Nagybánya és Vidéke, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)

1911-12-31 / 53. szám

Nagybánya, 1911.

December 31.

53. szám.

XXXVII. évfolyam.

NAGYBÁNYA ES YIDEKE

TÁRSADALMI HETILAP.

A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE

MEGJELENIK ZMKJKrr'EISr VASÁRNAP

Előfizetési árak :

Egész évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér.

Felelős szerkesztő és L,'tulajdonos :

Bévész Je nos.

Szerkesztőség s kiadóhivatal: Felsőhányai-utca 30. szám alatt.

Előfizetésre való felhívás.

A »Nagybánya és Vidéke« a jövő számmal XXXVIII-ik évfolyamába lép. Ez alkalomból uj előfizetést hirdetünk.

Lapunk Nagybánya város közmivelődési, ipari, kereskedelmi fejlődésével annyira összeforrott, hogy azok, akik érdeklődnek e küzdő végvidéki város sorsa iránt, régi jó, nélkülöz- hetlen barátjuknak tekintik.

Részünkről igyekszünk is ezt megérdemelni. Nagy alakban, majdnem minden héten teljes két ivén jelentettük meg lapunkat, bő tartalommal s igyekeztünk lehetőleg érdekeset, mindenek- fölött pedig hasznosat hozni, mert azt tartjuk, hogy a vidéki hetilapoknak hivatása nem lehet egyéb, mint a város és a vidék közérdekeinek előmozditása, a politika áldatlan dolog, a hetilapok politizálásától ugyanis eredmény alig várható, mig a közügyek komoly megvitatása, megbeszélése, a közállapotok jóindulatú bírálata csak üdvös hatással lehet.

A lap alakja megmarad, a rovatok ugyanazok lesznek, munkatársaink szintén a régiek. A krónikát és a telefon-híreket továbbra is fenntartjuk, noha ez utóbbi tetemes áldozatunkba kerül, de több ízben kifejezést adott a m. t. közönség annak, hogy e rovatot különösen kedveli.

Megjegyezzük, hogy akik a budapesti tele- ■ fón-hh'nk iránt jobban érdeklődnek, ezok már szombaton este Kovács Gyula könyvkereskedésében megvehetik a friss lapot s igy úgyszólván 2—3 óra múlva értesülnek a pesti legújabb hírekről.

A kihordást és a vidéki expediálást ezután is vasárnap kora reggel teljesitik.

A lap tiszta nyomását s általában csinos külső ..kiállítását Nánásy István messze földön ismert elsőrendű nyomdája eszközli.

Szabad legyen reménylenünk, hogy szives jóindulatú pártfogásukat ezután is sikerülni fog kiérdemelnünk.

A »Nagybánya és Viuéke« dijai házhoz hordva, vagy postai szétküldéssel:

Negyed évre .... 2 K

Fél évre................................4 K

Egész évre .... 8 K.

Ausztriában ugyanezek az árak érvényesek. Amerika, Románia, Némef >rszág, Itália lakói részére az előfizetési dij fi évre 5 K.

.0 pkesztősfy és kiadóhivatal. Az 1911. év örténete.

Január 1—10-ig népszámlálás.

2. Szabados társulatánál bucsuelőadása.

2. Friedmann Antal a n aga és gyermekei nevét Fejesre magyarosított!;.

8. Hubay Zsigmondot art f. egyház főgondnokává választotta.

11. A nappali áram kezdete.

14. Iparos ifjúság táncvi^ .Ima.

15. Zelenka püspök emlékére gyászistentisztelet. 17. f Lánczi Gyula, vol' nagybányai képviselő. 21. Makray polgármester tiszteletére díszvacsora. 21. Automobil-vállalat le esült.

28. Kereskedők bálja.

29. Ipartestület közgyűlés.

30. Az iparos ifjak közgyűlése.

Február 1. Zempléni Árpádot i Kisfaludi-'ársaság rendes tagjává vá'’ > a.

2. RészvényLasaiekpeüz ar közgyűlése.

2. Vöröskereszt-egyesület közgyűlése.

4. Ref. batyubál.

5. Polgári Olvasókör közgyűlése.

5. Megjelent Révész János Köznapi imák c. müve. 9 — 12. ,Csók Károly repülőgépének kiállítása.

12. Brannich Gyulát erdőszámtanácsossá, Fülöp Andrást erdőszámellenőrré, Kovács Arthurt erdő- számtisztté nevezték ki.

11. Kondor Sándor számtanácsos nyugalomba vonul.

Karácsom ajándék.

— Elbeszélés. —

Irta: Csengey Gusztáv.

(Befejező közlemény.)

A lelkész magas alakja összerendült. Arcán megfeszült minden vonás s remegő hangon kérdé:

— Oh fiam, fiam, hogy láttad őket ? futva ? . . .

Kívül valami szivet gyújtó, lelket mámoritó diadalmas zene közeledett, mindig erősebben, mindig harso- góbban. Olyan egetvívó riadó, amitől megmozdul a magyar szív halva is s az égből visszakivánkozik a földre, ez édes haza földjére.

A Rákóczi-induló harsogott odakinn . . .

A lelkész megdicsőült arccal tekintett az ég felé s kezeit összecsapva, ujjongva kiáltá:

— Dicsőség a magasságos Istennek a földön és az égben! .. . Oh Uram, seregeknek ura, te meghallgattál minket, győztünk! . . . És ti szeretteim — félre most a holnapi nap gondjával. Nagy az Ur hatalma, zengjetek hozsánnát neki! . . .

A nők áhítattal nézték a családfő átszellemült arcát; leánya oda simult hozzá s lelkesen kiáltá:

— Oh atyám, milyen nagy vagy te hitedben, szeretetedben! . . . Te fölemelted lelkemet . . , Most már nem félek, hiszen ma is, holnap is az Ur kezében vagyunk!

— Amen ! — mondá az apa, megcirogatva leánya kigyult, lelkes arcát. Lásd, most vagy az én leányom ! De bocsáss, megyek, látnom kell hőseinket. Ti meg addig végezzétek dolgotokat I

A lelkész elsietett s a nők a konyhába vonultak.

A szél elállt odakinn, a felhők szétfoszlottak s

az ablakon bevilágított a téli nap ragyogása.

*

A hazatérő lelkészt már készen várta az ebéd. Örömmel, lelkesedéssel ült hozzá s étkezés közben és utána kifogyhatatlan volt a győztes vitézek magaszta- lásában. A gyermekek áhítattal hallgatták, neje gyönyörködött lelkesedésében s pillanatokra feledte aggodalmait.

— Nos kedves férjem — szólalt meg végre — engedd meg, hogy ismét valami kellemetlen dologgal álljak elő.

— Hagyd a kellemetlenségeket! — vágott szavába a férj; — ma örömnapunk van.

— Nem hallgathatom el, kedvesem, mert ez már a mai nap gondja. Az utolsó fát tüzeltük el és estére nemcsak ételre, hanem melegre is lesz szükségünk.

— Csak ez a baj ? Itt az erdő, csak egy pár lépést kell mennünk s száraz gályát eleget találunk benne. Ugy-e Laci fiam, nem ijedsz mega munkától?

— Nem én, kedves atyám! — kiáltá a fiú vidáman — hiszen nem először tesszük.

— Hozd a baltát és a zsineget. Te gyűjtőd, én aprózom, igy aztán estig eleget hordhatunk haza.

A mondást tett követte. Apa és fiú nekiindultak az erdőnek. A csak nemrég tekintélyes lelkész nem szégyelte a nyomorúság munkáját, a fiúnak meg tudta sem volt róla, hogy milyen mélyen sújtotta le őket a sors.

Szerencséjükre a száraz tél még kevés havat hozott, különben keserves és szaporátlan lett volna a munka. Az apa az erdőben egy ledőlt fát választott ki megálló helyül s ennek a derekán vagdalta apróra az összehordott kisebb-nagyobb galyakat. Ha már egy csomó összegyűlt, az apa csomóba kötötte, a fiú aztán hátára vette, haza vitte s újra visszatért folytatni a munkát, Lassankint azonban a megálló hely körül mind összegyűjtötték már a gályát, mélyebbre kellett

hatolni az erdőbe. Egy ilyen alkalommal Laci egyszer csak nagyot kiáltva ijedten futott vissza atyjához, ki épen más, alkalmasabb megálló helyet keresett.

— Atyám, atyám! — kiáltá a fiú — egy ember fekszik amott a hófúvásban !

— Ember? — kérdé az apa megdöbbenve. — Hol? Vezess oda fiam!

Nehány perc múlva ott voltak a helyen. Egy mélyedésbe havat hordott össze a szél, a hóban félig eltemetve egy emberi alak feküdt, fejét egy fatörzsnek támasztva.

Bementek a hóba, egészen közel a fekvő alakhoz. Katona volt, fehér köpenybe burkolva. Fején az aranyozott tarajos sisak osztrák tisztet árult el.

— Ez a szerencsétlen az ütközetből tévedhetett ide — jegyzé meg a lelkész. — Vájjon él e még?

A lelkész szétbontá a köpenyt, de szive dobogását meg nem vizsgálhatta, mert mellét aranyos vért födte, odahajtotta tehát fülét ajkához: vájjon lélekzik- e még ?

— Még él! — kiáltá a lelkész. — Hála Isten, talán még megmenthetjük! Haza visszük ketten.

— De apám — szólt a fiú durcásan — hisz ez nem magyar katona. Tarajos sisakja van, ez német kürazir, ellenségünk !

Az apa keményen nézett fiára.

— Fiam, fegyverrel kezünkben szemben a fegyveres ellenség, azontúl a védtelen, szerencsétlen harcos már nem ellenség, hanem embertársunk, felebarátunk. És Jézus azt tanította: szeressétek ellenségteket! Nem emlékszel a szép bibliai helyre ?

— Emlékszem, atyám !

— És lásd, fiam, ha te ennek a szerencsétlennek hazájában ilyen állapotban segítségre szorulnál, nem azt kellene-e veled is ott tenni keresztyén embertárURAK riGYELMEBEg

ingek, gallérok, kézelők, nyakkendők és harisnyák

nagy választékiban, szolid árak mellett

MAYERNED,

Felsőbányái -utcza a s 4. szám. b B

Xa&p-uxüK mai msRÁxxia a ©lrt.a.lH

p 0 íék. Kir. ügy

i

vője.

Izr OJlet b

t6. tliső moziéi*íad ^endvay-s inházban.

26. A város ta; are«ypenztárának közgyűlése.

26 Fekete Lajos és Radó Irénke esküvője.

27. f Aáron Sándor főorvos fernezelyi kiütéses tífuszban.

28. Jótékony asztaltársaság táncvigalma.

Március 4. Bányászati és kohászati osztálygyülés.

4. A kaszinóban vívó- és birkozó-estély.

5 Kereskedelmi bank közgyűlése.

9. f Dr. Kádár Ambrus.

15. Hazafias ünnepélyek.

16. f Csordás Józsefné.

19. Kandó Katalin óvónőt Nagybányára helyezték.

19. Rusz János bírót Pécsre helyezték át.

20. Országos vásár.

26. Szepesi Gusztáv erdőmérnököt Nagybányára helyezték.

26 Kereskedők közgyűlése.

27. Teleki-Társaság felolvasóestélye.

30 f Jakobovits Jakab min. áldozár.

Április 2. Fogyaszt, szöv. közgyűlése.

2. Dr. Homola László az ügyvédi vizsgát letette. 9. Muzeum-egyesület közgyűlése.

9. Dr. Horváth József bírót Nagybányára helyezték át.

9. Nőegyesület közgyűlése.

14. f Vásárhelyi Gyula.

16. Mészáros Gyulát számtisztté nevezték ki.

16. Husvét.

17. Önkéntes Tüzoltóteslület közgyűlése.

17. Poszvék Ödön és Jamnik Etus esküvője.

21. A nagybányai ref. egyházm. közgyűlése. Május 1. Az evangélikus templom bontásál megkezdik.

1. Dr. Stoll László az ügyvédi vizsgát letette.

2. Első térzene a ligetben.

6. Teleki társaság zárt ülése.

7. Kálvineum nagy hangversenye.

7. A nemes Thaisz család sirboltjának felszentelése.

11. Sztojits Iván és Alexy Elza esküvője.

14. A fernezelyi kiütéses tífusz megszűnt. 21—24. Asztalosok sztrájkja.