Nagybánya és Vidéke, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)

1911-02-05 / 6. szám

1911. Február 5. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 6. szám. (3) léje. Csak helyeselni tudjuk vármegyénk egész kö­zönségének érdeklődését, mert ez a kiállítás hivatva lenne elsősorban is az utolsó ötven esztendő alatt történt gazdasági és ipari fejlődésünket bemutatni, de másrészt szükségünk van arra is, hogy termelő közönségünk a kiállítás révén termékeinek újabb piacokat szerezhessen. Ez vezeti az egyesület elnökségét kiállítása rendezésénél s ez alapon fordult Szatmármegye kö­zönségéhez, kérve erkölcsi és anyagi támogatását. Módunkban volt a kiállítás költségvetési ter­vezetébe beletekinteni s mondhatjuk, hogy annak úgy bevételi, mint kiadási tételei a legnagyobb reá litással lettek megállapítva s ha netalán egyesek a kiadási végösszeg csekélysége miatt kifogást emel­nek a költségvetési tervezet keresztülvihetősége el­len, azoknak csak arra kell rámutatnunk, hogy a személyi kiadások nem szerepelnek oly horribilis összegekkel, mint aminővel szoktak hasonló esetek­ben. Az elnökség, a titkári hivatal s egyesületünk agilisabb tagjai vállalják magukra a kétségtelenül nagy munkát, igy nagyobb javadalmazást igénylő személyzetre szükség nincs. Nem féltjük mi a kiállítás sikerét a rendezőség lagymatag munkássága, vagy reklámozás' hiányos­sága miatt veszélyeztetve, de igenis szükséges, hogy vármegyénk termelő közönsége is vegye ki a műm kából a maga részét, törekedjék arra, hogy legyen a kiállítás tartalmas, legyen annak belső értéke, mert ha ez elérhető, lesz annak erkölcsi és anyagi sikere is; ha úgy vonul fel Szatmármegye gazdaközönsége — mint megvárható —, ha lelkiismereti dolgot csi­nálnak az ügyből vármegyénk érdemes iparosai, ha hazánk mezőgazdasági gépgyárosai a tőlük meg­szokott komolysággal vesznek »észt s ha az ország baromfitenyésztői szem előtt tartják, hogy a föld- mivelési kormány éppen az ily kiállításokon szokta elsősorban beszerezni — drága pénzen —azt a több ezer darabra rugó fajbaromfit, melyet számba sem vehető összegért oszt ki, akkor meglesz a kiállítás erkölcsi sikere, de meglesz annak jövedelme is, mert közönségünk akkor, amikor a szép és kellemes a hasznossal összhangban vonul fel, szívesen áldoz. Nem kell akkor félni, hogy a Kossuth-kerti kiállítás­nak nem lesz látogatója, fölkeresi azt szegény és gazdag egyaránt. Mi magunk részéről kívánatosnak, sőt szüksé­gesnek tartjuk, hogy a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület ez évben jubiláns kiállítását megtartsa; de ha megtartja, feltétlenül elvárjuk, hogy a ren­dező egyesületet közönségünk minden téren támo­gassa, mert ennek a kiállításnak sikere vagy bukása elsősorban vármegyénk közönségének lesz betudva s csak másodsorban a rendező egyesületnek. Vármegyénk közönségének lelkesedése vetette meg ezelőtt ötven évvel alapját az egyesületnek, most pedig a hálás utódok a lelkesedés tüzével vi­gyék a tervbevett kiállítást diadalra s ezáltal méltóan vessék meg alapját a Szatmármegyei Gazdasági Egye­sületnek a következő félszázadra. Kívánjuk, hogy úgy legyen! . . . Heti krónika, A kereskedők ügyessége általában ismeretes, de azt már én sem tettem volna föl róluk, hogy hónap végén sikerült bált tudnak rendezni. Már pedig az ő táncvigalmuk 29-én igazán nagyon csi­nosan sikerült. Ami tőlük függött, az mind elegáns, kedves, jó dolog volt, ami azonban nem rajtuk állott, az kellemetlennek bizonyult, t. i. hogy hideg ural­kodott a teremben. A szivekben, a kedélyben meleg­ség, de a légfűtésben didergés és vacogás, ha ez igy fog menni, akkor bundába járunk táncolni az idei farsangon. Mert a tél, úgy látszik, csak most kezdődik, csütörtökön a hagyományos gyertyás medve olyan jó időt talált (pláne pénteken-f-13 fokos, verőfényes idő volt), hogy visszahúzódott barlangjába s az öre­geknek ez a régi közmondása is igaznak bizonyult. E pillanatban t. i. kemény, erős telünk van A borús, havas, unalmas téli napon mit tehet az ember egyebet, mint hogy járja a közgyűléseket. Ma is szórakoztunk egész délelőtt a városházán. Sok kedélyes momentum merült föl. A városi fürdő kérdésénél egy tekintélyes képviselő kifogásolta, hogy az ember-fürdő felügye­letét az állatorvosra bízzák. Mit mond ehez a Nap, meg a Borsszem Jankó, ha megtudja? Másik hozzá­szóló hangsúlyozván, hogy XIV. Lajos, a krónikák szerint, életében összesen csak hétszer fürdőit, azzal vádolta a várost, hogy ilyen 250 év előtti állapotokat tart fenn a rozoga fürdőjével, mert senki sem vágyik oda menni. Egyik előkelő művészünk beszüntetné az egész fürdőt. Ugyanő rendkívüli lelkes ellenzéki hangon meg akarta akadályozni, hogy a vasfüggönyt hirdetésekkel tömjék meg, inkább legyen még egy függöny, egy külön reklám-függöny, persze ha ezt megcsinálták, akkor azt indítványozná, hogy sohase eresszék le, hanem maradjon mindig begöngyölve. Pompás theoretikus vita indult meg a takarék- pénztári választások ügyében, hogy a polgármester miért szavazott? Hát, uramfia, azért, mert ő polgár- mester s igy a választmánynak tagja. A stílusát min denki szidta a § nak, akadt olyan is, aki nekem tu­lajdonította a szerzőséget, pedig én olyan nyakatekert ügyvédi stílusban irni nem tudnék, még ha akarnék sem, soha. Gyöngébbek kedvéért megjegyzem tehát, hogy az 1907-iki uj alapszabályoknak az eredetije szóról- szóra olvasható az 1902 évi régi alapszóbályok 19. § a, meg 21 §. d) vontjában, onnan vette át az újabb bizottság és nem tőlem Lelke rajta, aki irta, de hogy emellett a polgármester mindig szavazott, az is igaz. Van, aki eltűri, hogy ezer meg ezer § legyen a magyar törvényekben, szabályrendeletekben és alapszabályokban, ami százféleképp magyarázható, csak ez az egy szúr neki éppen szemet, mert ez félig már megérthető. Pattogott hát az eszmecsere, mint a tűz a kály­hában, mintha bizony attól függene a nép, meg a város boldogsága, meg a haza sorsa, hogy világo­san benn van-e a betűben egy olyan jog, amit senki sem von kétségbe, vagy csak homályosan? Es telt az idő. De az is bizonyos, hogy ha egyebet csinál­tunk volna, akkor is csak eltelt volna s ha nem történnének eféle csatározások, ugyan mit Írhatna akkor a krónikás. Áthelyezés Bodoky Zoltán dr. járásbirósági jog­gyakornokot, a debreczeni kir. táblai elnök Nagy­bányáról Zilahra helyezte át Névmagyarosítás. Schvartz Lajos kohómérnök nevét belügyminiszteri engedélylyel Feketére vál­toztatta. Derék apának derék fiai Stoll Béla ügyvéd, takaréki igazgatónak két szép reményű fia van. Az egyik, Károly most tette le a gépészmérnöki vizs­gálatot, a másikat pedig Lászlót, ifjúkora dacára, mint jogtudományi doktort tegnapelőtt választotta meg a részvénytakarékpénztár igazgatósági tagnak. Az elő­kelő családnak kettős öröméhez mi is őszintén gra­tulálunk. Uj ügyvéd. Dr. Fejes Lajoj, Fejes (Friedmann) Antal helybeli állami tanító fia az ügyvédi vizsgá­latot Marosvásárhelyen sikerrel letette. Előléptetés. Szitnyai E'elc budapesti főgimn. tanárt a miniszter a VIL fizetési osztályba léptette elő. Zempléni Árpád legújabb kitüntetése. Zempléni Árpádot, hazánk jeles , költőjét, aki a Petőfi-társaság tagja volt eddig s mint ilyen, sok szép művével nyert számtalan pályadijat, febr 1-én a Kisfaludy- társaság rendes tagjává választatotta, a huszonkét sza­vazatból 18 igennel Örömmel jelezzük lapunk régi munkatársának ezt a szép sikerét, abban a remény­ben, hogy most már két társaságban, kettőzött erő­vel fogja irodalmunkat gyönyörű műveivel gazda­gítani. Nagybányáról csütörtökön délelőtt többen sürgönyileg üdvözölték a jeles poétát nagy kitün­tetése alkalmából. Szavazás a tiszai ev. püspökre. A nagybányai ev. egyház múlt vasárnap tartott közgyűléséből ket­tős szavazatát egyhangúlag Materny Lyos debre­czeni főesperesre adta. Materny egyike az ev. egy­ház kiváló alakjainak, aki úgy is, mint kér. gyámint. elnök, egyetemes számvevő stb. sok és nagy szol­gálatot tett már a közjónak. Tudományossága, nyelv- ismeretei, pénzügyi kiválósága jelölik őt a püspöki állásra Jól tudjuk azonban, hogy ezzel a szavazás­sal a választás nincs befejezve A legtöbb egyház holnap, febr. 5 én adja le szavazatát, eddig egy negyedrésze sem nyilatkozott s igy minden eddigi hírlapi kombináció alaptalan. Az öt jelölt mellett 6-ikat is emlegetnek s igy annyira megoszlik az eredmény, hogy okvetlenül második választásra van kilátás. Eljegyzés. (Telefon-hir.) Farkas Móric, a Godel fakereskedő-cég üzletvezetője a napokban jegyezte el Rosenfeld Izrael leányát: Ilonkát, Zentáról. Emlékeztető. A nagybányai Polgári Olvasókör múlt évet záró és tisztújító közgyűlését vasárnap, febr. hó 5 én délután 5 órakor tartja, mely köz­gyűlésre a tagokat ezúton is meghívja az elnökség. Irodalom Révész Jánosnak egy uj irodalmi műve jelent meg a könyvpiacon, melyet 25 éves lelkészkedése alkalmából irt meg. A mű »Köznapi imák« címet viseli s a zsoltárok alapján százötven reggeli imádságot tartalmaz. Lelkészek számára ké­szült, de a hívek is épülhetnek belőle. A 320 lapra terjedő vaskos kötet Nánásy István jónevü nyom­dájában készült s kiállítása a legkényesebb igénye­ket is kielégíti. Ára pompás diszkötésben, finom papíron 6 korona. Megrendelhető a szerzőnél. A gőzfürdő holnaptól kezdve a hétnek minden napján igénybe vehető és pedig szombaton és hét­főn csakis a hölgyközönség által. Jégünnepély. Vasárnap, február 5-én a jégpályán d u 3—5 óráig a bányászzenekar fog játszani. Zene- dij korcsolyázók részére 40 fillér, nem korcsolyá­zóknak 20 fillér. Kaszjnógyülés. A kaszinó tisztujitással egybe­kötött évi rendes közgyűlését február Í8-án délután 5 órakor tartja meg. Ugyanez alkalomból gyűlés után társasvacsora lesz, amelyen a Széchenyi emlék­beszédet Rencz jános főgimnáziumi igazgató tartja. A vacsorának részvételével egy teríték ára 3 korona. Vacsora után tánc lesz. Külön meghívókat nem bocsá­tanak ki, hanem ezúton hívja meg a kaszinó tagjait, azok családját és a t. vendégeket: a kaszinó veze­tősége. Gyászhir Világossy Gáspár földbirtokost, a vár­megyei gazd. egyesület titkárát gyász érte. Nejének édes anyja csütörtökön meghalt A szomorú esetről j a család a következő gyászlapot adta ki: Alólirottak, maguk és az egész rokonság nevében, mély fájda­lommal tudatják, hogy a legjobb anya, nagyanya és szerető rokon': özv. ó- és egyházas básti Básthy Lászlóné szül. szabjáki Pozsgay Mária folyó hó 2-án d. e. 11 órakor életének 66 ik évében, hosszas szen­vedés után jobblétre szenderült. A drága halott hült tetemei f. hó 4-én, d. u. 3 órakor fognak Szat- | máron, a róm. kath egyház szertartása szerint, a ; hidontuli sirkertbe, örök nyugalomra helyeztetni, j Az engesztelő szentmise áldozat f. hó 4-én reggel 7 órakor fog az Egek Urának bemutattatni. Szat- már, 1911. február 2-án. Béke lengjen áldott porai felett! Básthy Géza, Básthy Boriska férj. Világossy Gáspárné gyermekei, Világossy Zoltán, Világossy Ilonka, Világossy Katinka unokái Özv. Világossy Józsefné násza. Világossy Gáspár veje. A Részvénytakarékpónztár közgyűlése a tagok ; élénk érdeklődése mellett csütörtökön ment végbe. A múlt évi zárószámadásokat jóváhagyták s a szo­kásos fölmentvényt minden irányban megadták. Ezután megejtették a választásokat. Igazgatónak négy évre ismét Stoll Bélát választották meg nagy lelke­sedéssel, igazgatósági tagokul a régieket ismét meg­választották, t. i. Soltész Elemért, Zoltán Lászlót, Fülöp Gábort, uj tagokul Molcsány Gábort és Stoll László drt. A felügyelő bizottságba elnökül Gálffy Pált, tagul Szűcs Károlyt, mindnyájokat egyhangúlag. Választás alá ezúttal nem jöttek: Szabó Adolf al­igazgató, Hanzulovits Kristóf, Hercinger Ferencz, Veres László igazgatósági, Bernhardt Adolf és Lerch Ignác felügyelő bizottsági tagok. Az alaptőkét 500,000 koronára emelték föl s elhatározták, hogy most 20 koronát osztanak részvényenként, a 45000 korona nyereségnek a szokásos levonások után fennmaradó részét az alap- és a tartaléktőke növelésére fordítják. Révész János indítványára az intézet vezetőségének jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak. A gyűlés délben ért véget. Gyászlap. Vettük és közöljük a következő gyászjelentést: Vigh László és neje született Májer Ánna, gyermekeik: Pistike, Lacika és Sanyika, vala­mint az összes rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatják, hogy forrón szeretett gyer­mekűk : Mariska, folyó évi január hó 31-én, hajnali fél 2 órakor, életének 5-ik évében, hosszas szenve­dés után visszaadta ártatlan lelkét Teremtőjének. Drága kis halottunk földi maradványait folyó évi február hó 1-én, délután fél 4 órakor helyezzük a Kismalom-utczai 18. sz. gyászháztól, róm. kath. val­lás szerint örök nyugalomra helyezni. Nagybányán, 1911. évi január hó 3l-én. A szeretet angyala vir- rasszon siti álmaid felett! Jegymegváltás. Az iparos ifjúság báljára jegyei­ket utólag megváltották : Iring Pál, Szappanyos Jenő, Némedi Varga Jakab 3 -3 koronával, melyért köszönetét mond az elnökség. Távbeszélő. Múlt számunkban hoztuk a táv­beszélő előfizetők névsorát. A közleményben a 1-ső hasáb 4-ik sorában Barna Sándor helyett dr Barna Samu ügyvéd olvasandó. A misztótfalusi polgári olvasókör februán 12-én, a g. kath. egyház iskolatermében, pénztára gyara­pítására zártkörű táncmulatságot rendez, melyre a t. közönséget tisztelettel meghívja a rendezőség. Kez­dete este 6 órakor. Belépő-dij: Személyjegy 1 ko­rona, családjegy 3 korona. Felülfizetéseket köszö­nettel fogadnak és hirlapilag nyugtáznak. Köszönetnyilvánítás. Fogadják mindazok, kik szeretett drága gyermekünk elhunyta alkalmából részvétük kifejezésével nagy fájdalmunkat enyhíteni enyhítették, hálás köszönetünket. Nagybánya, 1911. február 4. Vigh László és neje. Az ügyvédi gyakorlat meghosszabbítása. Minthogy a Székely-tele javaslatból pár hónap múlva törvény lesz, mindazok akik, a törvény életbeléptéig doktorátust nem szereznek, csak évvel később lehetnek önnálló ügy­védek. Akik azt akarják, hogy az uj törvény reájuk ki ne hasson és igy két évet nyerjenek, forduljanak a dr. Dobó jogi szemináriumhoz (Kolozsvár, Bolyai-u. I 3), melynek segítségével hat hét alatt letehetnek egy ■■ ■■ ■■ ■■ MúM Hrrás! Alapittatott 1894-ben. ékszerész Rákóczi-tér. Ajánlja dúsan felszerelt rak­tárát az összes hires gyárt­mányú órákban. Nagy válasz­ték arany- ezüst és brilliáns ékszerekben, továbbá valódi és china-ezüst árukban. ■■

Next

/
Thumbnails
Contents