Nagybánya és Vidéke, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1910-04-03 / 14. szám

1910. Április 3. »Ferencz József«-keserűvizet iszunk. Ez kitűnő' eredménynyel jár és messke felülmúlja a piru­láknak sok kellemetlenséggel járó hatását. Enyhesége miatt aggok, nők, gyermekek és ágyban fekvő betegek a valódi »Ferencz József«-vizet nagyon kedvelik. Heti krónika. Az ököritói rémes nagy szerencsétlenség gyászossá tette a mi husvétunkat is. Hétfőn már tudtuk a rette­netes hirt, b. Kováts Géza hozta meg, aki arrafelé járt. Kedden délelőtt jött a .»Nap«, a «Magyarország« délu­tán a többi pesti lap s az őszinte részvét mély döbbe­neté vett erőt a városon. Ám a kis legénykék hétfőn azért vígan jártak öntö- zödni, sőt kedden a leánykák is. Volt keletje a himes tojásnak és a pirosbélü narancsnak, no meg a parfüm­nek is, mert rózsavízzel most már senki se locsolódik, hanem csak heliotroppal, gyöngyvirág, ibolya parfüm­mel. A helyzet szignaturája napjainkban az, hogy a fiú elmegy 30 helyre, a kis lány 8—10 házhoz. Ez a divat. Némelyek kocsit fogadnak, hogy impozánsabb legyen a felvonulás. Az is előfordul, hogy a taluka vagy a mamuka kiséri a nebulót s igy legalább a szülőknek is jut egy kis snapsz, meg mulatság. Még az öntöződés csak meg ment valahogy, elég jó időben, de kedden éjjel olyan hatalmas hó esett, hogy szerdán megint csendőrjárás volt a hótakaritás erányában. És ez nem április elseje, hanem szinvalóság. Apropos, ez a bolondos nap is erre a hétre esett, mikor szabad a tréfa. Nálunk azonban nem vert olyan nagy hullámokat, mint Budapesten, ahol telefonon is áprilist járattak egymással. Mi ezt még nem ismerjük, csak a boltba küldözgetést, meg azt, hogy »tatát ke­resi valaki.« Nem árt, hogy van ilyen napja is az esztendőnek, különben bánatfelhőbe burkolódznánk szakadatlanul. A hét legfrissebb hire egyébiránt az, hogy báró Eötvös Loránd lesz a másik képviselőjelöltünk, hogy két egyetemi tanárt fognak kijátszani egymással szem­ben. Ezt azonban felülről nem erősitik meg. Részem­ről nem is várok valami nagyobb politikai változást egész 1915-ig. Hogy miért ? A dolog igen egyszerű. Akkor fordul meg a vi­lág sorja, mert aki 1848-ban született, az akkor hat­vanhetes lesz s aki 1867-ben született, 1915-ben az lesz a negyvennyolcas. Méltóztassék kiszámítani. Addig azonban sok viz folyik le, még a kis apadófélben levő Zazaron is. Egyelőre részt vehetünk a Teleki-társaság választó ülésén, vagy a vízvezetéki kiránduláson, minden nagyobb rázkódtatás nélkül, mert Európa csendes, megdöbbentően csendes, csoda, hogy el nem alszik a krónikás. Uj tanár. A vallás- és közokt. miniszter néh. Halmai Jőzsef helyére dr. Vargha Sándor szegszárdi főgimn. tanárt nevezte ki. Az uj tanár a jövő héten foglalja el itt állomását. tói. Ezeket az ételeket neked készítették, tehát fo­gyaszd is el őket 1 Feleség: De ha egyáltalán nincs étvágyam, nem erőszakolhatom. Még sohasem láttam ilyen zsarnok­ságot. Inkább szerezzek magamnak egy betegséget, de ott ne hagyjam a vesepecsenyét ! . . . Férj: Tehát határozottan nem eszel belőle? Feleség : Nem és ezerszer nem. Férj : Na hát akkor megeszem ; én. (Tányérjára veszi a sültet.) Feleség: Edd meg, akár tányérostól együtt. Férj (evés közben) : Mondhatom, hogy felséges ! Feleseg: Annál jobb. És bármit is tartasz Mari­ról, ö kitűnő szakácsnő. Férj: Nem is tudod, mitől fosztottad meg ma­gad. Milyen zamatos, Ízletes 1 Feleség: Ha már belekezdettél, folytatásképen megehetnéd a rántott csirkémet, a nyulpástétomot és a zöldségsalátát is. Ha kedved van hozzá, ne tartóz­tasd magad, kérlek, egyél meg mindent 1 Férj : De talán a többiből csak eszel te is valamit ? Feleség: Én egy falatot sem. Megmondtam, hogy nincs egy csepp étvágyam sem. Nem változom olyan könnyen, mint a szélkakas. Férj: Nohát, megeszem akkor én a rántott csir­két is, magától értetődik, csak nem fogom ott hagyni. Éeleség: És a nyulpástétomot is? Férj: Azt már nem, azt el lehet tenni, megáll holnapig is. Feleség: S azt hiszed szolgálatot tészesz ezzel soványitó kúrádnak, ha a többit már mind elnyelted ? Férj: Annál rosszabb, ha már is bezabáltam . . . Feleség: Na, igazán nem volt érdemes, hogy az étrendváltozással annyi felfordulást csinálj, ha öt nap múltán már abbahagyod a kúrát s megtöltöd magad, mint egy lisztes zsákot. N A G Y BÁN-YA ÉS VID É KE Himenhirek. Nedeczky Jenő nagyszombati szolga- biró eljegyezte Eitner Margitot, Eitner Zsigmond volt orsz. képviselő leányát. — Dr. Dézsi Olivér tordai ügyvéd eljegyezte Londesz Elek hírlapíró leányát: Er~ zsikéb. — Gál Jenő dr. tvszéki jegyző március 28-án lépelt házasságra néhai Diószeghy Sándor leányával: Mariskával Fehértemplomban. — Csiszár József építő­mester eljegyezte özv. Kiss Józsefné leányát: Rózsilcát. Széchenyi emlékezete. A »legnagyobb magyar« Széchenyi István gróf 1860-ban halt meg a döblingi elmegyógyintézetben április 8-án. Jövő pénteken lesz tehát éppen 50 esz­tendeje annak, hogy egy végzetes pillanatban történelmünk eme kiváló alakja önmaga ellen fordította a fegyvert. A magyar nemzet bizo­nyára a legnagyobb kegyeletei fogja megün­nepelni nagy fia emlékét. Felhívás a Teleki-Társaság rendes tagjaihoz. Az üresedésben levő 6 tagsági helyre a tagajánlások beérkezvén, a következők ajánltattak: Alexy Elza, Alexy Kornél, dr. Kádár Antal, Oblatek Béla, Ötömösy Zoltán, Német Béla; tiszteletbeli tagságra : De Gerando Antonia Kolozsvárról, Brán Lőrincz Szamosszéplakról és Münnicb Sándor Felsőbányáról. Tisztelettel felkérem a Társaság tagjait, hogy ápril hó 7 én délután 5 órakor irodámban, a bányaigaz­gatósági épületben megjelenni szíveskedjenek A zárt ülés tárgyai lesznek: 1. Az eltávozott egyik alelnök helyének betöltése 2. Az ünnepélyes köz­gyűlés megállapítása. 3. Tagválasztás. Nagybánya. 1910. március hó 31 én. Fliesz Henrik titkár, Révai Károly elnök. Nyugalomba vonulás. Boross János nagykárolyi ev lelkész, 46 évi működés után, tekintettel agg korára nyugalomba vonult s husvét hétfőjén tar­totta búcsúbeszédét. A Turáni dalok, Zempléni legújabb, nagy szen­zációt keltett művének diszkötéses példányai hétfőn fognak megjelenni a könyvpiacon. Ára a bekötött pél- dánynak 8 korona. A Teleki-társaság tagválasztó gyűlése alkalmából közöljük a társaság jelenlegi tagjainak névsorát. Elnök: Révay Károly. Alelnökök : Neuberger István, Grünwald Béla. (Eltávozott.) Titkár: Fliesz Henrik. Pénztáros: Dr. Vass Gyula. Tiszteletbeli tagok : Gróf Teleki Sán- dorné, Zempléni Árpád, Neubauer Ferenc, Farkas Jenő, dr. Makray Mihály. Rendes tagok: Ajtai Nagy Gábor dr., Bertalan István, Balezer György, Borbás Géza, Égly Mihály, Fliesz Henrik, Grünwald Béla, Gurnesevics Lajos, Incze Lajos, Káplány Antal dr., Neuberger István, Rencz János dr, Rácz Péter, Réti István. Révay Károly, Révész János, Sziklai Dezső dr., Soltész Elemér, Stella Sándor, Székely Árpád, Schönherr Antalné, Takács Ilus, Thorma János, Vass Gyula dr. A vízvezeték tervkiirásának munkálatait a mi­nisztérium jóváhagyta s igy a pályázat meghirdetése már a legközelebbi napokbap várható. Sorsjegy felszámolás. Miután a szatmári ref. egyházmegye iskola építési tárgysorsjátéka kellő eredményre nem vezetett, a m. kir. pénzügyminiszter márc. hó 14-én kelt 27224. sz. rendelete alapján a sorsjegy felszámolása elrendeltetett. Ennélfogva fel­hívom mindazokat, akik ilyen sosjegyeket vásárol­tak és azoknak az árát kifizették, hogy a sorsjegyek árának felvétele végett a sorsjegyiroda helyiségében, Budapest, Lónyai-utca 52. sz. I. e , 10 sz ajtó, 1910 május 10-ig. reggel 8 -1‘2 ig jelentkezzenek, annál is inkább, mert a később jelentkezők igényei figye­14. szám. (3) lembe vehetők nem lesznek. Kelt Budapesten, 1910. március hó 27-én. Luby Géza biz. elnök, Felhívás. A szatmárnémeti ref. főgimnázium ez évi május hó 17 és következő napjain ünnepli fen- állásának háromszázádos jubileumát. Ez alkalomból felkérem az intézet volt tanítványait, hogy az ün­nepély fényét minél tömegesebb megjelenésükkel emelni szíveskedjenek, egyúttal kérem őket arra is, hogy a részletes műsor közölhetése céljából, jelen­legi lakáscímüket velem mihamarabb tudassák. Bakcsy Gergely igazgató. Vasúti ügyek. A Szatmár— nagybányai és Nagy­bánya—felsőbányái vasút részvénytársaságok köz­gyűlése márc. 30 án nagy érdeklődés mellett ment végbe Budapesten. Elhatározták itt a kát vasútnak egyesítését. Továbbá átadták a vasutat állami átalány­kezelésbe (pausale) t i. az állam ezután teljesen füg­getlenül kezeli a vasutat s 49"/0'Ot átad a társaság­nak, 51"/o pedig az államot illeti a kezelésért. Úgy a részvényesek, mint a nagyközönség is sok üdvös változást remél ettől az uj rendszertől, mely tudo­másunk szerint, ez év május elsején lép életbe. Aki ki akar rándulni a vízvezetéki forrásokhoz, az jelentkezzék Gólya János városi képviselőnél, Felsőbányai-utca 48. szám. A kirándulás ápr. 4 én, boldogasszony napján lesz. Indulás reggel 7 órakor, kocsin Visszaindulás onnan d. u. 4 órakor. A ka­lauzolást Szinnyey József mérnök teljesiti. Etelt kiki magának visz. Kocsikról a jelentkezők száma szerint Gólya János gondoskodik. A forrásfoglalások műve­lete igen érdekes és tanulságos. A vidék gyönyörű s a források megtekintése és megízlelése is szüksé­ges dolog a vízvezeték szempontjából, különösen a városi képviselők részéről. Már eddig is számosán jelentkeztek. Kerekes János Yárosi rendőrhadnagy az _________________ ejjel hosszas betegeskedes ut án meghalt 54 éves korában. Kerekesnek édes atyja: János, Nagybánya egykori rendőrkapitánya volt s a most elhunyt ifj. János is itt született vá­rosunkban 1856. nov. 28 án. Iskoláit itt végezte, előbb kereskedő volt, majd a városhoz állott be dij- noknak s 1894 ben rendőrhadnagygyá választották. Kitűnő tűzoltónak minősült, mint szakaszparancsnok sok derék szolgálatot tett a közjónak. Több év óta gyengélkedett s mintegy 4 hónapja súlyosabb ter­mészetű baj lepte meg, ma hajnali 4 órakor halt meg. A városházán gyászlobogó jelzi halálát. Teme­tése holnap vasárnap d. u. 4 órakor lesz. A család gyászlapja következőleg hangzik: »Oda van a mi szivünk öröme, gyászra fordult a mi örömünk. (Jer. sir. 5, 15.) Alantirottak mélyen megszomorodott szív­vel tudatjuk, hogy a szerető édes apa, nagyapa, test­vér és rokon Kerekes János rendőrtisztviselő, volt tűzoltó parancsnok életének 54-ik évében, folyó év április hó 2 án hajnali 4 órakor, hosszas szenvedés után, csendesen jobblétre szenderült. A megboldo gult földi maradványai folyó hó 3-án, délután 4 órakor fognak a ref. egyház szertartása szerint, Fa­zekas utca 6. sz. gyászháztól örök nyugalomra he­lyeztetni. Nagybánya, 1910. április hó 2-án. Emléked örökké él lelkűnkben, nyugodj békével! Kerekes János. Kerekes Margit férj. Pálmai Sándorné gyer­mekei. Kerekes Jánosné szül. Soltész Mariska, Pál­mai Sándor menye és veje. Kerekes Manci, Kerekes Zoli unokái. Kerekes László, özv. ,Szunyoghy Sán­dorné szül. Kerekes Mariska, Hetey Ábrahámné szül. Kerekes Ida, özv. Penty Albertné szül. Kerekes Ilona, Kerekes Ferenc, özv. Füley Gusztávné szül. Kerekes Piroska testvérei. Még egyszer kérlek, saját érdekedben kérlek, ne szólj többet, mert rósz vége lesz ennek. Férj: Rósz vége lesz, mennyiben ? Feleség: Rosszul fog végződni, kedves barátom. Férj: Igazán félek, egészen reszketek. Na és hogy végződnék, ha még folytatnám ? Feleség : Ne kívánd látni. Férj: Vigyázz 1 A kíváncsiság csábit! F"eleség: Kérlek, higyj nekem és ne játszál a tűzzel! Férj: Biztosítva vagyok tűz ellen . . . De csak azért is eszem egy kis nyulpástétomot. Feleség: Tehát tovább is dacolsz? Férj: Nem én, a világ minden kincséért sem, kedves angyalom! Feleség (felugrik): Nekem már elég volt. Válni akarok, elválok tőled! (Kifelé megy.) Férj (mialatt a feleség kifelé megy): Hát ez az 1 Ez a te fenyegetésed! Ahán I Kihívás akar ez lenni ? De miért nem mondtad hamarább ? Feleség (visszafordul és nevetve): És mindez egy borjuvesésért! Nem gondolod, hogy nagy ostobaság igy kötődni, mikor mi mennyire szeretjük egymást?! Férj (szintén nevet) : Ez a kétféle étrend hibája, látod? Feleség: Hátha abba hagynék? Férj: Ez az! De csak pár napig. Aztán uira elővesszük, F'eleség: Hogy aztán újra félbehagyjuk. És igy tovább, amig csak meg nem hahmk. Férj: Hja! ilyen az élet, drágám. De valid meg igaz lelkedre, ugy-e kéket és zöldet látsz az éhségtől ? Feleség: Az már igaz! De légy te is őszinte, ugy-e igen sokat ettél ? Férj: Persze, hogy igen sokat, azt hiszem beteg leszek. Férj : És kinek a hibája? Inkább meghízom, de nem nézhetem, hogy az ételek kárba menjenek. Rosz- szul teszed, hogy megveted ezt a rántott csirkét, ma reggel különösen pompás. Igazán pompás! József (aki azelőtt kiment, újra megjelenik): Itt van a nagyságos ur pacsirtája . . . Férj: Én már nem tudok többet enni, nekem nem kell. Feleség: Adja ide nekem. Férj: Mi a csoda ? Hát igy fuj a szél ? Feleség: Úgy látsnk. Férj: Vájjon mi fordította meg az irányát? Feleség: Miután haszontalanságnak látom szá­modra vadat venni ... Férj : Egy pacsirta ! . . . Feleség : Ha te hozzá sem nyúlsz, megeszem én a pacsirtát . . . Férj : Azt képzeltem, hogy nincs a a pénz vagy arany, amelyért te képes lennél jelenleg még csak egy morzsát is lenyelni. Azt mondtad legalább, hogy beteg lennél egy falattól is. Feleség: Nincs egy csepp étvágyam sem és tu­dom, hogy meg fog ártani nekem; de kényszerítem és feláldozom magam. Férj : Oh, szegény kis áldozat! Feleség: Ne ingerelj, kérlek! Tanácslom! Férj: Szegény mártír, te ! Feleség: Nem hallottad, mire kértelek ? Férj: Akit kinoznak ! . . . Feleség: De Eduárd! Férj : Hiszen csak sajnálkozom rajtad. Istenem ! Nagyon sajnállak! Szavamra, már megfogytál. Leg­alább tiz centiméterrel soványabb vagy, mióta a pa­csirtád megetted. Feleség: És te legalább tizenöt centit híztál most.

Next

/
Thumbnails
Contents