Nagybánya és Vidéke, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-01-22 / 4. szám
Nagybánya, 1911. 4. szám. XXXVII. évfolyam. TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE J^ZBGKTlElLÁEiNriJK: JVriJNTIDJBJXr "V^^S^iFUNTAJP Előfizetési árak : Egész évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Eévész János. Szerkesztőség s kiadóhivatal : Felsobányai-utca 20. szám alatt. ■ ------—-■== TELEFON: NAGYBÁNYA 18. SZÁM. ........■■= Né pszámlálás. Az egész országban a legfőbb érdeklődés tárgya ma a népszámlálás. Szeged a második város, Debreczen 100 ezeren felül van, Győr és vidéke fogyott, ezekről nagy érdeklődéssel beszélnek a hazafiak. Minket is érdekel a mi városunk, azért senkisem veheti rossz néven, ha már is kiváncsiak vagyunk az eredményre. Kijelentjük, hogy ma még végleges eredményt hozni egyáltalában lehetetlen, mivel az egyes kerületek számadatai mindennap változnak aszerint, amint a felülvizsgálok hibákat találnak. Az egyes biztosoktól közvetve nyert értesülés szerint nagyjában az eredmény mégis következő: Sorszám Kerület Lakosok száma 17 Virághegy, Bányai oldal, fendelyi szőlőkig 207 18 Fendely, Borpataktelepig........................ 24 0 19 Borpatak...................................... . . 589 20/Kőbánya ........ 432 20/b Feketepatak................................................ 132 21 Szilas...................................... 18 0 22 Posztfundusi földek, Postarét-ultól kifelé 246 Összesen: 12876 Sorszám Kerület Lakosok száma í Rákóczi (ér, Felsőbányái u, Kossuth-u. . 863 2 Vár-, Várköz-, Bercsényi-, Magyar-utca 506 3 Szenlmiklós-tér, Szentmikíós-, Róbert K., Kígyó-, Várkert utca, Timárköz . . 550 4 Szendy-térlől Vasul utca, Virág-, Lovrich-, Béreséi utca........................................... 385 5 Lendvay-tér, Lendvay-, Kőrö:s-. Lakatos-, Ilid-, Varga-, Kismalom-u., Varga köz 589 6 Kálvin-köz, Karcsú-köz, Kis- és Nagypénzverő, Z-ellér-, Erzsébet-, Vízpart-u. 619 7 Rák-, Szombat-, Fazekas-, Kürt-utca és Luther-köz........................................... 773 8 Gyarmat-, Porondos-, Postarét-u. . . . 805 9 Zrínyi I.-tér, Sárköz-, Agyagos-, Kiserdő-, Péter deák-u. ...................................... 46 8 10 Erdélyi-ut, Téglavetők, Kis- és Nagygózsen, Gellért-ulca........................................... 746 11 Felsőbányai-u , Rákospallólól határig, Viz-, polgári iskola, Hajnal-, Szekeres-utca, Pallóköz, Tóköz, Rákosköz ................... 96 4 12 Bánya ut, Bánya tér, Kereszthegyi-u', Mély sor, Portörő-u., Libamező ................... 61 0 13 Fűrész-, Thököly-, Tótfalussi-, Vágóhíd-, Festő-, Mező-, Kert-u., Fürészköz, Festőköz, Timárköz...................................... 770 14 Veresvizi-ut az Iskola-utcáig, Petőfi-ut, Majoros, Iskola-, Tárna-u ...................... Vere svizi-ut az Iskola-utcától .... 562 15 692 16 Schvaitzer-u. és köz, Léding-, Sas-, Rigó-, Rét-, Bányavarm'-, Almer u .................. 91 8 Megjegyezzük, hogy 1—2 utca egészen elmaradt, mintegy 150 lakossal, mivel a kerületek határai nem voltak teljes biztossággal pre- cizirozva. Elmaradt a portörő maga, a Bernát- féleté glagyár, 1—2 ház a kültelken, amint erre a felülvizsgáló biztosok és Fábián főmérnök nap- ról-napra rájönnek, igy ma azt kell mondanunk, hogy Nagybánya lakossága minden valószínűség szerint felül lesz a 13000-en. A napokban 14500—14700-ról volt szó, ez azonban csak a kiosztott lapokból volt sejthető, de a valóságban a kitöltött és nem a kiosztott lapok határoznak. A jövő héten készen lesz az összesítés s akkor t. olvasóközönségünknek egészen pontos adatokkal szolgálunk. Gyermekvédelem. Engedjék meg, tisztelt hölgyeim, hogy türelmüket egy fontos társadalmi kérdésben rövid időre igénybe vegyem. Oly fontos, oly mélyreható kérdés az, hogy — helyesen vezetve — talán az oly régen keresett társadalmi átalakulás alapköve lehet, mig az ügynek elhanyagolása épen az ellenkezőjének, a társadalmi anarchismus forrását nyitná meg. A gyermekvédelemről szólok, az elhagyott, züllésnek indult gyermekek megmentéséről. Egyidejűleg helyreigaziiani szeretném azt a tévesen használt kifejezést, mely állandóan »lelenc-gyermekekről* szól. Hogy ki az igazi lelenc (s mily botrányosan magyartalan szó ez!) — azt tudjuk. De a székiben alkalmazott kifejezés vonatkozik ám azokra is, akik tehetetlen korukban elvesztvén apjukat-anyjukat, minden anyagi támasz híján elpusztulnak, ha az állam oltalmába nem veszi őket. Sok ilyen gyermek rossz útra tért, vagy súlyos anyagi csapások folytán tönkrement szülőktől származik. A szülők Amerikában, a jó Isten tudja még, hol keresnek boldogulást a világon s az alkalmatlan kölöncöt átadják a gyermekvédő intézménynek. Mindezekre szinte megbélyegző a »lelenc« kifejezés. Nevezzük inkább az állam gyermekének, állami gyermeknek. A nagybányai jótékony egyesület a jövő évben tölti be fennállásának 50 esztendejét. Tiszteletreméltó, szép ko'r; kevés olyan városa van e hazának, ahol régebbi ilynemű társadalmi intézmény léteznék. Es ennek az élén olyan neveket látunk ragyogni el nem homályosuló fénynyel, mint amilyen nemeslelkü meg- alapitójauak, néhai boldogemlékü Sváiczer Ilka neve, aki 40 éven át vezette diadalról diadalra az egyesületet, folytonosan munkálkodva anyagi, erkölcsi megizmosodásán; — továbbá az egyesület mindennemű érdekeit oly széleskörben kiterjesztő második elnöke, Robellyné Thaisz Páni nevét, a jóságos lelkű, mindenkivel melegen érző Kádár Antalné s most végre Stoll Gáborné nevét, aki eltelve nemes ambícióval, tettre- kész munkabírással vette át nemrég az egyesület vezetését. Amint őt ismerni vélem, azt képzelem, szűknek fogja találni az egyesületnek munkálkodási hatáskörét most, amikor az állam kivette kezéből a gyermekóvós feladatát, melynek sok éven át becsületesen igyekezett megfelelni. Egy olyan régi társadalmi intézmény, mely anyagilag is erős és nagyobb feladatok megoldására is képes, azt hiszem, nem elégedhetik meg csupán az el- agoltak gyámolitásával. Igaz, hogy az is szent kötelesség, hogy azoknak utolsó éveit igyekszünk derűsebbekké tenni, akik mögött egy munkás élet fekszik; igen, de micsoda perspektíva nyílik meg előttünk, ha az élet küszöbén álló gyermekek megmentéséről, a társadalom számára való megnyeréséről van szó. Ha megmentjük őket, hasznos tagjai lesznek, ha elhagyjuk, akkor szaporítják az emberi parasiták számát, akiknek romboló hatását a társadalomnak igen széles rétegei érzik meg. Önvédelmi harcot folytatunk a gyermekvédelem felkarolásával, az önfentartás kötelességét teljesítjük csak. Ha Széli Kálmán volt miniszterelnök életében soha egyéb jót sem tett volna, mint hogy megalkotta 1898-ban a gyermekvédelmi törvényt, már ez az egyetlen tény is halhatatlanná tette volna a nevét. Ö általa Magyarországé az érdem, hogy az egész müveit világot e kérdésben megelőzte s hogy a gyermekvédelemnek nálunk már megizmosodott fájából oltógalyat vittek a külföld minden müveit államába. A Széli-féle törvény kimondja, hogy a talált, valamint a hatóságilag elhagyottnak nyilvánított gyermeket az állam gondozásába veszi és az orsz. betegápolási alap terhére kihelyezi megbízható nevelőszülők gondjaiha. A gyerA fanatizmus tivornyája.*) Isztambulban a hadügyminisztériumtól nem messze van a perzsák legnagyobb hánja (szállója), a Szultán Válide hán. Rengeteg nagy épület, még a bizánci korból való. Ódon boltozatos falai két udvart zárnak magukba, a nagyobbik udvar közepére mecsetet építtettek. Fából, múló anyagból van az Álla temploma, kirívó ellentéte a százados bizánci falaknak, melyek mogorva kőredöik közül most is elég bátran néznek még az idő szemébe. A jövővel mit sem törődő, fatális mohamedán világfelfogás, ellentétben a Nyugat realizmusával. A belső kisebbik udvar inkább csak sötét, piszkos folyosókból áll, ezekből nyilának a lakószobák ajtai, innen lehet feljutni rozoga falépcsőkön az emeletekbe is. A máskülönben csendes hán most még kihaltabb, ! lehorgasztott fővel ödöng az udvaron egy-egy fekete kaftános iránt. Mély tekintetű, ravasz nézésű szemei j kisírva, a nyakán hosszan lelögó fekete nyakkravaló. A Muhártm, a Muhárem-ul-harám, a perzsák gyászhónapja! Hazret-i-Haszant és Hazret-i-Hüszeint siratja a si’ita, akiket megölt Muávije és a fia Jezid, a khalifaságért való versengésben. Haszan méreg által halt meg, Hüszein a kerbelai ütközetben esett el. Mindketten ’Ali fiai voltak, a próféta vérei, apjuk ötödik volt a próféta után a khalifák sorában. Szunnita és síita történelmi munkák különbözőképpen adják elő az iszlám történetének ezt a pontját, természete*) A Boszporus partjairól Dr Mészáros Gyula, a jeles orientálista néhány töröktárgyu tárcája jelent meg e cim alatt az Utazások könyvtárában. A terjedelmes füzetből, melyhez Vám- béry Ármin irt előszót, közöljük az érdekes rajzot. A mű 1 koronáért minden könyvkereskedés utján kapható. sen mindkét fél a maga részére magyarázván az igazságot. Bármiként is álljon a dolog, ez a kiindulási pontja a si’ita szakadásnak, és ’Ali örökösödési pőre az oka annak a mérhetetlen gyűlöletnek, amelylyel az iránt viseltetik a szunnita törökkel szemben, és viszont. Nemzeti hőse, vértanúja lett a perzsának Haszan és Hüszein, az ő halálukat gyászolják a Moharrem hónapban. A hónap tiz első napja böjt és imádkozás ideje. Tiz napig nem iszik a perzsa vizet annak az emlékére, hogy amikor Kerbelánál Hüszein seregét körülzárta Jezid hadserege, az utóbbiak elzártak Hüszein emberei elöl minden ivóvizet s a sereg jó része szomjan veszett. Nevetni sem szabad a tiz első napban. Az imádság óráiban telve van ilyenkor a mecset, mersziéket, gyászdalokat énekelnek, és sírnak fönhan- gon, kihallik az udvarra a zokogásuk. Én magam is jártam egy napon a Valide hánban az esti imádság- időben. Kihallatszott a közös imádság egyhangú melódiája. Egyszerre csak látom, hogy négy perzsa egy ravatalt jelképező asztalt visz föl a mecset-lépcsőkön. Feketével bevont gyertyák égnek rajta, s az asztal be van hintve virággal, meg aranyos, ezüstös cifra- sággal. Keservesen zokogtak, amint a szimbólumot befelé hurcolták. Följajduló sírással fogadták odabent a ravatalt. Já Hüszein, já mazlum! O Hüszein, ó eltiprott I Szerettem volna látni, mi történik a mecsetben, iparkodtam tehát én is fölfelé a ravatalos emberek után. Beértem az előcsarnokba. Itt is állott egy csomó perzsa, lefödték az arcukat a tenyerükkel és sírtak jajgattak olyan keservesen, mint ahogyan a legkedvesebb halottat lehet siratni. Elmegyek közöttük az ajtóig és félre akarom huzni a nagy fekete függönyt, hogy betolakodjam a szentélybe. Ebben a pillanatban elém áll egy vén perzsa és a szemem közzé néz. Bi- zonnyára iráni vonásokat keresett az arcomban, csakhogy az én szőke szakálam hatalmasan kompromitált. Megkérdezte törökül: — Hogy hívnak ? — Fuád — válaszoltam neki. — Nos hát Fuád, takarodj ki innét! És olyan parancsoló mozdulatokat tett, hogy jobbnak láttam, ha hamarjában kilábalok, amig a többiek is észre nem vesznek. Később aztán átgondoltam, hogy tulajdonképpen igaza is volt a perzsának, amikor engem kiküldött a mecsetből. Én is szunnita mezben járok. A szunnita khalifák megölték a síiták Haszanját és Hüszeinjét. Mit keres tehát egy szunnita az ellenség gyászünnepén ? Muharrem tizediké a gyászünnep tetőpontja. Olyan látványosság ez a török fővárosban, amelyet mindenki megnéz, aki csak megteheti, föltéve hogyha még megfelelő erős idegei is vanak hozzá. Kitatarozzák ezzel az alkalommal a hán udvarát, helyet készítenek a néző közönségnek, a mecset külső oszlopait, falait bevonják fekete vászonnal. Külön tribünt vernek az előkelőbb, meghívott vendégek számára, csillárokat függesztenek föl benne és teleaggatják kórán idézetekkel, perzsa költőkből vett citátumokkal Ezek a cikoruyás szép arab betűk pótolják Keleten a képeket. A falakra s a kifüggesztett fekete vászon- darabokra, ahova csak lehet, fölirják a fájdalom szavait: — Já mazlum! O eltiprott! A délutáni órákban fölvonul a hánban egy sereg török köszörűs, megosztják maguk között a külső és a belső udvart és fölállítják a köszörüköveiket. Lényeges közreműködőik ők a gyászünnepélynek. Csakhamar kalabalik (csődület) támad körülöttük, előkerülnek a perzsák ujjasai alól a handzsárok, HL a. pián. le mai száma S oldal. NAGYBÁNYA ES YIDÉKE
