Nagybánya és Vidéke, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-01-15 / 3. szám
(2) 3. szám. 1911. Január 15. NAGYBÁNYA ES VIDÉKE ból élő Magyarország érdekeire, különösen a kisbirtokosok iránt mostoha, inkább az osztrák ipart részesíti a kedvező hitelnyújtás hasznában s igy ezen a téren sem felelhet meg a pasasnak. A magyarországi bankfiókokban a vállóbirálóknak csak igen csekély hányada kerül ki a mezőgazdák közül, pedig a mező- gazdasági hitelnyújtásnál ez nagyon fontos. Ha a korona a készfizetésekre nem tesz konczessziót, akkor a kormánynak le kell mondania. A készfizetésnek az lett volna a célja, hogy azokat az átmeneti nehézségeket, melyek az önálló bank felállítása elé gördülnek, elsimítsa. Az osztrákok nagyon jól tudják ezt s ezért vetették magukat olyan erővel ellene. A kormány veresége ezért még inkább sajnálatos. A közös banknak sikerült nagymennyiségű devizákat öszzegyüjteni; képes volt ezt az üzletet jóformán állandósítani. A bank igen jól teljesiti ezt a műveletet. De bár igaz, hogy a déviza-üzlet rendkívüli módon emelkedett és mig voltak évek, amidőn a bank tárcájában igen kevés, talán 50 — 60.000 forint volt, ma már ez a készlet 300 millióra rúg, sőt ezt is meghaladja. És ugyancsak nagy mennyiségben bocsátja rendelkezésére a külkereskedelemnek és esetleg az állami pénztári szolgálatok céljaira, még sem szabad a dolgot úgy feltüntetni, mint hogy ha itt valami uj találmányról volna szó, amelyet csak az Osztrák- Magyar Bank tud keresztülvinni. Ezt teszik más államok is. Tiltakozik a javaslat ötödik pontja ellen is, mely alkotmányjogi sérelmet foglal magában. Határozati javaslatot terjeszt elő: •»A képviselőház utasítja a kormányt, hogy az önálló magyar jegybank felállítása iránt 1910. január hó 28-ikán hozott képviselőházi határozat sürgős végrehajtása iránt intézkedjék« (Zajos éljenzés a baloldalon ) Heti krónika. Mikor az ember úgy esténkint végig sétál a »korzón« (igy hívjuk nagybüszkén a Rákóczi tér déli és keleti oldalát) s látja a kivilágított öreg tornyot, amely olyanformán fest, mint mikor nagytata fölteszi az okuláréját, azután a kígyózó és tört vonalakban gazdag István király-szállót, a szép ivlám- pákat, meg a játékot űző színes transzparenteket s aztán hallja a »hármas-forrás* nak kedves csobogását ott a Hid-utaa sarkán, hát akkor nem bírja elhinni, hogy a régi Nagybányán járkál. Ez volna az a város, ahol megkövesedett tatárfejekkel flasz- tereztek azelőtt, ahol a petroleumvilágitást is még csak a kaszinó hozta be, ahol dinamittal kellett a régi vendéglőt szétlövöldözni, hogy rá ne dűljön valakire, ahol hajdanta krumpliba tették a faggyú- gyertyát s úgy világítottak ki ünnepélyek alkalmával? Bizony ma már automobiljáratokat is rendeznek be s ebben megelőzzük az egész vármegyét összes városaival. Nem lesz többé a kiváltságos osztáiy kizárólagos szabadalma a töf-töf, hanem a közpolgár is mulathat rajta, ha kedve tartja. Röviden szólván, gyorsvonati sebességgel haladunk és pedig, remélem, nem a lejtőn lefelé, hanem fölfelé a Parnassusra. No már erre a magyar ember nem állhatja meg, hogy ne igyék egv cso- bolyóval, nosza, kényszerítjük hát a mi kedves polgármesterünket, hogy koccintson velünk egyet, áll jón meg egy szóra a nagy sietségben, próbáljon pihenni és visszatekinteni a múltra és belepillantani a jövendőbe. A banketti készülődés ezek- szerint nagyban folyik, már is száznál többen irtuk alá az ivet. Egyébként nagy csendesség uralkodik a városon, tegnap volt a görög katholikusok szilvesztere, ma az újéve s bizony olyan ünnepi dologtalanság tükröződik vissza a frissen esett hóról Különös is az, hogy nálunk minden ünnepet kétszer kell végigszenvedni. Julius Caesár 46 ban Kr. e, megparancsolta, hogy 36574 nap az esztendő, 3 éven át tehát 365 napos s a negyedikben 366 napos az év, amikor is Mátyás 24-ről 25-re ugrik [át Ezzel a számítással meg voltak 1582-ig, ekkor azonban a tavaszi napéjegyenlőség már 10 nappal későbben állott be, mint azt a kalendáriom mondotta. XIII. Gergely pápa tehét a tudósokkal számításokat eszközöltetett s kibocsátotta a rendeletét, miszerint 1852. okt. 4. csütörtök után péntek okt. 15-nek irassék, 10 nap tehát kivettessék, (Milyen jó volna egy ilyen rendelet most is a gazdasszonyokra, diákokra, váltólejáratokra stb!) minden negyedik év megmarad szökőévnek, de a századik évek közül mindig csak a negyedik legyen szökőév (nem mindegyik, mint azelőtt volt, A görög-keletiek a 10 napot nem ugrották át, 1700 at, 1800 at, 1900-at szökőévnek vették s ezért ma már 13 nappal hátrább esnek a számításukkal és ha a bölcs Gergely-íele kalendáriumot nem követik, akkor pár ezer év múlva már csak tavaszszal lesz a karácsonjuk. Bizony egy kis egységes időszámítás már nagyon el kellne ennek a vidéknek, régóta ígérik, Budapesten már meg is csinálta Melles, nálunk azonban várhatunk még nehány uj esztendőt. Az egyiknek újév, a másiknak farsang, az iparos ifjak pl bált rendeznek ma este, régi alapokon, a polgári körben, hiszen a szállóégés után sokjó mulatság zajlott le ott, miért ne sikerülhetne ma is, igazuk van, meg kell cáfolni azt, hogy páholy nélkül nincsen szerelem, végre is nem az épület táncol, de a fiatal ember, nem a papiros ir, de a krónikás. Személyi hir. Hollós Oszkár vasúti igazgató a láposvölgyi vasút ügyében pár napot a hét elején Desen, Nagybányán és a Lapos vidékén töltött. Díszvacsora Makray polgármester tiszteletére. Makray polgármestert abból az alkalomból, hogy a Hármas-forrás vize immár városunk közkincse, hogy több nevezetes alkotás elkészült, tisztelői díszes vacsorával akarják ünnepelni az »István Király«-ban. Január 21-én, szombaton tehát nagy vacsora lesz, melyre aláiratkozni lehet Virág Lajos városi képviselőnél. Egy teríték ára 5 korona. Hubay Zsigmond kir. erdészeti főtanácsost a helybeli ref. egyház múlt vasárnap főgondnokká választotta. Zelenka Pál püspök emlékére gyászistentisztelet ma d. e. 10 órakor az ev. templomban. Uj kanonok. Őfelsége a király Benkó' Jázsef ungi főesperest a szatmári püspökséghez mesterkanonokká nevezte ki Himenhir. Dr. Berényi István debreczeni orvos, az ottani szülésznőképző intézet segédtanára e hó 8-án kötött házasságot Radó Dezső helybeli kereskedő leányával, Malikéval. Esküvő után a polgári körben volt nagy menyegzői lakoma. Eljegyzés Kovács József főgimn. helyettes tanár e hó 14 én jegyet váltott Stiglicz Laura állami tanítónővel, Stiglicz Albin nyug ref. tanító kedves leányával. Helyesbítés. Lapunk adta le legelőször a budapesti telefon-hirekben dec. 24-én, hogy a miniszter Szmik Lajos ügyvédet az ügyvédeket vizsgáló bizottságba nevezte ki. Az ilyen telefon-hireket nem lehet mindig egészen jól érteni s hozzájárult az is, hogy Szmik Lajos már volt az ügyvédeket vizsgáló bizottság tagja. Értesülésünk alapján helyesbitjük a dolgot, amennyiben t. i. Szmik Lajost a miniszter a kúria ügyvédi tanácsába nevezte ki, mely az ügyvédi kamarák határozatai ellen beadott felebbezések fölött végérvényesen dönt. Mind a kettő kiváló megtiszteltetés, Szmik Lajos pedig az ő nagy kvalitásainál fogva ezek szerint méltónak bizonyult immár mind a keltőre. Uj presbyterek. Muzsnay Ferenc mérnököt és Fülep Imre tanárt a ref. egyház e hó 8-án presby- terré választotta Smaregla M., Székely Á , Vásárhelyi Gy, Bay Lajos régi presbytereket hat évre ismét megválasztották. A kereskedők bálja az idén rendkívül elegáns és nagyszabású lesz. Érdekes dolog mindenesetre, hogy a Lendvay-szinházban ez lesz az első bál, tehát az újdonság ingerével is bir. Óriási összegeket fordítanak a kereskedők a rendezésre s nem kiméinek sem fáradságot, sem költséget. A kibocsátott meghívó maga pazar finom és drága, beszélik, hogy 5 koronás táncrendek lesznek stb., de van is már érdeklődés, még a páholy-jegyeket is kapkodják, pedig a páholyban tudvalevőleg nem lehet táncolni. A kibocsátott meghívó szövege a következő: Meghívó. A nagybányai kereskedők és kereskedő ifjak köre’ az István királyszálló színházi dísztermében, 1911, évi január hó 28-án zártkörű táncestélyt rendez, melyre t. Címet és b. családját a rendező-bizottság nevében tisztelettel meghívjuk. Harácsek Vilmos biz. elnök. Glavitzky Károly, a Kör elnöke. Belépődíj : Személyjegy 3 K. Családjegy négy személyre 10 K. Paholyjegyek: Középpáholy 14 K. Oldalpáholy 10 K, A táncestély kezdete 9 órakor. A táncestély jövedelme a Kör menházi alapjára fordíthatván, felülfizetések köszönettel fogadtatnak. Jegyek előre válthatók: Platthy Géza, Hoffmann Árpád, Ru- során József, Vajda Márton és Marosán Testvérek üzleteiben. Paholyjegyek előjegyezhetők Hoffmann Árpád üzletében. A táncestély védnöknői: Hanzulovits Kris- tófué, Hoffmann Árpádné, dr. Makray Mihályné, Mol- dován Lászlóné. Védnökéi: Hanzulovits Kristóf, Hoffmann Árpád, dr. Makray Mihály, Moldován László. A táncestély rendezését hatvan tagból álló rendező- bizottság intézi. Gyászhir. Fischer Károly fernezelyi kohómcr- nököt súlyos csapás érte, testvére Ferencz halálában. A váratlan halálesetről vettük a következő gyászlapot: Özv. dr. Fischer F. Ferenczné, szigethi Vaáry Berta úgy a maga, mint összes rokonai nevében szive legmélyebb fájdalmával tudatja, hogy a szerető férj, testvér és rokon Dr. Fischer F. Ferencz Szilágy vármegye közkórháza igazgató-főorvosa, m. kir. sz. k. v. honvéd főorvos folyó évi január hó 3-án délelőtt, munkás élete 45 ik, házassága Il ik évében hirtelen elhuny Kolozsvárt. Kedves halottunk temetése folyó hó 5-én szombaton d. u. 3 órakor fog megtörténni az ág. ev. egyház szertartása szerint a temető kápolnájából. Legyen pihenése csendes, emléke áldott! Nagyszombat, 1911. január 3 án Fischer Tivadar, Ficher Adolf, Fischer Vilmos, Fischer Károly testvérei. Vaáry Luiza, Vaáry Irma és férje Marosi Mihájy, Vaáry Anna és férje Belián Béla, Fischer Vilmosné, Fischer Károlyné sógornői és sógorai. Feri ajánlotta magát, Kanálosné pedig ment egyenesen Csákánynéhoz. Volt ott számára uzsonna most is. — Igazán, kitűnő kávéd van, kedves Lujzám! — kezdé szokott modorával — a magam házán kívül csak nálad tudok igazán jó kávét enni. És ez a kug- luf — no ez remek ! — Hát édes Lujzám, mégis csak jobb volt az én gondolatom, mint a tied; akármilyen derék leány is Ágnes, mégis csak szegény, árva leány biz’ ö; az anyák pedig arra is néznek, ha van mit aprítani a tejbe. Hát bizony Cserfalvynénak is jobban tetszenék Piroska. Láttad volna csak, hogy _megörült, mikor tervemet felhoztam neki — no tudod, csak úgy mellékesen. Az ilyen kényes ügyet óvatosan kell tárgyalni. — De hát a fia ? — hisz azt mondtad, hogy Ágnest szereti, De azt is mondtam, hogy ez csak olyan hold- iruádás, olyan ideiglenes hangulat, ami elmúlik. Öröm mel újságolhatom, hogy már kigyógyult belőle. — Kigyógyult — igazán? — Sőt már azzal a hírrel is meglephetlek, hogy szive Piroskához fordult. Remélem, már most csak nem fogod akadályozni leányod boldogságát? — Édes Kamillám — szólt mosolyogva a háziasszony — a választás nem énrajtam áll, hanem a fiatalokon. Ha Cserfalvy Ágnest akarta volna elvenni, szívesen adtam volna hozzá; de ha te jobban tudod s azt hiszed, hogy Piroskát óhajtja és Piroska hozzá akar menni, én szívesen adom áldásomat erre a frigyre is. Ha bizonyos vagy benne, hogy Piroska . . . — Hogyne f — Egy kissé tart tőled, mert azt mondta Cserfalvynak, hogy ne akarjon mindjárt ajtóstól a házba rohanni. — Nos hát várjuk be, mig áldásomért bejönnek hozzám. — így, édes Lujzám, ez már helyes beszéd volt. Most már örömmel búcsúzom tőled. Kanálosné másnap Cseríalvynéhoz látogatott el uzsonnára. Itt is jól végezett mindent, felvilágosította a jó asszonyt, hogy fia csak Piroskával lehet boldog. Cserfalvyné szokása szerint mindent ráhagyott. Kanálosné büszke örömmel tért haza. Végre hát sikerül ezt a házasságot megcsinálni. De hátra volt még Piroska, ezzel még nem beszélt, de a tapasztaltak után itt nem lesz semmi akadály. Engedett megiut egy pár napot elmúlni, ami — mellékesen legyen megjegyezve — nagy önmeg- tartóztatásáöa került. Most már nem uzsonnára ment Csákányékhoz, délelőtt nézett be egy pár pillanatra, mikor a háziasszony a konyhával volt elfoglalva. Ki is jelentette mindjárt, hogy Piroskával van egy kis megbeszélni valója. Piroska tehát bevezette a maga szobájába. — Hát hogy vagy, édes lelkem ! ? — kezdé Kanálosné — virulsz a boldogságtól ugy-e ? — Oh igeD, kedves néni! — Ilyen nagy öröm már rég nem érte házunkat. — Elhiszem, Cserfalvy derék ember I — Aranyos ember! — Hát mennyire vagytok ? — Már a küszöbön, édes néni, a boldogság küszöbén, már az eljegyzési jelentés is ki van nyomatva, éppen az előbb jött meg a postáról. — Annyira siettetek ? ! — Hja, nem jó az ilyet soká halogatni. Rendbontó elemek játszhatnak közbe, ami a jegyesek életét megkeserítheti. — Hadd-lássam, édesem, azt a jelentést! — Muki és Feri éppen most czimezik; de behozok egyet. Ezzel kifutott s néhány pillanat múlva egy levél papír ívvel jött vissza. — Tessék, kedves néni, olvassa! Hogy vált Kanálosné arcza hosszúvá, mikor a levélpapíron nem Piroska, hanem Ágnes nevét olvasta, azt én kedves hallgatóimnak nem merem leirni. Piroska később nevetve valami medúza főt emlegetett, de talán egy szép asszony arca mégsem torzulhat el ennyire. Annyi igaz, hogy Piroska nem vált kővé tőle. Kanálosné úgy elment rögtön, mintha soha ott sem lett volna. El is maradt végkép a háztól. Nem sokára egészen esendőén az esküvőt is megtartották. A két család tagjain kívül csak a legbizalmasabb meghívottak és a tanuk vettek rész a lakomán. A kis társaság nagyon vidáman baszélgetett. csak a vőlegény és a menyasszony voltak cszendesen, csak néha hajoltak össze, valamit súgva egymásnak. Annál hangosabban volt Muki, aki sugárzott az örömtől s hevült a jó bortól. — Te Ferkó — kiáltott egyszer a vőlegényre — pardon ! hisz már visszaváltoztál Ferivé. — — Sőt inkább — szólt közbe Antal ur — immár Ferencz lett belőle. — Tehát Ferenc barátom, nem vagyok irigy természetű, de azt a jó ötletet, amivel feleséget szereztél irigylem tőled. Plölgyeim és uraim, a vőlegény jó ötletére emelem poharamat! — Protestálok! — szólalt meg újra Antal ur — nem az ö érdeme, hanem Kanálosnéé. Ha ez nem házasitgatja vőlegényünket, sohasem támadt volna az a jó ötlete. Én hát Kanálosnéra emelem poharamat! — És te, édes szerelmem, — szólt a vőlegény menyasszonyához fordulva, — édes feleségem, — kinek azt az ötletet legelőször meggyóntam, megbocsátottad-e azt nekem igazán ? — Megbocsátottam, mert hisz még akkor este, mikor kimondtad, megszerettél. Antal ur még mindig állt a pohárral kezében — hallgassanak hát ide hölgyeim és uraim, újságot mondok : Kanálos eladta birtokát és már el is költöztek innen. — Szerencsés utat és megtelepedést az uj helyen ! — kiáltá Muki — A nemes úrnő hadd boldogítson házasító terveivel más vidéket is. — És adja isten — fejezé be most felköszöntését Antal ur, _ adja isten, hogy minden házasító tervé uek ilyen jó vége legyen !
