Nagybánya és Vidéke, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-04-16 / 16. szám
1911. Április 16. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 16. szám. (3) — Itt a szügyében a fogam helye — S én a combjába kapva húztam, Hogy a tagló végezhessen vele. — A fogam csattog, a nyálam csorog, Csak ugatni ne volna szégyen! — Ha! Ha! . . . itt vannak a komondorok . . . Bocsánat. Csak köhögtünk, kérem . . . — Ha ! Ha ! Csontot! . . . De jaj, mi ez ? . . . Egy ... Kettő ! Fussunk, ez husáng! No várj csak, ennek véres bére lesz ! S fogcsattogtatva bosszút esküszik A két eb a mészáros ellen : Holnap ha vág, ők meg nem segítik, Akármi esdőn esdekeljen. Sőt, amikor taglót emel: Öt húzzák le és nem a tulkot! Az ily ember ily sorsot érdemel! Másnap vágnak. És mennek a kutyák, És a mészáros, mitse sejtve. Hozzák a barmot, — vad, de nekivág A mester egykedvűn, sietve. Most egyet füttyent, — egyet int, — S a két eb — ott csügg farkcsóválva Mint tegnap, a tulok szügyén megint. Szávay Gyula. Heti krónika. Mondják, hogy valami nemzeti ünnep volt a héten. Meglehet, de én nem vettem észre. Gyengülnek a szemeim s talán innen van, hogy nem láttam nemzeti lobogókat a házakon, középületeken s keveset járok az utcán, lehet, hogy e miatt nem tapasztaltam az iskolák felvonulását sem, de azért merném mondani, hogy az ünneplés külsőleg sehogy sem mutatkozott, nincs kizárva azonban, hogy csak szivökben ünnepeltek az emberek s ez a fő. Már a nagyheti ünneplés napról-napra meglátszik a városon, szokatlanul élénk forgalom volt, csak úgy hullámzottak az utcákon a tömegek, mintha a fővárosban laknánk s a templomokban sem igen maradt üres hely. Van még nálunk az ünneplésnek egy sajátos jellemvonása s ez az, hogy diszes, csukaszinü ruhába öltözött hadfiak tarkítják a járókelők csoportjait. Máskor mi cibilek olyan hétköznapi szürke emberekként magunk szolgáltatjuk a közönséget, ilyenkor azonban szinesebb lesz a város képe. Ezekről a fess, csinos élénk színekkel pompázó katonákról szoktuk leolvasni, hogy itt az ünnep! Valami nagyon szép husvétra nincs kilátásunk. Most ugyan kék az ég, de az éjjel például egészen komolyan fagyott. Megjósolta ezt a »Meteor«, hogy ápr. 15 én fagy lesz, de akkor nem akartuk neki elhinni, mert 2 — 3 hét előtt valóságos nyarunk volt. Az öntöződés tehát csak zárt ajtók mellett történhetik, fütött szobában, nem úgy a kút mellett rücsökkel, mint a régiek csinálták s a fázósabb emberek félni fognak még a hideg templomoktól is. Ilyen rossz kiima mellett egészen jó üzleteket csinál a »Mozi«, mely minden héten kedveskedik 2 — 3 előadással, hol komolylyal, hol víggal. A virágvasárnapi passió-előadása, az oberammergauiak bemutatása pl. igazán kedves, szép dolog volt, valóban meglepő Ijesztő és szivinditó benyomást tett, midőn a poroszlók, farizeusok és a messze álló nép gunykiál- tásai között a kereszt fölemelkedett s a gödörbe zökkent, de most a gunykacaj pár percre elnémult. Jézus arca északnyugat felé nézett. A nap állása után Ítélve egynegyed egyre volt. A templom felől trombita és kürt harsogása hallatszott. A húsvéti bárányt ekkor ölték. A keresztrefeszités kezdetén a római őrség kapitánya már fólszegeztette a felírást, melyet Pilátus készített, de a farizeusok zúgolódtak a »zsidók királya«. címen. Egynéhány farizeus, miután a felirat deszkájának széleit és hosszát megmérték, lelovagoltak a városba Pilátust kérni, hogy adjon már feliratot. Egynéhány poroszló pedig, kik a szent asszonyok fűszeres borát Jézusnak oda nem adták, hanem maguk itták meg, belsejükben fájdalmas égést és szúrást kaptak tőle olyannyira, hogy Jézust varázslónak szidták, őrjöngtek türelmén és többször leszaladtak a Kálvárián szamártejet inni. A húsvéti vendégek sátorában voltak asszonyok, kik szamaraikat megfejték és a tejet eladták. Két bakó létrákon ment a keresztre és leoldta a köteleket az Ur szent testéről, melyekkel őt a keresztre fűzték vala, hogy a felállításnál le ne szakadjon a három szegről, most vére is újra visszatódult a függőleges helyzet által más fekvésbe hozott tagokba, fájdalma iszonyúan megújult. Jézus lecsüggeszté szent fejét és hét percre elájult. Körülötte mély csend volt, kínzói ruháin osztozkodtak, a templom felől jövő kürtölés elhangzott, a jelenlevők pedig a dühtől, vagy az iszonyú kínszenvedés látásától kimerülve, hallgattak ez idő alatt. az a sok művészi típus, amit ez a kis városka produkál, tanultunk, épültünk ebből a virágvasárnapi előadásból s hihetőleg épülni fogunk az orosz-japán háború bemutatásán is, melyre holnap kerül a sor s amelynek előadásán már előre is ott látja a »táblás házat« ____ a krónikás. Ki nevezések. A kereskedelemügyi miniszter Burján Sándorné m. kir. posta és táviró hivatali kiadót, kezelőnővé, Imricsák Gyula segéd tiszt jelöltet pedig segédtisztté nevezte ki. Németh Gyula operaénekes ápr. 8 án nagy művészhangversenyt tartott Kassán a Schalkház szálló nagytermében, az országos magyar zeneegyesület javára. Itt mutatta be többek közt a Toreador indulót (Bizet) igen szép, megkapó előadásban, valamint testvérének, Németh Bélának két gyönyörű dalát: a »Peregnek már le a fáról« és a »Mit tehetek, mit tehetek én róla« cimüeket. A kassaiak nagy lelkesedéssel ünnepelték a két Németh testvért. Kinevezések. A m. kir. bányaigazgatóság Bévay Károlyt a társpénztári ig. tanács elnökévé nevezte ki a lemondott Hudoba Gusztáv helyére- A m. kir. pénzügyminiszter Mészáros Gyula számgyakornokot a helybeli bányáig, számvevőséghez a XI. fizetési osztályba számtisztté, Papp Gézát ugyanide díjtalan gyakornokká nevezte ki. Körösy Károly r. k. s. lelkészt a püspök Csoma- közre adminisztrátornak nevezte ki. Szávay Gyula, Debreczennek jeles költője uj kötet verssel lepte meg a müveit közönséget. A könyv cime »A két leánder és más újabb versek.« Ara 2 K 50 fillér. Debrecen sz. kir. város könyvnyomtató vállalata. Sok költemény van fölhalmozva a finom kiállítású kötetben, melynek ismertetésére még visszatérünk. Most Ízelítőül mutatványt hozunk belőle »Kutyák a mészárszék előtt« címmel. Jótékonyság. A helybeli ev. egyház kimondotta, hogy templomépitéshez fog, bár a költségekhez még sok ezer korona hiányzik, de Istenbe vetett reménységgel ünnepek után megkezdik a nagy munkát, sőt a föld munkát és az utca , szélesítés miatt szükséges átültetéseket, fakivágásokat stb. március 20 án megkezdették. Bernovios Emil felsőbányái birtokos e hó 13-án, 1000 koronát küldött a tem- plomépités kölségeinek födözésére. A müveit lelkű férfiú szives áldozatkészsége nagyban hozzájárul a cél megvalósításához. Az egyházközség a szép adó mányért ezúton is leghálásabb köszönetét fejezi ki. Altnéder Ferencz kir. mérnök Cionidlugzási Kísérletek cimü munkájával 400 K pályadijat nyert a »Vegyészeti lapoktól«, mely oly önálló műre tűzött ki pályadijat, mely valami ipari szempontból is jelentős vegyészeti kérdést kísérletek alapján előbbre visz. Szinikerülelünk igazgatóvá Neményi Lipót mis- kolczi titkárt választotta. Sziniszezon deczember és augusztus hó. Ünnepi istentiszteletek. Nagypénteken a r. k. templomban passió volt d. u. Jeremiás siralma. A ref. templomban Soltész Elemér, az ev. templomban Révész János prédikált. Husvét első napján a r. k. templomban Va7 órakor ételek szentelése, 7. 8. 9. órakor csendes mise, utána ételek megáldása. V2IO órakor ünnepi beszéd, tartja Szőke Béla, 10 órakor nagy mise. A ref. templomban beszél Soltész Elemér, urvacsoraosztás. Az ev. templomban beszél Révész János, urvacsoraosztás. Husvét másodnapján a r. k. templomban 7. 8. 9. órakor csendes mise, V2IO órakor predikáczió, 10 órakor nagymise. A ref. templomban prédikál László János, az ev. templomban Révész János. Ugyanaznap Soltész Elemér Erdőszá- dára megy úrvacsorát osztani. A nagybányai ref. egyházmegye f. hó 21 én, pénteken tartja szokásos tavaszi közgyűlését, városunkban Széli György föesperes és Helmeczy József orsz gy. képviselő, egyházmegyei főgondnok elnöklése mellett. Az idén rövid gyűlésre van kilátás, 20-án érkeznek a képviselők s 21-én már el is utaznak. Uj könyv Lukács Ferenc zalaegerszegi pénzügyi főbiztos, aki pár év előtt Nagybányán volt pénzügyőri biztos, akit mint irót ismerünk a »Magyar pénzügy fejlődése« cimü értékes kötetéről is, a napokban uj szakmunkát adott ki, melynek cime »A konyhasó ismertetése és a magyar sójövedéki törvények és szabályok gyűjteménye.« A mű 240 oldalra terjed, nyomása tiszta, kiállítása csinos Lukács igen értékes gyűjteményt állított össze, mely különösen szakemberek számára valósággal nélkülözhetetlen, művének az első része történelmi, és ismeretterjesztő szempontokból is hézagpótló. Ara 5 korona. Kapható a szerzőnél. A kiváló képzettségű pénzügyi embernek és jeles írónak gratulálunk az újabb sikerhez. Dr. Fejes Lajos fiatal ügyvédet, Fejes Antal helybeli áll. tanító fiát a »zsibói általános bank és takarékpénztár« r.-t. egyhangúlag jogtanácsosává választotta Tizenöt év. Apr. 11-én töltötte be Farkas Jenő, Felsőbánya város polgármestere, ebben a minőségben a tizenötödik szolgálati esztendejét. Mindnyájan tudjuk, mily hasznos, eredményes ez az időszak Felsőbánya történetében. Tulajdonképp a testvér- város járt előttünk a haladás fáklyájával s egyikmásik nagy kérdés üdvös megoldásával tagadhatatlanul megelőzött minket. Sok az érdeme abban a felsőbányái müveit közönségnek, de a legfőbb érdem mégis csak Farkas Jenőé, a tevékeny, rokonszenves és ügyes polgármesteré. A testvérváros közönsége a tisztikar, képviselőtestület május 2-án óhajt diszgyüléssel és bankettel adózni a derék férfiú érdemeinek, bizonyos azonban, hogy az ünnepélyről Nagybánya sem fog elmaradni. A szatmári kiállítás. A jubiláns kiállítás előkészületi munkálatai rohamos léptekben haladnak előre. A vidéki bizottságok kettő kivételével már meg vannak alakítva, most már az egyes csoport bizottságok kezdik meg üléseiket. A rendezőség a szatmár városi és vármegyei iparosoknak a bejelentési iveket szétküldötte, úgyszintén a gépgyárosoknak is, az általános gazdasági és állattenyésztési csoportokra vonatkozó bejelentési ivek szétküldése most van folyamatban A rendezőség ez utón is felkéri azokat az iparosokat, kik esetleg tévedésből bejelentési iveket nem kaptak volna és a kiállításon részt venni óhajtanak, szíveskedjenek ez iránti való felszólamlásokkal a kiállítás igazgatóságához (Szatmár, Deák-tér 2 szám.) fordulni. Gyászhir. Kerekes Ágoston földbirtokos, 1848 és 1849 iki honvéd huszárhadnagy, volt orsz. képviselő ápr. 10-én, Sárközujlakon meghalt 82 éves korában. Április 12-én temették általános részvét mellett. A boldogultnak kiterjedt rokonsága volt a vármegyében. Dr. Schönher Gyula emlékezete. (A rendezőbizottság beszámolója) címmel csinos füzetet vettünk a Schönherr emléktábla sikerült reproductiójával. A füzetben a rendezőbizottság elnöksége megemlékezik röviden a Schönherr emlék leleplezésének ünnepélyéről, az életrajz megírásáról, Schönherr Nagybányára vonatkozó müveinek összegyűjtött kiadásáról, beszámol az adakozásokról, a kiadásokról. Ezzel a bizottság működését befejezvén az összes számadási iratokat a levéltárban helyezte el. Mély megilletődéssel emlékezünk meg ennek a derék, szorgalmas, előre törekvő férfiúnak a haláláról. Nem volt beteg a szó komolyabb értelmében, nem volt öreg, nem érett még meg a halálra, ifjú neje, kis gyermekei siratják, a kiknek még gondviselő, kereső apára lett volna szükségök. Korán feküdt, korán kelt, tervezett, tett, vett, dolgozott egész nap. Józan életű komoly gondolkozásu embernek ismerte mindenki. 13-án este lepihent, mint rendesen, s éjfél után 2 órakor hirtelen szivszélhü- dés érte, meghalt pár perc alatt 56 éves korában. A munkából dőlt ki a minta szorgalmú férfiú! Vásárhelyi kereskedőnek készült, de felhagyott a nagyobb forgalmú üzlettel s csupán egy kis bizományi kereskedést tartott meg, mikor elhatározta, hogy a fáknak és virágoknak fog élni. A gyümölcsészetnek lett ő a leglelkesebb apostola nálunk, sok kitűnő fajt honosított meg, sőt uj gyümölcs fajokat is létesített, ez volt az igazi kedves világa, meg a virágok, a mikkel szintén nagy passzióval és szaktudással foglalkozott. A városnál a fogyasztási adó egyik kezelői állását is ellátta, ref. presbiter volt 1887. jan 9 tői, városi képviselő rég óta, egy éve pedig a vízvezeték építésénél is megbízottja a városnak. Sok teendőt vállalt magára, gyenge fizikuma talán nem is bírta, ezért halt meg idő nap előtt. A közdolgok iránt erős érzékkel birt, minden szépért nemesért lelkesedett s meleg szeretettel ragaszkodott városához, melynek törzslakója volt. Temetése ma d. u ment végbe 4 órakor igen nagy részvét mellett. A gyászszertartást Soltész, Révész, László lelkészek végezték. A család gyászlapja következő: Vigyázzatok azért, mert nem tudjátok, mikor érkezik meg a háznak Ura . . . hogy, ha hirtelen megérkezik, ne találjon titeket aludva. (Márk 13, 35, 36) wzv. Vásárhelyi Gyuláné szül. Méder Ilona úgy a maga mint egyetlen fia : Gyula és egyetlen leánykája: Erzsiké nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatja, hogy a szerető férj, gyermekeit imádásig szerető édesapa és jó rokon Nemes Vásárhelyi Gyula kereskedő, a református egyház presbitere és városi bizottsági tag életének 57 ik, boldog házasságának 21-ik évében, 1911. április hó 14-én, éjfél után 2 órakor váratlanul elhunyt. A drága halott hült tetemeit április hó 15 én, szombaton délután 4 órakor fogjuk a Postarét-utca 16 számú gyászháztól a református egyház szertartása szerint örök nyugalomra helyezni. Nagybánya, 1911. április hó 14-én. Kedves halott! Elszálló lelked ne tekintsen vissza, ne lássa a gyászt, melyet kimúlásod okozott. Makray kínjára újabban adakoztak : Szőke Béla 10 K, Puskás Antal 10 K, Halmai Imre 5 K, Zavilla Vásárhelyi Gyula Olcsó is müzli óevásárlási forrás! Alapittatott 1894 ben. ékszerész Ajánlja dúsan felszerelt raktárát az összes hires gyártmányú órákban. Nagy választék arany- ezüst és brilliáns ékszerekben, továbbá valódi és china-ezüst árukban.
