Nagybánya és Vidéke, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-04-17 / 16. szám
(2) 16. szám. s a Zazaron átmenő utcza volna .............................Jókai Mór utcza. Eb ből keletfelé haladó uj utcza.............................Lovrich-utca. A Kossuth-utcából a Virágutcába menő uj utca . Bercsei-utca. A Gellért és Kossuth utcákat összekötő uj utca Fésűs Menyhért utca. A Gellért és Nagy Gózsen között nyitott utca . . Raktár-utca. A Nagy Gózsentől a Kis- piacig haladó ujonan kihasított utca .... Róbert Károly utca. Az Agyag-utcát és Erdélyiutat összekötő utca . . Péter Deák-utca. A Sárköz-utcából a vil- lámos telep háta mögött haladó utca...................Villám-utca. A Felsőbányái utcától a Postarét felé haladó uj ut Barát-utca. A Országúiról a Takács Sándor-féle telken létesített I. sz. utca . . . Kert-utca. A II. sz. utca .... Mező utca Ugyanonnan a M á n d y- telken nyitott utca . . Festő-utca. A Marosffy Dezső telkén az I. sz. utca, mely a Svaicer-utcáig vonul. . Léding Sándor-utca. A II. sz. utca .... Rigó-utca. Alii. sz. utca .... Sas-utca. Ezenkívül javasolja a bizottság, hogy a Magyarutca neve legyen. . . Hunyadi János utca. Az Országút neve . . Tótfalussy Kiss Miklós-utca A Tárnaköz neve . . . Iskola-utca. A képviselet a tervbe vett elnevezéseket elfogadta. 10. A festőműtermek ügyében a közmunka bizottság azt javasolta, hogy jelenleg kizárólag az iskola műtermet (33000 K) és a legénvlakásokat (.36000 K) építtesse föl a város a becsatolt tervek és költségvetések alapján, a családi lakások felépítését ez idő szerint mellőzze. A képviselet a bizottság javaslatát elfogadta. 11. A közmunka bizottság jelenti, hogy a szolgabirósági épület és a főszolgabírói lakás 37079 K 91 fillérbe került, tehát 9079 K 91 fillér tulkiadás merült föl. Indítványozza, hogy a közgyűlés a tul- kiadást hagyja jóvá, egyidejűleg a m. kir. állam- épitészeti hivatal által még pótolni rendelt s föltétlenül szükséges munkálatokra 2580 K 30 fillért utalványozzon ki s a munkálatok sürgős elintézésével a város tanácsát bízza meg. A képviselet hosszabb vita után, melyben Ajtay Gábor, Vass Gyula, Révész J., Rentz, Fábián L vettek részt, végre is ilyen értelemben határozott. 12. A gróf Thoroczkay és társai cég a ref. templom toronyórájára nézve azt az ajánlatot teszi, hogy azt villamos erőre berendezi 1600 koronáért. A közmunka bizottság az ajánlatot drágának találván a képviselet azt nem fogadta el. 13. A Sürger-féle ház tetőzetének kijavítását 703 K 08 fillér költséggel a város, a ház folyó évi bérének terhére elrendelte, 14. Simon Joachim és társai borpataki lakosoknak a város tulajdonát képező alsó rétnek parcellázása s eladása tárgyában beadott kérelmére a közmunka bizottság javasolja, hogy a parcellázás tervénék elkészítésével bízassák meg a tanács azzal, hogy a területet kizárólag borpataki bányamunkásoknak, házépítés céljaira adja el a város. E tárgynál Ajtai Gábor szólalt fel hazafias szempontból’, aki nem helyesli, hogy a város a NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKÉ földet ismét oláhoknak adja, pártolta Ajtai felszólalását dr. Vass Gyula is, ki szintén azon a véleményen van, hogy nem kell oláhokat betelepíteni. A polgármester és mások hangsúlyozták a bányászat és a bányamunkások érdekeit. A dolog vége az lett, hogy a képviselet a parcellázást megengedte s ez ellen Vass Gyula dr. felebbezést jelentett be. 15. A kereszthegyi állami kisdedóvóintézet felépítése ügyében a közmunka bizottság azt javasolja, hogy az épület a Zazar-part mellett, a patak és az üzemvezetői lakás között, a hídfőnél levő kincstári telken építtessék föl s a telek feltöltését árlejtés utján eszközöltesse. A képviselet a javaslatot elfogadta s a további intézkedésekkel a tanácsot bízta meg. 16. Az »István Király Szálló« bérbeadására vonatkozó árverési feltételeket a gazd. és pénzügyi bizottság beterjeszti. E szerint a bérlet tárgya: az egész szálló a színház és a boltok kivételével. Ideje 12 év. Aug. 1-től kezdve. Kikiáltási ár 24000 K. Ha a város rendezi be a szobákat akkor 30000 K. A gyalogjáró tisztántartása a bérlő kötelessége. A színház fűtéséért 10 korona dijat számíthat. Albérletbe ki nem adható. Különben 20 pontban részletesen föl vannak sorolva mindazok a feltételek, melyek bérlőt kötelezik. Közgyűlés a föltételeket változatlanul elfogadta. 17. A gazd. és pénzügyi bizottság beterjeszti a tüzkárbiztositási szabályrendeletet. E szerint a város a területén levő összes, adótárgyat képező épületeket hivatalból biztosítja tűzkár ellen. Erre nézve pályázatot hirdet s a biztosítást annál a társaságnál eszközlendi, amely legolcsóbb ajánlatot tesz. A dijakat a város negyedévenkint utólag fizeti. A kárösszeg a város pénztárába fizetendő, ahonnan a károsultaknak kiutalják. A dijakat a város a számvevő utján veti ki a lakosokra s negyedévenként előre közadók módjára hajtja be. A város jutaléka a tűzoltó intézmény fejlesztésére fordítandó. A mai bizt. szerződések lejáratkor megszűnnek. Főbb vonásokban körülbelül ezt tartalmazza a szabályrendelet. A bizottság javaslatát a közgyűlés elfogadta Révész Jánosnak azzal a módosításával, hogy »Egyházakra nézve jelen szabályrendelet annyiban kötelező, amennyiben felsőbb hatóságaiknak ide vonatkozó intézkedéseivel nem ütközik össze.» 18. A városi nagymalom bérletének 6 évre leendő meghosszabbítását kéri a Steinberger S. és tsa cég. A pénzügyi bizottság csak az esetben javasolja a bérlet meghosszabbítását, ha a város által beépített tárgyakat bérlő jó karban átadja s ha kar- teltbe nem lép. A közgyűlés ehez hozzájárult. 19 A Neuschloss-céggel a közlegelő feljavítására kötött szerződést a gazd és pénzügyi bizottság beterjesztette s a közgyűlés azt jóváhagyta. 20. A nyugdíj-bizottság Thurzó Ferencné özvegyi nyugdiját 800 koronában, György1 nevű fiának nevelési pótlékát 133 K 33 fillérben állapította meg. A képviselet ezt f. év marc. 1-től kiutalta. 21. Mayer Arthur városi erdőőr betegség miatt nyugdíjaztatását kéri. A nyugdíj-bizottság évi 464 koronában állapította meg a nyugdiját. Közgyűlés Mayer Arthur nyugdíjaztatását határozatiig kimondta s részére a nyugdijat f. év május 1 - tői kiutalta. 22. Kiskorú Szarka Gergely kéri nagybányai illetőségének elismerését. Képviselet az illetőséget elismerte. Ezzel a gyűlés 12 óra előtt véget ért. Kedves Herminkém! Bizonyára megkaptad már a kártyát, melyből megtudhatod, hogy MAKKAI MARISKA és KÁLD0R ÁKOS jegyesek. Tehát csodálkozol. Hogy pedig ne fúrja oldaladat a kíváncsiság, elmondom neked, kivel egy nyaralás minden örömét és kellemetlenségét megosztottam, hogyan kerül a két név össze azon a kártyán. Messze kell visszamennem, abba az időbe, mikor még édes apám élt. Papa, meg az Ákos papája régen elhatározták, hogy belőlünk egy pár lesz. Azután elkerültünk egymástól, de Ákos irt néha-néha egy-egy levelet. Eleintén mulattatott a dolog, később már kezdtem bosszankodni azokon az utóiratokon, melyekben az ő kis menyasszonyáról emlékezik meg. De hát még mikor egy héttel ezelőtt arcképét is elküldte és azt irta, hogy eljön és akkor . . . Nem. Ezt nem akartam megengedni. Én szereremből akarok férjhez menni. Az, hogy a papáink előre egymásnak ígértek bennünket, utóvégre az nem számit és nem is járja. Nem gondolták meg, hogy esetleg a fiatal szív már máshoz húz, mikor odakény- szeritik ahhoz, kivel egész életét boldogtalanul fogja eltölteni. Mikor ezt a mamának előadtam, csendesen ezt mondta: — Ákos csinos fiatalember és szorgalmas, mert huszonhat éves kora dacára máris négy ezer forint évi fizetése van. Én láttam mig te az intézetben voltál. Ha meg fogod látni, tetszeni is fog. Különben is nincs itt szó arról, hogy valakihez hozzá erőszakoljunk. De ha tetszeni fog, miért ne. — Tudom én, hogy a vége csak az lesz, hogy hozzá kell majd mennem. — Ne légy olyan ingerült. Értem ugyan izgatottságodat, de azért csak azt mondom, hogy igy lesz a legjobban. Én nem szerelemből mentem férjhez, mégis boldog lettem és sohasem volt okom megbánni ezt a lépést. Eddigelé nem látogathatott meg, mert nagyon el volt foglalva. Én sem hagytam magam, vagy mint mondám; a szív jogát. De hiaba volt minden. Végül is még egyet le kellett nyelnem, mikor mama igy szólott: — Talán Télffy Gáborhoz húz a szived, hogy olyan nagyon véded a szív jogát ? No még csak ez kellett nekem. Télffy, ki legalább százszor biztosított lángoló szerelméről, ki fel- lengős frázisokban ostobaságokat beszél? Nem mertem ezt megmondani a mamának, de tiltakoztam a gyanúsítás ellen. — No akkor igazán nem értem ezt a sok beszédet ! Hiszen mióta Ákost nem láttad, sokra vitte, sokat szépült, fejlődött, egész férfi. Vigyázz, hogy el ne rabolja a szivedet! — De mamám, annyira dicséred, hogy egészen ellenszenves lesz előttem. A mamák pártfogoltjai rendesen olyanok, hogy egy csepp szerelmet sem tudnak ébreszteni bennünk. És értsd meg mamám, én szerelemből akarok férjhez menni. Tiltakozom minden erőszak ellen. Erőszakkal szemben — Télffyvel felelek! Inkább ő, mintegy szájtátó Ákos. 1910. Április 17. Kérünk más helyet a timár-szinnek. — Közegészségügyi, szépészeti szempontok. — — Egy darab középkor a modern secessió mellett. — Az István Király Szálló építése hatalmas arányokban közeledik a befejezéshez. Eddig bizonyára elkerülte úgy tevékeny polgármesterünknek, mint a képviselőtestületnek figyelmét a timárszin jelenlegi helyzete, mely úgy egészségügyi, mint szépészeti szempontokból nagyon is kifogás alá esik. Midőn Nagybánya városa a Szt.-Miklós-tér mindennapi bűzét igyekszik kiszorítani, még mielőtt a hatalmas épülettömb befejezést nyerne, nem feledkezhetik meg a timárszin jelenlegi telkének kisajátításáról sem, melyet egyidejűleg kellene elintézni. Tekintetbe kell vennünk, hogy a Timárköz, mely 5 évvel ezelőtt jelentéktelen sikátor volt, most hogy a nagyszálló fölépül színházzal és üzlet- helyiségekkel, igen nagy értéket fog képviselni, különösen forgalmi szempontokból. S ne feledjük, hogy a forgalmi szempontoktól van leginkább függővé téve minden épület jövedelmezősége is. A gyönyörű uj épülettömb színházi oldala éppen a Timárközre nyílik s igy ez a köz nemsokára igen nagy személyi forgalomra fog szert tenni, hogy ha megfelelően lesz járdázva és rendezve, a sétáló közönség bizonyára ismét nagyobb mérvben fogja igénybe venni már csak az esetleges hangversenyek, előadások stbnél fogva. Már pedig keddi vagy pénteki napon hatalmas és egészségtelen bűz csapja meg az átmenő közönség orrát ott, amely bűzt a tímár urak foglalkozásuknál fogva talán megszokhatták, de az áthaladó kényesebb közönség azt soha meg nem szokhatja. A timártestület tagjai, kevés számuknál fogva elárusitási jogaikat különben is leginkább nagyvásár alkalmával gyakorolják. Már a csizmadia szin is napról-napra kisebb közönséget vonz érthető okokból kifolyólag s hetivásárkor is majdnem teljesen üresen áll, ez a sorsa a timár- szinnek is. A művészi arányokban kiemelkedő nagyszálló háta mögött egy ily otromba építményt ma a XX. században megtűrni nem szabad, nem különösen akkor, midőn Nagybánya városa mindenféle szépészeti, egészségügyi, forgalmi, tüzrendészeti szempontoknak, anyagi erején felül is mindenben eleget tenni igyekszik. E tények valódiságáról úgy a polgármester, valamint a képviselőtestület tagjai egy séta alkalmával meggyőződhetnek, midőn a szálló gyönyörű kialakulását figyelik meg. Nem kételkedünk benne, hogy meggyőződésük egyezni fog a mi véleményünkkel. Annál is inkább, mert a timárszin jelenlegi helyzetében igen kis értéket képvisel s igen kevés pénzt igényelne, most ennek kisajátítása. Áki »á«-t mondott, annak »bé*-t is kell mondania, ilyen kirívó, harsányan kiabáló ellentéteket ne állítsunk egymás mellé. A frakk és a bocskor tudvalevőleg nem édes testvérek. (a-f-&j2 Heti krónika. Nemzeti ünneppel köszöntött be a hét, amit onnan tudunk teljes bizonyossággal, mert egy-két épületen láttuk a címeres lobogót. Ennek az ünnepnek jelentősége annyira átment már a nép köztudatába, hogy egészen zavartalanul, szent meggyőződéssel végzi kiki a maga hétköznapi teendőit. S nem törődik azzal, hogy Bánffynak is kell gyertyát gyújtani. Még a nagyszállón is dolgoztak ezen a napon, hatalmas tulipánokkal cicomázzák a magasan kiemelkedő homlokzatot, e héten helyezték el rajta a Szóval legyőztem a mamát, De csak szóval. Mert holnapután, vagy már holnap itt lesz Ákos és nekem nem kell ő. Egyetlen mód van a menekülésre, föl kell bátorítani Télffyt. Elővettem az újságot és böngészni kezdtem benne. Semmi érdekes nem ötlött szemembe, csak a végén az apróhirdetések között láttam egy feltűnőbb dolgot. Szólt pedig a hirdetés ilyenformán: Egy csinos, bár idősebb (30 éves) leány szolid fiatalember ismeretségét keresi. Hivatali előhaladását biztosítja. Ismerkedés délután öt órakor a ligetben. Ismertető jel liliom. Hozományom 30.000 korona. Hm. És akad férfi, ki erre a hirdetésre kimegy a találkára. Mert ha akad, az csak az utolsó sorért megy ki. (30.000 K). Undorodva csaptam le a lapot. Unatkozva néztem ki a tavaszi verőfenybe és elgondoltam, milyen jó lenne sétálni. Sokkal jobb, mint itthonn unatkozni. Délután/ fölkerekedtem és elindultam Ilkáékhoz. De már útközben találkoztam velük. A liget felé tartottak. Mit volt mit tennem, hozzájuk csatlakoztam, mert nem akartam hazamenni, hogy mama Télffyvel szekirozzon, mint azt ebéd alatt tette. Holnap megérkezik, holnap megérkezik, egész utón erre gondoltam és úgy lehangolódtam, mint a szomszédunk ócska zongorája, mely már bizonyára nem volt hangolva huszonöt év óta. Kiértünk a ligetbe és én Ilkával sétáltam. Egy- 3zerre csak kit látok meg előttünk loholni. Hát Tél-
