Nagybánya és Vidéke, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-08-27 / 35. szám
Nagybánya, 1911. Augusztus 27. — 85. szám. XXXVII. évfolyam. NAGYBÁNYA ES YIDEKE TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE j^dunsriDiEiiNr siivmas Előfizetési árak : Egész éYre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér. ' j g-----------I-----> " Fe lelős szerkesztő és laptulajdonos: Eévész János. Szerkesztősé<r lóhivatal : Felsőbáni ■LEFON: NAGYP NY i-utca SO. szám alatta "/ÁM. =r:■■■■■:= .. -----ÜT Au gusztus folyamán a gyermekbetegségek mind jobban elhatajma^odtct^ károsunkban. Járványnak éppen még nevezni, inkább szórványosan előforduló eseteknek, de azért résen kell lennünk, vigyáznunk, hogy a szaporodni kezdő esetekből valamiképpen járvány ne fejlődjék ki. Augusztus 15-ödike óta a városházán a következő eseteket jelentették be: 38. Böhm Dezső G éves, Rák-utca 17., vörheny, dr. Lakatos, aug. 15., járványkórházban. 39. Erdélyi Antal 4 éves, Mikszáth-u. 29., difteria, dr. Lakatos, aug. 18., meghalt aug. 20-án. 40. Stoff Teréz .8 éves, Thököly-u. 39., vörheny, dr. Kádár, aug. 21., meghalt aug. 22-én a járványkórházban. 41. Szeleczki Etel. 6 éves, Veresvizi-ut 152., difteria, dr. Lakatos, aug. 21., meghalt aug. 22-én. 42. Erdélyi Julia 7 éves, Mikszáth-utca 29,, difteria, dr. Lakatos, aug. 22., járványkórházban. 43. Stoff Béla 5 éves, Thö- köly-ut 39., difteria, dr. Lakatos, aug. 22. 44. Stoff György 14 éves, Thököly-ut 39., vörheny, dr. Lakatos, aug. 25. Hát biz ez elég szomorú statisztika. Elég sok, de azért legyünk meggyőződve, hogy nincs mind itt. Néha be sem jelentik, sőt meg is hal a gyermek s még sincs a ragály publikálva. Hát ez nem jól van igy. A törvény bölcs, amikor vörös cédulán, feltűnően akarja tudtul adni mindenkinek, hogy valahol veszély van, hogy óvakodjék mindenki. Első sorban tehát az volna a kívánságunk, hogy az orvosok, tisztükből kifolyólag, lelkiismeretes pontossággal jelentsenek minden esetet a városházán. Sok a halott. Látható ebből a névsorból, hogy majdnem mindenik elhal, aki megbetegszik vörhenyben. A betegség tehát súlyos természetű, azért óvakodjék mindenki az érintkezéstől, a gyermekek ne játszanak együtt idegen, ismeretlen társakkal, ne látogassák beteg kis barátaikat s a szülék forduljanak azonnal orvoshoz, ha baj van, el ne hanyagolják. Ilyenkor gyászlapokat szétküldeni, nagy so- kadalmakat összehozni a temetésre, fehér ruhás leánykákat kirukkoltatni, valóságos istenkisértés. Tudok esetet, ahol a pesztra elment karján a kis gyermekkel skárlát-diíteritiszes temetésre s nemsokára kiütött a kis gyermeken a baj s bele is halt. A hatóság szigorúan büntesse a temetést rendező rokonokat, vagy a vállalkozót, ha ilyen fehér ruhás gyermek-kívezényeléseket merne valaki rögtönözni. Általában kérjük a tanács legszigorúbb intézkedéseit, kérlelhetetlen végrehajtását az ide vonatkozó törvényeknek; csak igy lehet a most még csak kezdődő veszedelmet okosan elhárítani. A szatmári jubiláns ünnepségek és kiállítás programmja. Ma már abban a helyzetben vagyunk, hogy a szatmári jubiláns kiállítás és az ennek keretében megtartandó nagyszabású gyűlések és kongresszusok programmját közölhetjük. A változatos napirend az előadók közgazdasági életünk eme kiváló vezérei garantálják, hogy a szatmári jubileumi ünnepségek méltóak lesznek a fél - százados jubileumát ülő egyesület múltjához, ha mindéhez vesszük azt a méreteiben és tartalomban is gazdagnak Ígérkező kiállítást, a szeptember szatmári napok közgazdasági, é; társadalmi életünben felejthetetlenek lesznek. ■ Most rajtunk s a közönségen a sor minden lehetőt elkövetni, hogy a rendező egyesület fáradsága és óriási anyagi áldozata kárpótoltassék, az által, hogy tömegesen keressük fel a szatmári kiálli tást, vegyünk részt a gyűléseken, mert az ott elhangzott szavak mindnyájunkért és mindnyájunknak szólanak, hadd lássák közgazdasági életünk vezérei, hogy hazánk északkeleti részén népünkben meg van a közügyek iránti érdeklődés s tömeges érdeklődés által mutassuk meg, hogy azokért a vezé rekért,' kik a nép javára, boldogulásának előmozdítására dolgoznak, tudunk s akarunk lelkesedni. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület által, fenállásának félszázados jubileuma alkalmából 1911. évi szeptember hó 21 én d e. 10 órakor a Kossuth.1 oen, a kiállítás' kongresszusi term "ártandó jubileumi díszközgyűlés tárgysorozata : 1. Elnöki megnyitó. 2. Károlyi György gróf, Vécsey József báró, Domahidy Sándor, az elmúlt félszázad alatt volt nagynevű elnökök arcképeinek leleplezése. 3. Az egyesület félszázados történetének felolvasása. A Magyar Gazdaszövetség által 1911. évi szeptember hó 28-án d. e. 10 órakor Szatmárnémetiben, a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület félszázados jubileuma alkalmából szeptember 21. október 2. között tartandó általános gazgasági és ipari kiállítással egyidejűleg a Kossuth kertben a kiállítás kongresszusi termében dr. Darányi Ignác gazdaszövetségi elnök vezetése mellett tartandó országos gazdanagy gyűlés napirendje: 1 Elnöki megnyitó. Tartja: a Magyar Gazda- szövetség elnöke. 2. Város és falu. Előadó: gróf Majláth József. 3. A gazdák érdekei és a parlament. Előadó : dr. Mezőssy Béla 4. Földbérlő szövetkezetek. Előadó: Meskó Pál. 5. Közlegelők kérdéséről. Előadó: dr. Jékey László. A debreczeni erdőfelügyelőséghez tartozó erdőtisztek és erdőbirtokosok által a kiállítással egyidejűleg szeptember 13-án d. e. 10 órakor a kiállítás kongresszusi termében tartandó gyűlés tárgysorozata : 1. Elnöki megnyitó. 2. Szatmármegyei erdőgazdaság ismertetése, kapcsolatban a mezőgazdasággal. Előadó: Ferenczy Lajos kir. erdőfelügyelő. 3. A műfának ipari és kereskedelmi tulajdonságairól. Előadó: Léber Antal erdőtanácsos. Az Északkeleti Vármegyei Szövetkezetek Szövetsége által 1911. évi szeptember hó 29-én d. e. V2IO órakor Szatmáron, a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület jubileumi kiállításával egyidejűleg a Kossuth-kertben, a kiállítás kongresszusi termében tar- tantandó közgyűlésen. Előadók: Bernáth István a Magyar Gazdaszövetség igazgatója, Szabó Gábor bikszádi gör. kath. lelkész, dr. Pajor Ignác a Szövetség központi ellenőre, Dobay Péter sarmasági gazdálkodó. A Magyarországi Pénzintézetek Országos Szövetsége által Szatmárnémetiben 1911. évi október hó Debreczen látványossága IVyr A r I 'V A O T^TD A T Vidékiek találkozó helye, az Első takarékpénztár palo- 1 I I Elsőrendű konyha és 588888885 tájában. >8888808$ étterme éS SÖTCSamoka. $8888888$ italok. $8888888$ Nyár végén. Hull a levél, mulóba van a nyár, Az első, amely őt nem látta már. Az első, melyet meg nem láttam én Óh, nekem nem volt nyaram az idén! S nem lesz soha! , . Lángoljon bár a nap. Erdők, mezők pompában álljanak : Nem fogja látni könnybús szemem, Csak régi nyarakról emlékszem. Elő valóság nekem csak a volt, Minden, mi él: az én számomra holt, S a látás gyönyöre mihaszna kincs, Nem látok én mást, csak őt, — aki nincs ! Kulcsár Ferenc. A ténsur és a Jancsi kocsis. (Regi magyar népmese.) Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy mód- nélkül gazdag öreg ur; mikor az meghalt, nagy pompával el is temették, de hiába temették el, mert minden éjjel visszajött. Imádkoztak érte, miséztettek érte, mind hiába! csak haza járt az, és olyan lármát, csörgést, ijesztgetést vitt véghez, hogy a ház-népe már majd megbomlott a félelemtől. Különösen az özvegy ténsasszony nagyon búsult, szomorkodott s azt mondja egyszer a konyhában : — Óh ugyan mért is nincs szegény boldogult férjemnek nyugodalma, hogy hagyna másokat is nyugodni; de éjről éjre felveri a házat! — hisz mióta meghalt, ki se aludtam magamat. — Hej, segítenék én azon, ha rám bizná a dolgot ténsasszonyom, szólalt fel a vén Jancsi kocsis — csak adna nekem száz forintot egy kis időre, meg csináltatna egy koporsót, amibe én bele feküdném, akkor ténsasszonyom levitetne a kriptába, szépen a ténsur mellé tétetne: tudom Istenem, hogy kitudnám, mért jár haza szegény ténsuram 1 Jancsi régi cseléd volt, együtt öregedtek meg az úrral, a ténsasszony megbízott benne, adott neki száz forintot s azt mondta, hogy ha segít a bajon, neki ajándékozza mind a száz forintot; aztán megcsináltatta a koporsót is. Jancsi a pénzt elásta az istállóban azután befeküdt szépen a koporsóba, rátették a fedelet, bevitték az ur mellé a kriptába Amint ott fekszik csendesen, egyszerre csak üti a tizenkét órát. Jancsi hallja, hogy a ténsur koporsójáról leesik a fedél, Jancsi is kapja magát, lelöki magáról a koporsó fedelét; akkor az ur felült, Jancsi is; aztán az ur kilépett a koporsóból, Jancsi is. — Hát te, hogy jöttél ide Jancsi? kérdezte az ur, mert épen szemben álltak egymásnak. — Instálom aláson, csak úgy mint a ténsur, meghaltam, hát eltemettek. — Hát most hová mégy? — Csak oda instálom ahová a ténsur. — De én felmegyek a házba, mert nekem ott még dolgom van. — Nekem is ténsuram ; azért nem is pihenhetek a koporsóban. — De már micsoda dolgod lehet neked ott Jancsi ? — Hát nekem bizony instálom egy kis pénzecském volt s én azt elástam az istállóban, most azt megyek megnézni. — No, én is olyan-féle járatban vagyok, gyerünk hát együtt. Elindultak, Ahogy a kripta ajtóhoz értek, az ur keresztül ment a kulcslyukon s vissza szól: — Gyere már Jancsi. — Jaj, nem mehetek, ténsuram, nem férek ki a kulcslyukon. — Az ur rátette a kezét a zárra, mire az menten felpattant s Jancsi kiment, de az ur megcsóválta fejét s azt mondta: — Jancsi, Jancsi, ez nekem sehogy se tetszik, te nem vagy meghalva! — Meg vagyok ténsuram, már hogyne volnék, meg vagyok én halva, csak még nem vagyok kiheverve, még testes vagyok. Amint mennek az udvaron, azt mondja az ur: — Legelőször is nézzünk be a házba, ijesztgessük meg az aszonyokat. A konyhába megint a kulcslyukon ment be az ur, de Jancsinak megint csak kikellett nyitni az ajtót, máskép be nem mehetett. — Jancsi, Jancsi, szólott az ur fejcsóválva, ez nekem sehogy sem tetszik, te nem vagy meghalva. De Jancsi megint csak azt mondta: Xjapiaaxk: mai száma S oldal Gyermekek veszedelme.
