Nagybánya és Vidéke, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-09-17 / 38. szám
(2) 38. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1911. Szeptember 17. ami kétségkívül nem legkisebb érdeme, a kari ösz- szetartozandóság érzetét fejlesztette ki a pénzintézetekben, hogy mint a gazdasági életben azonos helyet elfoglalók, egymást támogatva szolgálják az összeség érdekeil. Ez a dicséretreméltó tevékenység megtalálta jutalmát abban, hogy ma már tényleg az ország legjelentősebb pénzintézeteinek nagy része áll a Szövetség táborában. Ennek az elismerésnek újabb jelét kívánják most adni városunk, megyénk és a szomszéd inegyék pénzintézetei és az érzésükben bizton szívesen osztozkodik a város és a megye egész társadalma. Ez az elismerés állásfoglalás lesz egyszersmind azokra a törekvésekre is, amelyekkel nálunk sajnos a közéleti tevékenység szinte valamennyi terén találkozunk, hogy az egy célra komolyan törekvők tömött soraiban egyesek többé-kevésbé jogosult egyéni ambíciói kívánnak rést ütni. Ez a munka azonban éppen [a reális értéket felismerni tudó pénzintézeték előtt nem vezet semmi eredményre s ez a szeptember 27-iki gyűlés is az elismerésen kívül minden támadó aknamunka erélyes visszautasítását jelenti. A gyűlés, amely a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület fennállásának félszázados évfordulója alkalmából tartandó kongresszusok során tartatik meg, igen érdekes lefolyásúnak ígérkezik. Az előadások sorából kivált kiemelkedik a mezőgazdasági üzemi hitel kérdésének fejtegetése Baross János dr. orsz. képviselő előadásában; a takarékpénztárak és szövetkezetek működési köre, György Endre ny. m. kir. földművelésügyi miniszter előadásában; a vidéki közraktárak és árujegyek kérdése Teitelbaum Hermann, a Szatmár- vármegyei takarékpénztár igazgatójának előadásában; a közraktárak zálogjegyeinek hitelforgalmi szerepe Dr. Berényi Pál, a szövetség igazgatójának előadásában. A gyűlésen Mándy Lajos elnök vezetése mellett a Központ is nagy számú résztvevővel képviselve lesz. A Szövetség igazgatóságának és választmányának legtöbb tagja pedig már most bejelentette részvételét. A gyűlés részletes programmját ezekben adjuk és hisszük, hogy e gyűlés pénzintézeteink továbbfejlődésére egy eredményekben dús újabb korszaknak kezdetét fogja jelenteni. A tűzoltók nagygyűlése. A vármegyei tűzoltók városunkba érkeznek s itt tartják az idén nagygyülésöket. Mindenesetre örömmel és szeretettel üdvözöljük őket, akik a közjóért fáradnak, a vármegye lakosságát védiK a borzasztó vésztől, mely az idén is annyi áldozatot követelt éppen Szatmárvármegyében. Üdvözöljük a derék honfiakat, érezzék jól magukat közöttünk, legyen itt időzésük eredményes, emlékezetes. Az ünnepnap alkalmából több érdekes mozzanatra hívjuk föl a lakosság figyelmét. Ez okból közöljük a következő meghívót: Meghívó A Szatmármegyei Tűzoltó-Szövetség 1911. évi szeptember hó 17 edikén Nagybányán tartja évi nagygyűlését, mely alkalomhói a szatmárnémetii, fehérgyarmati és nagybányai tűzoltó csapatok délelőtt fél 12 órakor, a Széchenyi- liget melletti Klastrom- mezőn gyakorlatot tartanak. Ugyanazon napon este 8 órakor Ádám István fővárosi ónk. tűzoltó-tiszt a Lendvay-szinházban itt még ezideig nem látott, érdekes Úránia-előadást rendez, a Vármegyei Tűzoltó- Szövetség javára. Helyárak: Középpáholy 5 korona, oldalpáholy 4 korona, kis páholy 3 korona, támlásszék I—IV. sor 40 fillér, körzék V—Vili sor 60 fillér, zártszék IX—XIII sor 80 fillér, diák állóhely 20 fillér, karzati ülőhely 30 fillér, karzati állóhely 20 fillér. Színház után társas összejövetel az István király szállóban, hölgyek részvételével. Jegyek előre válthatók Glavitzky Károly ur kereskedvésében és este a pénztárnál. A szövetség közgyűlésén tekintélyes számban vesznek részt a szatmáriak, nagykárolyiak, szinér- váraljaiak, fehérgyarmatiak. Még Jánk község is képviselteti magát a közgyűlésen, nemkülönben a vidéki kisebb tűzoltóság szervezetei is. A tűzoltók vasárnap délelőtt 9 óra 13 perckor érkeznek meg városunkba s a pályaudvaron a vendégeket a nagybányai tűzoltóság nagy ünnepélyességgel, zászló alatt s zenekarral fogadja. Tiz órakor választmányi, tizenegy órakor pedig közgyűlés lesz a városház tanácstermében, mely után a tűzoltóság diszgyakorlatot tart a Klastrom-mezőn. A gyakorlatoknak legérdekesebb része lesz a nagybányai csapat, nemkülönben a szatmáii és fehérgyarmati tűzoltóságnak külön-külön támadásai az Almer-gőzmalom ellen. Mig a nagybányaiak már a vízvezetéki vizet fogják igénybe venni a támadásoknál, addig a fehérgyarmatiak szivattyúikat fogják használni. Látható lesz tehát e két támadás közötti nagy különbség s a vízvezetéknek óriási előnye a tüzveszedelemnél is. Délben az István király szálló nagy éttermében a város látja vendégeiül a városunkba érkező vendégeket. Helybelieknek a közebéden való részvétel 4 korona. Délután a város nevezetességeit szemlélik meg, mig este tiszteletükre villamos színházi előadást rendeznek. Hétfőn a vendégek kirándulnak a Bódi-tóhoz s a Hármasforráshoz a nagybányaiak kalauzolása mellett, hol a felsőbányaiaknak lesznek szívesen látott vendégei. Heti krónika. Ősi alkotmányunk dicső jelenete játszódott le Nagykárolyban. A kocsik robogtak, sőt autók száguldoztak — az öreg Domahidy Pista bá’ pl. autón vonult fői, mert igy illik az indítvány tevőnek, de meg is bánta, mivelhogy berekedt, megtévén 11 perc alatt az utat Majtényból Nagykárolyba, a szónoklat pedig kárba veszett — megindult a nagy hullámzás a megyeház körül. A függöny felgördült s kezdetét vette a politika, Oly tüzesen tárgyalt az öreg vármegye, mint egy ifjú atléta, mintha csak rajtunk állana az ország sorsa. Beszélt Lukács K. is »170 ezer román polgár nevében«, mintha bizony nem tudnók, hogy Gsengerbagos küldte őt föl s mintha én is nem képviseltem volna vagy 4000 oláhot abból a 170 ezerből, ha ugyan van annyi és a többi száz képviselő, megint ki százat, ki ezeret. Nemzetiségi párt nevében beszélt, mert szerinte ilyen is van, hogy az elégedetlenséget kellőképpen kifejezze. Erről az elégedetlenségről jut eszembe az a beszélgetés, ami föntemlitett szónok és K. G. bátyánk közt történt. — Hát mit panaszkodik öcsém, hogy Magyar- országon nincs egyenlőség, talán ha ez az 1500 hold föld a magaé volna, akkor nem annyi adót fizetne, mint én ? — Dehogy is! — Hát talán akkor maga nem volna megyei vi- rilis, mint én ? — Ó a világért sem. — Hát akknr mivel tudja bizonyítani, hogy itt nincs egyenlőség? — Azzal urambátyám, szól Stanczi, hogy én nem adhatok be oláh iratot a szinérváraljai járásbírósághoz. — Lássa, éppen ebben áll az egyenlőség, öcsém, hiszen én sem adhatok! így vágta vissza a zúgolódást elmésen a magyar dsentri. forintot ajánl fel az országgyűlésen a Tudós Társaság szervezésére. Ragyogó fénypont ez Széchenyi áldásos életében s fényes bizonyítéka lángoló hazaszeretetének. A reform kérdések megvitatására alapított Casinó egyesület csakhamar az egész országban elterjedt s szétvitte Széchenyi eszméi alapján a reformtörekvéseket, amelyek az egész nemzetet érintették. A Lóverseny, a Magyar Országos Gazdasági egyesület szintén egyik jelentős eszközévé lett a reformok előkészítésének. A Magyar Színház terve nem sikerült ugyan Széchenyinek, de alapja volt a nemzeti színház felépítésének. A Lánchíd, a vízépítésnek ez a remekműve egyszersmind örök emléke létrehozójának is. Fáradhatatlanul küzdött s igen sokat áldozott is Széchenyi ennek a remekműnek létesítésénél. Élete legszebb szakaszát vette igénybe a hatalmas híd megalkotása, de boldog volt midőn reformjainak eme nagyszerű támaszát épülői látta. A Lánchid ugyanis a kereskedés központjává tette Budapestet s megtörte a nemesség »nem fizetés« kiváltságát. A dunai és balatoni gőzhajózást szintén Széchenyi lángesze teremtette meg. Örömmel vállalta el a Duna és a Vaskapu szabályozását, bár néha visszaborzadt a vállalat nagyságától, de mégis keresztül vitte, mert ez hazája jólétének emelésére szolgált. Elévülhetetlen érdemeket szerzett ezenkívül Széchenyi több kisebb vállalatával és Budapest felvirágoztatásával is. Vállalatait rendesen közadakozással segítette s a gyüjtőiveken ömaga járt elől jó példával, tetemes összegeket áldozva a közjó érdekében. Gazdagsága az ő felfogása szerint kötelességévé tette embertársai boldogitását s a közjó előmozdítását. Nézete az volt hogy: »Mindenkinek kötelességei viszonyaihoz vannak mérve. Ha nagyban nem lehet, kicsiben kell dolgozni! Ez hazafiui kötelesség!« Egész életén féradhatatlanul és tántorithatatla- nul küzdött hazája jólétéért. Széchenyi munkájának meg lett a gyümölcse. Eszméi teljesedésbe mentek s boldoggá tették a nemzetet. Az utókor hálás volt nagy fiához s hatalmas ércszoborban örökité meg alakját. Halhatatlan emlékét szivében is megörzé, mert Széchenyi eszméi nem múltak el, élnek minden magyar ember szivében. Vegyük ki osztályrészünket a nemes munkából, hogy büszkén mondhassuk el, hasznos tagjai vagyunk a Magyarnemzet nagy családjának. Áldjuk emlékét annak a férfiúnak, aki egész életében példát nyújtott arra, hogy »Jó hazafinak lenni nehéz, de nem lehetetlen«. Syntinis. S mi volt a keddi gyűlés vége? Nagy bizalom a kormánynak, kitörés az obstrukció ellen. Képzelem, hogy megijedtek ettől Budapesten, ezután nem 20, hanem csak 12 névszerint való szavazást fognak kérni naponta. Az obstrukció ezek szerint le van törve. Mi tehát nyugodtan hazajöttünk, mint akik jól végeztük dolgunkat. Várt pedig idehaza két nagy változás a tanárkarban. Incze helyett Kertész, Neuberger helyett pedig Pásztor lett a lánár. Öröm-bánat ez, melyre innunk kellett s ma este nem is késtünk a koccintgatással a Polgári Korban. Most pedig a tűzoltókon a sor. Övék a holnapi nap, kár, hogy előbb nem jöttek, mert ime megeredtek az ég csatornái s esőre már nálunk is nagy szükség volt. hogy a gyümölcs nőjjön egy kicsit, a szőlő puhuljon. Közbe szólt tehát a legnagyobb tűzoltó, az eső, mint rendesen, mikor valami nagyobb kirándulás terveződik s olyanformán alakul a dolog, mint a Kárpátegyesület túrái szoktak lenni, hogy biztos födél alatt egy kis kaláber, egy kis csendes mellett ollogalhatjuk a hazafias tüzet, amelyhez hasonló lyókat kíván a bajtársaknak a krónikás. Eljegyzés. Dr. Helmeczy József cs. és k. tartalékos huszárhadnagy, id. Helmeczy József orsz gyűlési képviselő, a nagybányai ref. egyházmegye gondnoka, szatmári ügyvéd és földbirtokosnak és nejének Jakó Jolánnak fia, f. hó 16-án eljegyezte Bertalan Margitot, Bertalan Tivadar, a »Margit-gyógyforrás« társ tulajdonosának és nejének Bertalan Margitnak leányát Margit- forráson. Incze Lajos tanár távozását általában nagy sajnálattal veszik városunkban. Ma este a Polgári Olvasókörben, tiszteletére bucsulakoma volt, melyen mintegy százan vettek részt A tanár- kar testületileg volt jelen. A közszeretetben állott derék tanárra az estélyen számos köszöntő hangzott el. Az ev. templomra újabban adakoztak Felsőbánya városa 150 K, dr. Rencz János 10 K, Mladeiovszky ivén Graf és Bartos gyára Budapest 10 K. Fogadják az elöljáróság hálás köszönetét. Névmagyarosítás Neuberger István áll. főgim náziumi tanár úgy a maga, mint kiskorú gyermekei nevét Pásztor-ra magyarosította A nagybányai ref. egyházmegye. Szinérváralján tartja őszi közgyűlését, szept. 22-én, pénteken. Frá'er Loránd hangversenye iránt az érdeklődés oly nagy, hogy a páholyjegyek már mind elfogytak s az első sorok is. További előjegyzéseket a »Vörös kereszt« gyógytárban lehet eszközölni. A koncert okt 21-én lesz.. Az obstrukció a vármegyén. A12 iki vármegyei gyűlésnek főtárgya volt Versecz indítványa az obstrukció letörésére nézve A bizottsági tagok igen szép számmal gyűltek össze. Az állandó választmány 3 szótöbbséggel véleményezte Versecz indítványának elfogadását. A gyűlés sokszor viharos volt s az elnöki csengettyű mint a vészharang úgy sivitott többnyire, rendre utasításokban sem volt hiány, legtöbb jutott belőle Falusy Árpádnak a volt főispánnak. Az indítvány mellett Nemestóbi Szabó Antal szólalt föl hosszabb beszédben, ellene az alispán beszélt, aki napirendre térést javasolt. Szalkay Sándor orsz. gy. képviselő személyeskedést látott Szabó A. beszédében s csak ezért szólalt föl, bár annak halvány árnyékát sem lehetett nagyitó üveggel sem fölfedezni. Hanem aztán Falusy az ő nagyobb beszédében juttatott a személyeskedésből jobbra is balra is eleget. Domahidy István, mint indítványozó beszélt, de a nagy zajban nem tudtuk, hogy mit mondot'. Lukács Konstantin lelkész pártolta a javaslatot, »170Ö00 román polgár nevében beszélt«, noha csak 2—3 község mandátumuát viseli és boldog volt az ő kijelentésében. Jékey Zsigmond után Földes Béla tartott nagyobb beszédet, okosan, tudományosan, mint ő szokott, de az izgatott kedélyek már szavazást követeltek s türelmetlenül sürgették a döntést, igy a többiek elállottak a szótól. A dolog vége, hogy 169 szóval 70 ellen a megye fölir az obstrukció ellen A többi tárgyakkal nem törődött senki, azokat egy kis idő alatt lemorzsolták. Tanügyi kinevezések. Incze Lajos helybeli fő gimnáziumi tanárt a miniszter a székesfővárosi X kerületi főgimnáziumba nevezte ki s helyére Kertész János oki. tanárjelöltet küldte a nagybányai főgimnáziumhoz. — Wienerberger Oéza és Bozán Péter helybeli tanítókat a miniszter igazgató-tanítókká nevezte ki. Gyászhir. Rásky Kálmánná Petky Eszter e hó 12-én délután meghalt 79 éves korában. Szeptember 14-én temették d. u 4 órakor ref szertartás szerint. Férje, gyermekei, unokái, dédunokái gyászolják. Nyugodjék békében! A villamos színházban ma, szombaton este 8 órakor előadás lesz, színre kerül: a tűzoltó gyakorlat Ausztráliában. A Horváth-Cirkusz mai nagy hirdetésére fölhívjuk a t. közönség figyelmét. Az előadásokat szerdán kezdik. és mmé bevásárlási forrás! Alapittatott 1894-ben. ékszerész Rákóczi-tér. Ajánlja dúsan fölszerelt rak■■ ■■ ■■ ■■ ■■ tárát az összes hires gyárt■ ■ ■ ■ ■■ mányu órákban. Nagy válasz■ ■ ■■ ■ ■ ték arany- ezüst és brilliáns ■ ■ ■ ■ ■■ ékszerekben, továbbá valódi ■ ■ ■■ ■ ■ és china-ezüst árukban. mm ■■ ■■ ■■ ■■
