Nagybánya és Vidéke, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-08-13 / 33. szám
1911. Augusztus 13. 33. szám. (3) NAGYBANYA ÉS VIDÉKÉ Rónai Géza tűzoltó-parancsnokot az alispán já rási tüzrendészeti felügyelővé nevezte ki. Kiss Ferenc püspökladányi lelkészt, aki a Kál- vineum ünnepélyén városunkban oly feledhetetlenül szép beszédet tartott Balthazár örökébe, az alsó szabolcs-hajduvidéki ref. egyházmegye, esperessé választotta. Az ev. templomra egy presbyter 100 koronát ajánlott, Szmik Antal igazgató-főmérnök pedig egy igen értékes piros brokát, arany csipkével díszített szószéktakarót adományozott. Fogadják az elüljáróság hálás köszönetét. Baltazár Dezső debreczeni püspök beigtatása aug. 15-én, délelőtt 8 órakor lesz. Bodnár 6yörgy kir. tanfelügyelő hat heti szabadságra fürdőre utazott. Távollétében Faragó Ignác s. tanfelügyelő vezeti az ügyeket. Eljegyzés. Herskovits Farkas kékesoroszfalui föld- birtokos leányát Pepikét eljegyezte Katz Antal nagybányai m. kir. pénzügyi számtiszt. „ Péchy László a mátészalkai járás főszolgabírója Őfelségétől a kir. kamarai címet megkapta. Beosztás. Grillusz Jenő és Jakóby István sel- meczi tanársegédeket a szünidőre a miniszter a nagybányai kerületbe osztotta ke. Grillusz Fernezelyen, Jakóby a Kereszthegyen teljesít szolgálatot. Haláleset Czihat János kereskedő e hó 9 én, ' áratlanul elhalt szivszélhüdésben Tegnap délután temették nagy részvét mellet A család gyászlapia ez: Vigyázzatok azért, mert nem tudjátok, mely órában jő el a ti Uratok . . . azért legyetek készen ti is, mert amely órában nem gondoljátok, abban jő el az embernek Fia. (Máti 24, 42, 44) Fájdalomtól lesújtva, mélyen szomorodott szívvel, de megnyugvással az Isteni Gondviselés végzésében jelentjük az összes rokonság nevében is, hogy a felejthetetlen jó férj, gondos szerető édesapa, szeretett gyermek, testvér és rokon Czihat János kereskedő folyó év és hó 9-én délután 2 órakor, sziv- szélhüdés következtében, munkás életének 36 ik, boldog házasságának 8 ik évében, váratlanul elhunyt. Kedves halottunkat folyó hó ll-én, délután 4 órakor temetjük a református egyház szertartása szerint. Nagybánya, 1911. augusztus hó 10 Béke porain- áldás emlékezetén! Özv Czihat Jánosné szül. Kovács Ilona neje. Czihat Gyula gyermeke. Id- Czihat János és neje Horvát Sára szülei Czihat Sára test vére és férje Végh László és gyermekei nagynénjei és nagybátyjai. Özv. Kovács Józsefné szül Alvinczy Ida anyósa. Kovács Kálmán, Kovács Gyula és neje Klemenszky Erzsébet és gyermeke. Kovács Mariska és férje Wienerberger Károly sógorai és sógornői. Értesítés. A gyümölcsértékesitő r.-t. ezúton tudatja tagjaival és a termelőkkel, hogy kézzel szedett színes nyári almát és fajkörtét napi áron, telepén átadva vesz. A szatmárvármegyei tüzoltószövetsóg nagygyűlése. Mint már jeleztük, a szatmárvármegyei tüzoltószövet- ség ez évben városunkban tartja nagygyűlését, melyre a meghívókat dr. Falussy Árpád szövetségi elnök most bocsátotta ki. A nagygyűlés nem szeptember 7-én, mint a lapok tévesen írták, hanem szeptember hó 17-én lesz s az ünnepély sorrendje a következő: 1. Szeptember 17-én reggel 9 óra 20 perckor érkezés Nagybányára Szatmár felől. Fogadás a vasúti pályaudvarnál és bevonulás az őrtanyára. 2 V211 órakor szövetségi választmányi gyűlés a városháza tanácstermében. 3. 11 órakor szövetségi közgyűlés a következő napirenddel: a) Hitelesítő küldöttség kirendelése. b) Választmány évi jelentése c) Számvizsgáló bizottság jelentése. d) 1912. évi költségvetés. e) Az 1912. évi szövetségi közgyűlés helyének kijelölése. f) Indítványok. 4. Közgyűlés után a nagybányai önkéntes tűzoltó-csapat és a többi bejelentett csapatok gyakorlata. Ütem és gyors iskolaszerelés, a szatmári csapat támadási gyakorlata. 5. Déli 1 órakor társas ebéd, melyen a közgyűlésen résztvevő testületek és tűzoltók Nagybánya város közönségének szívesen látott vendégei iesznek. G% Este 8 órakor Uránia-előadás a színházban, tartja Ádám István fővárosi önk. tűzoltó-tiszt. 7. Szeptember 18-án kirándulás Felsőbányára. A közgyűlésen résztvevők számát legkésőbb szeptember hó 1-ig kéri a rendezőség Rónai Géza nagybányai járási tüzr. felügyelőhöz okvetlenül bejelenteni. Az önkéntes tűzoltó-testület népmulatságának rendezősége tudatta szerkesztőségünkkel, hogy a holnapi (vasárnapi) mulatságot, amennyiben csak lehetséges meg fogja tartani. Kivonulás a ligetbe délután 3 órakor. Hangverseny Felsőbányán. Egymásután rendezik a felsőbanyaiak a nyaralókkal karöltve a sikerült hangversenyeket, de valamennyi között kiválik az e héten, kedden lezajlott tánczmulatság, amelynek, tiszta jövedelmét a kecskeméti földrengés károsultjainak ajánlotta fel a rendezőség. Zongoraszámmal Jékly Irén, a nagykészültségü virtuóz, Szmik Ilonka és négykezessel Nyisztor Erzsiké és Hanzulovits Ilonka szerepeltek, komoly zenei élvezetet szerezve a közönségnek. Lévay Ferenc humoros felolvasással, Pataky Ödön monológgal, és egy trialógban Lévay, Pataky és Nyisztor Vilmos zajos derültségben szórakoztatták a nagyszámú közönséget. Az estély fényes sikerén fellel kesülten még újabb estély rendezését is tervezi az agilis vigalmi bizottság. A városi adókezelés vizsgálatát Schnébli Károly pénzügyi titkár és Lévay Béla pénzügyi számvizsgáló f. hó 10-én megkezdték. A kinek akár a kivetés, akár a behajtás ellen panasza van a hivatalos órák alatt jelentkezhetik. Rozs, zab, széna, alom, ágyszalma és fűtőanyagok vételére nézve a 12. hadtest cs. és kir. hadbiztossága megkeresést intézett a helybeli gazd. egyesülethez. Hogy mire, meddig, milyen feltételek mellett lehet ajánlatot tenni, az érdeklődő termelő gazda megtudhatja Molnár Antal csomagszállitási irodájában. A szamosujvári fogházat az igazságügyminiszter javitó-intézetté szándékozik átalakíttatni. Ezzel kapcsolatban egy külföldi konzorcium azzal a tervvel foglalkozik, hogy Szamosujváron nagyszabású szövőgyárat létesít, mely célból e napokban az érdekeltek képviselői — Gopcsa László kultuszminiszteri osztálytanácsos és Uhlyarik Albin fogházigazgató kalauzolása mellett, megtekintették és tanulmányozták úgy a város, mint a fogház viszonyait. A bizottság tagjai voltak Vörös László ny. kereskedelemügyi miniszter, Maróti Fürst Bertalan, Forbáth Ernő építész és Pint Jakab gépészmérnök. A fentmegnevezett hivatalos személyeken kívül jelen voltak még: Kun Béla dr. igazságügyi miniszteri tanácsos, Láday István a minisztériumba beosztott kir. ügyész és Fürst Sándor műszaki tanácsos, a kassai javitó-intézet műszaki vezetője. A krajcár végnapjai. Rohamosan fogynak a krajcárok A ketfilléresek verését már tavaly megszüntették Körmöcbányán. Az állam lassankint teljesen kivonja a forgalomból a krajcáros pénzdarabokat, hogy helyettük az egyfilléreseknek és ötfilléreseknek, mint a mi pénzszámitásunknak megfelelő alapegységrészeknek adjanak helyet. így mégis eljön az idő, amikor az igazi pénzegység a korona lesz, a melyik ma még, mindig csak »fél forint«, mert forinttal számit mindenki és nem érezhető a koronaszámitás remélt sok előnye. Egészségügy. E hó első tiz napján 3 vérhas és 3 vörheny esetet jelentettek a városházán. Vérhasban megbetegtek 7-én Fülep Adolf 6 éves. Fazekas u. 2. dr. Lakatos., Tokár István 34 éves, Kossuth u. dr. Lakatos; Skripecz Ferenc 23 éves, Porondos u. 20. dr. Lakatos. Vörhenyben (skarlát) Schvarcz Lajos 4 éves, Porondos u. 7. dr. Lakatos aug. 8. Schvarcz Jenő ugyanott aug. 9. Vernóczy István unokája, Pfeimayer E. Portörő u. 10. dr. Gondos aug. 9. Kacsa egy 100 millós találmányról. Bácskában az alábbi 100 milliós per. kapott a hírek szárnyára, melyet azonban — a Műszaki világ közlése szerint — kiki a valódi értékére redukál: »Megindulóban van egy százmilliós per, amelynek hőse dr. Wodetzky József egyetemi tanársegéd, ki most a nővérével nyaral Palicson. Wodetzky József apja Wodetzky Lajos főreáliskolai igazgató volt Versecen. Ez a Wodetzky 1858-ban egyszerre hires emberré lett: feltalálta a hóekét és a kontinens pénzemberei valósággal megostromolták, hogy adja el nekik a szabadalmat. Wodetzkynek azonban nem volt sürgős a dolog. Találmányát, az összes leveleit bemutatta a bécsi szabadalmi hivatalban és szabadalmat kért rá. A szenzációs találmányról rövidesen az uralkodó I. Ferencz József is tudomást szerzett, külön kihallgatáson fogadta Wodetzkyt és megmagyaráztatta magának a találmány terveit. A király el volt ragadtatva. Másnap rögtön intézkedett, hogy a szabadalmat megadják és az erről szóló pátenst, amire még példa nem volt, sajátkezüleg irta alá. A pátens hátlapjára rá van vezetve az is, hogy a szabadalmat 33. sorszám alá bejegyezték a szabadalmi könyv hetedik kötetének harmadik oldalára, mit a szabadalmi hivatal irattára külön pecséttel és dr Höbhsmann aláírásával bizonyít Mikor a szabadalom igy meg volt, Wodetzky alkuba bocsátkozott az osztrák államvasutakkal és több magáncéggel is. A szabadalomért azonban óriási árat kért, amiről az államvasutak igazgatósága hallani sem akart. A feltaláló erre egy angol világcéggel kezdett el tárgyalni és már úgy volt, hogy a szabadalom az angol cég birtokába kerül, mikor 1895-ben valami váratlan dolog történt. Wodetzky egy hideg, hó'fuvásos decemberi napon éppen a verseci pályaudvaron járt fel s alá és várta a vonatot, mely a szomszédos helységbe vigye. A vonat befutott és nagy volt Wodetzky meglepődése, mikor a kazán előtt az ő általa feltalált hóekét megpillantotta, mint söpri a havat Az osztrák államkincstár, mely a találmányt nem tudta megfizetni, a szabadalmi hivatalban lemásoltatta Wodetzky terveit és a feltaláló tudta és beleegyezése nélkül üzembe helyezte a hóekét. Wodetzky Lajost az a pillanat, melyben a hóekét a vonat előtt megpillantotta, beteggé tette és megtébolyitotta. Alig néhány hónapig élt még. Halála után a Wodetzkyék teljesen megfeledkeztek a hóekéről. így tartott az mindadig, mig a feltaláló fia, Wodetzky József, a múlt évben rá nem akadt a találmány irataira. Wodetzky József ettől a perctől kezdve folyton ebben az ügyben nyomozott és ezalatt a követelés bizonyitására annyi adatot gyűjtött össze, hogy ügyvédje, Temunovits Zoltán rövidesen be fogja adni a keresetet.« A nagy szárazság. Nemcsak az Alföldön, de jóformán országszerte szokatlan szárazság nehezedett csapásként mezőgazdaságunkra. Mert igaz ugyan, hogy a gabonaféléknek a szárazság még nem vált hátrányára, mert a nagy forróság csak a beéredése után következett el, ami igazán nagy szerencse, mert ha két-három héttel előbb keletkezik a kánikula, búza helyett csak ocsut arattunk volna. De csapás a nagy szárazság a kapás növényekre, főleg a kukoricára, amelyet helyenként teljesen tönkretett és különösen nagy csapás a takarmánynövényekre s igy állattenyésztésünkre. Mert igaz ugyan, hogy a lóhere-, lucernafélék s a rétek első kaszálása elég nagy mennyiségű takarmányt szolgáltatott, de az első kaszálás után a növényzet teljesen elsorvadt, elszáradt, úgy, hogy legtöbb helyen kétszer kaszálni nem is lehetséges, sőt nagyon sok gazdaságban a zöld takarmány is teljesen kifogyott, úgy, hogy az állatok szalmán meg szénán tengődnek. Ezen a bajon ma már nagyon nehéz segíteni, bizonyos, hogy állatállományunk a tél folyamán ismét szűkölködni fog a takarmányban, bizonyos, hogy a takarmányok ára a télen ismét rendkívül magas lesz. A gondolkozó gazdának azonban még meg kell kísérelnie a bajon segíteni s csak egy kissé kedvező időjárás esetén, ha nem is teljes mértékben, de legalább némileg lehet is segíteni Vannak olyan takarmány- növények, amelyeket most aug- hó folyamán is lehet vetni s amelyek, ha augusztusban és szeptemberben néhány kiadó eső lesz, még mindig fognak adni ha nem is teljes, de legalább féltermést. Ha azután a rendelkezésre álló takarmánynyal takarékosan bánunk, a tél folyamán szecskázva és fül- lesztve etetjük azt, akkor ezen most elvethető takarmányok segélyével sikerülni fog talán leküzdeni a takarmányhiány káros következményeit. Az általánosan ismert tarlórépa mellett most augusztus hó folyamán, mint őszszel kaszálható takarmányt, kölest és pohánkát vethetünk. Mindkét növény a száraz éghajlatot kedveli, jó és megtrágyázott talajban rendkívül gyorsan fejlődik s 2—2V2 hónapi fejlődési idő után bőséges takarmányt szolgáltat. Egyik sem, de különösen a pohánka nem kedveli a friss trágyát, ellenben mindkettő kötött talajon a szuperfoszfátot, homokos talajon a káli-szuperfoszfátot rendkívül meghálálja, amelyekből a vetőszántás előtt 150—200 kg.-ot kell kát. holdanként kiszórni. A kölest egyszeri szántásba is lehet vetni, ha az apróra elboronáltatott s szórva vetve holdanként 17—30 litert, sorba vetve 12 — 17 liter vetőmagot igényel. Kaszálni teljes virágzásában kell. A pohánkából vetőmagul szórva vetésénél 70—90 litert, sorba vetésnél 50 - 60 liter vetőmagot kell alkalmazni. Mindkettő zölden, avagy szénává szárítva is feletethető. Az a gazda tehát, aki ezen növények egyik vagy másikából, akár teljesen száraz talajba is, megfelelő meny- nyiséget elvet, különösen abban az esetben, ha vetés után 1—2 eső éri talaját, a mire most már mégis lehet számítani, bizonyára nem fogja a takarmány hiány káros következményeit észlelni. A kecskeméti földrengés és a városi mérnökök. Minden szakember, aki a földrengés után Kecskeméten járt, számtalanszor sokszorozott mértékben konstatálta a várost ért szerencsétlenséggel kapcsolatos kárt, mintsem a város vezetősége az első megdöbbenés behatása alatt — amúgy kapóra — megállapíthatta. Ha valaha, valahol helyénvaló és müveit országhoz méltó volt a segélyakció megindítása, akkor ez első helyen aplikálható rá a kecskeméti esetre, amelyet — sajnos — nem kezel kellő komolysággal sem a kormány, sem a törvényhatóságok. Mind ennek oka abban keresendő, hogy az a kevés mérnök, aki K* cskeméten járt, nem terjeszthette kellő hírét a katasztrófa anyagi következményeinek. De a leg- hivatottabb mérnökök meg sem jelentek a földrengés színhelyén, amely pedig műszaki szempontból elég feljegyzésre méltó adatokkal szolgálhatott a mérnöki karnak. Nevetesen a városok mérnökei tüntettek nagy mértékben a földrengés ellen, nem egészén bölcs és okos távolmaradásukkal s igy nem voltak abban a helyzetben, hogy tapasztalataikat egy ritka alkalommal nyújtott épület-erőműtani csokorral s az építőanyagok földrengési-technologiájával gazdagíthatták volna. De nem voltak abban a helyzetben sem, hogy a földrengés legkomolyabb nyomairól — a látottak és tapasztaltak után — odahaza beszámolhattak volna hatóságuknak, pénintézeteknek Alapittatott 1894-ben. ékszerész Rákóczi-tér. Ajánlja dúsan fölszerelt raktárát az összes hires gyártmányú órákban. Nagy választék arany- ezüst és brilliáns ékszerekben, továbbá valódi és china-ezüst árukban. ■■ ■■
