Nagybánya és Vidéke, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-04-03 / 14. szám
(2) 14. szám. 1910. Április 3. a kiépítésre váró vasútvonal gazdaságilag fontos és valóban közszükséget képez. Ez egyébként a kamara előtt nem uj dolog, mert vasúthálózatunk kiépítése tárgyában 1907. évben kelt előterjesztésében már fontos szükségnek jelezte a tervezett vasút által érintendő vidéknek vasúttal leendő ellátását. Akkor főként vasut-politikai általános indokok képezték a kamara állásfoglalásának alapját. Erdélynek Felsőmagyarországgal való közvetlen összekapcsolása volt a kamara megfontolásában az okvetlenül teljesítendő feladat, melyet egy Nagybánya—Galgóig kiépítendő vasútvonal tartott legmegfelelőbben megoldhatónak annálfogva, mert egyéb kedvező terepviszonyok mellett egy természeti kincsekben gazdag vidéket vonna be ez a vonal a távolsági forgalomba. A felsőmagyarországi és az erdélyi országrészek jelzett összekapcsolása most egy hatalmas lépéssel jutott közelebb a megvalósuláshoz, amennyiben a Nagybányától —Tőkésig és Magyarlápostól-Oláh- láposig kiépítendő vasútvonal előmunkálatai már annyira előre haladtak, hogy a kiépítés már valószínűleg ez évben sorra kerül. A vonalmenti érdekeltség a legmesszebb menő áldozatkészséggel sietett a hozzájárulásokat biztosítani annyira, hogy az építkezés már nem is kérdés többé s most már inkább csak arról van szó, hogy minden körülmények között rendes, nyomtávú vasút építtessék s minden eszközzel elkerültessék az, nehogy valamiképpen keskeny nyomtávú, vasút legyen az E körülbelül 80 km. hosszú vasútvonal köz- gazdasági indokoltságát eléggé megítélhetni abból, hogy a vasútra hajló mintegy 55 306 kát. hold szántóföld termése, közel 64 ezer kát. hold legelő és rét állattenyésztése, 118 600 kát. hold erdővidék kincse, közel 6000 kát. hold kert gyümölcse fogja szolgáltatni a vasút áruforgalmát mindjárt kezdetben. E vidéken található vasérc, mész, ásványvíz szinte értékhez fog jutni e vasút által. Mindezek figyelembevételével különös tekintettel a várható állaíforgalomra és általában arra, hogy az olcsó fuvart igénylő tömeg cikkek igen nagy kontingensét fogják képezni e vasút forgalmának, elsőrendű követelményként jelentkezik az, hogy ez a vasút csak rendes nyomtávú lehet, amely közvetlen kapcsolatot teremtsen közelebbről a felsőmag yarországi és erdélyi országrészek között és illetőleg ezt a vidéket az ország egységes vonal- hálózatába egységesen kapcsolja be. Az 1907. évben 1334. sz. a. kelt felterjesztésünkben már megadtuk indokolását annak, hogy a keskeny vágányu vasutak mindenképpen kerültes- senek s csak olt van helyük, ahol már éppenséggel el nem kerülhetők. Fokozottabb mértékben kell azonban óvást emelnünk minden olyan terv ellen, amely ezt a fontos vonalat — régen szükségesnek érzett és nélkülözött nagybánya—galgói összeköttetés első rész megoldását — keskeny-vágányunak kívánná kiépíteni. Ez ennek az egész erdélyrészi vidék vasúti hálózata továbbfejlesztésének nagyon kétséges szolgálatot tenne, pedig ez országrésszel szemben vasúti politikánkat már-már sürgősen pótlandó mulasztás terheli. Glavitzky Károly és Kupás Mihály felszólalása után a kamara örömmel veszi tudomásul e fontos vasúti vonal kiépítésének küszöbén álló bekövetkezését. Az ügyet felterjesztésileg a kir. kormány legjobb indulatába ajánlja és kéri, hogy ez minden körülmények között és feltétlenül rendes nyomtávval építtessék ki. Férj : Mi van nekem ? Bánom is én az őnagy- ságáét. Feleség: Köszönöm. Férj: Remélem érted, milyen értelemben mondottam ? József: A nagyságos urnák van hig tojás, pacsirtasült és spenót édesen elkészítve. Feleség: És nekem? (Férjéhez fordulva) Most már megengeded ? Férj: Hogyne. De milyen érzékeny vagy ! Feleség Na, te nem vagy az! Sőt ellenkezőleg. József: Önagysága részére van borjuvesés bur- gonya-pürével, kirántott szárnyas, nyulpástétom zöldség-salátával és tejes rizs. Férj; Na, te ma nem halsz meg éhen. Feleség: Azt kívánnád? Férj: Dehogy. De vigyázz, te egy idő óta nagyon sokat eszel. Feleség: Na, már most ezt kezded! Férj : Egy kicsit meghízni, az nem árt, de semmit sem kell a tulságba vinni. A hizás, tudhatod, hamar megy. A gyomor olyan, mint valami gummi-zseb, mentői többet téssz bele, annál jobban nyúlik és idővel mind többet kíván. Előre is figyelmeztetlek a veszélyre. De te tégy tetszésed szerint. Csak, hogyha egy szép napon rémitö kövér leszesz, akárcsak egy hordó, nekem ne panaszkodjál, mert én már előzőleg óvtalak. Feleség: Előnyösebbnek tartom a hallgatást, mert ha felelnék neked, csak felizgatnám magam. Az már igaz, hogy olyan furcsa természetet, mint a tied: én nem láttam. Férj: így van az, ha a te érdekedben felszólalok, igy fogadod észrevételeimet. De nem is teszek én ezentúl több észrevételt. Amit mondtam, nem a magam NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE Közgazdaság. Első Nagybányai aranymosó társulat. Nagybánya és vidákén húzódó aranytartalmu hegyláncolatból és annak kőzeteiből a vizek által össze hordott törmelékből és az aranybányák és zúzdákból lefolyt zagyok, melyeknek aranytartalmát szakértők mintegy 400000 koronára becsülik éven- kint, a folyók és patakok mentén több községek határaiban sok ezer holdnyi áradmányos területen vastag aranytartalmu fővény rétegek képződtek. Ezen területeken nagyobb kézi aranymosások eszközöltettek és szakszerű vizsgálatok folytak és modern gőzkotrókkal és arany mosókkal való feldolgozása célszerűnek és hasznot hajtónak bizonyult. Fenti indokok alapján elhatároztatott, hogy részjegyek kibocsátása utján »Első Nagybányai Aranymosó Társulat« címmel ezen dús aranytartalmu föveny területeket nagyban a legujabbrendszerü gőzkotrók és aranymosók utján aranymosás és arany termelés céljából üzembe veszi. Ezen vállalatnak alapját képezi Grósz Károlynak a nagybányai m. kir. Bányakapitányságtól 1909. évi augusztustus hó 16-án 4824. sz. alatt nyert kutatási engedélye, valamint annnak alapján fennálló 60 drb. zártkutatmányok. Fenti bánya jogosítványok 6400 drb. egyenként 20 korona értékű részjegyekben állapittatik meg és ezen részjegy mennyiségből csak 1500 drb. kerül kibocsátásra. Minden egyes részjegy a Grósz Károly féle 4824 számú kutatási engedély és annak alapján fennálló zártkutatmányok 1/6400 ad részbeni tulajdonát képezi és minden részjegy az illető tulajdonosának saját nevére bejegyeztetik a nagybányai m. kir. Bányakapitányságnál. Fenti aranymosó üzemét a folyó év nyarán kezdi meg és megszakítás nélkül fogja folytatni. Az eladásra kibocsotátott 1500 drb. részjegyek befolyt összegéből lesz az üzem teljesen felállítva, úgy, hogy a részjegytulajdonosoknak semmi néven nevezendő az üzem felállítására és folytatására vonatkozó kiadásuk vagy utánpótlásuk nincsen. A tervezett üzem fog állani: egy bérelt gőzkotró teljes készüléke és hozzá saját tartozandó aranymosótelep. Ezen egész gőzkotró és aranymosó mintegy 1—2000 tonna fövenyt fog naponta feldolgozni. Megjegyzendő, hogy egy ilyen nagyszabású üzem mellett sok évtizedekre feldolgozni való anyag van jelen és biztos kilátása lehet minden eggyes részjegytulajdonosnak arra, hogy sok éveken át dús osztalékban fog részesülni. A társulat rendes irodát tart fenn, a hol a részjegytulajdonosok mindenkor minden műveletbe betekinthetnek, a közgyűlésről minden részjegytulajdonos értesítve lesz és a vidéken lakók, ha személyesen nem jelenhetnek meg, postán fognak mindenről értesittetni. A társulat jelenlegi irodája Nagybánya Deáktér 1 sz. (cinterem) alatt van, ahova minden kérdés intézendő és ott mindenre az érdekelteknek felvilágosítás készséggel nyujtatik. Kelt Nagybánya 1910 évi ápr. hó 1-én Teljes tisztelettel Grósz Károly. A Trieszti Általános Biztositó Társulat. (Assicurazioni Generali) f. évi március hó 17-én tartott 78-ik közgyűlésén terjesztettek be az 1909. évi mérlegek. Az előttünk fekvő jelentésből látjuk, érdekében mondtam. Mert ha majd idétlenül elhíztál, ki lesz nevetséges: én vagy te ? Feleség: Mindennek megvan a maga módja és észrevételeket is lehet tenni, de hogyan, az határoz. Férj : Na, nem sokat. Mostantól kezdve nem teszek semmiféle megjegyzést. Ez szabály lesz előttem. Feleség: Helyes! Végre! Alleluja! Férj: Ehetnél ez alatt. Feleség: Köszönöm, nem eszem. Férj: Miért nem eszel ? Feleség: Nem vagyok éhes. Férj: Hiszen nincs egy félórája, azt mondtad, hogy farkas-étvágyat érzesz. Feleség: Igen, de már elmúlt. Férj: Akarod az igazat hallani? Te duzzogsz. Feleség: Lehetséges . . . Férj: Ez bizonyos. Ugyan, ne gyerekeskedj! Egyél! Feleség: Azt akarod, hogy beteggé tegyem magam ? Férj: Azt nem, de egyél. Feleség : Én nem eszem és újra mondom, hogy nem. Férj: Szavamra mondom, te nagyon különös vagy. Feleség: Az lehet, de az én koromban, azon sem lehet változtatni. Férj : És mindezt azért, mert véletlenül olyan szerencsétlen voltam, hogy azt mondtam, hogyjó lesz, ha egy kicsit kevesebbet eszel. Egyik szélsőségből a másikba; akkor igen sokat, most meg épen semmit sem akarsz enni. Igazán, tisztára gyerek vagy. Feleség: De ismétlem neked, hogy egy csepp étvágyam sincs. Férj: Hát akkor mért mondtad nekem ? . . . Feleség: Akkor azt hittem, de csalódtam. Veled sohasem esik semmi csalódás? Férj; Esik, de nem az étvágyamra vonatkozólag. hogy az 1909. december 31-én érvényben volt életbiztosítási tőkeösszegek 1.034.103 236 korona és 09 fiillért tettek ki és az év folyamán bevett dijak 45 594 164 korona és 37 fillérre íugtak. Az életbiztosítási osztály dijtartaléka 20.902,175 korona 14 fillérrel 304.144,877 korona 43 fillérre emelkedett. A tüzbiztositási ágban, beleértve a betörés- és tükörüveg biztosítást a díjbevétel 18.260.118,363 korona biztosítási összeg után 30.032,501 korona 57 fillér volt, miből 11.650,831 korona 96 fillér viszontbiztosításra fordittatott, úgy, hogy a tiszta díjbevétel 18.381,669 korona 61 fillérre rúgott és ez összegből 13 658,715 korona 83 fillér, mint díjtartalék, minden tehertől menten jövő évre vitetett át. A jövő években esedékessé váló dikötelezvé- nyek összege 127.799,977 korona 76 fillér. A szállítmánybiztosítási ágban a díjbevétel kitett 3.851,471 korona 90 fillért, mely a viszontbiztosítások levonása után 1.772,890 korona 57 fillérré rúgott. Károkért a társaság 1909-ben 38 550,375 korona 41 fillért és alapítása óta 977.344,967 korona 32 fillért fizetett ki. E kártérítési összegből hazánkra 192 489,457 korona 63 fillér esik. “ A nyereség tartalékok közül, melyek összesen 124.677,880 korona 19 fillérre rúgnak, különösen kiemelendők : az alapszabályszerinti nyereségtartalék, mely 6 300,000 koronát tesz ki, az értékpapírok árfolyamingadozására alakított tartalék, mely az idei átulalással együtt 15 336,461 korona 71 fillérre rúg, továbbá felemlítendő a 160,000 koronára rugó kétes követelések tartaléka és az ingatlan tartalék, mely az idei átutalással 1.621,418 korona 48 fillért tesz ki. Részvényenként 600 arany frank osztalék kerül kifizetésre. A társaság összes tartalékjai és alapjai, melyek elsőrangú értékekben vannak ejhelyezve, az idei átutalások folytán 346 151,371 korona 42 fillérről 366,829,741 korona 68 fillérre emelkedtek, melyek következőképen vannak elhelyezve: 1. Ingatlanok és jelzálog követelések 77.884,424 korona 11 fillér. 2. Életbiztosítási kötvényekre adott kölcsönök 31.094,716 korona 81 fillér. 3. Letéteményezett értékpapírokra adott kölcsönök 3 609,138 korona 57 fillér. 4. Értékpapírok 237 547.914 korona 18 fillér. 5. követelések államoknál és tartományoknál 9.372,603 korona 39 fillér. 6. Tárcza váltók 581,948 korona 79 fillér. 7. Készpénz és az intézet követelései a hitelezők követeléseinek levonásával 6 738,995 korona 83 fillér. Összesen 366 829,741 korona 68 fillér. Ezen értékekből 71'5 millió korona magyar értékekre esik. Az Assicurazioni Generali a múlt évben a »Minerva« általános biztositó részvénytársaságot alapította meg Budapesten, mely társaság a kezességi és óvadék-, valamint az eltulajdonítás, lopás, hűtlen kezelés és sikkasztás elleni biztosítást, nemkülönben a versenylovak, telivérek és más értékesebb tenyészállatok biztosítását vezette be mint uj ágazatokat hazánkban. A hashajtó-pirulák ideje lejárt. Egy lelkiismeretes orvos sem engedheti meg, hogy e többnyire növényi alkatrészeket tartalmazó szerek hosszabb ideig használtassanak. Ott, a hol már idültté vált székrekedés rendszeres kezelést igénye.!, az orvosok a természetalkotta Ferencz József-keserüviz használatát határozott előnyben részesítik. Elegendő, ha 3—4 héten át reggelenkint éhgyomorra félpohárnyi Feleség: Aztán neked igazad van. Egy idő óta igen sokat ettem tényleg. Engedelmeskedem neked. Férj: Oh! isteni türelem, el ne hagyj ! Feleség: Talán türelmedet próbára tettem ? Férj: Egy kicsit, de csak egy kicsit . . . Feleség : Jól van, hát hallgatok. Férj: Dehogy. Beszélj, beszélj és hallgass! Egyél és ne egyél! De az Isten szerelmére kérlek, ne légy ilyen ! Ne akarj mindenáron egy jelenetet kierőszakolni. Édesem, a béke és nyugalom mindenekelőtt. Feleség : Úgy tetszik nekem, nem én csináltam a jelenetet. Férj: Igen, nem tagadom, én csináltam a jelenetet, de nem én, hanem te vagy az, aki provokálod már egy órája. Feleség: Egy órája! Hisz mindössze csak tiz perce ülünk az asztalnál. Férj (udvariasan, elfojtott dühvei): Gabriellem, kedves Gabriellem, megteszed nekem azt a nagy szívességet, légy jó és egyél?! Feleség : Hagyj békét! Untatsz. Férj : Nézd, minden kihűl. A vésés is, — milyen remekül néz ki. Mi lesz mind ezzel ? Feleség: Majd megeszik a konyhában. Férj: Az igazat megvallva, kár nekik ott kinn. Feleség: Miért ? Egyszer legalább ők is esznek valami nagyon jót. Férj: Ezt könnyű mondani! Látszik, hogy nem a te zsebedre megy. Feleség: Azt akarod ezzel szememre hányni, hogy én nem keresek semmit, csak te szerzesz. Férj : Nem arról van szó! Feleség: Nem az én »zsebemből« fizetem. De azt hiszem, az az én háziasszonyi hatáskörömhöz tartozik. Férj: Ne akarj mindenáron félreérteni. Csak azt akarom ezzel kifejezni, hogy én irtózom a pocséklás-
