Nagybánya és Vidéke, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)

1911-02-26 / 9. szám

1911. Február 26 NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 9. szám. (3) Eljegyzés. Kálnay Gyula főispáni titkár eljegyezte néh. Iiosvay Endre leányát. Ilosvay Blankát Nagy­károlyban. A felsőfernezelyi kiütéses tífusz ügyében tegnap az alispán, Hajdú Imre min. egészségügyi felügyelő, dr. Gondos és Madarassy szolgabiró kiszállottak. Megállapították, hogy ^ újabb megbetegedés történt, vagyis 24-én a betegedések száma elérte a 20-at, kik közül 3 igen súlyosan van. Az intézkedésekkel az alispán és a felügyelő teljesen meg voltak elé­gedve, Hajdú meg is dicsérte az eljárást, amilyent, mint mondá, kevés községben tapasztalt. Ma ismét kiszállottak Hajdú és Winkler doktorok. Tegnap sürgönyöztek ismét a belügyminiszternek járvány­orvosért. Hajdú Imre egyelőre itt marad s nem hagyja el a veszélyeztetett területet. Az izr. jótékony nőegyesület ma, 25 én, az István király éttermében batyu-estélyt tartott 2 korona belépő-dij mellett. A mulatságon számosán vettek részt s az úgy anyagilag, mint erkölcsileg igen jól sikerült. Emlékeztető. A város takarékpénztárának vá­lasztmánya holnap, vasárnap d. e. V» 12 órakor tartja évi rendes közgyűlését. Adókedvezmény. Galló Antal helybeli asztalos­nak a földmivelésügyi miniszter adókedvezményeket engedélyezett. Kamarai illeték. Nagybányáról ipar és keresk. illeték címén 1910. évben összesen 2050 korona 40 fillér folyt be s csupán 406 korona 19 fillér maradt hátralékul. A szatmári kiállításra nézve a debreczeni ipar és keresk. kamara kimondta, hogy azt támogatni fogja. A főgimnáziumi segélyzö egyesület március 7-én délután 5 órakor közgyűlést tart. Tárgyak : 1. Titkári jelentés. 2. Zárószámadás. 3. Költségvetés. 4. Az uj tisztikar és választmány megalakítása. 5. Indítványok. Az iparos ifjak egyesülete március 6-én, d. u. 3 és V, órakor rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgya az elnöki és titkári állás betöltése. Gyermekeiöadás. A központi állami iskola tan­testülete egy gyermek-szinielőadás létrehozásán fára­dozik az apró-cseprő gyerekek sorában szinte művészi láz és izgatottság uralkodik s nagyoknak becsületére váló komolysággal iparkodnak nem épen könnyű vállalkozásukat megoldani. Diszkrét elismerés illeti a rendezőséget, hogy mig egyrészt a gyenge lelkekbe a szép örök szeretetét, a művészet iránti rajongást olija be, másrészt a felnőtteknek, ami komor sziveinknek mindennél nagyobb gyönyörűséget szerez s a jótékony­ság oltárára is áldozatot hoz. Az eddigi előadások mindenkit örömmel töltöttek el. Ez a nagyobbszabásu előadás, mely oA uj színházban zajlik le, bizonyára felülmúlja úgy anyagilag, mint erkölcsileg a megelőző játékokat. Az alsófernezelyi ref. egyházközség elöljárósága febr. 18-án nagyon szépen sikerült táncestélyt ren­dezett, melynek tiszta jövedelme (105 K 15 f) az egyház imaház-alapját növeli. Felülfizettek: Haas Norbert 5 K, Salamon Lajos 4 K, Hullán János 3 K, Baczay Károly, Both József, Fischer Károly, Hein­rich Arthur, Kovács András, Ponner János, Rosen­berg Elek, Tomanicska János, Valek Lajos, Setye János 2—2 K; Balázs Kálmán, Babies György, Dre- gyán Lajos, Erdei Gábor, Huszti Lajos, Hausmann Norbert, László Endre, Lévay Endre, Majker András, Majker János, Marosán Gábor, Megyesi Gerő, Mel- lau György, Mészáros Imre, Nagy Géza, özv. Papp Kálmánné, Papp Márton, Repka Nándor, Svedák Erzsébet, Tokay Szilárd, Varga János, Váradi János, Weisz Jakab 1 — 1 K, Hamut Lajos 20 f. Jegyüket megváltották: Kruppa Károly 5 K, Haurik Károly, Hordó Vilma, lile Miklós, Magos Mihály, id Orosz Miklós, Pfeifer Jakab, Szögyény Lajos 2-2 K, ifj. Virág Károly 1 K. Úgy a felülfizetésekért, mint a jegymegváltásokért hálás köszönetét mond az egyház elöljárósága. A Tótfalusi emlókalap. Misztótfaluból értesítik lapunkat, hogy a Tótfalusi Kiss Miklós-emlékalapra az ottani szövetkezetek egyelőre 10 -10 koronát, az olvasókör pedig 20 koronát ajánlottak fel. Az egyesek közötti gyűjtés szintén tervbe van véve. Az eddigi adományok összege az egyház korábban eszközölt gyűjtésével együtt 100 korona. A község képviselőtestülete szintén a legmesszebb menő er­kölcsi és anyagi támogatását Ígérte meg e tekintet­ben, azonban végleges elhatározását akkorra tartotta fent, midőn az ügy a megvalósulás stádiumába jut. — Itt említjük meg, hogy városunkban e célra mai napig 241 korona 63 fillér gyűlt össze s igy az alap eddigi összege 341 K 63 f. Szives adomá­nyokat lapunk szerkesztősége is elfogad s nyugtáz. A magyarországi munkások rokkant- és nyugdíj- egyletének helybeli fiókpénztára március 5-ikén d. e. 11 órakor tartja első évi közgyűlését a polgári kör nagytermében, melyre a tagokat és az érdek­lődő közönséget tisztelettel meghívja az elnökség. Erdőmérnök, ki két évtizeden át a legnagyobb kincstári erdóhatoságok építkezési s műszaki ügyeit önállóan vezette, (a fenyőházai, látralomniczi, csorba­tói fürdőtelepek kincstári szállodái túlnyomó részének, a fenyőházai villamos központi telepnek, villamos fű­résznek s vasútnak, a nevezett telepek úthálózatának, vízvezetékének, világításának, több templomnak ter­vezője s építője) jutányos díjazásért elvállalja emele­tes s földszinti lakóházak, gazdasági épületek, bármely hajtóerőre berendezendő fűrész s más fafeldolgozó telepek, fausztatási, vízimalom-berendezések, erdei s mezei vasutak, villamos világítási s vízvezeték és csatornaberendezések tervezését s költségvetéseinek elkészítését, meglevő vízhasználatok gyakorlási módo­zatainak megállapításához, uj használatok engedélye­zéséhez szükséges műszaki műveletek egybeállítását, épületek becslését, tűzkárok leszámolását, továbbá a felmérés és erdőbecslés körébe vágó s egyéb műszaki munkákat. — Cím a kiadóhivatalban. Voith Gergely szamosujvári igazgató-tanitó 38 esztendei üdvös működés után nyugalomba vonult. Ez alkalomból Szamosujvár lelkes ovációkban ré­szesítette a nemzet derék napszámosát, aki Kővár­remetén született, iskoláit Nagybányán és Szatmári végezte. Kétezer tanítványa volt, akik nagy becsü­léssel és szeretettel veszik őt körül. Megyebizottsági tag volt, királyi elismerésben is részesült. Nagybá­nyáról nősült, Petut Máriát vevén nőül, valamennyi gyermeke a tanítói pályán működik. Az ünnepelt- ben, kinek a Szamosujvári Napló arcképét is hozza, dr. Szappanyos Gerő és Szappanyos Jenő helybeli kereskedő nagybátyjukat tisztelik. A nagybányai állatvédő egyesület választmánya 1911. évi tenruar 26-án, vasárnap délután 4 órakor a kaszinó kelyiségében ülést tart. Tárgysorozat: 1. Az ülés megnyitása. 2. A legutóbbi ülés jegyzőkönyvének felolvasása. 3. Titkári jelentés az egyesület eddigi te­vékenységéről. 4. Határozathozatal az alapitó tagok oklevelei tárgyában. 5. Pénztárnoki jelentés. 6. Indít­ványok. Nagybánya, 1911. február 24. Alexy Kornél litkár. Brogyányi Kázmér alelnök. A kiütéses tífusz mikrobája még ismeretlen. Jellegzetes elváltozásokat nem találnak az ilyen be­tegségben elhaltakon, csupán némi bővérüséget az agy velőben és tüdőkben. A fertőzés után 5 —20 nap alatt tör ki a betegség, átlag 14 nap a lappangási időszak, de néha az érintkezés ntán azonnal beálla- nak a betegség tünetei. Hirtelen kezdődik rázó hi­deggel, általános rosszulléttel, végtag fájdalmakkal, szédüléssel, fejfájással, étvágytalansággal. A beteg arca duzzadt, kékes-vörös, szemhéjai kissé megda­gadtak, fülzugás, gyengeség, sőt eszmélet zavar jön elő. A betegség 4—7 napja alatt eleinte a hason, majd a törzsön és végtagokon kis, kerek, kissé ki­emelkedő piros foltok támadnak, melyek később megsötétednek s igen lassan múlnak el. Öntudat­zavar, delirium, elkábulás mutatkozik stb A hő­emelkedés rendesen 40°-ot mutat s 10—12-őn kö­vetkezik be. Leginkább a betegekkel vagy ágynemű­jükkel, ruházatukkal való közvetlen érintkezés utján jöhet létre a fertőzés, de mivel a tudomány ezt a bajt még kevéssé ismeri, föl kell tenni a fertőzés sokféle lehetőségét, azért a legnagyobb óvatosság­gal kell eljárni a betegek körül, igy pl. Budapesten a rendőrök tavaly csak gummiköpenyben, keztyü- sen és álarccal szedték össze az utcán, vagy nyil­vános helyeken elhullott kiütéses tifuszbetegeket. Ablakos levélboritókok Újabban az u. n. abla­kos levélboritékok kezdenek divatba jönni, ame­lyeknek közepe olajos papírral van ellátva, hogy magának a belül lekvő levélnek a cime keresztül lássék. Figyelmeztetjük a közönséget, hogy hazánk­ban ezeket a borítékokat a postahivatalok elfogad­ják, Ausztriából azonban az ablakos levélboritékban küldött ajánlott levelet nem adják kézhez, hanem visszaküldik a feladónak. Nehogy késedelem álljon be a levelezésnél, egyelőre jó lesz Ausztriával szem­ben az ablakos levélboritékokat mellőzni. Nagy heringlakoma. Hamvazó szerdán, márczius 1-én nagy heringlakoma lesz Rum- pold Gyula vendéglőjében. A húshagyó kedde- sek a fekete-tengeri heringet mindenféle Ínyenc alakban elkészítve terítékre kapják, ami nem zárja ki, hogy abban a nem hushagyózók is, habár szolidabb alakban, ne részesülhessenek. Ez alkalommal először kerül csapolásra a hires Saluator-sör. A lakoma a délután leg­szolidabb idejében, négy órakor kezdődik. Köszönetnyilvánítás. A misztótfaiusi polgári olvasókör által közelebb tartott táncmulatság alkal­mával felülfizettek: Benedek Mózesné 4 K, Sós Károly 2 K, Guttman Sámuel, Szilvási Géza, Romok Lajos, Kató Dániel, Marosán Demeter, Hajnal Antal, Fazekas Mihály, Pele Jakab 1-1 K, N. N 40 fillért, kiknek is szives adományaikért e helyen mond kö­szönetét az elnökség. Továbbképző tanfolyamok tanítók számára. Szat- márvármegye tanítóinak tudomására hozatik, hogy folyó évi julius hó 3-án kezdődőleg 3 hétre terjedő tanítói és tanítónői továbbképző tanfolyamok fognak tartatni még pedig: a tanítók számára az aradi, a bajai, a Csáktornyái és az iglói áll. tanítóképző inté­zetekben : a tanítónők részére pedig a pozsonyi és a sepsiszentgyörgyi áll. elemi tanitónőképző intéze­tekben. Mindegyik tanfolyamra 60-60 hallgató vé­tetik fel, ezek közül 30—30 hallgató államköltsé­gen. A tanfolyamokra bármilyen jellegű elemi isko­lánál működő okleveles tanítók és tanítónők folya­modhatnak. A felvétel iránti bélyegtelen kérvények folyó évi március hó 6-ig a kir. tanfelügyelőséghez terjesztendők be. A kérvényben megjelölendő, me­lyik tanfolyamra kérik felvételüket. Szatmárnémeti, 1911. évi február hó 21-én. Bodnár, kir. tanfelügyelő. Nem akarok részletekbe menni, csak azt mon • dóm még el, hogy igy ment késő estéiig a kitanitás s csak akkor vetett édes anyám neki véget, mikor észrevette, hogy Hörpints sógor az édes apámat állan­dóan »Komám asszonyának szólitgatja, az édesapám meg a Hörpints sógort ugyancsak cirógatja ám! Pár napra rá az öregek útra keltek, a vizi uta­záshoz kellőképpen elkészülve. Az édes apám a bunda alá uszó-ruhát öltött, a nyakába 3 kulacsot akasztott s mindegyik kezében egy evezőlapátot szorongatott. Az édes anyám, az elmerüléstől való féltében, 6 darab uszóhólyagot bigygyesztett az oldalára. Azután érzékenyen elbúcsúzva a Riska tehéntől — akinek tessék elhinni, fogalma sem volt arról, hogy tulajdonkép most ő rajta utaznak tengert látni — meg a többi szomszédtól, beballagtak a szomszéd stációra, megváltották a bilétát Fiume felé s aztán beszállottak a kupétába. Már bizony sötétedni kezdett, mikor Ba- gosra értek. Itt kiabált rájuk a konduktor : — Kutya-Bagos! Átszálló, egy óra! Kiültek az öregek a restorációba, elővették az elemózsiát és elszopogatták az egyik pohár sört a másik után. Mert hát jó előre gondoskodni, arra tájt úgy is kutya meleg lesz! Még felére sem volt a hetedik pohár, mikor hallják ám a hivó szót : — Beszállni! Indulás! Nosza kapkodtak össze-vissza az öregek, csak be a kupétába! Éppen hogy eltalálták, szerencsésen be­jutottak — még pediglen abba, amelyik Fiume helyett indult vissza Piripócs felé. Nagy sietségükben még a fizetésről is megfeled­keztek, úgy szaladt a pincér utánuk. Röstelte is az édes apám szörnyen! No de aztán be is diktálta hű­ségesen: »— Hat, meg fél pohár sör!«. A pincér hét­nek állitotta, úgy mutatott ki az ablakon az öregem : — Nézze kee még most is ott áll az asztalon a fele! Kifizetem, de hozza ide kee,hadd igyam ki elébb ! Az én édes apám mindig szerette a rendet! Nagy jó kedvvel közeledett a konduktor feléjök : a restoracióban a hét pohár sört aligha a feleségivei együtt itta meg ! Az öregem kiáltott rája : — Konduktor ur, hagyjék kee mán békit ! Lát­ták mán a bilétámat, mán úgy is több rajta a lyuk, mint a bilét! A konduktor mosolyogva húzott egyet a rákinált kulacsból — s az én öregjeim meg édes álomba me­rültek. Egyszerre csak azon ébrednek, hogy áll ám a vonat s ugrálnak az utasok a kupéból. A nagy sötét­ségben, meg talán a bütykös közreműködése folytán is, bizony alig találtak a lábukra. Kikászolódtak nagy nehezen, hogy valamelyes szállás felé nézzenek, de hát nem itt az állomáson, hanem majd befelé Fiumában, valami olcsó hajlékban. Neki indultak a sötétnek . . . nagy vigyázva lép­kedve, nehogy valahogy a tengerbe lépjenek. Egyszerre csak odaszól az öregem: — Asszony te, nem érzü holmi tengör szagot? — Nem a — szólt az anyjuk — csak a kutyák ugatnak! Tovább ballagtak . . . Elől az édes apám, az evező lapáttal tapogatódzva a tenger után. — Mán legalább valamelyes embört látnék! — sóhajtott fel az édes anyám. — De hát mán hogy láthatnánk ükét — felelt az öregem. — Nem tudja kee, hogy sötét van, meg azok is feketék. Sötétbe megest nem lehet a feketét látni! — De nézze csak kee — szólt az anyjuk — ott fekszik valaki az utszélen. Hallja kee, beszéget is ! Jó borizü hangon hallatszott feléjük: »— Még egy pintet abból a vörösből!« — Ajnye az árgyélusát — szólt az öregem — ha nem tunnám, hogy taliánul beszél, azt gondúnám, hogy magyarul szót. Pediglen hát nem is sok »i« vót m ■■ ■■ ■■ K ■■ és s bevásárlási forrás! Alapittatott 1894 ben. ékszerész Rákóczi-tér. Ajánlja dúsan felszerelt rak­tárát az összes hires gyárt­mányú órákban. Nagy válasz­tók arany- ezüst és brilliáns ékszerekben, továbbá valódi és china-ezüst árukban. hogy mögérti: — estére sárga porra’ lösz behintve az egész ágya.

Next

/
Thumbnails
Contents