Nagybánya és Vidéke, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-02-26 / 9. szám
NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1911. Február 26. (2) 9. szám. minket s különösen a tojásukat keresik fel nagy előszeretettel derűs, melegebb téli napokon. Nem szabad azonban kizárólag ezen állati segítségre bízni fácskáinkat, annál is inkább, mert a levéltetű ellen biztosan ható és aránylag elég olcsó óvszerünk van. Elsősorban is télen, mikor fáinkat metszük vagy tisztogatjuk, vágjunk le minden oly ágat, amelyen levéltetű tojást látunk s hazavive égessük azt el. Aránylag elég kevés fán szokott a nyáron oly nagy mértékben elázaporodó levéltetű tojása kitelelni. Ha azonban a fertőzött, — rendesen egy éves — hajtásra a korona alakításánál szükségünk van s azt nem akar- nók levágni, vegyünk egy posztódarabot s azzal dörzsöljük le a tojásokat. Mihelyt tavasszal gyümölcsfáink rügyei fakadás- nak indulnak s zsenge hajtáskáik alig egy ujnyi hosz- szuak, máris látni fogjuk rajtuk a levéltetveket. Legjobb ellenük még mielőtt nagyon elszaporodnának, a zsenge hajtásokat 1—F5 százalékos thanaton (dohány- lug kivonat) keverékkel megpermetezni, amely keverékbe ugyanakkora mennyiségű meszet is tegyünk. Miután a levéltetű a fiatal leveleket összecsavarja, ahol ily zsugorodott leveleket találunk, annyira kell permeteznünk, hogy a folyadék a levéltetvek testéig érjen, különben munkánk célt tévesztett. Legjobb azonban az ily zsugorodott levelet levágni, egy zsákba gyűjteni s elégetni, mert azokat továbbra is a fán hagyni teljesen céltalan dolog volna. A Sz. M. G. E. kiállítása. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület igazgatóválasztmánya Falussy Árpád dr. elnöklete me le t ülés- tartott a tagok élénk részvétele mellett. Az ülésnek tárgya volt a kiállítási végrehajtó-bizottság javaslata a nagybizottság összeállítására vonatkozólag, valamint megállapodás azoknak személyében, kik a járási illetve vidéki bizottságok szervezésére felkérendők. A választmány mintegy 600 tagból álló nagybizottság végleges megállapítását arra az időre halasztotta el, amidőn a járási nagybizottságok már megalakulnak, mig ez utóbbiak szervezésére a főszolga- birákat, Nagykároly, Nagybánya és Felsőbánya városokban pedig a polgármestereket kéri fel, hogy ezeket a kiállítás anyagi és erkölcsi sikerére annyira fontos szerveket a legnagyobb előrelátással és körültekintéssel hozzák össze, tekintettel főleg arra, hogy abban vármegyénk minden egyes vidéke úgy legyen képviselve, hogy ilynemű mulasztás miatt a kiállítás sikere semminemű csorbát se szenvedjen. Falussy Árpád dr bejelentette, hogy 21-én Böszörményi Emil dr alelnökkel és Világpssy Gáspár titkárral Nagykárolyban volt, hol az előzetesen felkért alispánnal, polgármesterrel s a szintén összehívott iparosokkal tárgyalt. Minden egyes helyen a kiállítás iránt a legmelegebb érdeklődést tapasztalta a küldöttség s az iparosok, kiknek körében egyesek — az igaz, hogy kevesen — a már ismert módon konkolyt kísérlettek meg hinteni, a felvilágosítások után tömegesen jelentették ki, hogy a kiállításon iparcikkeikkel részt vesznek s mintegy 65-en helyet kértek a nagybizottságban, mivel ki akarják részüket venni a rendezés fáradalmából is. Jelentős határozata volt a tegnapi ülésnek, amelyel kimondotta, hogy a jubiláris kiállítást folyó évi szeptember hó 24. október 2-a közötti időben tartja meg. A kiállítás terminusa szerencsésen van megállapítva, nemcsak hogy valószínűség és tapasztalat szerint ekkor lehet állandóbb jellegű friss időt remélhetni, de bele esik az időbe a szatmári Mihály-napi országos vásár, valamint a lovaregylet szokásos versenye is, amelyhez ha hozzá vesszük a Magyar Gazda- szövetség nagygyűlését és a Vidéki Pénzintézetek Országos Szövetségének kongresszusát, akkor oly tömeges látogatóra lehet számítani, mely kell, hogy buzdítsa termelőinket és iparosainkat a legkomolyabb munkára. Felhatalmazta végül az ülés a végrehajtó bizottságot, hogy a kiállításra vonatkozó általános határoz- mányokat és tudnivalókat állítsa össze s a bejelentő ivekkel együtt a termelőknek küldje meg; igy tehát rövid időn belül abban a helyzetben leszünk, hogy ennek a nagyobbszabásunak Ígérkező kiállításnak részletes tervezetét megismertethetjük olvasóinkkal. Heti .krónika. Olyan korszakot élünk, amikor csupa gyűlésből meg mulatságból áll ki az élet. Bányászat, vörös- kereszt, bank, takarékpénztár, egyház, iparos kör, segélyző egyesület, kaszinó stb. stb. vagy gyülése- zett, vagy gyülésezik, avagy fog gyülésezni. Mit is csináljon a téli évadban a kulturember, mikor a nagy természettel nem foglalkozhatik? Vagy komoly témákat penget népes gyűléseken, vagy pedig mulat. Ma van estirenden a bányász-mulatság a Kaszinóban, meg az izr. filléres batyubál az István Ki rályban, készül a sportestély érdek- és izomfeszitő programmal, a halestély nagy érdeklődéssel és he- ringgel, mindenek fölött pedig a »Mozi«, mely holnap nyilik meg. Ez is újdonság, úttörő munka: állandó mozgó színház Nagybányán! Budapesten a legnépszerűbb látnivalók közé tartozik, ott már minden müveit utcának megvan a maga 1 — 2—3 mozija s az iskolás gyermekek édes gyökér, meg selyemcukor helyett arra költik a kis pénzüket. Nálunk valószínű, hogy szintén közkedvelt dolog lesz. Holnap délután meg este zajlanak le a megnyitó előadások, mondjuk, hogy a közönség fenomenális részvéte mellett. A műsor sokat Ígér, van benne minden, mint a »sörkutyában« s bizonyosan jól fog a sör is izleni utána. A szórakozások és népes gyülekezések közepette vészfelhőként tornyosul a látóhatáron a sok ragályos betegség. Ázsiából, Oroszországból pestissel, Magyar- országból kolerával, Felsőfernezelyről pedig éh- tifuszszal fenyegetnek. Városi plakátok ökölnyi betűkkel hirdetik, hogy »halál van a vízben!« Komoly dolgok ezek, melyekkel nem jó tréfálni, szegény megyei főorvosunk már is áldozata idegenben a hirtelen ragály ózó nyavalyának. Sok okos ember töri már a . fejét rajta, hogy miképp akadályozza meg a bajt? Vajha a jövő héten kedvezőbb értesítést adhatna a krónikás. Áthelyezés. Virág Béla dr. kir. törvényszéki elnököt Fehértemplomból Temesvárra helyezték át. Eljegyzés. Hajdú Sándor nagybányai állami tanító, Hajdú Károly szatmári rendőrkapitány fia, eljegyezte Altnéder Károly helybeli polgártársunk kedves leányát: Bertát. A törvényhatósági ipartanács tagjai vármegyénkben az 1911. évre a következők: Rendes tagok: Glavitzky Károly, Kupás Mihály Nagybányáról, Vagner István, Nagy Mihály Nagykárolyból. Póttagok: Suszterics Ferenc, Bekker Orbán, Hadnagy Ignác, Janiczky György, mindannyian nagykárolyi lakosok. Mai számunkhoz utalványlapokat mellékeltünk t. vidéki előfizetőinknek a hátralékos összeg kimutatásával s mivel szerdán már elseje lesz, kérjük, hogy a pénzek beosztásánál méltóztassanak ránk is gondolni. Dr. Aáron Sándor vármegyei főorvos, mint részvéttel értesülünk, megkapta a kiütéses tífuszt felső- fernezelyi kiszállása alkalmával és súlyos betegen fekszik nagykárolyi lakásán. Tegnap meglátogatta őt Gerlóczy dr., a budapesti Szent László kórház igazgatója, aki állapotát igen súlyosnak találta, azonban felgyógyulásához van remény. Két orvos állandóan a beteg mellett van, akik a városban most semmi szolgálatot nem teljesítenek s azonkívül ápolja önfeláldozó felesége, aki kijelentette, hogy határozottan férje mellett akar maradni, hasztalan igyekeztek őt erről lebeszélni. Aáron gyermekeit elkülönítették. A szatmári kiállítás rendezősége a kiállítás tartama alatt, mint értesülünk, Nagybányára nagyszabású kirándulást fog rendezni. A Kaszinónak e hó 18-án nagy ünnepe volt. Először megtartották a közgyűlést, hol tudomásul vették a múlt évi számadásokat s megállapították az idei költségvetést. Az István Király Szállóba való átköltözés kérdését — mely ellen sürü hangok is emelkedtek — egyelőre tanulmányozás végett kiadták a választmánynak, majd megalakították az uj választmányt, mely a következő: Elnök lett Stoll Béla, igazgató Virág Lajos, pénztáros Malahovszky Imre, ellenőr Harácsek Vilmos, titkár Németh Béla, ügyész dr. Weisz Ignác. Választmányi tagok : L Berks Leó, dr. Kádár Antal, dr. Makray Mihály, Molcsány Gábor, Neubauer Ferenc, Oblatek Béla, Ocsárd Károly, Hubay Zsigmond, dr. Rencz János, Szabó Adolf, Brogyány Kázmér, Dergáts Sándor, Moldován László, Madán Ferenc, Gellért Béla, Szentmiklóssy József, L. Bay Lajos, Martiny István, Csüdör Lajos. Este 8 órakor következett a Széchenyi-bankett, melyen dr. Rencz János főgimn. igazgató igen szép, magas szár- nyalásu és történeti szempontból is értékes beszédet tartott. A társas mulatság aztán reggelig tartott. Sportkedvelők táncestélye. A nagybányai sport- kedvelő ifjúság március hó 4-én, szombaton, a Kaszinó termeiben, a Kaszinó javára vívó és birkózó versenynyel egybekötött fényes táncestélyt rendez. Ez lesz az első böjti mulatság, de egyúttal az első nagyobbszabásu sportmulatság is városunkban. A rendezőség már most is permanenciában van, hogy az est sikerét biztosítsa. Külön meghívót nem fognak kibocsátani, de arra lapunk utján is meghívják az érdeklődő közönséget. Jury tagoknak Damokos Ferencet, dr. Makray Mihályt, Moldován Lászlót, B. Kováts Gézát és Stoll Bélát kérték föl. Ezideig a következő nevezések történtek : Csüdör Gyula vívás, Harácsek Vilmos vívás, Szabados Kálmán vívás, Schwszter Ferenc vívás, Salamon Lajos vívás, Magyar Géza vívás, Szabó István vívás, Jakab Zoltán vívás, Pöttinger Aladár birkózás, Kuku Illés birkózás, Twrman Zoltán birkózás. Oferer Miklós vívás. Egészen érthető dolog, hogy ez estély iránt, melyen először fognak szerepelni amatőr-birkózók, már is városszerte nagy érdeklődés mutatkozik. A versenyek befejeztével tánc s több mint bizonyos, hogy az atléták majd itt is kitesznek magukért. Belépő dijak: Személyjegy 2 K, családjegy 5 K, állóhely 1 K. Kezdete este 8 órakor. Jegyeket Kovács Gyula könyvkereskedésében lehet előre váltani. Átruházás. Simon Aurél misztótfalusi dobozgyáros részére engedélyezett gépsegélyt a keresk. miniszter özv. Simon Aurélnéra ruházta át. — Hát aztán, Hörpints sógor — szólt közbe az édes anyám — szip falu az a Fiuma? — Szip-e ? Hát komámasszony, vét kigyelmed Pestön ? Nem vót ? — No hát épp olyan szip, csakhogy nedvesebb. Annyi ott a viz, hogy még iszszák is. A házak ott vannak a tengör közepin ; még az egyik szobából a másikba is ladikon mögy az embör ! Ott mosakodni nem jár ám az embör a kútra, hanem csak kiül az ablakba s oszt a lába már vízbe van! — Jaj Istenem! — sikoltott az édes anyám — mi lesz azokkal, akik fődszint laknak? — Komám asszony, ne rémüljék úgy el kigyelmed! Nincs azon föd, hát nincs »födszint« se, hanem csak »vizszint«. — Aztán mit csinának azzal a ménkű sok vízzel ? — Mit csinának ? Hát amit mög nem isznak, azt kitöszik száradni a napra, — abbú lesz a só! — Oszt miből élnek arra tájt ? — Szalámit eszik az valamennyi, azt aprít még a kávéba is! — Hát bor van-e ? - - kérdé ijedt képpel az édes apám és felhajtott belőle egy pohárral. — Hogy el ne felejtsen ám magával vinni kigyelmed vagy egy hordóval — kiáltott Hörpints sógor — mert arrafelé csak limonádé terem! Az édes apám szomorú gondolatokba merült. — Édes Hörpints sógor — biztatta az édes anyám — beszéljék mán kigyelmed az odavaló nipessigrül is 1 — Édes komámasszony, ha csak azt akarja, tudok én arrul is. Fekete az valamennyi, mint a ténta. Arra tájt a nacscsága nem lisztöt tesz ám a képire, hanem subickot. Ahány ház, annyi szokás! Nálunk vesárnap a cipőt, arra tájt meg a képit kefélik ki az embörnek. Aztán akármilyen feketék, azt hiszi kigyelmed, hogy félnek egymástól ? Nem a! hanem úgy szeretik egymást, hogy minden gazdának legalább 3 felesége van. Bizony komám uram, arra el lőhet készüve, hogy ha odaér, kigyelmednek is jut még vagy kettő! — A mán töszi! — szólt az édes apám és megivott — két pohár bort. — Hát az asszonynak csak egy ura van ? — kérdé az anyjuk. — Bizony csak egy! No de már erre az édes anyám riva fakadt, kezdett kipakolni, kiszedte a tatisznyábói a malacot a mamája mellől: — ő bizony nem megy ilyen tisztös- ségtelen helyre. Csak azzal tudta az édes apám megnyugtatni, hogy nem vesz ő semmiképp más feleséget maga mellé, meg ha vesz is, csak olyant, ki rája hasonlít. — Osztán milyen a ruházattyuk azoknak a fekete cselédeknek ? — kérdé könnyezve az anyjuk. — Annak utána, minek utána mindig vízbe vannak — hunyorított Hörpints sógor — bizony nagyon mezítláb járnak azok. Az édes anyám mindjárt el is pakolt az édes apám szemére két darab keszkenőt. Ki tudja, mire lesz jó ? — Az árgyélusát! — szólt az édes apám és megivott egy pohár bort — úgy ismerem már azt a nipet, mintha együtt kanászkodtunk vóna. Csak azt tunnám, hogyhogy értjük mög egymást? Tunnak-e magyarul ? — Azt már nőm! — hanem nagyon könnyű az a taliánus nyelvezet. „I“-re végződik abban minden szó, töszöm azt: szalámi, maróni, makaróni, pikoló kapuciner. ' — Osztán amit nem tud kee kimondani, azt ki- mutati. Ha tejet akar: leül kigyelmed a fődre s aztán ekezdi a szék lábát fejni; ha meg kávét: akkor hozzá még rámutat az ingire, mingyár mögtudják, hogy nőm fehiret akar. Vagy ha reggel a hoteliába begyün a szobalány s oszt aszondja, hogy: Csókolom kézit nacscsága (mert arra tájt nagyon mögtisztölik ám az embört!) hogy méltattak alunnyi ? ? Akkor azt mondja kigyelmed: — Csókolom kézit, jól aluttunk vóna, de nem lőhetett alunynyi a sok ... ha szégyenli kee kimondani, hogy mitől nem lőhetett alunynyi, akkor megest kimutati: kikel kigyelmed az ágyból, odamögy a szobalányhoz, mögcsipi. . . osztán egy nagyot ugrik, Möglátja kee( Eladó ház és föld. Az Ötömösy-féle felsőbányai-utcabeli nagy ház, szuterénre építve, 5 szoba veranda, konyha, kamara, 4 pince, két istálló, szin, gazdasági udvar, kert, valamint a kisebbik lakóház (Mikszáth-utca), 3 szoba, veranda, konyha, kamara, mellék- épületek, kert eladó, akár külön-külön, akár együtt, mivel az egész egy két utcára nyúló tágas telket képez. Ezenkívül 11 hold föld, a u. n. palás, mely műtrágyabányának és kőedénygyár céljaira is alkalmas, a Zazar és a vasút mentén, ahol homok és kavics is van, azvizvezetéki központi reservoire mellett, (all holdból 2 hold szántó) szintén szabadkézből eladó. Értekezni lehet Révész Jánossal, xxxxx>c<xxxxxxxxxxx<>^oo<xxxxxxxxx Felsőbányái-utca 20. sz. alatt, aki az eladásra fel van jogosítva. xxxxx>c»o<xxx>>x><xxxxxxx>c>;xxxxxxxx
