Nagybánya és Vidéke, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-02-19 / 8. szám
(2) 8. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1911. Február 19. A tetőfelület egyik oldala lécesre, a másik oldala pedig a szokásos módon deszkával volt bevonva. Az első kísérletezési sik újabb gyártmányú Eternitpalával lécezésre, illetőleg deszkázásra volt befedve. A második sik a belécezett oldalon morva terméspalával, a deszkázott oldalon újabb gyártmányú Eternit-palával volt fedve, mig a lécezett harmadik sik korábbi gyártmányú Eternit-palával és a deszkázott oldal újabb módszerü gyártású Eternit-palával fedetett be. A két első deszkázásra fedett Eternit tetőfelületek alá fürészporral hintett vékony kátrány- papir, mely állítólag sok helyen alkalmaztatik — készíttetett. A belécezett tetőfelületeken minden kísérletezési esetben füsthuzalnyilás készíttetett a lég- huzamnak, a tűz szítására. Ezen füsthuzalnyilásokkal egyenlően a szemben levő függélyes végfal desz- kázásába 1—1, kb. 2 nr magas és 1 m. szeles ajtónyitás készíttetett. A kipróbáláshoz szükséges hőfokok előállítására a kísérletezési alkotmány tejes hosszában a közepén 130 m. gyaluforgácscsal borittatott és 30 liter petróleummal arányosan leöntetett. Az ilyen módon elkészített farakás az ajtókkal szemben levő három helyen egyidejűleg meggyujta- tott. A tűz már 2 perc múlva jól ki volt fejlődve. Leesett a morva pala-táblának első darabja, melyet kevés perc múlva több is követett. 6 peccel a tűz felgyujtása után elkezdtek a régi gyártási mód szerint előállított Eterni-tető lapjai lövésszerü tartós durrogással lepattogni; a lepattogó vékony lapocskák pehelyszerüen estek a földre és a leesésnél többnyire csak kézmelegséggel bírnak. 10 perccel a tűz megkezdődése után a régi Eternittel fedett tetőn lyukak keletkeztek. 17 perccel a tűz kezdete után a belécezett tetőfelület külső oldala fecskendősugárral érintetett. A befecskendezés a terméspala tetőnél a már lepattogott romok leesését eredményezte, mig az uj gyártási módszerü Eternit-palára nézve hatás nélkül maradt. Körülbelül ugyanekkor lángok csaptak fel a harmadik és második sik egyes tetőrészeinek be- omlása által támadt nyílásokból. A deszkázott tetőrész oldalán füst hatolt keresztül a hézagon, maga a tetőfedőanyag azonban sértetlen maradt. 22 percnyi égési tartam után a tető deszkázása részben leégett és lepotyogott, úgy, hogy a fedőanyag a lángoknak közvetlenül ki volt téve. A tetőfelület mégegyszeri befecskendezése után, a tűz kezdetétől számított 25 perc múlva megkezdetett a tűz oltása és nehány perc múlva befejezést nyert. Eredmény: A megtartott szemle azt eredményezte, hogy az újabb gyártási mód szerint előállított műpalával fedett tetőfelületek, amennyiben azok deszkázásra voltak készítve, sértetlenül maradtak és hogy a lécezésre eszközölt tetőfelületek is, dacára, hogy a lécek részben elégtek, egy összefüggő felületet képeztek, mely csak 20 perc múlva kezdett részben beomlani. A termés-pala, valamint a régi gyártású Eternitpala a belső tűz behatásának csak néhány percig tudott ellentálni. A bizottság tagjai azon meggyőződésre jutottak, hogy az Eternit-pala pattogása által, mely a régi gyártmányoknál úgy tüzesetek, mint a mai kísérletezés alkalmával észlelhető volt, az aláhulló könnyű, vékony lapocskák előreláthatólag sem a közelben levő személyek veszélyeztetését nem vonhatják maguk után, sem pedig a lepattogó részek nem képesek a tüzet futótűz módjára terjeszteni. Hogy az Eternit-pala és természetes angol-pala a a külső tűz behatásával szemben kipróbáltassék, 2, kb. 3 — 3 nF nagyságú tetőfelület deszkázásra újabb gyártási módszerü Eternitpalával és angol-palával fedetett be. Ezen tetőfelületekre izzó és égő fadarabok, szalmakoszoruk és effélék tétettek. 10 percig tartó tüzbehatás és fecskendősugárral eszközölt oltás után látható volt, hogy a termés-palalapok a tűz kiterjedése arányában teljesen szétváltak és összefüggésük megbomlott, mig az Eternit fedésben csak 2 lemez mutatott fel a középen hajszálrepedéseket, melyek nem értek a lapok széléig. A két hajszálrepedéses lemeznek összefüggése oly erős volt, hogy azok csak többszöri leejtés után törtek szét. A fedés alatt levő deszkaboritás a palalapok leszedése után is változatlan maradt, Jegyzőkönyv. felvétetett 1910. október hó 30-án Linzben, az ifjúsági játékhelyen különféle tetőfedő anyagokkal tartott tüzpróba alkalmával: Linz tartományi főváros tűzoltósága a tartományi szövetkezeti nap alkalmából különféle tetőfedő anyagokkal tüzpróbát tervezett, melyet akkor el kellett halasztani és amely most már az országos szövetkezet, illetve ezen országos szövetkezet technikai bizottsága által Bécs székesfőváros tűzoltóparancsnoka, Müller Ede ur vezetése alatt lesz eszközölve. A tüzpróba tárgya egy 21 m. hosszú, 5 m. széles és 3 és V2 m. magas reteszes épület volt. A tetőszék egyszögből volt építve, még pedig a meredek oldalával a part, a lapos oldalával pedig a Duna felé. A tető mindkét oldala 7, egyenként 3 m. hosszú síkokra volt beosztva és minden sik egy kipróbálandó tetőfedő anyagnak volt szánva. A lapos tetőrész impregnált lécekkel volt lécezve, a tető meredek része impregnált deszkákkal volt deszkázva. A parti oldalon a reteszfalban hét ajtó volt, még pedig minden sik közepén. Ezen ajtóknak megfelelően a lécezett lapos tetőrészen füstnyilások voltak alkalmazva. A meredek és lapos tetőrésznek egy-egy átel- lenben fekvő síkja egy és ugyanazon anyag részére volt kijelölve, még pedig az első (1) sik lapos cseréppel, a második (2) hornyolt cseréppel, a harmadik (3) műpalával (Eternit), a negyedik (4) morva fbrméspalával, az ötödik (5) cementlapokkal, a hatodik (6) cinkezett vaslemezekkel, a hetedik (7) homokos és kátrányos papírral (Anduro) volt fedve. A szükséges hőség fejlesztéséhez az épület közepében, még pedig annak egész hosszában egy 1 m. széles és 1 m. 80 cm. magas, szalmával és forgácscsal kevert fahulladékból álló farakás volt elhalmozva, amely a gyújtás előtt 70 liter petróleummal lett átöntve. Ezen farakás 2 óra 30 perckor lett meggyujtva és már 2 óra 23 perckor teljesen tűzben állott. A fejlemények megfigyeléséhez az épület mindkét oldalán 7—7 szakértő volt felállítva, kik a következő véleményt adták le: 1. A part felőli oldalon, tehát a meredek deszkázott tetőrészen: A teljes tűz beálltával 2 óra 23 perckor a terméspala részben lepattog, 2 óra 28 perckor, valószínűleg a deszkázásnak átégése folytán a terméspala egyes részei a tetőről leesnek, mely körülmény 2 perccel később a hornyolt cserépnél is beállt. 2 óra 31 perckor a cementlapok és lapos zsindelyekből álló tetőrészeken egy lyuk képződött, melyen a lángok áttörnek, 2 óra 33 perckor a kátrány- papir az ormon égni kezd, ugyanakkor a cementlapokból álló tetőrész átég és a deszkázásnak átégé- séből kifolyólag bedől. 2 óra 34 perckor a kátrány- papírból álló telőrész teljesen tűzben áll, ugyanakkor kezd a bádogtető a széleken elhúzódni. 15 perccel a gyújtás után a tetősik egy könnyű vizsugárral lesz könnyen átlőve, anélkül, hogy változások mutatkoznának. 2 óra 36 perckor a terméspalával fedett rész kezd bedőlni, 2 óra 37 perckor az első hornyolt cserép repedt szét. Ezen időtől kezdve a 2 óra 44 perckor kezdődő és néhány perc alatt bevégzett oltásig a két zsindelysik, úgymint a terméspalával és cementlapokkal fedett rész dől be, mig a kátrány- papírral fedett sik teljesen leég. A tüzpróba végeztével csak az Eternittel fedett rész, mely dacára a deszkázás átégésének, az összefüggést nem vesztette el, valamint a vasbádoggal fedett sik maradt fenn. Meg kell még jegyezni, hogy 9 perccel a gyújtás után a 2. és 3., valamint az 5. és 6. próbasik- nak hézagai közt erős láng tört elő. 2. A dunai, illetve a lapos lécezett oldalon: 2 perccel a farakás meggyújtása után a terméspala kezd leválni, 2 óra 24 perckor a kátránypapir az ormon égni kezd, miután előzőleg egy vizsugárral lett átlőve, 2 óra 29 perckor a terméspala kezd részben bedőlni, 2 óra 33 perckor a cementlapok, 2 óra 34 perckor a hornyolt cserepek dőlnek be részben. 2 óra 35 perckor az Eternit-lapok a megerősítésből kiszabadulva, lecsúsznak, 2 óra 36 perckor a lapos zsindelylyel fedett tetőrész részben bedőlt, 2 óra 39 perckor a terméspalával fedett rész dőlt be, a leesett lapok azonban egészek maradtak. Puskalövéshez hasonló detonáció az Eternitnél nem volt észlelhető, épugy nem lehetett egyes részek leválását tapasztalni. 2 óra 44 perckor a bádogtető meg volt hajlítva, anélkül, hogy az összefüggés a hézagoknál megszűnt volna. A tüzpróba, melynél a kipróbálandó anyagok becslés szerint 1000—1100" C-nek voltak kitéve, mutatták, hogy a megvizsgált tetőfedő anyagok közül a cinkezett vasbádogtetők, valamint a műpala (Eternit) a tűznek leginkább voltak képesek ellentállni és hogy magas hőfok mellett a tűzben előállított cserépzsindely a tűz behatásának nem volt képes annyira ellentállni, mint az utóbb megnevezett két anyag. A terméspalából vagy asfaltpapirból készült tető a szó szoros értelmében egyáltalában nem nevezhető tűzbiztos fedésnek, mert a kátránypapir néhány perc múlva ég, a terméspala pedig, ha ez csak néhány percig van a lángoknak kitéve, elpattog. Cserépzsindely és cementlapokból készült fedelekkel szemben a műpala- és vasbádoglemez-tető- nek lényegben azok az előnyei, hogy ezen tetőfedő anyagok sokkal kisebb súlyúak, mint a cserépzsindely és cementlapok, egy körülmény, mely a kivitelben egy sokkal gyengébb tetőszék alkalmazását teszi lehetővé, továbbá, hogy a tetők, melyek Eternit vagy bádoglemezzel vannak fedve, az alátét (lécezés vagy deszkázás) elpusztulása után sem dőlnek mindjárt be. Hangsúlyoznunk kell még, hogy a néhány év óta bevezetett gyártási mód szerint előállított Eternit-pala minden tekintetben ajánlatos, majdnem tökéletesen tűzbiztos tetőfedő anyag, melynél ezen hiányok, melyekkel ezen anyag ezelőtt egyszer birt (erős tűznek kitéve puskalövéshez hasonló detonáció melletti szétmállás) teljesen ki lett küszöbölve. A tüzpróbához szolgáló épület leírásának ki- egészitéseképen megjegyeztetik, hogy a támasztékok azon célból, hogy azok a tűz behatásának minél magamban, hogy pályámat a vízre alapitom: vagy tengernagy leszek — vagy úszómester! Azonban a fiú tervez — s az apák végeznek ! Édes apám szintén szerette a palacsintát, de — tenger nélkül és mindenképen el akart engem választani az általam választott nedves életpályáktól. Szabóinasnak adott 1!! Képzelhetik, hogy hogyan búsultam, annak dacára, hogy nem vagyok lengyel! Csak az a körülmény vigasztalt kissé, hogy a szabó rendesen ruhákat készít s ruhát némileg a tengerészek is viselnek. A szabóinas foglalkozása igen vegyes foglalkozás. Hol ő ringatja a kis kecske bölcsőjét, hol a májsz- ter uram veri el őt a S/ijjával. Áldozat valétc, bele kellett nyugodnom a változ- hatlanba. No de ha már magam nem juthatok soha a tengerre, feltettem magamban, hogy a gondjaimra bízott pólyásbabából nevelek legalább tengerészt. Mindjárt ez elhatározásom után meg is kezdtem vele a tengerészkurzust. Hogy a tenger hullámzó mozgásához szoktassam, a bölcsőben egy kisebbszerü viharnak megfelelő lendülettel ringattam s apály idején az ágy alá, dagály idején pedig a sifonér tetejére helyeztem. Minden jól ment addig, mig a magasb kiképzés idején a jövő gondjaimra bízott szabóját a tenger sós izére kezdtem már előkésziteni. E célból ugyanis addig ke- negettem a tejes üveg szopókáját sóval, mig egyszerre csak a kis kecskénél olyan betegségi tünetek mutatkoztak, melyek élénken emlékeztetnek a tengerre. A májszter uram szájába vette a szopós-üveget ! Mondhatom, nem jól áll a hosszú szakáihoz 1 És óh! borzalom, rájött mindenre 1 ^irre aztán a májszter uram olyan kötelékekhez nyúlt, melyek öt a ruhájához fűzték Én népiskolai előtanulmányaim alapján egyenes viszonyba hozva azon téhén bőrének vastagságát, akiből a májszter uram szíjjá készült, az én saját bőröm vékonyságával, jónak láttam megugrani az ecsetelt számtani feladvány lebonyolítása elől. Pestre szöktem, itt természetesen olyan foglalkozás után nézve, melyben sok a viz. Eleinte egy bor- nagykereskedőhöz akartam beállani, de végre mégis a tejcsarnokba kerültem. Itt ugyanis az az eset adta elő magát, hogy az egyik tejcsarnoki tisztviselő meglátott egy eleven tehenet, amin aztán úgy elbámult, hogy az állása rögtön megüresedett. Helyette aztán én lettem a tejcsarnokban a VI-od osztályú segédkut- huzogató. Üres óráimban pedig, amint tetszik látni, írok, különösen az önök számára, kedves hölgyeim, hálából azért, mert végre is müíntézetünkböl a legtöbb tej az önök révén fogy el. Bizony már sok kapuciner létrehozatalánál volt az én működésem az alaptényező, midőn imegyszerre egy csomaggal a következőképp megcímzett levelet kapom az édes apámtól: »Adassák ez a levél az én akasztófára való fijamnak, ki jaz szabóságból megugrott. Pestön, a tejfabrikába.« Ez volt a czim, ime a levél gyengéden megstilizált tartalma: »Kölyök! Tisztöllek, az édös anyád nemkülönben egés- ségös, a ki is a házasságunk évfordulóján azt ámodta, hogy a Riska tehénnek kis borja született. Betöttük a lóteriába a házasságunk évfordulóját, meg a borjut és kigyütt ámbóra; 36 frt 24 krt nyertünk, amiből neköd ezönnel nem küdök semmit, hanem hogy mög- lásd, ha szót fogadtá vóna és a szabóságnál maradtá vóna, hát te is velünk gyühetté vóna, mostanság azér is mi mögyünk tengörre, Fiumába. Mihöz képest is ezennel kitagadlak. Maradtam szerető apád. U. i. Az édös anyád is kitagad és itt küd egy tarisznya pogácsát.« A magam akkortájt való nagy szomorúságáról, meg arról, hogy mint Ízlett a pogácsa, meg hogy a Riska tehén mit csinál, ezúttal nem beszélek, hanem legközelebb rövidesen áttérek az én bosszúálló édes apám nevezetes tengeri útjára, intő példát nyújtva mindazon apáknak, kik fiaiknak szót nem fogadnak. Eladó ház és föld. Az Ötömösy-féle felsőbányai-utcabeli nagy ház, szuterénre építve, 5 szoba veranda, konyha, kamara, 4 pince, két istálló, szili, gazdasági udvar, kert, valamint a kisebbik lakóház (Mikszáth-utca), 3 szoba, veranda, konyha, kamara, mellék- épületek, kert eladó, akár külön-külön, akár együtt, mivel az egész egy két utcára nyúló tágas telket képez. Ezenkívül 11 hold föld, a u. n. palás, mely műtrágyabányának és kőedénygyár céljaira is alkalmas, a Zazar és a vasút mentén, ahol homok és kavics is van, azvizvezetéki központi reservoire mellett, (all holdból 2 hold szántó) szintén szabadkézből eladó. Értekezni lehet Révész Jánossal, xxxx>oc<xxxx>oo<xxxxrxxxxxxxxxxxxx Felsőbányai-ulca 20. sz. alatt, aki az eladásra fel van jogosítva. xxxx>c<xx>c<xxx>c<xk><xx>c»c><xxx>o<xxx><
