Nagybánya és Vidéke, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)

1911-06-11 / 24. szám

(2) 24. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1911. Junius 11. részére 1800 K évi bér mellett, a gazd. és pénzügyi bizottság javasolja. A képviselet hozzájárult. , 16. A városi nagy malom bérbeadására nézve a gazd. és pénzügyi bizottság javaslata az, hogy 12 évre 4500 K haszonbér s 16188 K belső berendezés mellett adassék az bérbe Steinberger S. és társa cég­nek, azaz a régi bérlőnek. Ezt a képviselet a maga részéről is elfogadta azzal, hogy évi 2%'Ot tartozik további biztositékul letenni. 17. A Steinfeld és Almer gőzmalom-cég terhére az István király szálló alatti bolthelyiség bérletéből fennálló 140 K bérhátralékot, bizottsági javaslatra a képviselet, mivel a helyiséget nem jul. 1-én, hanem szept. 1-én vették át, törölte. 18. A városi téglatelep bérbeadásának feltételeit a közgyűlés megállapította. Kikiáltási ár évi 600 K. 19. A Ganz-féle villamossági r.-t. átiratot inté­zett a városhoz, melyben előterjeszti, hogy a Nagy­bánya és Felsőbánya környékén levő bányaüzemek ellátása végett a telepet nagyban ki kellene bővíteni s ezáltal a vállalat s igy a város jövedelmét is fo­kozni. A közmunka és villamossági adhoc bizottság tárgyalás alá vette a Ganz-gyár részletesen megokolt jelentését s javasolja a képviselőtestületnek, hogy a nagybányai központi telepet 230000 K költséggel bő­vítse ki. A kibővítés költségeire fölveendő kölcsön amortizációja a bérlő részvénytársaságot terheli s az összes beruházási részletezések árlejtésen fognak ki­adatni. A képviselet a telep kibővítését a városra nézve előnyösnek tartván, annak eszközlését hatá­rozatiig kimondotta s utasította a tanácsot a to­vábbi intézkedések megtételére. 20. Az 1910. évben teljesített aszfalt munkálati költségeket a közmunka bizottság 10762 K 73 fillér­ben állapítja meg. A közgyűlés kimondta, hogy az összeg tör­lesztési tervezetének beterjesztésére a Magyar asz­falt társaság felhívandó, Rumpold Gyula pedig fel­hívandó, hogy a háza előtt teljesített munkálato­kért 66 K 96 fillért fizessen a város házi pénztárába. 21. A veresvizi áll. óvóintézet építéséről szóló zárószámadást a közmunka bizottság azzal terjeszti be, hogy a 22.511 K 81 fillérrel, tehát a költségvetés­ben előirányzott összeggel fölépített intézet építési számadásait a város elfogadja. A képviselet ilyen értelemben határozott. 22. Ugyancsak ez a határozat a 31.500 K költ­séggel fölépített kereszthegyi óvóintézetre nézve. 23. A fernezelyi kohóhoz vezető gyalogjárónak elkészítése tárgyában, a közmunka bizottság javasla­tára a képviselet azt határozta, hogy 1494 K 50 f költséggel a zazari hídtól az utat elkészíti s azt ár­lejtésen adja ki munkálatba. 24. Az esküdtek 1912. évi alapnévsorának össze­állítására bizottságot küldtek ki, melynek tagjai: Al­mer Károly, Bónis István, Bányai József, Csepey Fe­renc, Galló Antal, Husovszky József, dr. Stoll Tibor, Soltész Elemér. Szerencsy József, Virág Gyula, Virág István, dr. Miskolczy Sándor. 25. A tanács beterjeszti a város nyilvános jel­leggel felruházott kórházának 1912 évi előirányzatát, miszerint a fedezet 1061 K, a szükséglet 20540 K. Hiány 19479 K, ami 2 K 50 f napi ápolási dijat ered­ményez. A jelenlegi 1 K 50 f napi élelmezési dij a drága viszonyoknak meg nem felel. A költségvetést a közgyűlés fölterjesztette a belügyminiszterhez. 26. A róm. kath. egyház pénztárának 1910 év­ről szerkesztett s megvizsgált számadásait 5892 K 13 f bevétellel és 5859 K 11 f kiadással a maga részéről kérdezte meg a dervistől, aki az egyik sarokban ku­porodott le és az olvasóját pergette: — Mit cselekedtél ? Miért tetted oda az apám koporsójára azt a száz aranyat? A dervis ezt felelte: — Az apád éppen olyan fukar ember volt, amilyen te vagy. Most módot akarok neki adni arra, hogy jóvátegye ezt a hibáját. Odatettem tehát a ko­porsójára az aranyakat, hogy ő juttassa el a szegé­nyeknek a próféta nevében. Togrul kán ekkor csodálkozva mondotta : — Hogyan jut ilyesmi eszedbe. Hiszen az apám már halóporában fekszik és nem adhat alamizsnát senkinek . . . A dervis a kán szavába vágott: — Hát te majd hogyan fogod jóvátenni a hibá­dat, ha már meghaltál? Azután akarsz jót cselekedni? Hiszen akkor úgy jársz, mint most az apád 1 A kán rámeresztette a szemét a bölcs dervisre : most értette meg a szándékának titkát. Szégyenkezve nézett azután hol a dervisre, hol az apja koporsójára, majd igy szólt: — Igazad van, bölcs ember. Gyere velem, majd együtt fogunk alamizsnát osztogatni a szegényeknek. a képviselet jóváhagyta s átteszi a szatmári káptalanhoz. 27. A borpataktelepi alsó rét felosztása (parcel­lázása) tárgyában a tanács a belügyminiszterhez fel­lebbezést nyújtott be. A képviselet ezt a körülményt tudomásul vette. Kéri azonban a tanácsot a felebbezés visszavoná­sára, mert nem akarja tovább folytatni az ügyet. 28. A borpataki korcsmaépület bérbeadására vo­natkozó fellebbezést a közgyűlés jóváhagyta. A kikiál­tási ár 461 korona. 29. Csiszár József és társaival az erdei iparvas- uthoz szükséges épületek fölépítésére kötött szerződést a tanács beterjeszti. A képviselet azt a maga részéről jóváhagyta. 30. Uszkay Tamás a Sürger-féle házat 1913. jun. 30-ig a várostól bérbevette. Az erre vonatkozó szerződést a közgyűlés jóváhagyta. 31. Wallusnig János nagybányai lakossal az uj vásártér rendezésére nézve (6962 K 40 f árral) kötött szerződést a képviselet szintén jóváhagyta. 32. Szintén jóváhagyta Volna a felsőujfalusi korcsma és telek eladására nézve Szarka Jánossal kötött szerződést (3420 K), ehez azonban a képviselők nem voltak kellő számmal. 33. A telekkönyvi betétek készítési munkálatai­nak folyamatba tételéről szóló hirdetményt a képvise­let a maga kebelében is kihirdette. 34. A Várköz-utca részére Izsák Sámueltől meg­vett területekre vonatkozó szerződést a képviselet jóváhagyta. 35 Izrael Mihály és fia illetőségét a képviselet megtagadta. 36. Virág Ilona szülésznő oklevelét meghirdették. 37. Végül tudomásul vette a közgyűlés a taka­rékpénztári tisztviselők fokozatos előléptetése tárgyá­ban hozott törvényhatósági határozatot s az uj tiszt­viselők eskütételét a legközelebbi közgyűlésre tűzte ki. Gyűlés vége 12 órakor. Társas kirándulás! Az István-szálló R.-T. igazgatósága az idegen forgalom emelésére a következő fölhívást bocsá­totta ki: Ha elolvassa és ösmerősei körében ajánlja a részvételt, úgy Nagybánya városának tesz szol­gálatot. Dr. Makray Mihály polgármester. Nagybánya szab. kir. várost immár szinte általá­nosan Szatmármegye gyöngyének nevezik. Ez az ős bányaváros, amely most rohamos lépésben halad a modern fejlődés utján, erre az elnevezésre méltán rá is szolgál, nemcsak páratlan és még külföldön is ismert természeti fekvésénél fogva, hanem a nagy gazdagság miatt is, melyet arany, ezüst és más bányái­ban, mérföldekre terjedő erdőségeiben, világhírű gyümöl­csöseiben és általán a legváltozatosabb természeti kincsekben magában rejt, vagy a melyekkel a külvilág kaleidoszkopikus pompájában büszkélkedik. Nagybányának eme kincsei miatt települt itt le a magyarországi és külföldi festőművészet egyik leg­jelentősebb kolóniája, melynek virágzására a város már több százezret költött; a hegyek kiapadhatatlan gazdagsága miatt virágzanak itt a kincstár és a ma­gánosok bányavállalatai, ezért fejlődött itt ki még évszázadokkal ezelőtt az életerős ipar s ezért áll magas színvonalon a magyar kultúra, hogy hivatását e nemzetiségi végvidéken, mint a magyarság őre, lelki- ismeretesen teljesíthesse. Nagybánya szab. kir. város természeti szépségeit s ezek között a páratlan Széchenyi-ligetet s a meg­számlálhatatlan szebbnél szebb kiránduló helyeket, meg a nagyszerűbbnél nagyszerűbb közel fekvő hegy­ségeket, fürdőket az idegen ez ideig nem élvezhette, mert bár a közlekedési viszonyok úgy az Alföld, mint Erdély felől a lehető legkedvezőbbek, a mint ez a vasúti menetrendből kiviláglik, mégis ez ideig nem álltak rendelkezésre azok az egészségügyi és kényelmi intézmények, melyek még a legkényesebb kiránduló közönség igényeit is kielégíthetik. Nagybánya szab. kir. város ma már az országban egyedül álló vízvezetékkel és igy kitűnő vízzel rendelkezik, csatornázása most van építés alatt, villany­világítása kifogástalan, hegyi utjai elsőrendüek s a város tulajdonát képező István király szálló 52 modernül berendezett szobával, gyönyörű étteremmel és kávéházzal fogadja a kirándulót s igazi magyar vendégszeretettel áll rendelkezésére. Ezt a szállót a város múlt év október havában adta át a közforgalomnak s azt az alantirt részvény- társaság vette közérdekből kezelés alá, legfőbb felada­tául tűzvén ki maga elé, hogy anyagi áldozatokra való tekintet nélkül minden lehetőt elkövessen az idegenforgalom emelésére s Nagybányának egy minden vonatkozásban modern nyaraló helylyé való fejlesz­tésére. Ezt a célt szándékozunk előmozdítani azáltal is, hogy társas kirándulások rendezését határoztuk el s ilyeneket minden hónap: igy junius, julius, augusztus, szeptember és október első szombat és vasárnapján tartani fogunk. Az első ily társas kirándulás a szomszédos vár­megyék sajtójának meghívott képviselőivel junius hó 10 és 11-én lesz. A kirándulások programmja a következő: Szombat reggel érkezés a vasúton ^ÍO órakor; az állomáson kocsi áll rendelkezésre. 10 órakor villás reggeli. y2ll órakor az ősrégi kereszthegyi kincstári aranybánya megtekintése. 12 órakora kereszthegyi zúzó megtekintése. 1 órakor ebéd az István király szálló ét­termében. 3 órakor a festő műtermek meglátogatása. V25 órakor a kapszula-gyár megtekintése. 5 órakor a három kilométerre fekvő alsófernezelyi európai hirü, nagyszabású kincstári kohómüvekhez kocsin kirándulás. 7 órakor séta a városban; a restaurált Szent István torony (a magyarországi campagnille) és a város más nevezetes régi és uj középületeinek megtekintése. 8 órakor mozgófénykép színház. (Tudományos előadás.) 10 órakor vacsora. Vasárnap reggel 9 óráig séta a Széchenyi-liget- ben. 9 órakor reggeli. 9 — 11 óráig Istentiszteletek. 11 órakor a -városi értékes muzeum megtekintése. 12 órakor a Szent István toronyból a páratlan kilátás élvezése, 1 órakor ebéd. 3 órakor Felsőbánya sz. kir. városba kirándulás és onnan a Guttin hegység alján fekvő, városi vízvezetéket tápláló világhírű »hármas forrás« müvének megtekintése; uzsonna. 7 órakor vissza­térés. 8 órakor mozgófénykép színház. 10 órakor vacsora. Hétfő reggel '/J órakor elutazás. Ez a nagy változatossággal összeállított és kényelmesen, fáradság nélkül végig élvezhető Pro­gramm összes kiadása személyenként 45 K, melyben — a vasúti költségek kivételével — az ellátás, szállás és általában minden mellékkiadás benfoglaltatik és különös gondja lesz a társaságnak arra, hogy a kiránduló közönség egy felejthetetlen időzés kedves emlékével gazdagodjék. A részvételre való jelentkezés minden előző hónap végéig eszközlendő 20 K foglaló beküldése mellett. Minimális 10—15 tagból álló csoport részére más alkalommal és más programmal is rendezünk társas kirándulást, melynek során a Petőfi-tanya, a felsőfernezelyi borkutforrás, a feketepataki és kőbánya­telepi völgyek, a szturi völgyben levő vízesések, a Rozsály hegység, az »Izvora« nevű havasi legelő, a Feketehegy, a Bóditó, Koltó község, a borpataki Pokol­kastély és bányák, a tolvaj Dénes barlangja stb. stb. tennék emlékezetessé a kirándulást. Nagybánya, 1911. junius hó 1-én. A nagybányai István király szálló-bérlő r.-t. igazgatósága. Heti krónika. Pünkösd a kirándulások ünnepe, rendeződött is a héten elég. A gimnázium, a polgári, az elemi egyaránt rándultak. A polgáriért meg voltunk ijedve, hogy veszedelmes zónákba evezett, Triesztből, Ve­lencéből rossz híreket írtak a lapok, már pedig Fiume csak egy ugrás ezektől. Aggodalmaink azon­ban fölöslegeseknek bizonyultak, mert csütörtökön jó egészségben megérkeztek mindnyájan a polgáristák. Az a hír is eljutott hozzánk, hogy Monteneg­rót felrobbantották s most eltűnt Európa térképéről az egész ország s nekem eszembe is jutott mindjárt a Thierry postfundusa, melyet hiába keresett egykor, mert elhordták a fazekasok, igy képzeltem Monte­negrót is, hogy csak egy nagy lyuk maradt a helyén, a bir azonban, szerencsére, nem bizonyult valónak. Nyikita rendben van. A kirándulások tehát csak folytak tovább, miglen a jó Medárdus keresztet húzott minden eféle vállalkozásra, amennyiben egy kevés permetező esővel szolgált. Azóta minden nap eljő a vihar, sőt többször is egy nap. Ma mikor közgyűlést tar­tottunk, szintén dörgött, villámlott, már már félni kezdtünk, hogy az országház sorsára jutunk, ahova a minap szintén beütött a villám, de megvigasztalt az a tudat, hogy a képviselőket nem bántotta, csak a galambokat, a képviselőket megvédte az immu­nitás. A hosszú parlamentet sikerült vagy két óra alatt elvégezni, de meglepetésünkre az István torony még féltizenkettőt sem mutatott. Mi természetesebb, minthogy grand alkotmányos sörözés lett belőle, noha kiderült, hogy a jó öreg óra nem birt tovább mozogni, mert kifogyott a telepből a villám, ebből meg aztán családi viszály lett, mert a harangozó féltizenkettőkor húzta el a levesest. A kiránduló hírlapírók, akik ma érkeztek éppen, azt hihették, hogy nagyon is messzire jutottak a ke_ bevásárlási forrás! Alapittatott 1894-ben. ékszerész Rákóczi-tér. Ajánlja dúsan felszerelt rak­■■ ■■ na ■■ ■■ tárát az összes hires gyárt­■■ ma ■■ mányu órákban. Nagy válasz­■■ ■■ ■■ ték arany- ezüst és brilliáns ■ ■ UB flfl ékszerekben, továbbá valódi «■ ■■ ■■ és china-ezüst árukban. ■■ ■■ ■■ ■■ ■■

Next

/
Thumbnails
Contents