Nagybánya és Vidéke, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-11-12 / 46. szám
(2) 46. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1911. November 12 11. Vidéki lakosoknál: h) szinlapalaku falragasz után .......................2 K 40 i) dupla szinlapnagyságu után.......................4 » — k) egész ives, V^-es nagyságú után . . . 6 » — l) s/i » » » . . . 8 » — m) 8A » » » . . . 10 » — n) még nagyobb terjedelmű után . . . . 12 » — Ezen dijak 24 órai tartamú kifüggesztés után fizetendők, minden további napi kifüggesztésért a dij V« része számítható föl. Megjegyeztetik, hogy a hirdetmények felragasztását hirdető teljesiti, vagy pedig az összes hirdető oszlopok után felragasztási dologi kiadás cimén a megállapított dijakon kívül külön 60 fillér fizetendő. Színtársulat, amennyiben legalább két hétig időzik a városban s itt előadásokat tart, a szinlapalaku falragaszok után az I. alatt megállapított és a helybeliek által fizetendő dijat köteles fizetni. Nagybánya, 1911. október hó 28-án. A város tanácsa. Dr. Makray Mihály s. k, polgármester. Részünkről azt látjuk, hogy ez az intézkedés nem elég. 1. Szükséges volna, ha már drága árakat fizetünk a plakátért, hogy a táblák üveggel (vagy sodronyhálóval) födöttek legyenek és kulcscsal zárhatók. 2. Helyes intézkedés lenne, ha a városnál bemutatnák a hirdetményeket kellő példányban s azokat az illető tisztviselő vagy közeg lebélyegezné azzal, hogy »a városi illetékbefizetése megtörtént«. Ily módon bárki által ellenőrizhető volna a pontos kezelés. 3. Valakit meg kellene bizni állandóan azzal, hogy egyedül ő ragasztaná föl a hirdetéseket, alkalmas módon, alkalmas helyre, nem engedni meg, hogy a felek gazdálkodjanak rajta. 4. A dijak csak 24 órára szólnak, mi történjék azután a hirdetéssel ? Vakarja le az illető, vagy ha ott marad, fizesse tovább a drága dijakat? Ha ingyen ott díszeleg, az a város hátránya, ha fizetni kell érte tovább is cél nélkül, az a felet sújtja. 5. Állandó hirdetésekre olcsóbb tarifát kellene csinálni, szóval ez a kérdés éppen nincs megoldva, nincs rendezve; valakinek teljes, részletes utasítást kell kidolgoznia a város részéről, olyant, ami megvédi a város érdekét, de a közönség érdekeit is. 6. Az sem helyes, hogy még mindig dobolnak s igy maga a város lépi át a szabályrendeletet. Bátrak vagyunk fölhívni a tanács figyelmét erre az ügyre s kérjük annak rendezését, mielőtt elferdülne és rosszul fejlődnék ez a dolog. A polgári iskolát újra bezárják. Az elemit nem nyitják meg. A héleD, nov. 8-án itt járt Schönpflug Jenő dr. varmegyei főorvos, megvizsgálta az egészségügyi állapotokat s tudatta a tanácscsal, hogy az alispán a polgári iskola megnyitását nem hagyta jóvá s az elemi iskolák megnyitását nem engedélyezte. A tanács ez alapon ma meg is hozta ilyen értelemben végzését. Mivel a járvány még mindig tart, ha kisebb mértékben is, de újabb esetek merülnek föl, azért az alispán még nem látja elérkezettnek az időt az általános iskolamegnyitásra. Városi távbeszélőnk. Városi távbeszélő hálózatunk már legközelebb bővítés alá kerül. Ugyanis az a páratlan fejlődés, ami városunk távbeszélő központja körül bebizonyult, még a felsőbb szakkörök jóakaratu figyelmét is magára vonta és gondoskodás történt egy már útban is levő második százas Deckert-féle kapcsoló váltóról, mivel az alig másfél év előtt a forgalomnak átadott százas váltó, nemcsak hogy megtelt, de az eddigi fejlődést alapul véve, elégtelennek is bizonyult. így most már mi sem áll útjában annak, hogy a nagybányai központ gyüjtöközponttá kiépíttessék. Alsófernezely, Felsőbánya, Nagysomkut stb. környékbeli városok és községek a nagybányai központba lesznek bekapcsolva s igy ipari és kereskedelmi, de általában minden téren nagy fejlődésre lehetünk elkészülve. Hogy a távbeszélés terén példátlanul, szinte meglepően fejlődtünk, mindennél kézenfekvőbben igazolja az a körülmény, hogy a Nagykárolyban — tehát a megye székhelyén •— levő távbeszélő központ 10—12 évi működés után érte el a századik előfizetőt. Ha figyelembe vesszük még hogy a posta- táviró és távbeszélő intézmény fejlődési aránya nemcsak a lakosság intelligentiájának fokmérője, de az általános ipari és kereskedelmi forgalom biztos jelzője és útmutatója, nincs okunk arra, hogy az elkerülhetetlen pótadótól, mint végzetszerü csapástól irtózzunk, mivel minden jel arra mutat, hogy e magasabb adóteher elviselésében segítségünkre lesznek a környékbeli községek is, mivel ha mérlegelés alá vesz- szük a magyarláposi vasutat is, úgy a rendelkezésünkre álló közlekedési viszonyok folytán félreérthetetlenül és egyenesen ide lesznek utalva minden téren. Heti krónika. Hosszú az ősz, az emberek még mindig dolgoznak az utcák hasogatása, a földmunkálatok, a magas építkezések épp úgy folynak, akár a nyáron. A régi ember ilyenkor már a sutba került, rágyújtott a pipára s mikor már kiforrott ujbort ihatott, akkor búcsút vett a munkától, kezdődött a téli pihenés Ma munka, munka és ismét csak munka az élet. A korszellem azonban csodálatos ellentétül nem nélkülözheti a szórakozásokat. A »mozi« állandóan mulattatja társadalmunkat s mondhatom, most már annyira megszoktuk, hogy el sem tudna nála nélküle lenni Nagybánya. Ma este a dalegyesület gyűjti össze még azonkívül össze a közönséget. Készülnek is sokan, hogy a »forrás partján« andaloghassanak legalább képzeletben. Jövő héten a nőegyesület rendez fenomenális hangversenyt, bőséges programmal. Végre látunk és hallunk egy műkedvelői előadást is, amelyben oly régen nem volt részünk s talán nem is lesz egyhamar. A múlt idők kedves emléke ez már, mikor a színészek annyira elszaporodtak, hogy minden városnak | magvan a maga külön társulata. Pedig igazán kétsze- I résén érdekes az, mikor a szereplők barátaink, ismerőseink, rokonaink közül kerülnek ki. Igaz, jönnek a színészek is nemsokára, majd gyűjtik a bérleteket, hirdetik a személyzetet, a szenzációs újdonságokat, Neményinek rendes katonazenekara van, ez emelni fogja az előadások értékét, mivel nálunk még társulat nem igen működött katonazenekarral. A társadalom tehát készülődik a télhez, az ég pedig melegen mosolyog még mindig, mintha örök tavasz volna, mintha az árnyas ligetről zengedezne Ódákat a krónikás. Földes Béla, kerületünk országgy. képviselője e hó 10-én nagy beszédet tartott a Házban, amelyben az ő mély szaktudásával alapos bírálat alá vette az egész költségvetést. Földes beszédét osztatlan figyelemmel kisérte a Ház s befejezéskor hatalmas éljenekkel és sürü üdvözlésekkel honorálta. Áthelyezés. Németh Béla helyettes főgimn. tanárt Nagybányáról Kassára helyezték, Nagybányára pedig dr Hoos Ferenc helyettes tanár Veszprémből. Bay Lajos orsz. képviselőt a szamosvölgyi vasút igazgatójává választotta, Bánffy Dezső báró utódául. Soltész Elemér ref. lelkész holnap, nov. 12-én délelőtt Szatmáron, a Rákóczi-utcai templomban fog prédikálni. Az ev. templomra özv. Zarándi Knöpfler Gusz- távné ivén adakoztak összesen 30 koronát, Tóth Antal helybeli lakatos egy ablakra diszvasalást ajánlott föl 50 K értékben. Fogadják az elüljáróság hálás köszönetét. A szükséglet még 22285 korona. Spisák Béla kohómérnőköt Erzsébelbányán fényes estélylyel búcsúztatták el Selmeczre költözése alkalmából. A lakomán Joós Lajos tanácsos és Szmollen Pál plébános mondtak gyönyörű köszöntőket. Mérnök változás. Szinnyay József vízvezetéki és csatornázási ellenőrző mérnököt a polgármester fölmentette ez állásától s e teendőkkel is Fábián Lajos jelenlegi városi főmérnököt bízta meg, akire nézve szívesen kijelentjük, hogy múlt vezércikkünkben az ő személyét a világért sem akartuk érinteni, annál ke- vésbbé sérteni, mi általánosságban a városi mérnöki állás betöltéséről cikkeztünk, amelyre vonatkozólag kétségtelen valóság, hogy a város már második pályázatot is hirdetett, valószínűleg ismét eredménytelenül. A nőegyesülel hangversenye, mint azt előre is jeleztük, november hó 18-án, vagyis jövő szombaton lesz. Az estély rendkívül érdekesnek Ígérkezik, tulajdonképpen három részből áll, u. m. hangverseny- | bői, műkedvelői előadásból és vásárból. A hangversenyben tudomásunk szerint Damokos Andor, Balázs Árpád hegedűn szerepelnek, Mayer Aurélné melodrámát ad elő Prihradny Kálmán zongoia- kisérete mellett, Gretzmacher János pedig monologot. Ezután színre kerül »O nem féltékeny« cimü egy felvonásos francia vígjáték Szentmiklóssy Dusi, Del- hányi Ede, Kovács Arthur szereplésével. Végül pedig vásár lesz sátrakkal, tea-, pezsgő-, babajáték-, trafiksátor stb. Zsarolás kizárva! Tizenhat háziasszony fogja a vásárt rendezni, a műkedvelő előadást pedig yirág Lajos rendezi. Jegvek előre válthatók Hoffmann Árpád divatüzletében. Helvárak: Kis páholy 12 K, középpáholy 14 K, nagy páholy 20 K; földszint: 1—2. sor 3 K, 3—4 sor 2 K 40 f, 5—8- sor 2 K, 9—12. sor 1 K 60 f, földszinti állóhely 1 K, diákjegy 80 f, karzati ülőhely 1 K, karzati állóhely 60 f. Gyászhir. Lövy Miksa szatmári közismert könyv- kereskedő nov. 7-én reggel 8 órakor meghalt 68 éves korában, nov. 8-án d u. 3 órakor temették. A szatmári szaru- és csontárugyár készítményeit a turiní kiállításon ezüst éremmel tüntették ki. dühös lettem s már éppen le akartam söpörni mellőlem a vacsorát, mikor másik én em: az alanyi költö ismét békéltetve intervéniált: Ember, ne bosszankodjál! Nyugodj meg és mondj le! Mondj le a paprikás tyúkról, legalább a gyerekek örülhetnek eme ritka alkalomnak, hogy a te kedvenc falatjaidon is — a mellén és máján — ök osztozkodhatnak! Hát megnyugodtam. Egy kortyot ittam a borból, rágyújtottam és eltűnődtem a mostoha poétasorson, amely ime, azt is elveszi a másik kezével, amit az egyikkel adott! Aztán eszembe jutott, hogy mit csináljak a vacsorámmal ? Én már jóllaktam lemondással. Nekem ma nem kell földi életi Ám itthagyni kár volna, pocsékba menne. Amint igy töprengek, poéta-énem megint kisegített — egy ötlettel. Szépen becsomagoltam az elemózsiát, visszahelyeztem zsebeimbe és azzal az eltökélt szándékkal keltem föl, hogy az első embernek fogom adni, akiből kinézem, hogy még ma nem vacsorázott. Ez ötlettől felvidulva, megindultam fölfedező utamra. Mindinkább jobban izgatott a tervem. A családi tűzhely zivatarával és paprikás tyúkjával együtt feledve lön. Folyton csak arra gondoltam már, hogy ugyan kit vet elémbe jó sorsa ? s mit fog gondolni az a szegény ördög, ha a markába adom úri vacsorámat ?! Bejártam a ligetet, fürkésző szemmel vizsgálva a sétáló és padokon ülő alakokat. De az én emberem azok közül nem került ki. Vagy úri emberek voltak, akiket az akácvirág édes illata csalt ki az ózonmentes városból, avagy szerelmes párok, akik — ha tán nem is vacsoráztak még — bizonyára nem bontakoznának ki egymás ölelő karjaiból az én sonkám, borom kedvéért. Májusban könnyebb ellenni vacsora, mint szerelem nélkül. A liget ilyenformán nem jó vadászterület volt. Hát kimentem az Aréna-utra. Álig, hogy kiértem a villanyos sinek mellett egy munkás féle embert vettem észre. No, ez lesz az én emberem! — gondoltam. Bevártam és barátságosan rászóltam: — Hallja-e jó ember! Vacsorázott már? Erre a váratlan aposztrofálásra megállt, végig mért. aztán hetykén bökte ki a szót: — Szoktam ! — Akkor isten áldja meg ! Nem használhatom. Végig kutattam az Aréna-utat, eredmény nélkül. Akkor befordultam az Andrássy-utra és lassan befelé sétáltam. A Bajza-utca tájékán leültem egy padra pihenni. Már kezdtem kedvetlenedni és felhagyni a reménnyel, amikor a túlsó oldalról egyenesen nekem irányzott lépésekkel egy férfi alakot láttam közelíteni Hozzám érve, leveszi kalapját és alázatos, koldusmodorban megszólit: — Nagyságos ur, kezét csókolom, alásan kérek hat krajcárt szálláspénzre . . . Nohát, gyerekek! én még nem csináltam főnyereményt, de azt hiszem, hogy nagyobb örömmel nem fogadnám ezt a pazar hirt se, mint aminővel én felugrottam a pádról e szavak hallatára, aztán szinte feledve, hogy utcán vagyok, hangosan rákiáltottam vállára ütve; — Ember! Tégéd kereslek I . . . Fiatal mesterlegényféle volt az ipsze; tömzsi, szélesvállu Könnyen elbánhatott volna velem, de hirtelen kiáltásomra úgy megrémült, mint a csirkefogó, akit detektív csípett nyakon. Nyilván annak is nézhetett, mert mentegetőzni kezdett: — Kérem alásan, én nem csináltam semmi rosszat, munkátlan vasesztergályos vagyok, kérem alássan . . . A teljesebb siker okából adtam a detektívet. Gondoltam, megkinozom elébb egy kicsit a fickót. Fogva tartottam és szigorú hangon szóltam hozzá. — Eh, lári-fári! Ezt mindenki mondhatja! Ismerjük az ilyen meséket! Csavargó vagy ! Útonálló ! Hogy mer pénzt koldulni az ilyen fiatal, erős legény ? A fiú megrökönyödve dadogott jobbra-balra s én kéjelegve élveztem vergődését. De mégis jónak láttam hamarosan véget vetni a komédiának, nehogy megnyugodjék, vagy rám támadjon s az én »költői* tervem visszafelé süljön el! KOROS SÁNDOR. egyenruha és polgári szabó ÉRTESÍTÉSE. Saját érdekében áll a Vármegyei, Községi, Elöljárósági, Tüzoltótestületi, valamint magyar államvasuti hivatalnokoknak, ha egyenruhát akarnak ren delni, úgy forduljanak teljes bizalommal Koros Sándor l-ső rendű egyenruha nagyiparoshoz Debreczen, Széchényi-utca 34. sz. (Csendőr laktanya.) Előnyös árajánlattal és költségvetéssel készséggel szolgál. Elsőrendű mnnka. Szolid, gvors és pontos kiszolgálás Úri öltönyök mérték után. a legújabb divat szerint készülnek. Egyenruházati felszerelésekből állandó nagy raktár. Rendelések felvételére meghívásra leutazom személyesen mintagyüjteményemmel.
