pazarlóan sokoldalú. Ha lapot akar olvasni: előveszi a Nagybánya és Vidékét, amit már vagy húsz év óta szerkeszt; amelynek ezer jóizü krónikáját és a legtöbb, mindig talpra- esett vezércikkét egymaga irta. Ha kedve és ideje van szórakozni, megkeresheti az Ilyen az élet egyetlen meglévő példányát (ez is csak azért maradt meg, mert a feleségének ajándékozta akkor, amikor még sok volt belőle, t. i. a könyvéből). Ha egyházi beszédekre éhezik a lelke, nyúl A keresztre feszitett Jézus hét szózata, vagy az Egyház^ és Haza című müve után, vagy éppen az Igehirdetó vaskos köteteit lapozza végig. Tudni illik, hogy ezt a páratlan (mert az országban egyetlen) ilynemű szak- folyóiratot immár hatodik esztendeje szerkesztgetjük közösen, nagy csendességben; s ebben az ö eddig megjelent huszonhárom beszéde maga egy takaros kötetre valót tesz ki. Ha a történelem rejtélyes, titkos dolgait szomju- hozza, ráuyit A mi osztályrészünkre a nagybányai ev. egyház édes-bús krónikás könyvére, amelyhez nem kisebb férfiú irta az előszót, mint a protestáns történetírás nagymestere, Zsilinszky Mihály. És ha Istennel társalogni vágy a szive szerint : nem kell akkor sem más irók szelleméhez kapcsolnia lelkét, mert Lapta-rD*: asaad száma S oiöLaX.