Nagybánya és Vidéke, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)

1911-06-18 / 25. szám

(2) 25. szám.

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE

1911. Junius 18.

éppen leakarta szedetni, maga a vicellér lopta le s értékesitette.

Ily körülmények között a határ őrizésének megszigorításáról kellene gondoskodni, vagyis a csendőrség figyelmét kiterjeszteni a gyümölcsösökre is és szigorúan megbüntetni nehány notórius tolvajt és kert rongálót elrettentésül másoknak.

Nem szólunk panaszosan a mezőrendőrség beszüntetéséről, hiszen annak is voltak hátrányai, különösen a nagy anyagi teher, amit ez rovott a birtokosokra és az a kevés eredmény, amit felmutatni birt. Visszaállítását nem óhajtjuk. Azt tartanók legcélravezetőbb intézkedésnek, ha a csendőrség venné hathatós gondjaiba a hegyet is.

Kiállítók figyelmébe.

A kiállítás igazgatósága, Szatmár-vármegye gazdái és iparosainak még hónapokkal ezelőtt több mint tízezer példányban küldötte szét a jubiláns kiállításra vonatkozó tájékoztatót, valamint a megfelelő bejelentési iveket, mégis igen sokan, különösen gazdáink közül, még mindig nincsenek kellőleg tájékozva, hogy mit, mimódon és mennyit lehet kiállítani.

A felelet pedig erre a lehető legegyszerűbb : ki lehet állítani minden, a gazdaság és ipar körébe tartozó terméket, illetve cikket.

Részt vehet a kiállításon: Szatmárvármegye és Szatmárnémeti törvh. joggal felruházott szab. kir. város közönsége mindennemű gazdasági-, kézi-, gyári-, háziipari és bányatermékekkel, állattenyésztésével, gyógyvizével és amatőr-munkákkal; felöleli tehát a a mezőgazdaság, állattenyésztés, gyümölcstermelés, disz- és konyhakertészet, erdészet, halászat, bányászat és ipar minden ágát. Részt vehetnek továbbá a magyarországi gépgyárosok hazai gyártmányaikkal; baromfi-, galamb- és házinyultenyésztők hazai tenyészeteikkel; más vármegyebeliek oly termékekkel és állatokkal, melyek Szatmárvármegye területén nem állíttatnak elő, illetve nem tenyésztetnek; kiállíthatnak magyarországi képviselettel biró külföldi gyárak, főleg oly gépeket és eszközöket, milyenek hazai gyárakban nem állíttatnak elő.

Bejelentési határidő az összes tárgyakra nézve 1911. évi julius hó 1.

Mint fennebb említettük, különösen a gazdasági termények kiállítási módjával s a beküldendő termények mennyiségével nincsenek igen sokan tisztában, dacára, hogy az erre vonatkozó tájékoztató is hónapokkal ezelőtt minden gazdának megküldetett; éppen ezért megismételjük azt a következőkben :

A bejelentett gazdasági terményekből a kiállításra legalább is az alább felsorolt mennyiségek küldendők be:

gabona-nemüekből: kalászban 1—1 kéve, szemben 3—3 kgr.;

tengeriből: szemesen 3 kgr., csőben 10 drb, szárral együtt 10 drb;

minden egyéb magvakból 3—3 kgr.; kender és lenből 1 — 1 kéve; dohányból 10 levél; szálas takarmányból préselve 2 köbláb; tökből fajtánként 3—3 drb;

takarmányrépából fajtánként 6 drb; cukorrépából fajtánként 8 drb; konyhakerti terményekből nemenként és fajonként 10—10 drb;

borból fajtánként 3—3 üveg (7 deciliteres); egyéb szeszes italokból 2—2 üveg; alma-, körte-, őszibarackól fajtánként 10—10 darab;

apróbb gyümölcsökből 3 — 3 liter; szőlőből fajonkint 1—1 fürt; burgonyából fajonként 5 liter; konzervált gyümölcsből 1 — 1 kgr.; befőzött gyümölcsből fajtánként 2—2 üveg; hasznos és mérges növényekből 10—10 szál.

A fel nem sorolt terményekből legalább a fentieknek megfelelő aránylagos mennyiség küldendő be.

A beküldött termények ízléses és egyöntetű kiállításáról a »Határozmányok« értelmében az igazgatóság gondoskodik.

Nem mulaszthatjuk el kiállítani szándékozó gazdáinkat és iparosainkat ismételten figyelmeztetni, hogy a bejelentési határidő betartása a kiállítás igazgatósága részére igen fontos, mert a csarnokok, állat- szinek, karámok építésének megkezdése előtt — ami a vállalkozóval megkötött szerződés értelmében rövid időn belül bekövetkezik — feltétlenül szükséges tudni, hogy minő nagyságú területet igényelnek a bejelentett tárgyak, mert a fentemlitett létesítmények oly méretben fognak felépittetni, aminő elegendő a tárgyak kiállítására, ami csak az esetben lehetséges, ha a kiállítók a bejelentési határidőt betartják. Ez tehát a kiállítást anyagi oldaláról nagyon is közvetlenül érinti, már pedig nem hisszük, hogy legyen gazdáink és iparosaink közül egy is, aki az egyesületnek megkárosítását óhajtaná, másrészt a kiállítás igazgatóságának sem szándéka esetleges késői jelentkezés miatt valakit elutasítani. Ennél a kérdésnél is arra a sokszor emlegetett s minden esetben sikerre vezető együttműködésre appellálunk.

Nagy súlyt helyezünk továbbá a kiállítás háziipari csoportjára, éppen azért azon kéréssel fordulunk ez utón is Szatmárvármegye közönségéhez, hozza a rendezőség tudomására, hogy egyes vidékeken minő háziipari ágak kultiváltatnak, mert habár háziiparunk már eddig is tekintélyesen lesz képviselve, de szükségesnek tartjuk, hogy e csoportban helyet találjon Szatmárvármegye mindenféle háziipar-terméke.

Azt hisszük, hogy ezek után nem lesz semmi akadály a bejelentések idejében való megtételére s azok, kik még eddig elmulasztották azt beküldeni részben azon állítólagos okból, hogy a kiállítás megnyitásáig elegendő idő van arra, igyekezni fognak a kiállításon leendő részvételükről még e hó folyamán tájékoztatni a kiállítás rendezőségét, ezt kívánja ambíciójuk kielégítése, ezt kívánja a kiállítás sikere, melyet előmozdítani vármegyénk minden rendű és rangú lakosának érdeke.

Legeltetési szabályrendelet.

1. §. I. A nagybányai 1. sz. telekjegyzőkönyvben sz. alatt feltüntetve, Nagybánya város mint erkölcsi testület tulajdonát képezi a város határában elterülő 779 70 k. h. közlegelő. Ebből 300 k. hold a legelő fokozatos feljavítása céljából 6 évenkint gazdasági művelés alá vétetik s jelenleg 300 k. hold művelés alatt áll. így a város határában jelenleg 479'70 k. hold legelőterület áll rendelkezésre.

II. Az 1879: XXXI t-c. határozmányai s a jóváhagyott üzemterv szerint a város határában, a legelő közvetlen szomszédságában elterülő úgynevezett laposerdei legelő, 746T7 k. hold. (Ideiglenes legelő )

III. Kőbányatelepen (Blidár) állandó legelő, 174 74 k. hold.

IV. Kalamári bérei állandó legelő, 400 k. hold.

A közlegelőt vagy annak egy részét felosztani,

még rövidebb időre is, csak az 1894 • XII. t.-c. 12. § ában előírt miniszteri engedélylyel lehet.

2. §. A közlegelő határai: A Nagybánya városi belső telkek, a Zazar patak, Lénárdfalu község, a városi Laposerdő és a Rákosdülő.

A közlegelő határai a vármegyei birtokhatár- jelzési szabályrendelet rendelkezései szerint állandó határjelekkel megjelölendők s úgy a határok, mint a határjelzők épsége felett való felügyelet a városi elöljáróság kötelessége. Nevezetesen az elöljáróság minden tavaszszal köteles a határvonalakat és jeleket megvizsgálni s amennyiben foglalást vagy határjelsértést lát fenforogni, köteles a helyreállítás és az esetleg szükséges megtorlás iránt az illetékes hatóságnál a törvényes lépéseket megtenni.

3. §. A legelőre minden községi lakos, vagy külhatárbeli birtokos hajthat ki jószágot, a megfelelő legeltetési dij lefizetése ellenében. Legeltetési dij fizetése nélkül senki sem használhatja a közlegelőt.

4 §. Az egész közlegelőre, hogy a túlterhelés megakadályozása céljából hány darab számos marha legyen felhajtható — tekintettel arra, hogy az 1. §. tartalma szerint a legelőterület kiterjedése időnkint változik —, a városi képviselőtest. állapítja meg.

1 drb számos marhának vétetik: 1 drb felnőtt ló vagy szarvasmarha, 2 drb csikó vagy borjú (1 éven alul), 5 drb sertés, 10 drb malac, 8 drb juh, 16 drb bárány vagy gida ('/2 éven alul). Ha túlterhelés mutatkoznék, elsősorban a kevesebb jószággal biró kisgazdák állatai veendők fel a legelőre.

5 §. Legeltetési dij címen fizetendő a 2317— 104/910. V/25 sz. közgyűlési határozat értelmében:

a) 1 drb tehén után legelő-, pásztor- és bikabérben községi kötelékbe tartozó városi lakosok által évenkint 7 korona 50 fillér, községi kötelékbe nem tartozók által 12 korona ;

b) 1 drb ló után legelő- és pásztorbérben községi kötelékbe tartozó lakosok fizetnek évenkint 1° koronát, községi kötelékbe nem tartozók 15 koronát;

c) 1 drb borjú vagy növendék-szarvasmarha után (1 éves korig) legelő- és pásztorbérben községi kötelékbe tartozók évenkint 5 koronát, községi kötelékbe nem tartozók évenkint 7 koronát;

d) 1 tehén után, növendék-szarvasmarha vagy borjú után legelődijban borpataktelepi lakosok, ha a város kötelékébe tartoznk, 3 koronát, ha nem, 6 koronát:

e) miután a sertéskonda-tartási jog haszonbérbe van adva, ennélfogva itt legelő-, pásztor- és konda- bér megállapítása szükségtelen, ezt a vállalkozóval külön időszakokban kötendő szerződés állapítja meg ;

f) tehenek után legelő- és pásztorbér nélkül, csakis bikabérben községi kötelékbe tartozók fizetnek darabonkint 3 koronát, nem tartozók 4 korona 50 fillért;

g) 1 drb jármos ökör után, nemkülönben akiknek a külön legeltetés meg van engedve, 1 drb szarvasmarha vagy borjú után legelőbérben községi kötelékbe tartozók 3 koronát, községi kötelékbe nem tartozók 6 koronát fizetnek;

h) mészárosok 1 drb vágó marha után 1 ko— Nem bizonyos, — feleltem én. — A keskeny sebnyilásról következtetve, inkább tőrös bottal . . .

— Ah, Tuzár, maga is itt van? Mintha csak az égből potyogott volna közibénk. Azt hiszem, nehéz munkája lesz.

— Annál szívesebben fogok hozzá!

— Össze kell szednie minden erejét és ügyességét, hogy célhoz jusson. Úgy látszik, a gyilkos jól vigyázott, hogy semmiféle bűnjelet vagy nyomot ne hagyjon hátra.

— S én már is találtam valamit . . .

— A tőrősbotot ?

— Dehogy I . . . Ide nézzen ügyész ur! . . .

— Mi az ? Nem látok semmit.

— A gyilkos az alatt a kapu alatt várhatott áldozatára.

— Miből gyanítja?

— Nem gyanítom. Bizonyosan tudom . . . Hogy izgatott, türelmetlen volt és hogy hosszabb ideig várakozhatott, bizonyítja ez a hat darab félig elszítt cigaretta ... Itt találtam a kapu alatt. Vastag, egyiptomi cigarettákat szítt, amiből arra következtetek, hogy a gyilkos jómódhoz szokott, intelligensebb férfiú . , . Következtetésem helyességét az is bizonyítja, hogy a gonosztevő érintetlenül hagyta a pénztárcáját és egyéb értéktárgyait. Tehát nem rablásra irányuló szándékkal gyilkolt.

— Az igaz 1

— Az a körülmény pedig, hogy e kapu alatt lesett áldozatára, kétségtelenné teszi, hogy közelebbről ismerte öt. Tudta, hol lakik, mely időben és mely utcákon keresztül szokott hazatérni.

— Nem lehetetlen, hogy ezen az utón egynéhányszor már hazakisérte őt.

— Ön tehát azt hiszi . . .

— Csak sejtem, hogy Papp Gerebent valamelyik barátja ölte meg ... A gyilkos szintén tagja annak a kaszinónak, amelyben Papp Gereben tegnap volt utoljára.

— Merész kombináció!

— Szerény véleményem szerint először is azt kell megtudnunk, hogy tegnap éjjel mi történt a kaszinóban f

II.

Az esti újságok hasábos tudósításokat közöltek a gyilkosságról, mely érthető szenzációt keltett mindenfelé. Az ügyes rendőri tudósítások közleményeiből sok mindent megtudtam, amire a nyomozás érdekében szükségem volt. Elmondták többek között, hogy Papp Gereben utolsó éjszakáján ékartét játszott a kaszinóban egy Tállyay Bertalan nevű fiatalemberrel. A szerencse megint csak Papp mellé szegődött, akinek nagy előnye volt, hogy egy pillanatra sem vesztette el hideg nyugalmát. Annál izgatottabb volt ellenfele, aki egyre emelte a tétet, úgy hogy hajnal tájban már ezrekbe ment a játék. Amikor Tállyay utolsó pénzét is elvesztette, Papp nyugodtan fölállott, udvariasan köszöntötte Tállyayt és odahagyta a kaszinót. A komornyik látta, amint a magára maradt fiatal ember kétségbeesetten fejéhez kapott, majd szó nélkül Papp Gereben után sietett. Kíváncsian kitekintett a kaszinó ablakán és az Újvilág-utca sarkán szemébe tűnt a két játékos. Együtt mentek, útközben meg-megállottak, amikor Tállyay izgatottan beszélt, gesztikulált . . . Azt is látta, hogy a Magyar-utca sarkán befordultak . . . íme! Rettenetes gyanú a sorok között!,.. A tudósításokból mindenki azt a meggyőződést menthette, hogy Papp Gereben gyilkosa nem lehet senki más, mint Tállyay... A vizsgálóbíró kihalgatta a komornyikot, aki a riporterek közlését mindenben megerősítette. Majd telefonozott a rendőrségre, hogy azonnal állíttassa eléje Tállyay Bertalant.

Délután hat órakor becsöngettem a gyanúsított fiatal ember lakására. Éppen távozóban volt.

— Bocsánat! Tállyay urat keresem.

— Én vagyok.

— Idézést hoztam a vizsgálóbíró úrtól. Méltóz- tassék velem jönni.

— Idézés a vizsgálóbírótól. . . Alighanem tévedés van a dologban. Semmi dolgom a törvényszéken.

— Hogyan ? . . . Nem olvasta az esti újságokat ?

— Nem. Csak az imént keltem föl . . . Talán megmondhatná, hogy miről van szó ?

— A vizsgálóbíró ur majd megmondja ... Menjünk!

■■

■■

bevásárlási [orrán!

Alapittatott 1894-ben.

ékszerész

Rákóczi-tér.

Ajánlja dúsan felszerelt raktárát az összes híres gyártmányú órákban. Nagy választék arany- ezüst és brilliáns ékszerekben, továbbá valódi és china-ezüst árukban.

■■