Nagybánya és Vidéke, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)

1911-12-31 / 53. szám

(4) 53. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1911. December 31. Eljegyzés. Deési Telek István, gróf Károlyi Lajos tótmegyeri uradalmának intézője dec. hó 28-án jegyezte el Nagybányán nagyszalatnai Klauszer Zsófikat. A nagybányai muzeum javára, özv. Schönherr Antalné emlékére, a család 100 K alapítványt tett. Újévi üdvözleteiket a nőegyesület részére meg­váltották : Mikes János 2 K, Vass Lajos és neje 5 K, Fábián Lajos 4 K, Moldován Ferenc Felsőbányáról 3 K. Eljegyzés. Török Ádám m. kir. bányaaltiszt el­jegyezte Bády Erzsikét. Egyházi közgyűlést tartott az evang egyház- község december 26-án, Karácson másodnapján, hol az elnökség első sorban a templom építésről tett jelentést. Vállalkozó nov. 15 re tartozott volna az épületet teljesen készen átadni, ez azonban nem történt meg, csupán annyira haladt, hogy az épüle­tet nagyjából — de nem egészen — befedte. Az építő bizottság bemutatta legutóbbi átiratát, melyet a vál­lalkozóhoz intézett s melyben vele szemben az egy ház kívánalmait összegezte. Ezt tudomásul vették, valamint azt is, hogy eddig az építkezésre 37825 K áll rendelkezésre, 22175 K még mindig födözetlen. Nagyobb adományra kilátás van Ő felségétől, a G A. egylettől, az adó alapi segélyből, a közalapból. A gyűjtést folytatni fogják Második tárgy volt a harangok ügye Az egyház egy 0, egy G és egy esz hangú harangot helyez a toronyba vasállványra, legújabb ingó szerkezettel s erre nézve a szerződést Seltenhoferrel meg is kötötte, az aláírással az elnök­séget bízták meg. A harang ügy sikeres megoldá­sáért a gyűlés többeknek köszönetét szavazott Gyászhir. Kornis Ede helybeli ny. kohóaltiszt sok szenvedés után elhalt dec. 23-án városunkban, tüdő­vészben. A 47 éves ember már évek óta betegeske­dett, különösen a szemével volt sok baja, pár hó előtt tüdővészt is kapott s ennek szenvedéseitől szabadította meg a halál. Gyermekei nem voltak; özvegye és ki­terjedt rokonsága gyászolja. A család gyászlapja ez: Özv. Kornis Edéné szül. Maár Róza neje, valamint a napa, testvérek, unokatestvérek, sógorok és sógornők és az összes rokonság nevében is mély fájdalomtól megtört szívvel tudatja, hogy felejthetetlen jó férje, Kornis Ede nyug. m. kir. kohóaltiszt f. hó 23-án d. u. 3 órakor, hosszas, de békén viselt szenvedés után, megerősítve az üdvösségünkre rendelt utolsó szentsé­gekkel, fáradhatatlan és munkás életének 47-ik és boldog házasságának 16-ik évében csendesen az Urban elhunyt. Drága, kedves halottunk hült teteméi f. hó 25-én d. u. 2 órakor fogjuk róm. kath. szertartás sze­rint örök nyugalomra helyeztetni Nagypénzverő-utca 37. számú gyászházból; mig jó lelkének üdvéért az engesztelő szentmise-áldozatot f. hó 27-én reggel 9 órakor fogjuk a Mindenhatónak felajánltatni. Nagy­bánya, 1911. december hó 23. Áldás és béke lengjen porai felett! Drágasági pótlék a városi tisztviselőknek. Ami nistertől, abból a bizonyos harmadik millióból 4500 korona érkezett a héten a városhoz. A kiosztást a minister a képviselet tetszésére bízza. Talán leghe­lyesebb volna egyenlő összegekben kiosztani ezt a még pedig egyenesen Zágonyiékhoz hajtatott be hintójával. Elmondjam-e, hogy ott milyen örömriadallal fogadták? Nehéz volna leírni, de fölösleges is. Midőn a viszontlátás zajos öröme után néhány tanutlan perce volt Laurának, mélyen szemébe nézve, érzéssel suttogá: — Kisaszony ! lássa már magyarul beszélhetünk ! Emlékszik-e arra, mit mondtam önnek a búcsú pilla­natában ? Laura remegve, pirulva süté le szemét. — Azt mondtam akkor, hogy azt, amit érzek, magyarul akarom bevallani önnek. Ä pillanat itt van. Laura hirtelen felkapta fejét, egy tiltakozó moz­dulatot tett s hevesen mondá: — Ne szóljon, uram! Ne mondjon ki olyat, mit nekem nem szabad meghallgatnom! — Miért ? Miért ne volna szabad önnek meg­hallania, hogy szeretem igaz, sírig tartó szerelemmel 1 A leány eltakarta arcát s egész valója remegett; majd kissé magához térve, töredezve suttogá: — Oh miért, miért mondta ki? Oh ön nagy fájdalmat szerzett nekem I Soha, soha sem lett volna szabad ezt kimondania! Az ifjú megdöbbenve nézett rá: — Laura — suttogá — csalódtam volna önben ? Nem tudna ön engem szeretni? — De szabad-e ? — kiálta egész önkénytelenüi a leány. — Ön gazdag, előkelő — s én egy szegény lelkész leánya . . . — Ah, csak ez a baj ? — mondá örömmel az ifjú. — Nos, legyen nyugodt, az én atyám kereskedő s igy rangban semmivel sem áll önök fölött; ami pe­dig gazdagságomat illeti, ezért áldom a végzetet, mert kedvező helyzetemnél fogva szabadon követhetem szi­vem vonzalmát. Szülőim mindenről értesítve vannak s alig várják, hogy megismerhessék önt és nemeslelkü szülőit. A leány édes ámulattal emelte rá szemét. — És szülői beleegyeznek? Ez az önkénytelen nyilatkozat nagyon hasonlí­tott a vallomáshoz, észre is vette Laura csakhamar, de mégis későn, mert már meg nem akadályozhatta, hogy a boldog ifjú szivére ne vonja. De hiszen jó he­lyen volt ő ott szive boldogságával. Ragyogó arccal mentek be a másik szobába, hol csekély remunerácziót, mivel igy lehetne igazán drágasági pótlékot nyújtani a kisebb tisztviselőknek is, a nagyobb fizetésüek különben is jobban elbírják a drágaságot. Elveszett egy arany antik karperecz a bányaigazgatósági épülettől a festőműteremig és onnan vissza a postáig terjedő utón. A becsületes megtaláló jelentkezzék Révai Ká­rolynál a bányaigazgatósági épületben, hol illő jutalomban részesül. A »Bolond Istók«, mely immár harmincötödik évfolyamába lép, negyedfél évtized óta szolgálja a függetlenségi eszmét. Talpraesett ötletei, csendes humora és maró szatírája osztatlan tetszésre találnak az olvasó közönség minden rétegében. Kérlelhetet­lenül ostoroz pártkülönbség nélkül minden politikai és társadalmi kinövést és félszegséget. A szerkesztő azonban gondosan kerül minden bántó durvaságot és szemérmet sértő kétértelműséget úgy, hogy a család bármely tagja veszély nélkül veheti kezébe. Előfizetési ára évnegyedre 4 korona. Mulattatóbb olvasmányt nem ajánlhatnánk olvasóinknak a hosszú téli estékre. A szatmári jótékony nőegylet január 13 ikán, szombaton a »Pannónia* termeiben, az uj árvaház építési költségei és szegényei javára dominó-tánc estélyt rendez Az estély kezdete fél 9 órakor. Be­lépő jegyek: személy- és karzatjegy 2 K, családjegy 5 K. Felülfizetéseket, tekintettel a jótékonycélra, köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz az Elnökség. Az Elnökség kéri a hölgyeket, hogy lehetőleg Do­minóban jelenjenek meg. A Dominó színe: világos­kék és Páskuj Imre üzletében (Deák-tér) szerezhető meg Jegyek előre válthatók Ragályi Kálmán üzleté­ben (Deák tér, Gillyén ház). Az estélyen Oláh Feri zenekara muzsikál. Köszönetnyilvánítás. Mindazok, kik szeretett fér­jem temetésén megjelenni s nagy gyászuukat szives részvétükkel enyhíteni kegyesek voltak, fogadják, az egész család nevében, hálás köszönetünket. Nagybánya, 1911 dec. 29-én, özv. Kornis Edéné szül. Maár Róza. A kereszthegyi áll óvóbeli gyermekek karácsony­fájára s a szegény gyermekek felruházására adakoz­tak : A bányaigazgatóság 50 K, a nőegylet 30 K, Altneder F. 5 K, Gólya J. 3 K, Bertalan M. Moldo­ván I. 2 K, Czettele F , Kert I, Baggossy S.. Krus- niczky J, Vavrek Lázár M-, Gönczi K., Kocsis K., Matyasovszkv M, Stof F, Török I., Makrai K, Román S., Bárok L., Sztracsanyek B., Kuczko J., Ruszné 1—1 K, Danes L., Lévai M., Szigyártó L, Krusniczky A., Ruskál J. 60 — 60 f, Hollik M., Ulia F., Hotya S. 50 — 50 f, Prigya A., Bodenlosz J., Kol­lár I., Drabán Gy., Puklusné, Bíró L, özv. Májerné, özv. Drabánné, Stof F. 40—40 f, Drabán K. 30 f, Grabán P. 20 f. Összesen 117 K 60 f. Bonis Istvánné küldött gyümölcs és cukrot. Rozsos Istvánné 4 drb játékot. Almer Lajos 2 doboz süteményt. Glück fü­gét, tésztát. Horváth 3 drb zsebkendőt, December 23-án volt karácsoni pásztorjáték s ezzel együtt ki­a karácsonfa gyertyái már meg voltak gyújtva s kö­rülötte sorba kirakva kinek-kinek az ajándék. Lauráé egy kis skatulya volt, mikor azt kinyi­totta, egy kis karika gyüiü tűnt elő onnan. — Jegygyűrű! — kiáltá az öreg lelkész bá­mulva — mit jelentsen ez . . . — Azt, hogy szeretjük egymást! — kiáltá lel­kesülten az ifjú Felsenburg. — Ah, ön elszereti leányunkat ? De hát mit mondanak ehhez az ön szülei ? — Azt kérdezze meg, uram, tőlük — feleié Fel­senburg, a fölnyiló ajtóra mutatva, melyen most egy előkelő tartásu öreg pár lépett be. Felsenburgék voltak. — Nézd anyám ! — kiáltá a boldog ifjú _ ez az én kedves kis menyasszonyom ? • Az öreg úrnő nyájasan emelte szivére a piruló leánykát s szelíden mondá: — Szeresd őt gyermekem, mint ő szeret téged! Oh mi sokat, sokat beszélgettünk rólad ! De most a csacska kis fiú is odatolakodott: — Laura néni, mutasd csak, hadd lássam, mit hozott a Jézuska neked ? — Vőlegényt! — kacagott az öreg báró, ki ezalatt az öreg lelkésszel kezdett beszélgetést. — Nagy leányoknak ez a legkedvesebb karácsoni ajándék! Az ifjú leányka mosolyogva boldogan hajtá fejét vőlegénye szivére, Alvajárók. Irta : Jörgné Draskóczy Ilma. Még semmi az egész. Hisz öntudatlan Reszket kezük még, hogyha összeér. S ha egybekapcsolódik hosszasabban, Egyik sem tudja okát, hogy miér ? Még szinte ellenséges a tekintet, Mi összecsap a két dacos szempárból: Mint bajvivóké. Pedig már a rejtett, A lappangó tűz mélyükön ott lángol. Ajkukról még fulánkos, büszke szóár Tör egymás ellen, támadva, sebezve: Pedig-pedig\ a csókok vágya ez már És menthetetlen el van szivük — veszve. osztás, mely alkalommal 25 gyermek kapott ruhát, 15-en cipőt. 86 gyermek különböző játékot s almát, diót, tésztát és cukrot. A kegyes adományokért fo­gadják hálás köszönetem Kandó K kereszthej óvónő. Az általános titkos választójog nagybány jának vezetősége f hó 31-edikén, vasárnap órakor szabad előadással, szavalattal és táwzt&aí egybekötött kedélyes Szilveszter-estélyt rendez az Almer-féle vendéglő (Finum-csárda) összes termei­ben, melynek tiszta jövedelme egy létesítendő nép­otthon alapja javára lesz fordítva. Személyjegy 1 korona, családjegy 3 korona. Felülfizetések a nemes czélra való tekintettel köszönettel fogadtatnak és jegyzőkönyvileg nyugtáztatnak. Műsor: 1. A »Marseil­laise« eléneklése. 2. Petőfi Sándor: »A nép nevében«. Szavalja Loy Mariska. '3. Az »Uj erkölcs« czimen szabad előadást tart dr. Kacz Izsó. Előadás után táucz, világposta stb. Éjfélkor az uj-eszlendő üdvözlése a Himnusz eléneklése mellett. Vigalmi rendezőség: Alexy Kornél, Berényi Béla, Berger Lajos, Barazsu Dániel. Buksa János, Borsi József, Búzás László, Horváth János. dr. Kacz Izsó, Köves István, Kriss József, Kert György, Katóka Géza, Kardos Sándor, Kosztin Pál, Kosziin Gergely, Kertész Dezső, Loy Klaudius, Marosán Illés, Mester László, Papp János, Szűcs József, Vincze Géza. A »Vasárnapi Újság« deczember 31-iki száma érdekes és gazdag illusztráció-anyagot közöl a Japán­asztaltársaságról, a középkori miniatűr-festészet reme­keiről, a Petőfi-Társaság uj tagjairól, Mexikó érdekes pontjairól (eredeti felvételek után) stb. Szépirodalmi olvasmányok: Kaffka Margit regénye, Lengyel Géza és Kazár Emil novellája, Ady Endre és Haraszthy Lajos versei. Egyéb közlemények: [gróf Zichy Nándor arcképe, Lakatos László cikke, tárcacikk a hétről s a rendes heti rovatok. Irodalom és művészet, sakkjáték, stb. — A »Vasárnapi Újság« előfizetési ára negyedévre öt korona, a »Világkróniká«-val együtt hat korona. Megrendelhető a »Vasárnapi Újság« kiadóhivatalában. (Budapest, IV. kér,. Egyetem-utca 4. sz) Ugyanitt meg­rendelhető a »Képes Néplap« a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 fillér. Humor. A »Nagykároly«-ban olvassuk a követ­kező sorokat: »Hasznos betegség. Nem régen, Nagybányán történt. Az egyik orvos egy beteg zsidó gyermeket gyógykezelt. Mikor a gyermek egészséges lett, az orvos minden vizitért 2 koronát számitott fel. Mire a gyermek anyja felháborodva szólott: — Mit, dakter ór. Két koruna egy vizité Mikor az én Ignáckámrul az egész város jertr rogodta rá o vörheny és o dakter ór r. a gyüvedelmezü prakszihoz jütt?« Si non e verő ben trovato ! Önmagának ellensége az, aki ről, Nagyősz kér ajánlatot szőlő ame­rikai szőlővesszőkről. A dohányáruk árern eredménye. Mindenki érdeklődéssé .amkincstár f. évi julius, szeptember h<* ■" uról szóló kimu­tatás közzétételét, mert i Kellett megtudnunk, hogy a dohányáruk árának évi julius 1-én beállott felemelése minő pénzügyi eredménnyel járt. Hát bi­zony az eredmény meglehető-en silány, mert f. évi julius, szeptember hónapjaiban a dohányjövedék min­dössze 547.134 koronával hozott be többet, mint az előző év harmadik negyedében. Ez a félmilliós több­let azonban az évnegyedi 42 millió bevétellel szem­ben ugyancsak kevés, mert mindössze egyszázaik­nak felel meg, holott a dohányárak árfelemelésének átlaga a 10%-ot is meghaladja, minélfogva a korábbi fogyasztás fenmaradása esetén a bevételi többlelnek mintegy 5 millió koronára kellett volna emelkedni, Bizonyos tehát, hogy az árfelemelés csökkentette — és pedig jelentékenyen csökkentette — a dohányáruk fogyasztását, amit egyébként a dohányárusok is eléggé éreznek. A sztrájkok ellen. Az építőiparosok országos szövetsége nagyváradi fiókja beadványt intézett Nagy­várad törvényhatósági bizottságához aziránt, hogy kérje fel a kormányt az ipartörvény mielőbbi módo­sításával kapcsolatban a sztrájkok ellen oly hatásos rendelkezések életbeléptetésére, melyek az e téren felburjánzott erőszakoskodásoknak és visszaélések­nek véget vetnek. A törvényhatósági bizottság a kérvényt véleményezés végett a nagyváradi keres­kedelmi és iparkamarához tette át, mely e hó 22-én tartott teljes ülésében, élénk vita után egyhangúlag elhatározta, hogy nemcsak javasolja, hogy Nagy­várad törvényhatósági bizottsága a kérdéses ügyben felszólaljon, de maga a kamara is feliratot intéz a. kereskedelmi miniszterhez az iránt, hogy az ipar­törvény mielőbbi revíziója alkalmával a sztrájk ügy megfelelő szabályozását eszközölje, illetve a vonat­kozó törvényjavaslatot erre az ügyre is kiterjessze. Válási gyűrű. Amerika legújabb találmánya a válási gyűrű. A jobb kéz mutató ujján viselik és fel­találója, a csikágói mrs. Parker, szerint az ellen védi meg a nőket, hogy nem kérdezősködnek férjükről. Az eddigi jegy-gyürüt kisebbítve válási-gyürü gyanánt lehet használni. Születtek: 467., dec. 18. Pánt Istvánnak «Pál«; 468, dec. 21. Junger Bélának »Éva«; 479., d^c 16. Sonkutyán Anasztáziának »Anna«; 470., dec. 21. Gallis Istvánnak »József Ignác«; 471., dec. 18 Ocsenás Józsefnek »Erzsébet«; 472, d^c. 21. Kerekes Dömö­törnek »Miklós« ; 473., dec. 20. Pelrilla Józsefnek

Next

/
Thumbnails
Contents