Nagybánya és Vidéke, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)

1911-06-25 / 26. szám

(2) 26. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 3911. Junius 25. A 6—7 éves gyermekek első olvasmányait e szerint apró lélegzetű mesék teszik. Mennél színesebbek s fordulatokban mennél gazdagabbak, annál inkább tetszenek. Sőt a gyermekeknek éppen az kell. A mesében a csodákat véghezvivő, a lehetetlenséget megvalósító alakot kapják meg. Mese, színes, káp­rázatos kép kell neki s nem valóság. Vagy ha va­lóság, hát csodaszerü legyen. A lapos erkölcsi el­beszélések, melyekben a cselekmény sovány, nem elégítik ki s azok a történetek, melyeket pl. az ol­vasási előgyakorlatokkal összefüggésben a betűk phonomimikai tanításánál bevezetésül szoktak fel­tálalni, egyáltalában hatástalanul hagyják őket. Szer­fölött tetszik nekik az állatmese. Még a 3—5 éves kisdedek is a gazdag cselekményü meséket szeretik. Azért a kisdedóvó-intézetekben tanítandó és mulat- tatásra elmondandó mesék is olyan válogatott iro­dalmi értékekkel bírók kell hogy legyenek, amelyek­ben az eseménynek gyors lefolyása s szinte rapszo dikus ereje legyen, hogy a képzeletre hasson. .. ilyen szellemben összeállított gyűjtemény s ilyen elv szerint megválogatott mesedarabok az óvók és szülők kezében igen értékesek. A 8-9 éves gyermekek olvasmányait már ter­jedelmesebb mesék, történemi epizódoknak olyan könnyed leírása, amely a figyelmet irányítani tudja s másféle eseményeknek regényes megrajzolása te­hetik. Különösen a kalandos, a fiuk harcias törté­neteket szeretik, ahol a cselekmény alakjai nagy küzdelmeken mennek át s ezeknek a mintáját, a gyöngyét, Robinsont. Az oktatói hang egyáltalán nem felel meg nekik, unalmasnak tartják A gazda­ságiam, egészségtani, természettudományi tárgyú, , komolyabb hangon tartott s esetleg szárazon leirt munkákat nem kedvelik még a 10—12 éves kor­ban sem. A változatos cselekményt, a mesét, mely­ben a hős viszontagságokon megy át, szinte mohó sággal olvassák. Amint tetszik már a 2 —3 éves gyermeknek a dal, a csengő bongó rim s a 3—5 évesnek ezek mel­lett az állatmese, már a 8—10 éves korban és azon­felül annyira kedveli a történeti tárgyú könynyed alak­ban földolgozott eseményeket. Mennél inkább gyarap­szik a földrajzi és történelmi tájékozottsága, annál fe­szültebb érdeklődéssel olvassa az igazán neki valót e nemből. Olvasás közben képzelete és érzése egészen az eseménybe olvad. Természetesen ez nemcsak a törté­nelmi tárgyú dolgoknál van igy. Úgy érzi, mintha azok­nak a tetteit maga végezné. Az eseményeknek erkölcsi­leg tiszta alakjai az ő lelkében lakoznak. Velük együtt küzd, szenved, bukik, vagy győz érzelemben. Hogy pél­dát említsek, a Gaal Mózes Vasember, a Vasember fia, Bem apó, meg a Rákosi Viktor Hős fiuk cimü történetei ilyen a lelket, az érzést lebilincselő ha­tással vannak reá. Ezeket olvasva annyira elmélyed­nek az eseményben, hogy a külső világról olvasás alatt teljesen megfeledkeznek A mesterien megirt hazafias történetek, ahogy Jókai az 1848—49-iki szabadságharcból a »Csataképek«-et irta, hazafias érzésüket a magasztosságig fokozzák. A hazafias tárgyú olvasmányoknak minden nemzetnél nagy a jelentőségük. Nekünk különöskép­pen föl kell karolnunk ezeket Mindennap kell, hogy vegyünk belőle. Mint a napi eledelre, olyan szükségünk van erre, hogy az annyi külső és belső ellenség között élő nemzet sarjainak vérébe vigyük és megerősítsük a nemzeti érzést. Általánosan odáig kell fejlesztenünk a nemzeti érzést, hogy minden felnövő magyar bensejében meglegyen az a nemze­tet összekötő nagy erő, mely az embereket azzal a kiváló rokoni érzéssel összeforrasztja, ami a nemzet összetartását, fenmaradását biztosítja s amely átitatja az önzetlen hazaszeretetnek szent hevével agyunkat, szivünket. Ifjúsági könyvtáraink kell, hogy a haza­fias érzést olyan mértékben szolgálják, hogy gyer­mekeink tisztán látó s a nemzeti dolgokban kuruc, makacs magyarok legyenek majd, akik a magyar­ságnak kérdéseiben s a nemzeti erő fejlesztésében és védelmében megalkuvást, ingadozást ne ismer­jenek. Ha az iskolai okos magyar nemzeti szellemű tanítás, nevelés mellett az ifjúsági olvasmányokkal, az ifjúsági könyvtárakkal ezt meg tudjuk adni, ak­kor a nemzetnek jobb jövőjében való reménye meglehet, valóra válhatik, különben soha!! . . . Székely Árpád. Hetési szabályrendelet. (Befejező közlemény.) tetési dijak fele részben a legeltetés id-.,én előtt május 1-ig, fele részben pedig angusztus 1-ig a város pénztáránál nyugta ellenében fizetendők le. Akik a legeltetési dijat a köteles határ­időid le nem fizetik, az állataikat a közlegelőre nem bocsáthatják. A legelőre csak lépfene ellen beoltott állatok vehetők fel, ehez képest az állattartó tulajdo­nosok a legelő dij lefizetése alkalmával az oltási igazolványt felmutatni tartoznak. A legeltetés meg­kezdése után később kihajtott állatok után, ha a le­geltetési idő fele még nem múlt el, az egész évi legeltetési dij fizetendő. Annak elmúlta esetén pedig a legeltetési dij fele. 9. §. A legeltetési időszak évenkint május 1-nél előbb nem kezdődhetik. A legeltetési időszak tartama alatt is azonban legeltetni csak akkor szabad, ha a legelő talaj elég száraz s a legeltetés a talajban való kártétel nélkül gyakorolható. 10. §. A különböző állatnemek részére, melyek egymást a legeltetésben hátráltatják az alábbi külön területek jelöltetnek ki. 2417-104/910. kgy. sz. 1. Tehenek részére a Laposerdőnek az 1879. évi XXXI t.-cz. határozmányai s a jóváhagyott üzemterv szerint Nagybánya Nagysomkut állami út­tól nyugatra egész Hidegkút község határáig 2 Lovak és mészárosok vágómarháinak a bel- telkektől kezdődőleg a Zsibó — nagybányai vasút­vonal s a Laposerdő között elterülő rész a vasúti őrház mellett levő kutig 3 Borjuk és növendék szarvasmarhák részére a Szikszt mező s az ezen mező körül elterülő és az 1879. évi XXXI t-cz határozmányai s a jóváhagyott üzemterv szerint a Laposerdőnek legeltethető területe. 4. Sertések részére iső bodonkut a gazdasági telep a Nagybánya nagysomkuti állami ut az alsó bodonkut valamint az állami útról letérő s a Lapos­erdőbe vezető dülő-ut által határolt terület. 5. Az ökörfogatokkal biró szekeres gazdák jármos ökrei részére a Nagybánya nagysomkuti ‘ állami ut keleti oldalán a téglaszin a Laposerdő és ; a régi peczérlak által határolt terület. 6 Borpataktelepi lakosok szarvasmarhái részére Lénárdfalu község határától a Laposerdő és a Zsibó- nagybányai vasútvonal által határolt terület a vasúti őrház mellett fekvő kutig. Juhok részére csak is utánlegeltetés engedélyez­tetik. Majorságot legeltetni csakis a sertések részére kijelölt területen lehet­11. § A kihajtott állatokat a mészárosok állatai­tól elkülönítve csakis közös pásztor felügyelete alatt közös csordákban, nyájakban és ménesekben szabad legeltetni és pedig a.) külön csordákban a 2 éves­nél idősebb szarvasmarhák a bikákkal, b.) külön csordákban a 2 évesnél fiatalabb borjuk. Külön legeltetni egyeseknek megokolt esetekben csak akkor szabad, ha a képviselő testület azt megengedte. A községi képviselő testület külön legeltetésre azonban csak akkor adhat az illető kérelmére külön engedel- met, 1.) ha a kérelmező birtokosnak a közlegelőre hajtott apa állatoktól eltérő, de a tenyész területnek mégis megfelelő fajtájú, jelentékenyebb számú állat- állománya van s a tenyésztést tiszta vérben kívánja űzni, külön pásztort tart s külön apa állatokat szerez be, vagy ilyenek használatáról másként gondoskodik, 2) vagy ha valaki tejgazdaságot kíván űzni s ezért \ legelőnek tanyai gazdaságához közelebb eső részét kívánja ezen előny megfelelő megtérítése ellenében használni. 12. § Egy évnél idősebb ménes csikók és Va év­nél idősebb bika borjuk a közlegelőn nem legelhet­nek. Idegen községből hozott sertést 3 hétig legelőre engedni nem szabad. Idegenből szerzett szarvas- marhát pedig 8 napig nem szabad legelőre hajtani. A 8 nap illetve 3 hét letelte után csak is állatorvosi, egészségi bizonylattal vehetők fel a legelőre. 13 §. A községi elöljáróság köteles gondoskodni arról, hogy a közlegelő összes területe mindenkor az állatok táplálkozására alkalmas füvekkel be legyen gyepesítve. Ha gyéren benőtt kopár területek mutatkozná­nak, gondoskodjék ezen területek fűmaggal való be­vetéséről. Az ilyen fűmaggal bevetett területre marhát hajtani mindaddig tilos, mig a növényzet rajta kellő képpen megerősödve nincsen, a községi elöljáróság tartozik a közlegelő területét őszszel a legeltetési idő beszüntetése után lehetőleg azonnal nehéz boroná­val megboronáltatni és tavaszszal mielőbb, de a legel­tetés kezdete előtt, legalább 4 héttel megfogasoltatni. Különös gondot kell a községi elöljáróságnak arra fordítani, hogy a legelőn a káros növények el ne szaporodjanak s avégből intézkedni kell, hogy a legelő időközönkint alaposan kitisztittasék. 14 § Az elöljáróság köteles arról is gondos­kodni, hogy a legelőn elegendő számú és megfelelő itató kutak, árnyas delelők és védhelyek legyenek. Valamint megállapítandó, hogy hol nem szabad állat­egészségügyi vagy egyéb okokból legeltetni­15 § Akik a legeltetési szabályrendelet rendel­kezéseit megszegik az 1894 XII t.-cz 94-ik §-nak 2-ik pontjába ütköző kihágást követik el s a ható­ság által 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel s behajthatatlanság esetén megfelelő elzárással bűntet­teinek. 16 §. Jelen legeltetési szabályrendelet törvény- hatósági jóváhagyás Után azonnal életbe lép a végre­hajtásával az elöljáróság bizatik meg, mely annak pontos végrehajtásáért úgy a képviselőtestületnek, mint a hatóságnak felelősséggel tartozik Heti krónika. A hét történetében tulajdonképp nem az a ne­vezetes, ami megtörtént, hanem amire már most láza­san készülődnek. Mert hogy az országos vásárra tö­megmarhák jelentek meg s hogy még soha ilyen for­galom nálunk baromban nem volt, az egészen termé­szetes, még az sem ragad csodálkozásra, hogy a keddi marhavásárokat állandósították, arról a nehány vizs­fogházört szólítson elő és Tállyay Bertalant a követ­kező percben lekisérik a fogházfeliigyelö elé. Néma tanúja voltam a kihalgatásnak ; mert hát nem volt jussom hozzá, hogy közbe szóljak. Hej, pe­dig be sokszor égette az oldalamat egy-egy belém- rekedt fontos kérdés ... — Nos, Tuzár ! . . . Önnek igaza volt E'őre meg­mondta, hogy a gyilkosságot csak olyan ember kö­vethette el, aki Papp Gerebent közelebbről ismerte és tagja annak a kaszinónak, amelyben az a szeren­csétlen ember utolsó éjszakáját töltötte . . . Szent igaz, hogy pompás szimatja van . . . Hallgattam. Kellemetlenül érintett a vizsgálóbíró dicsérő nyilatkozata. — Látja, Tuzár, a nyomozó hatóság nagyon sokat köszönhet az újságok rendőri tudósítóinak. Mi­helyt egy-egy bűneset fölmerül, azok az élelmes ripor­terek megindítják a nyomozást és egy-két óra alatt csodálatos eredményt érnek el . . . Mintha nem is a szenzációra éhes nagyközönség érdekében dolgozná­nak, hanem a törvény embereit akarnák utasítani . . . Ebben az esetben például csak a szemfüles riporterek ügyességének köszönhetem a gyors eredményt . . . — Bizonyos, hogy ügyesebbek nagyon sok de- tektiveknél . . . Most az egyszer azonban . . . — Nos, miért nem folytatja ? . . . Azt kell hinnem, hogy téves útra ttrelték a nyomozást. — Hogyan? . . . Hallotta Tályay védekezését, mely nagyjában nem egyéb, mint teljes beismerés és mégis azt hiszi . . . — A fejemet tenném rá, hogy Tályay Bertalan ártatlan 1 IV. — Meg kell magyaráznom, mi érlelte meg ben­nem a meggyőződést, hogy Tályay ártatlan . . . Ami­kor megjelentem lakásán, nyugodtan fogadott. Jó emberismerő vagyok és mondhatom, nyugalma koránt­sem volt szinlett és erőltetett. Szúró tekintetemet ki­állta és kérdéseim nem hozták zavarba. Csakugyan nem tudta, miért idézik meg oly sürgősen és mikor a vizsgálóbíró elé állítottam, bizonyosra vettem, hogy »csizmadiát fogtunk«, Kihallgatása mindenben megerő­sítette korábbi véleményemet. Udvariasan bemutatko­zott, helyet foglalt és kíváncsian várta a vizsgáló­bíró kérdéseit. Mikor aztán megtudta, hogy gyilkos­sággal vádolják, eszméletlenül terült el a padlón. De nemcsak szubjektív okokra támaszkodom . . . Ha Tályay kétségbeejtő helyzetében és elvetemültsé­gében megöli Papp Gerebent, nem riad vissza attól sem, hogy kirabolja. Hiszen azért sietett utána, hogy a hiányzó »idegen« pénzt visszaszerezze. Csak éppen áldozata zsebébe kellett nyúlnia, hogy kievickéljen a hínárból, amelybe könnyelműsége sodorta. Ha Papp Gerebent ő tette el láb alól, nem vallja meg a vizsgálóbírónak, hogy az utcán hevesen össze­tűzött vele; hogy ütésre emelte kezét s az revolvert rántott elő, mert ebből az előzményből jogosan következtethetünk arra, hogy a tettes ö lehet. Senki sem volt közelükben és a bűntényt csak néhány perc­cel az összekoccanás után hajthatták végre. A vizs­gálóbíró gyanúját is ez a beismerés erősítette meg. Bűnössége tudatában azt se ismerte volna be, hogy a tőrösbot tegnap is nála volt. Kétségbevonhatatlan bizonyítékot szolgáltatott volna önmaga ellen . . . Szó sincs róla, önvallomása fölötte terhelő s nem csodá­lom, hogy a vizsgálóbírót megtévesztette. Utolsónak hagytam a legfontosabb érvet ... A kapu alatt talált cigaretták szerintem rendkívül fontos bűnjelek. Meg vagyok győződve róla, hogy a kapu alatt leskelödő és türelmetlenül várakozó tettes dobta el azokat. E félig elszitt cigaretták ugyanolyanok, aminöket Tállyay tárcájában láttam. Nem lehetetlen, hogy ugyanegy forrásból szerezték . . . Talán éppen a kaszinóból I . . . Már Pedig ha a föltevésem helyes, a gyilkosságot a kaszinónak valamelyik tagja követ­hette el. Próbáljunk szerencsét 1. . . Másnap reggel meg­látogattam az a komornyikot, akit a rendőri tudósí­tók meginterwiewoltak. Megmondtam, hogy a rendőr­ség embere vagyok s egy némely irányban felvilágo­sítást kell tőle kérnem. A jóképű ember bosszúsan fogadott. — Tessék elhinni, torkig vagyok már ezzel a és Hizlaló bevásárlási forrás! Alapittatott 1894-ben. ékszerész Rákóczi-tér. Ajánlja dúsan felszerelt rak­tárát az összes hires gyárt­mányú órákban. Nagy válasz­ték arany- ezüst és brilliáns ékszerekben, továbbá valódi és china-ezüst árukban. ■■

Next

/
Thumbnails
Contents