Nagybánya és Vidéke, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)

1911-10-29 / 44. szám

Nagybánya, 1911. Október 29. — 44. szám. XXXVII. évfolyam. NAGYBÁNYA ES YIDEKE TÁRSADALMI HETILAP. / A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE X ^ MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP » Előfizetési árak : é.sz évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Bévész János. j Szerkesztő ség s kiadóhivatal : Felsőbányai-utca 30. szám alatt. j ­. - TELEFON: NAGYBÁh- 18. ZiAÍ. = — ■ A mi festőink. \ |A nagybányai festők kiállítást rendeztek, me# ma nyílt meg s két napig tart, a művek tehat holnap, vasárnap is megtekinthetők. A kiállítás az iskola-műteremben van, azokat a képeket mutatták be, amiket most küldenek el a különböző tárlatokra, vagy amelyeket meg­rendelésre készítettek. A kiállítás ingyenes. Örömmel hozzuk e hirt, mert Nagybányá­nak egyik hires-nevezetes büszkesége az ő iskolája s valahányszor az életjelt ad magáról, mindig örömünkre szolgál, de örömmel hozzuk azért is, mert meggyőződhetik ebből mindenki, hogy a festőiskola dolgozik. A legszebb demosthenesi szónoklatnál is többet ér a tett s azoknál a művészi eszme­cseréknél is, amik újabban megindultak és saj­nos, arra engednek következtetni, hogy ilt-ott ellentétek merültek föl az iskola tagjai között, azoknál a különben érdekes cikkecskéknél is többet ér maga a festmény. Sokan abban vélik a festők főhibáját föl­fedezni, hogy nem dolgoznak — Hock János képviselő pl. egyszer ezt nyíltan szemükre hányta és pedig keményen a művészeknek — ez a vélemény, úgy látszik, a mi festőinkre nem vonatkozik, mert legfényesebben megcáfolja ezt a szép kiállítás, amely mindenesetre nagy mű­vészi talentum, de egyszersmind sok művészi munka eredménye is. Nagybánya városa, különösen az utóbbi időben, sokat áldozott az iskoláért, drága telket, drága epüleleket adott, egyéb segélyt is nyújt a muzsafiaknak, helyes dolog vol l tehát a festők ré­széről, ha elismerésük kifejezéséül megrendez­ték ezt a kiállítást. A művészek érzékenyek, művészi szem­pontokból nem birálgatjuk az irányt, amit követ­nek, az eredményt, amit fölmutatnak, fő az nekünk, ha dolgoznak, mint mindenki más, aki Dalok az irodából. — Halottak napján. — Van egy napom, borongó, bús, didergő, Hogy a szivemre árnyék árnya ül, Nem álmodom a rangos haladásról, Csak sírok árván, halkan, emberül. Oh ez a nap nem a fakó jövőé, Minden perce a múltba vánszorog S a rímek bűvös, csodaszép világán Zsolozsma csendül, árvaság zokog. Az asztalon halmazra gyűl az akta, S a szemem nem lát. Sajgó lázban ég . . . Kigyulad büszke fényben már a csillár S a toll hegyén nem reszket semmi még. Dermedt kezem imára kulcsolódik, Egy szó remeg ajkamra fel: apám . . . És halkan felbug a Circum dederunt, Temetést lát mogorva irodám ! Imádság .. . iroda . .\ Oh léhasággal Ne sújtson érte törpe, földi vád, Hordok majd mindent nagy lemondva, tűrőn : Sziklányi gúnyt, gyehennás rabigát. Csak azt a könnyet, mi szemembe szökken, Tűrjék meg, hisz a lelkemböl szakadt. Csak azt a sóhajt, azt a halk, didergőt, Mi vonaglón az ajkamon fakadt. Kegyelmes ur! Bevallom ime vétkem, — Bocsásson, esdve kérem, érte meg, . . . Halottak napján, ha egy irodában Vergődve járván egy sírt keresek. élni akar s őszintén óhajtjuk a kuliura, a haza érdekében, hogy jövőre is a munka legyen a jelszavuk. A művelt közönség pedig ne sajnálja azt a kis sétát holnap, oda a Tóthfalusi Kis Miklós- utcába, végre is mindenkire ráfér egy kis mű­vészi srv4nvöxiiség. * A kiállítás valóban kiváló művészi értékkel bir. Az ember nem tudja, mit nézzen, mit dicsérjen, min­den szép és sikerült, nincs kivetni való semmi sem. Ma nyílt meg a tárlat s így lapzárta lévén, nem méltathatjuk annyira, mint szeretnék, de legalább fel­soroljuk a ragyogó, kedves müveket mind, hadd vegyen róluk tudomást a nagykö/.önség. Ferenczy Valér Schönherr Antalnénak, Ferenczy Ferencz Írónak és édesanyjának, Ferenczy Károlyné- nak portréit állította ki. Valódi remek művek ezek. Mindegyik a legjobb, mindegyik fölülmúlja a másikat s mindenikben lélek van. Börcsök Samu nagy collectióval gazdagította a kiállítást. Dáliák, Borús táj. Csendélet, Klastrom-mező, Nagybánya látóképei, Birsalmák, Kerti sarok, Virág­hegy, Virágos udvar, Utcarészlet, Kerti részlet, Őszi boiu'ás czitnü művei szebbnél-szebbek. Különösen a virágos udvar és az őszi tájkép fenomenális. Csak úgy mozog a bankó az ember zsebében, mikor eze­ket látja, lévén a fesmények többnyire mind eladók. Bartók Margit hegyi vidéke (a veresvizi bánya környéke) virágjai, Nagymamája (pompás arczképl), Napsütése, Tavaszi borulása erőteljes tehetségről ta­núskodnak. Ferenczy Valér 4 gyönyörű tájképet is ;kiállitott, továbbá Fertnczy Fermcz egy másik portréját, amelyek mind mesteri kezekkel készülik. Z'ffer Sándor képviseH V' neoimpresszionizmust az iskolában, de ö ebben nem olyan túlzó, mint mások sokan, az ő képei azért harmonikusak és lágyhatásuak, bár ezt az irányt nehezen tudjuk megszokni. 3 képpel szerepel: Malom, Alkonyat és tájkép. Ziffer Sándorné művészi virágokat állított ki. Jakab Zoltánnak is több képe van. Egy hidutcai részlet, korcsolyázás, egy fekvő nő és 3 ligeti részlet Tájképei megkapóak, különösen kiemelkedik a kor­csolyázás. Mikola András a kolóniának derék, fiatal tagja 10 müvei szerepel, amelyek bármely nemzetközi tár­latnak i .oi. a virág csendéletnek adni- e a maradnak mögötte. Mik- tüjK j i .k. / Károly négy nyarckép, két tájkép és i .i f-o.cs Miklós horvn, ipe, melyet a horvát minisztérium rendelt meg, elsőrendű alkotások, Leg- kevésbbé sikerültnek tartjuk a leányarcképet, talán mert még befejezetlen is. Ferenczy Béni a müvészcsalád szintén méltó tagja, japán birkózó c. szobrot, fafaragást és több si­került plakettet mutat be, melyek egy szép jövőnek helyes megalapozásáról tanúskodnak. Katona Gitta két csendélettel lepte meg a kö­zönséget, melyek mindjárt a bejáratnál láthatók s szintén díszei a kiállításnak. Őszintén mondhatjuk, hogy Nagybányán nagyon régen nem volt ilyen szép és gazdag, teljesen sikerült képkiállitás, amely a kolónia megizmosodását hango­san hirdeti. Holnap (29 én) nyitva reggel 9 órától délután 4 óráig. A másik Kosutány. A napokban emlékeztünk meg róla, hogy Kosutány Ignác egyetemi tanár az V. rangosztályba lépett elő. Most a másik Kosutányról t. i. Tamásról vagyunk híradással, aki szintén nevezetes szülötte városunknak s aki teljes lelki, testi munkaerőben érte meg szolgálatának 40 éves fordulóját. F. hó 19-én telt be ugyanis 40 esztendeje an­nak, hogy dr Kosutány Tamás, a m. kir. országos chemiai intézet és vegykisérleti állomás igazgatója állami szolgálatba lépett Ebből az időből Kosutány dr. 31 kemény esztendőt töltött a magyaróvári me­zőgazdasági akadémia katedráján, ahonnét a modern belterjes igéit hird^tto c be több generációbeli agrárius ifjainkba, akik ma szerte az ország egész területén mint földesurak és elő­kelő gazdatisztek, de mint oktató tanárok is haszno­sítják a Haza és önmaguk javára a dr. Kosutánytól eltanult tudományokat. Mintegy 9 év óta áll dr. Kosutány az Országos chemiai intézet élén, mely intézetet nagy fáradsággal és szívós kitartással olyan világhírű nívóra emelt, hogy az intézet kísérleti és megállapítási eredményeit a külföld szakirodalma a nemzetközi adatok összehasonlítása keretébe, mint legkomolyabbakat, legmegbizhatóbbakat előszeretet­Böcsásson meg, hogy bárha a dologra Beamterének ócska tolla ráért, Hallottak napján csak az volt a munkám, Hogy imádkoztam pörló jó apámért. Flicsz Henrik. Rip Van Winkle. — Irta: I’akots József. — Hudák János, a segédhivatali aligazgató népszerű ember volt a minisztériumban. Ennek a népszerűségnek az oka az öreg Hudák sajátszerü egyéniségében rejlett. Mert az aligazgató igen kedves, vajszívű alázatos kis emberke volt, aki előre köszönt még az alantasainak is és a hivatalszolgát is megurazta. Azt lehetne mon­dani, hogy Hudák bácsinak — igy kell neveznem, mert mindenki igy nevezte — éppen az volt az egyénisége, hogy nem volt semmi egyénisége. Ha valamikor talán lehetett volna is nála erről beszélni, az olyan messze időre esett, hogy arra bizonyosan még ő maga se emlékezett. Mindenesetre ez az idő boldog házasságá­nak három évtizedes korszakán kívül eshetett. E gyengéd és kíméletes körülírásból is bizonyára méltóztatnak sejteni, hogy Hudák bácsi papucshős volt a legideálisabb értelemben. De ne feszegessünk családi titkokat A lényeges különben is az, hogy Hudák bácsi nagyon népszerű ember volt. A minisztériumban, is a társaséletben is. De legfökép a minisztériumban. Itt határozottan sze­rették. A kollégái, felebbvalói, alantasai egyaránt. Már húsz esztendeje dolgozott a segédhivatalban. Fogalom lett. Az egész minisztérium Hudák bácsinak szólította. Ezt nem lehet elégszer ismételni. Még a miniszter is. A miniszterek tudvalévőén nagyon sűrűn változ­nak a minisztériumban. Jönnek és mennek az uj kor­mányokkal. Ha uj miniszter jött s a személyzet be­mutatkozott, őexcellenciájának feltétlenül megakadt a szeme a Hudák bácsi kicsi, ingénytelen, kopott, semmi alakján. És megkérdezte az államtitkártól : — Ki az a furcsa bácsi ? Bácsi! önkéntelenül is igy mondta. És az állam­titkár ezt felelte: — Hudák bácsi, a segédhivatali aligazgató! A legközelebbi alkalommal aztán, mikor a mi­niszternek dolga akadt a segédhivatali aligazgatóval, őexcellenciája igy szólította a tiszteletreméltó aligaz­gatót : — Hudák bácsi! Már ez olyan természetes volt. Húsz esztendeje dolgozott Hudák bácsi a segéd- hivatalban s ez a húsz év ránézve minden nevezetesebb mozzanat nélkül folyt le. A huszonegyedik esztendőben aztán különös esemény történt. Ezt az eseményt le­hetne nagy szerencsének is nevezni és ha Hudák bácsi értene a kártyához, hát bizonyosan valami vonatkozást is találhatna a huszonegyes szám és e szerencse közt. Mert az történt, hogy . . . De bocsánat, ezt a nagy eseményt nem lehet csak igy röviden előadni. Ott kezdődött a dolog, hogy a miniszter őexcellenciája Karlsbadba ment három heti kúrára. A miniszter ugyanis gyomorbajos volt s Karlsbad már beletartozott a nyári kormányzati programmjába. Egy hete már, hogy őexcellenciája lelkiismeretes pontossággal élt kúrájának, mikor a lapok megírták, hogy Karlsbadba érkezett egy osztrák miniszter is, aki pedig igen nevezetes férfiú volt. Az osztrák kegyelmes IJRAK nGTCLMEBE! Felsőbányái-utcza nagy ingek, gallérok, kézelők, nyakkendők és harisnyák i i y y n j n\t iá t y választékiban, szolid árak mellett LVlvV 1 brvlXbii, BB 4 szám. BB X.!&p-u,n.i»c mai száma S elds. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents