Nagybánya és Vidéke, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-06-25 / 26. szám
(2) 26. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 3911. Junius 25. A 6—7 éves gyermekek első olvasmányait e szerint apró lélegzetű mesék teszik. Mennél színesebbek s fordulatokban mennél gazdagabbak, annál inkább tetszenek. Sőt a gyermekeknek éppen az kell. A mesében a csodákat véghezvivő, a lehetetlenséget megvalósító alakot kapják meg. Mese, színes, káprázatos kép kell neki s nem valóság. Vagy ha valóság, hát csodaszerü legyen. A lapos erkölcsi elbeszélések, melyekben a cselekmény sovány, nem elégítik ki s azok a történetek, melyeket pl. az olvasási előgyakorlatokkal összefüggésben a betűk phonomimikai tanításánál bevezetésül szoktak feltálalni, egyáltalában hatástalanul hagyják őket. Szerfölött tetszik nekik az állatmese. Még a 3—5 éves kisdedek is a gazdag cselekményü meséket szeretik. Azért a kisdedóvó-intézetekben tanítandó és mulat- tatásra elmondandó mesék is olyan válogatott irodalmi értékekkel bírók kell hogy legyenek, amelyekben az eseménynek gyors lefolyása s szinte rapszo dikus ereje legyen, hogy a képzeletre hasson. .. ilyen szellemben összeállított gyűjtemény s ilyen elv szerint megválogatott mesedarabok az óvók és szülők kezében igen értékesek. A 8-9 éves gyermekek olvasmányait már terjedelmesebb mesék, történemi epizódoknak olyan könnyed leírása, amely a figyelmet irányítani tudja s másféle eseményeknek regényes megrajzolása tehetik. Különösen a kalandos, a fiuk harcias történeteket szeretik, ahol a cselekmény alakjai nagy küzdelmeken mennek át s ezeknek a mintáját, a gyöngyét, Robinsont. Az oktatói hang egyáltalán nem felel meg nekik, unalmasnak tartják A gazdaságiam, egészségtani, természettudományi tárgyú, , komolyabb hangon tartott s esetleg szárazon leirt munkákat nem kedvelik még a 10—12 éves korban sem. A változatos cselekményt, a mesét, melyben a hős viszontagságokon megy át, szinte mohó sággal olvassák. Amint tetszik már a 2 —3 éves gyermeknek a dal, a csengő bongó rim s a 3—5 évesnek ezek mellett az állatmese, már a 8—10 éves korban és azonfelül annyira kedveli a történeti tárgyú könynyed alakban földolgozott eseményeket. Mennél inkább gyarapszik a földrajzi és történelmi tájékozottsága, annál feszültebb érdeklődéssel olvassa az igazán neki valót e nemből. Olvasás közben képzelete és érzése egészen az eseménybe olvad. Természetesen ez nemcsak a történelmi tárgyú dolgoknál van igy. Úgy érzi, mintha azoknak a tetteit maga végezné. Az eseményeknek erkölcsileg tiszta alakjai az ő lelkében lakoznak. Velük együtt küzd, szenved, bukik, vagy győz érzelemben. Hogy példát említsek, a Gaal Mózes Vasember, a Vasember fia, Bem apó, meg a Rákosi Viktor Hős fiuk cimü történetei ilyen a lelket, az érzést lebilincselő hatással vannak reá. Ezeket olvasva annyira elmélyednek az eseményben, hogy a külső világról olvasás alatt teljesen megfeledkeznek A mesterien megirt hazafias történetek, ahogy Jókai az 1848—49-iki szabadságharcból a »Csataképek«-et irta, hazafias érzésüket a magasztosságig fokozzák. A hazafias tárgyú olvasmányoknak minden nemzetnél nagy a jelentőségük. Nekünk különösképpen föl kell karolnunk ezeket Mindennap kell, hogy vegyünk belőle. Mint a napi eledelre, olyan szükségünk van erre, hogy az annyi külső és belső ellenség között élő nemzet sarjainak vérébe vigyük és megerősítsük a nemzeti érzést. Általánosan odáig kell fejlesztenünk a nemzeti érzést, hogy minden felnövő magyar bensejében meglegyen az a nemzetet összekötő nagy erő, mely az embereket azzal a kiváló rokoni érzéssel összeforrasztja, ami a nemzet összetartását, fenmaradását biztosítja s amely átitatja az önzetlen hazaszeretetnek szent hevével agyunkat, szivünket. Ifjúsági könyvtáraink kell, hogy a hazafias érzést olyan mértékben szolgálják, hogy gyermekeink tisztán látó s a nemzeti dolgokban kuruc, makacs magyarok legyenek majd, akik a magyarságnak kérdéseiben s a nemzeti erő fejlesztésében és védelmében megalkuvást, ingadozást ne ismerjenek. Ha az iskolai okos magyar nemzeti szellemű tanítás, nevelés mellett az ifjúsági olvasmányokkal, az ifjúsági könyvtárakkal ezt meg tudjuk adni, akkor a nemzetnek jobb jövőjében való reménye meglehet, valóra válhatik, különben soha!! . . . Székely Árpád. Hetési szabályrendelet. (Befejező közlemény.) tetési dijak fele részben a legeltetés id-.,én előtt május 1-ig, fele részben pedig angusztus 1-ig a város pénztáránál nyugta ellenében fizetendők le. Akik a legeltetési dijat a köteles határidőid le nem fizetik, az állataikat a közlegelőre nem bocsáthatják. A legelőre csak lépfene ellen beoltott állatok vehetők fel, ehez képest az állattartó tulajdonosok a legelő dij lefizetése alkalmával az oltási igazolványt felmutatni tartoznak. A legeltetés megkezdése után később kihajtott állatok után, ha a legeltetési idő fele még nem múlt el, az egész évi legeltetési dij fizetendő. Annak elmúlta esetén pedig a legeltetési dij fele. 9. §. A legeltetési időszak évenkint május 1-nél előbb nem kezdődhetik. A legeltetési időszak tartama alatt is azonban legeltetni csak akkor szabad, ha a legelő talaj elég száraz s a legeltetés a talajban való kártétel nélkül gyakorolható. 10. §. A különböző állatnemek részére, melyek egymást a legeltetésben hátráltatják az alábbi külön területek jelöltetnek ki. 2417-104/910. kgy. sz. 1. Tehenek részére a Laposerdőnek az 1879. évi XXXI t.-cz. határozmányai s a jóváhagyott üzemterv szerint Nagybánya Nagysomkut állami úttól nyugatra egész Hidegkút község határáig 2 Lovak és mészárosok vágómarháinak a bel- telkektől kezdődőleg a Zsibó — nagybányai vasútvonal s a Laposerdő között elterülő rész a vasúti őrház mellett levő kutig 3 Borjuk és növendék szarvasmarhák részére a Szikszt mező s az ezen mező körül elterülő és az 1879. évi XXXI t-cz határozmányai s a jóváhagyott üzemterv szerint a Laposerdőnek legeltethető területe. 4. Sertések részére iső bodonkut a gazdasági telep a Nagybánya nagysomkuti állami ut az alsó bodonkut valamint az állami útról letérő s a Laposerdőbe vezető dülő-ut által határolt terület. 5. Az ökörfogatokkal biró szekeres gazdák jármos ökrei részére a Nagybánya nagysomkuti ‘ állami ut keleti oldalán a téglaszin a Laposerdő és ; a régi peczérlak által határolt terület. 6 Borpataktelepi lakosok szarvasmarhái részére Lénárdfalu község határától a Laposerdő és a Zsibó- nagybányai vasútvonal által határolt terület a vasúti őrház mellett fekvő kutig. Juhok részére csak is utánlegeltetés engedélyeztetik. Majorságot legeltetni csakis a sertések részére kijelölt területen lehet11. § A kihajtott állatokat a mészárosok állataitól elkülönítve csakis közös pásztor felügyelete alatt közös csordákban, nyájakban és ménesekben szabad legeltetni és pedig a.) külön csordákban a 2 évesnél idősebb szarvasmarhák a bikákkal, b.) külön csordákban a 2 évesnél fiatalabb borjuk. Külön legeltetni egyeseknek megokolt esetekben csak akkor szabad, ha a képviselő testület azt megengedte. A községi képviselő testület külön legeltetésre azonban csak akkor adhat az illető kérelmére külön engedel- met, 1.) ha a kérelmező birtokosnak a közlegelőre hajtott apa állatoktól eltérő, de a tenyész területnek mégis megfelelő fajtájú, jelentékenyebb számú állat- állománya van s a tenyésztést tiszta vérben kívánja űzni, külön pásztort tart s külön apa állatokat szerez be, vagy ilyenek használatáról másként gondoskodik, 2) vagy ha valaki tejgazdaságot kíván űzni s ezért \ legelőnek tanyai gazdaságához közelebb eső részét kívánja ezen előny megfelelő megtérítése ellenében használni. 12. § Egy évnél idősebb ménes csikók és Va évnél idősebb bika borjuk a közlegelőn nem legelhetnek. Idegen községből hozott sertést 3 hétig legelőre engedni nem szabad. Idegenből szerzett szarvas- marhát pedig 8 napig nem szabad legelőre hajtani. A 8 nap illetve 3 hét letelte után csak is állatorvosi, egészségi bizonylattal vehetők fel a legelőre. 13 §. A községi elöljáróság köteles gondoskodni arról, hogy a közlegelő összes területe mindenkor az állatok táplálkozására alkalmas füvekkel be legyen gyepesítve. Ha gyéren benőtt kopár területek mutatkoznának, gondoskodjék ezen területek fűmaggal való bevetéséről. Az ilyen fűmaggal bevetett területre marhát hajtani mindaddig tilos, mig a növényzet rajta kellő képpen megerősödve nincsen, a községi elöljáróság tartozik a közlegelő területét őszszel a legeltetési idő beszüntetése után lehetőleg azonnal nehéz boronával megboronáltatni és tavaszszal mielőbb, de a legeltetés kezdete előtt, legalább 4 héttel megfogasoltatni. Különös gondot kell a községi elöljáróságnak arra fordítani, hogy a legelőn a káros növények el ne szaporodjanak s avégből intézkedni kell, hogy a legelő időközönkint alaposan kitisztittasék. 14 § Az elöljáróság köteles arról is gondoskodni, hogy a legelőn elegendő számú és megfelelő itató kutak, árnyas delelők és védhelyek legyenek. Valamint megállapítandó, hogy hol nem szabad állategészségügyi vagy egyéb okokból legeltetni15 § Akik a legeltetési szabályrendelet rendelkezéseit megszegik az 1894 XII t.-cz 94-ik §-nak 2-ik pontjába ütköző kihágást követik el s a hatóság által 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel s behajthatatlanság esetén megfelelő elzárással bűntetteinek. 16 §. Jelen legeltetési szabályrendelet törvény- hatósági jóváhagyás Után azonnal életbe lép a végrehajtásával az elöljáróság bizatik meg, mely annak pontos végrehajtásáért úgy a képviselőtestületnek, mint a hatóságnak felelősséggel tartozik Heti krónika. A hét történetében tulajdonképp nem az a nevezetes, ami megtörtént, hanem amire már most lázasan készülődnek. Mert hogy az országos vásárra tömegmarhák jelentek meg s hogy még soha ilyen forgalom nálunk baromban nem volt, az egészen természetes, még az sem ragad csodálkozásra, hogy a keddi marhavásárokat állandósították, arról a nehány vizsfogházört szólítson elő és Tállyay Bertalant a következő percben lekisérik a fogházfeliigyelö elé. Néma tanúja voltam a kihalgatásnak ; mert hát nem volt jussom hozzá, hogy közbe szóljak. Hej, pedig be sokszor égette az oldalamat egy-egy belém- rekedt fontos kérdés ... — Nos, Tuzár ! . . . Önnek igaza volt E'őre megmondta, hogy a gyilkosságot csak olyan ember követhette el, aki Papp Gerebent közelebbről ismerte és tagja annak a kaszinónak, amelyben az a szerencsétlen ember utolsó éjszakáját töltötte . . . Szent igaz, hogy pompás szimatja van . . . Hallgattam. Kellemetlenül érintett a vizsgálóbíró dicsérő nyilatkozata. — Látja, Tuzár, a nyomozó hatóság nagyon sokat köszönhet az újságok rendőri tudósítóinak. Mihelyt egy-egy bűneset fölmerül, azok az élelmes riporterek megindítják a nyomozást és egy-két óra alatt csodálatos eredményt érnek el . . . Mintha nem is a szenzációra éhes nagyközönség érdekében dolgoznának, hanem a törvény embereit akarnák utasítani . . . Ebben az esetben például csak a szemfüles riporterek ügyességének köszönhetem a gyors eredményt . . . — Bizonyos, hogy ügyesebbek nagyon sok de- tektiveknél . . . Most az egyszer azonban . . . — Nos, miért nem folytatja ? . . . Azt kell hinnem, hogy téves útra ttrelték a nyomozást. — Hogyan? . . . Hallotta Tályay védekezését, mely nagyjában nem egyéb, mint teljes beismerés és mégis azt hiszi . . . — A fejemet tenném rá, hogy Tályay Bertalan ártatlan 1 IV. — Meg kell magyaráznom, mi érlelte meg bennem a meggyőződést, hogy Tályay ártatlan . . . Amikor megjelentem lakásán, nyugodtan fogadott. Jó emberismerő vagyok és mondhatom, nyugalma korántsem volt szinlett és erőltetett. Szúró tekintetemet kiállta és kérdéseim nem hozták zavarba. Csakugyan nem tudta, miért idézik meg oly sürgősen és mikor a vizsgálóbíró elé állítottam, bizonyosra vettem, hogy »csizmadiát fogtunk«, Kihallgatása mindenben megerősítette korábbi véleményemet. Udvariasan bemutatkozott, helyet foglalt és kíváncsian várta a vizsgálóbíró kérdéseit. Mikor aztán megtudta, hogy gyilkossággal vádolják, eszméletlenül terült el a padlón. De nemcsak szubjektív okokra támaszkodom . . . Ha Tályay kétségbeejtő helyzetében és elvetemültségében megöli Papp Gerebent, nem riad vissza attól sem, hogy kirabolja. Hiszen azért sietett utána, hogy a hiányzó »idegen« pénzt visszaszerezze. Csak éppen áldozata zsebébe kellett nyúlnia, hogy kievickéljen a hínárból, amelybe könnyelműsége sodorta. Ha Papp Gerebent ő tette el láb alól, nem vallja meg a vizsgálóbírónak, hogy az utcán hevesen összetűzött vele; hogy ütésre emelte kezét s az revolvert rántott elő, mert ebből az előzményből jogosan következtethetünk arra, hogy a tettes ö lehet. Senki sem volt közelükben és a bűntényt csak néhány perccel az összekoccanás után hajthatták végre. A vizsgálóbíró gyanúját is ez a beismerés erősítette meg. Bűnössége tudatában azt se ismerte volna be, hogy a tőrösbot tegnap is nála volt. Kétségbevonhatatlan bizonyítékot szolgáltatott volna önmaga ellen . . . Szó sincs róla, önvallomása fölötte terhelő s nem csodálom, hogy a vizsgálóbírót megtévesztette. Utolsónak hagytam a legfontosabb érvet ... A kapu alatt talált cigaretták szerintem rendkívül fontos bűnjelek. Meg vagyok győződve róla, hogy a kapu alatt leskelödő és türelmetlenül várakozó tettes dobta el azokat. E félig elszitt cigaretták ugyanolyanok, aminöket Tállyay tárcájában láttam. Nem lehetetlen, hogy ugyanegy forrásból szerezték . . . Talán éppen a kaszinóból I . . . Már Pedig ha a föltevésem helyes, a gyilkosságot a kaszinónak valamelyik tagja követhette el. Próbáljunk szerencsét 1. . . Másnap reggel meglátogattam az a komornyikot, akit a rendőri tudósítók meginterwiewoltak. Megmondtam, hogy a rendőrség embere vagyok s egy némely irányban felvilágosítást kell tőle kérnem. A jóképű ember bosszúsan fogadott. — Tessék elhinni, torkig vagyok már ezzel a és Hizlaló bevásárlási forrás! Alapittatott 1894-ben. ékszerész Rákóczi-tér. Ajánlja dúsan felszerelt raktárát az összes hires gyártmányú órákban. Nagy választék arany- ezüst és brilliáns ékszerekben, továbbá valódi és china-ezüst árukban. ■■
