Nagybánya és Vidéke, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)

1911-10-08 / 41. szám

(2) 40. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1911. Október 8. és családja, Csüdör Béla és családja, dr. Lovrich Sán­dor és családja mint testvérei, Hosszú Biri és Róza mint unokatestvérei nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatja, hogy felejthetetlen jó férje, a gondos apa, a szerető fiú, vő, testvér és rokon, Csüdör Fe- rencz városi pénztáros folyó év és hó 4-én, éjjel 3/-i 1 órakor, hosszas türelemmel viselt betegség és az üd­vösségünkre rendelt szentségek ájtatos felvétele után, élte 53-ik, boldog házassága 9-ik évében jobblétre szenderült. Drága halottunk holt tetemét folyó hó 5-én délután 4 órakor temetjük a róm. kath. egyház szertartásai szerint Nagypénzverő utcza 3-ik számú gyászháztól, az engesztelő szent miseáldozatot pedig f. hó 6-án d. e, 10 órakor mutatjuk be a Mindenható­nak. Nagybánya, 1911. október hó 4-én. Az örök világosság fényeskedjék neki!« A város tanácsa szintén adott ki gyászjelentést: »Nagybánya sz. kir. r. t. város tisztikara mély meg- illetődéssel jelenti, hogy szeretett karlársuk: Csüdör Ferencz városi pénztáros folyó hó 4-én, rövid szen­vedés után váratlanul elhunyt. A megboldogultban a lojális kartársat, a mintaszerű hivatalnokot s a jószivü embert gyászoljuk. Emlékét kegyelettel megőrizzük I Nagybánya, 1911. október 4.« Csütörtökön délután 4 órakor volt a temetése Pénzverő-utcai házától, a város előkelő közönségé­nek általános nagy részvéte mellett. A koporsót sok koszorú borította, a szemekben sok őszinte könny ragyogott. Szegény, kedves jó barátunk, hál már te is itt hagytál minket! Fájó szívvel válunk meg tőled. Isten veled! Pihenj csendesen! Heti krónika. Hogy mik a hét újdonságai, engedtessék meg nekem hadd foglaljam őket öt pontba : 1. Az újoncok bevonultak a katonasághoz, ezút­tal saját külön búcsú estélyt is rendeztek, ki a Lendvay-csárdában, ki másutt. Nagy dalolás, sirás járt a nyomában a berukkolásnak, de a szívtelen gőzös csak elvitte a legények elejét ebben az esz­tendőben is. 2. Az uj hidat megterhelték kedden ezer má zsával s a bizony nem szakadt le. sőt ma is ott áll a helyén, ahova építették. Két lyuk is van a köze­pén, reméljük, hogy ebbe ivlámpa fog kerülni s nem marad mindig lyukas hid, igy kívánja azt a közvélemény. Kölönben már járnak a hídon, át van adva a közforgalomnak, noha a korlátja nem valami festői szép, azt kár volt átvenni, állítólag a sok korlát­oszlop egy jól tervezett közös temetőhöz hasonlít. 3. A hét egyik nagy újdonsága a zsidók hosszú- napja, mely hétfőn zsibongott le; 3—4 helyen is imádkoztak a hívők s igazán nagy számmal töltöt­ték meg a templomokat, az üzletek nagy része pe dig zárva volt jeléül annak, hogy zsidó nélkül ná­lunk nincs vásár. 4. Szerdán O felsége, a király nevenapját ünne­pelte a felséges nép. A hivatalos nemzeti lobogók és a keztyüs, Kaiser-kabátos tisztviselők jelezték, hogy a királyi családnak valami különleges emlék­napja van, sőt erre még a gimnázium is szünetet adott. íme ez volt okt. 4-ike. 5. Pénteken pedig az aradi gyásznap tiszeletére gyűltünk össze, melyet nem tud és nem akar feledni a magyar, sőt mennél jobban távolodunk időben a ték föl a bandát alkonyattájban s azóta szakadatlanul üldözték. Tudták, hogy a túlsó oldalról a csongrádi csendbiztos nyomul előre s csapdába esnek a rettegett pusztai vadak. Csakhogy »Pislants« is értesült a ko- misszárius jó szándékáról, azért húzódott a nyilt mező­ről a kemény falak közé. Onnan egy pár golyóval vissza lehet téritgetni a fogdmegeket s ha már nagyon szorul a hurok, még mindig lehet az ostromlókkal al­kudozni. Kitűnő túsz volt a kezei közt, egy ötéves fiú, az üldöző hadnagynak egyetlen gyermeke. Még régebben, mikor a hadnagy először kez­dette szorítani, raboltatta el a gyermeket. Semmiféle vas nem lehetne ennél jobb védőpajzs, A kemény férfi lelkét összetörte a nagy csapás, de azért még erélye­sebben folytatta a betyárok üldözését, elhagyva beteg feleségét, aki már félörült volt a fájdalomtól. Kelet felől megjelent a reggeli fényesség, mikor az üldözök minden irányban a romokhoz értele s egészen körbe fogták. A hadnagy fölszólitására, hogy adják meg magukat, puskatüz volt a felelet. Egy ló a porba zuhant. Erre óvatosan hátrább vonultak a pan­dúrok. Nem tudták, hogy mitévők legyenek. A torony­hoz közeledni nem lehet, mert fejenkint szedegetik le a kitünően célzó betyárok. Folyt a tanácskozás egész reggelig, mig maga az ég meg nem oldotta az ostrom kérdését. Hirtelen sötét felhögomolyok tolultak föl s olyan hatalmas zápor zuhogott alá, hogy egy piszkos nagy tenger lett az egész puszta. A pandúrok bőrig áztak, de mit törődtek most a nyári lucsokkal. A fedetlen toronyban lévők is úsztak a vizben, nem maradt semmi száraz hely, benedvesedett rémes naptól, annál tisztább és igazabb a kegyelet a nemzet szivében elvérzett nagyjai iránt. A hon­védek hármacskán ott görnyedtek a lobogó alatt. Megható kép, adja Isten, hogy még sokáig köztünk legyenek! Egy hétre elég ennyi úgy-e bár, a többi újdon­ságot a jövő számnak hagyja a krónikás. Schmidt Sándor üzemvezető főmérnököt Dorog székhelylyel, az esztergomi kőszénbánya igazgató­sága bányafelügyelővé nevezte ki. Esküvő. Gottpreisz Ferenc kir. főbányabiztos múlt szombaton tartotta esküvőjét Máramarosszigeten, Hostsuk János ügyvéd leányával: Gabikával. A polgári házasságkötést a m.-szigeti alispán Szabó Sándor, az egyházi szertartást Bede Mózes szigeti ref. lelkész végezte. Az ev. templomra a héten Siposs Bertalan és neje egy ablakra százötven koronát, dr. Ajtai Nagy Gábor a karzat homlokzati ablakára száz koronát ajánlott. Fogadják az elöljáróság hálás köszönetét. A szükséglet még 22965 korona. A tantelügyelöség köréből. Csók Károly Györ- vármegyei kir. tanfelügyelőséghez berendelt állami tanítót a miniszter a szatmári kir. tanfelügyelőség­hez helyezte át. A szatmári kiállítás érmeiről még eddig teljes kimutatást nem kaptunk, miért is az eddigi közle­mények erről nem nyújtanak még kellő fölvilágo- sitást. Most értesülünk, hogy Bernáth Dezső helybeli téglagyáros, tégla készítményeivel szintén ezüst ér­met nyert. Az avasi járás főszolgabírói hivatalát okt. 1 én Avasujvárosba helyezték át. Almásvölgyi Hírlap címmel Husovszky László főszerkesztő és Jeney Gyula felelős szerkesztő uj lapot indítottak Bozovicson. Mindkét szerkesztő tulaj­donképp földink, nagybányai emberek, akik elisme rést érdemelnek, hogy Krassó szörényben vállal­koznak a magyar kultúra terjesztésére. Eltűnt lelkész. Az »Atlasz« cimü kőnyomatos­ban olvassuk, mely amerikai dolgokkal foglalkozik, hogy Lukács László lacfalui g. k. lelkész fia, Epami- nondasz eltűnt. 3 év előtt kiment Amerikába, ott román hitközséget szervezett, majd egy »Romanul« nevű bankot alapított, tavaly alapított egy »Aurora« nevű pénzintézetet is és most eltűnt a lelkész, hívei­nek nagy csalódására, akik nem tudják, hová lett az ő vezérök ? Uj gőzmalom tulajdonos. Az Almer-féle nagy mümalmot Steinfeld Béla, a minorita rendház míí- malmának bérlője vette meg az Almer örökösöktől 106 ezer koronáért. A népszerű és közkedvelt uj tulajdonos a malmot e hó elsején már át is vette s ez alkalomból az István-királyban nagy beiktató vacsorát adott. A kir. adóhivatal okt. 1-től a Hid-utcába köl­tözött át a ref. lelkészlak földszintjére, ahol meg­felelő tágas helyiségek állanak úgy a közönség, mint a tisztviselők rendelkezésére. Aki tehát netalán adót akarna fizetni, az többé ne a Vár-utca, hanem a Hid-utca felé tartson. Téli rend a postán. A távbeszélő okt 1-től, ápr. 1-ig most már nem reggel 7 órától, hanem csak reggel 8 órától kezdve használható este 9 óráig. a pusknpor a serpenyőben s szabad lett az ut a torony­ajtóig. Gyors rohammal termettek az ostromlók a torony alatt. Egypár ugyan véres fejjel ért oda a ledobált tégladaraboktól, de a többi nekiállhatott a széles toronyalj védelme alatt az ajtótörésnek. Recsegett, ropogott a korhadt, belülről eltorlaszolt deszka, már- már engedett, midőn megszólalt a toronyból egy kemény férfihang: — Egy szavam volna hozzád, Dávid hadnagy! Pihentesd addig embereidet. A hadnagy meglepetten intett a pandúroknak s a fejszecsapások megszűntek. Ekkor újra megszólalt az előbbi hang: — Sok számadásunk van egymással, hadnagy uram, de most illően nem végezhetünk, mert az erőnk nem egyenlő! Eresszen el ez egyszer utunkra s ha becsületszavára megesküszik, hogy mielőtt a nap le nem szállana, nem vesz üldözőbe, visszaadom elrabolt gyermekét, ki most békén alszik lenn a pincében. A hadnagy rekedten ordított föl. Az ő édes, kicsi, szelíd fia itt van a gyilkos bestiák kezei között. Vérben forgó szemekkel parancsolta munkára a fejszéket. A csapások dübörgésén keresztül dörögte a betyárvezér: — Ne okoskodj Dávid, ha azonnal nem kotródsz, lehajitom a fiad fejét, hadd mulass vele. A szegény ember mitsem hallott, maga is csákányt vett kezébe. A rabló pedig lerohant a pincébe. — Hol van az a kölyök? — kiáltott dühösen az elősiető asszonyra. Épp igy ajánlott, express levelek, sürgönyök is, a téli időszakban reggel 8 órától este 9 óráig adha­tók föl. Királyi kitüntetés. Ő felsége a király Nagykároly polgármesterét, Debreczeni Istvánt kir. tanácsosi címmel tüntette ki. A szatmári baromfikiállitás. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület jubiláns kiállításával kapcso­latosan a kiállítás keretében tartotta a Baromfitenyész­tők Országos Egyesülete őszi baromfikiállitását és vásárát szeptember 27 -29 ig, 3 napon keresztül. A kiállítás minden oldalról sikerültnek volt mondható, a bejelentett baromfi kevés kivétellel mind ki volt állítva, amelynek legnagyobb részét az állam kép­viseletében dr. Leidenfrost Aurél gazdasági főfel­ügyelő vásárolta meg községek részére kedvezmé nyes kiosztásra. Nem mulaszthatjuk el fölemlíteni a kiállítás fénypontját, várbogyai Bogyay Elemér sáros­pataki emdeni lúd mintatelepét Á telep 40 darab gyönyörű szép emdeni luddal vett részt. A kiál­lításon résztvevő közönség óriási tömegben hullám­zott udvarai előtt, különösen pedig az egy udvar­ban levő 6 darab 500 koronás lúd előtt, amelyek a telep törzstenyészetéből valók voltak, úgy hogy bátran állítjuk, hogy ő volt a legszebben képviselve, amit a B. O. E. elismert amikor a nagy aranyérmé vei s az állam pedig 100 korona tiszteletdijával tüntette ki. A telefonmizóriák ellen. Megírta már a Műszaki Világ, hogy a kolozsvári kereskedelmi és iparkama­rát illeti a kezdeményezés érdeme abban a tekin­tetben, hogy a telefonmizériák elleni állásfoglalás végett — körkérdést intézett a kamara területén levő telefonelőfizetőkhöz. A beérkezett válaszok érve­kül fölhasználható adatait összegezve — a kamara most felterjesztésben kérte a kereskedelemügyi mi­nisztert a bajok sürgős eliminálására. A fölterjesztés elsősorban a telefonkészülékek fogyatékosságát emeli ki, miből folyólag — mert a központ a hivott szá­mot nem jót érti — helytelen kapcsolások származ­nak. Másodsorban a központ túlterheltségét pana­szolja a fölterjesztés, ami viszont a központ gyérebb jelentkezését vonja maga után- Végül az automa­tikus jelzésű telefonrendszer beállítását sürgetik buda­pesti mintára. Ettől és a kezelőszemélyzet szaporí­tásától várja a kamara a telefonmizériák megszün­tetését. A budapesti telefonelőfizetőkre pedig az hatna megnyugtatóig, ha a kereskedelemügyi mi­niszter egy kis behozatalt rendezne jószerkezetü külföldi telefonkészülékekkel, mert a két magyar telefongyár készülékei — ezt minden telefonelőfizető és minden telefon központi kezelőnő tudja — min­den kritikán alul állanak. Az automobilisták megrendszabályozása. Az auto­mobilisták tulsebes hajtásából eredő balesetek ország­szerte mind sűrűbben fordulnak elő. Az utóbbi idő­ben a Műszaki Világ összegezte a balesetek számát. Egy hétre 20 baleset jutott átlag, ami évenkint 1040 balesetet jelent Magyarországon. E helyen kö­zöljük, hogy számos magyar város rendőrhatósága tesz előkészületeket a megengedettnél sebesebben hajtó automobilisták szigorú megrendszabályozására. Legutóbb Kassa város rendőrkapitánysága bocsátott ki ilyen értelmű rendeletet, amelyben kilátásba helyezi, hogy a kihágási eljárás során a tilalmas sebességgel hajtott automobilt lefoglalja, sőt el is kobozza. — Ott alszik a sarokban — felelt ijedten az asszony. Kihúzta a kését s közeledett a gyermek felé. A nö elébe ugrott sikoltva. — Mit akarsz, ember ?! — Csak a fejét vágom le egy kicsit s odaadom emlékül az apjának, hogy ő juttatott hóhérkézre — röhögött a betyár s fölemelte a gyermeket. Az asszony dermedt szótlansággal nézte. Hatalmas parancsoló szó zúgott elő a pince mélyéből. — Megállj, az Éten nevében! Egy barnakámzsás alak lépett elő. szép ősz szakálla a mellét verte. — Boldogságos Szűz! Föllámadtak a barátok — fohászkodott évek óta talán először az asszony s térdre hullva vetette sűrűn a keresztet. A betyár is kiejtette rémületében kezéből a kést. A barát ünnepélyesen feddőleg folytatta: — Ne szennyezd be lelked az ártatlan vérrel, gondolj tulvilági üdvösségedre! A betyár félve, de némi daccal kérdezte : — Hát csakugyan van túlvilág s onnan jön most egyenesen szent atyám ? — Igen, fiam, hogy megmentsem lelkedet a kárhozattól — felelt egy kis habozás után a szerzetes. Most már minden izében reszketett az óriás, vad férfi — De öltem, raboltam — veté ellen. — Minden bűnre van bocsánat, ha azt megbánjuk. A szelíd, meggyőző hang, meg a babonás félelem átalakították a betyár lelkét. Felrohant a toronyba Sfr ,/%, ilW Rlí egyenruha és polgári szabó ÉRTESÍTÉSE. Saját érdekében áll a Vármegyei, Községi, Elöljárósági, Tüzoltótestületi, valamint magyar államvasuti hivatalnokoknak, ha egyenruhát akarnak ren­delni, úgy forduljanak teljes bizalommal Koros Sándor l-sö rendű egyenruha nagyiparoshoz Debreczen, Széchényi-utca 34. sz. (Csendőr laktanya.) Előnyös árajánlattal és költségvetéssel készséggel szolgál. Elsőrendű mnnka. Szolid, gyors és pontos kiszolgálás Úri öltönyök mérték után, a legújabb divat szerint készülnek. Egyenruházati fölszerelésekből állandó nagy raktár. Rendelések felvételére meghívásra leutazom személyesen mintagyüjteményemmel.

Next

/
Thumbnails
Contents