Nagybánya és Vidéke, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-02-20 / 8. szám
NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1910. Február 20. (2) 8. szám. Napirend előtt polgármester Szűcs Károly fogyasztási tisztviselőt parentálta el meleg hangon. A közgyűlés az özvegyhez részvétiratot intéz. Szűcs helyére Nánásy István képviselőt hivták be. 1. A belügyminiszter leiratát, melylyel a lápos- völgyi vasút előmunkálataira megszavazott 30.000 K kölcsönt jóváhagyta, a közgyűlés tudomásul vette. 2. A város 1907. évi közgazdasági számadásait a törvényhatóság jóváhagyta. Tudomásul. 3. Ugyanaz jóváhagyta az 1908. évi vasúti kövezetvám számadásait. Tudomásul. 4. A város takarékpénztárának múlt évi számadásait a közgyűlés jóváhagyta s az igazgatóságnak a szép eredményért köszönetét szavazott, egyszersmind a választmány javaslatára elhatározta, hogy külön jövedelembiztositó tartalékot létesít. 5. Polgármester a vízvezetékre vonatkozólag jelentette, hogy a Zarka Elemérrel kötött szerződést jóváhagyták. Indítványára a helyi építés vezetésével Szinnyei József mérnököt bizták meg. Egyben elhatározták, hogy a város mérnökével egyenlő javadalmazással vízvezetési és csatornázási felügyelő mérnöki állást létesítenek. 6. A Léding Sándor-féle ház ügyében a jogügyi bizottság javaslata odairányul, hogy a polgármesteri javaslatot elfogadja s indítványozza, mondja ki a közgyűlés, hogy a hagyományozott házastelket egy felsőbb leányiskola céljaira fenntartja s addig, amig a város anyagi helyzete megengedi, hogy esetleg állami támogatással egy felsőbb leányiskolát létesíthet, a házat bérletileg kezeli és annak befolyó jövedelmét a már felállított polgári leányiskola költségeinek részben való fedezésére fordítja. A tárgyhoz Szőke Béla plébános szólott hozzá kath. szempontból s dr.Vass Gyula az ismert kántori javaslattal, a közgyűlés azonban elfogadta a jogügyi bizottság javaslatát. 7. A Kuhn Bernát és Singer Jakabné borkúti bérletátruházási kérelmének a közgyűlés helyt adott, azzal azonban, hogy bérlő tartozik elsősorban Nagybánya város közönségét ellátni borvizzel s itt raktárt tartani. 400 K helyett ezután 500 K bért fizet s 1000 K biztosítékot tartozik tenni. A víznek gyógyvízzé nyilvánítása iránt a város a kellő lépéseket megteszi. Bérlő 10000 ládán felül ládánkint 40 fillért tartozik fizetni a város pénztárába. 8. A nagyszálló bolthelyiségeinek bérlete tárgyában a gazd. és pénzügyi bizottság azt javasolja, hogy az összes bolthelyiségek 25000 K bérért adassanak ki s felkérendőnek tartja Fábián Lajos főmérnököt, hogy az egyes boltok bérét négyzetméterenként állapítsa meg. Akinek véleménye szerint azonban a 18 bolt bére csak 15350 koronára rúgna. A közgyűlés a 25000 koronás összeg mellett foglalt állást, a helyiségeket 6 évre adja bérbe s e tárgyban az árverési hirdetést még e hóban kibocsátja. 9 Rácz József kéményseprő fizetésemelést kért, kérelmét azonban a képviselet nem találta teljesíthetőnek. 10. Dr. Lakatos Mihály városi orvos rendelő szoba bére fejében 120 K kiutalását kéri. Képviselet a kérelmet teljesítette. 11. Rosenfeld Bernát a Zrínyi Ilona-téri korcsma bérét 1200 K-ról 600 K ra leszállítani kéri. A gazd. és pénzügyi hizottság javaslatára a közgyűlés a kérelmet elutasította. 12 Jevota Jakab asztalos, negyvennyolcas agg honvéd 336 K cserép tartozásának elengedését kéri. A közgyűlés a tisztes agg harcosnak kérelmét egyhangúlag teljesítette. 13. Í4. Hoffmann Árpád és Platthy Géza aszfalt- járda költség leírása iránt beadott kérelmét a közgyűlés, mint jogosat, teljesítette. 15. A gazd. és pénzügyi bizottság javasolja, hogy a város 200000 koronával járuljon, törzsrész- vények ellenében, a láposvölgyi vasúthoz. A közgyűlés ez ügyet a 15 nap múlva tartandó képviseleti gyűlés napirendjére tűzte ki. 16 Kuhn Bernát borpataki forrásbérlő építkezés céljaira a forrás mellett fekvő földterületek átengedését kérte. A közgyűlés e tárgyat a 7. ponttal együtt intézte el, helyet adván a kérelemnek, az ott hangsúlyozott föltételek mellett. 17. A kis malom újjáépítésére vonatkozó jelentést, miszerint az átalakítás nem 20, hanem 38 ezer koronába került a képviselet tudomásul vette. 18. A Petőfi-utca kiszélesítését és 19. a Cifra korcsmának erdőőri lakká való átalakítását a közgyűlés határozatiig kimondta. 20. A nyugdijbizottság özv. Szirty Vilmosné nyugdiját 1909. nov. 1-től évi 880 koronában állapította meg, a közgyűlés azt elfogadta. 21. A város tulajdonát képező s Felsőujfalu határában levő 6 h. 1000 LJ-öl területnek téves kataszteri helyszínelés következtében Felsőujfalu kataszterébe leendő áttételét polgármester indítványozta. A képviselet ehez hozzájárult. 22. Fuchs Ignácot, mint nyomorékot, a közmunka alól felmentették. 23 Váry József közmunka tartozását törölték. 24—28. Loy Mária, László, Medvecz József, Lajos, Megyesi Pálné, Janovits Miklós, Tibor, Gály Lajos k. k. gyermekei illetőségét el nem ismerték. 29. A belügyminiszter Nagybánya 1905, 1906. gyámpénztári számadásait jóváhagyta. Tudomásul. 30. Grundböck István a fegyelmi vizsgálatot elrendelő végzés ellen fölebbezett. Fölterjesztik a közigazgatási bizottsághoz. | Thurzó Ferenc. | Ma reggel 4 órakor meghalt, hosszas betegeskedés után, Thurzó Ferenc nyug. városi levéltárnok. Evek óta gyenge volt testileg, de dolgozni azért most is szeretett, ifjabb éveiben pedig valósággal emberfölötti munkát végezett. 56 éves korában halt meg. Halála általános részvétet keltett. A városházán, a Polgári kör. Részvénytakarékpénztár épületein gyászlobogó jelzi elhunytát. Thurzó Nagyszalontán született 1853. okt. 20-án. Miután Nagyszalontán VI. gimn. osztályt s Debre- czenben egy évi bölcsészetet végzett, Nagybányára jött 1872 ben s itt tanító volt a ref. egyháznál 2 évig és 5 hónapig. , 1873-ban városi Írnokká választották okt. 29-én. Állását 1874 jan. 1-én foglalta el. Ettől kezdve városi szolgálatban maradt. 1875 ben kiadóvá választották, 1883-ban levéltáros lett, majd közgyám is, meg az iparügyek előadója, tanácsjegyző, e terhes, négyes hivatalában elfáradva, 1901-ben nyugdíjba ment. A ref. egyháznál 1878 —1900-ig jegyző volt s egész haláláig presbyter. A Polgári körnek 1876-1892-ig jegyzője s később könyvtárnoka. molva s minden fáradozásuk hiába való volt, nem tudták megigazítani. Ott álltak a kutnál, amely tele volt vízzel s mégis az a veszedelem fenyegette őket, hogy szomjan fognak elveszni. Kétségbeesetten kiabáltak segítségért, de hiába. Kerim egyszerre kopácsolást hallott, mely hasonlított a baltaütésekhez. — Talán valami favágó dolgozik az erdőben — mondotta az egyik szolgája. — Én is azt hiszem — felelte örömmel Kerim — Siess tehát arra felé s ha csakugyan ráakadnál valakire, hivd ide azonnal, hátha segíthetne a bajunkon. A szolga elrohant s kis idő mültán visszetért egy szegény favágóval együtt. Kerim nagyon megörült, amikor megpillantotta a favágót s meg is kérdezte tőle nyomban, hogy nem tudná-e megigazítani a kút elromlott kerekét. A favágó letette a baltáját a fődre s odalépett a kúthoz. — Valaha lakatosmesterséget tanultam, — mondotta — megpróbálom, hátha segíthetnék a bajon. — Siess, siess, jó ember, az Isten áldjon meg, mert szomjan halunk mindannyian. A favágó megnézte a kereket, azután félre húzta rajta a láncot. Majd beljebb taszított egy szegecskét. S ime, a kerék megindult és néhány perc múlva már fent volt a veder, tele friss vízzel. Kerim, miután eloltotta a szomját, csodálkozva bámult hol a kerékre, hol a szegény favágóra. Amit ők semmi módon nem tudtak véghez vinni, ez az egyszerű ember néhány pillanat alatt megcselekedte: félre húzta egy kissé a láncot, beljebb nyomott egy szegecskét s ki volt javítva a hiba. Kerim önkéntelenül rágondolt az ő tudományának hiábavalóságára. Mennyi könyvet átkutatott, menynyi bölcset és tudóst meghallgatott s ime, most mit ért mindaz, amivel annyira büszkélkedett ? Mit ér a tudománya, ha még azt sem tudta kitalálni, hogy egy szegecske beljebb taszításával magát is, a kíséretét is megmentheti a szomjan való elpusztulástól. Amit ő nem tudott megcselekedni a sok tudománya ellenére sem, ez a szegény favágó gondolkodás nélkül, nagy könnyűséggel megcselekedte s megmentette vele öt embernek az életét. Kerim megkérdezte a favágótól, hogy hol lakik ? — Ott abban a kis kunyhóban, az erdő szélén, a fiacskámmal együtt — felelte a szegény ember. — Most pedig áldjon meg az isten, megyek dolgomra. Sokáig betegeskedtem és sokáig nem volt keresetem sietnem kell tehát, hogy kenyeret keressek magam és gyermekem számára. 1 Kerimnek eszébe jutott most az a fiúcska, aki szegény beteg apja számára segítséget kért tőle, Nagyon megbánta most, hogy gőgösen elutasította szegénykét, az ő megmentőjének fiát. — Jó ember — mondotta ezután a favágónak — vezess ki minket ebből az erdőből, mert eltévedtünk és nem tudunk segíteni magunkon. A favágó emberségesen teljesítette ezt a kérést s az erdő szélén ismét elbúcsúzott Kerimtöl, aki most már gazdagon megajándékozta őt. Hazatérve, elmondotta Kerim a kalandját az egyik tanítójának, egy bölcs dervisnek, — Látod — látod mondotta a bölcs aggastyán — nem szabad elbizakodnod a magad tudása miatt s nem szabad megvetned senkit sem, amiért nem tudja azt, amit te tudsz. Mindenféle tudás hasznos a maga helyén s minden ember számára ki van jelölve a munkálkodás helye a természet rendjében. Kerim e naptól fogva vált igazi bölcscsé. A Részvénytakarékpénztárnak évek óta igazgatósági tagja. 1876-ban nősült meg, nőül vevén Vigh Rózát, Vigh János helybeli polgár leányát. Három gyermekük született és él: Margit, Langer Sándorné, Ferenc főgimnáziumi tanár Nagyszebenben és György debre- czeni jogász. Thurzó korai halála városszerte általános részvétet keltett. Temetése hétfőn délután 3 órakor lesz. A család gyászlapja a következő: »En immár megáldoztam és az én elköltözésem ideje beállott.« (2. Tim. 4, 6.) A B. F. R. A. Özv. Thurzó Ferencné szül. Vigh Róza neje, Margit és férje Langer Sándor, Ferenc és neje Erdődi Nagy Lujza, György gyermekei, úgy a maguk, mint az alulirt rokonok nevében mély fájdalommal tudatják, hogy a felejthetetlen jó férj, drága édes apa, szeretett testvér, sógor és rokon: nagyváradi Thurzó Ferenc nyug. városi levéltárnok, városi képviselő, a ref. egyház presbytere, a Részvénytakarékpénztár igazgatóságának tagja, munkás életének 57-ik, boldog házasságának 34-ik évében, folyó hó 19-én reggel 4 órakor jobblétre szenderült. Temetése e hó 21-én, hétfőn délután 3 órakor lesz a református egyház szertartása szerint. Nagybánya, 1910. február 19. Béke poraira, áldás emlékezetén! Vigh János apósa, Thurzó Julia özv. Ujfalusy Sándorné, Thurzó Lajos és családja testvérei, özv. Takács Józsefné és családja, Vigh Dezső és családja, Takács Mária férj. Kömley Károlyné sógorai és sógornői. A részvénytakarékpénztár gyászjelentése igy hangzik: A nagybányai részvénytakarékpénztár igazgatósága és felügyelő-bizottsága fájdalommal tudatja, hogy nagyváradi Thurzó Ferencz igazgatósági tag folyó évi február 19-én reggel ,4 órakor elhunyt. Nagybánya, 1910. február 19. Áldás emlékére! Heti krónika. A nagyszálló építéséhez megint hozzáfogtak teljes gőzerővel, díszítik szép vérpiros téglával a lábfalazatot, rakják be az óriási ablakfákat és ajtókat, rohamosan halad a munka napról-napra, a lehető legkedvezőbb időben. Mondják, hogy a medve ezen a télen nem jött ki a barlangjából, mert be sem ment. A telet az idén elblicceltük, amiből természetesen következik, hogy nincs jegünk. Minden valamire való város jéggyárat létesít, tehát ma délután Nagybányán is elhatározták a pénzügyi bizottságban, hogy itt is meg kell csinálni a jéggyárat, különben az összes söröző asztaltársaságok felosztanak s ez nagy csapás volna mindnyájunkra nézve. Hiszen a mulatás életszükséglet s végre is nem ihatik mindenki denaturált szeszt, vagy Bernstein lakkot, chateau Palugyay helyett. Ősrégi szabály, hogy az ital nem töri meg a böjtöt, kimaradási engedélyt pedig mindig kap az ügyes ember, sőt akad olyan férfiú is, aki eldicsekszik, hogy — Az én feleségem nem szól semmit, ha reggel megyek is haza. (Igaz, hogy három napig nem szól, gondolja magában.) Minap ilyen borközi böjti állásban véletlenül megkérdeztem egv barátomtól, hogy hány éves ? — Hány óra? kérdé ő. — Tizenegy — mondám én csodálkozva, hogy minő pontos számítást fogok hallani, mire ő igy felelt: — No mer azér, mert tudod én este 11 órakor mindig 27 éves vagyok. Erre az egész társaság megfiatalodva és vigan énekelte: Hej fisérek, halászok, Mit fogott a hálótok? Nem fogott az egyebet, Petrezselyem keszeget. Szóval züllöttünk egész a s'árgaföldig s nem sokat törődtünk vele, hogy a városi közgyűlésen mit határoztak a héten a 30 pont felett, (lásd a külön cikket), sem azzal, hogy a szegedi bohém esküdtszék fölmentette Haverda Máriát és társait, kicsoda törődnék ily csekélységekkel. Kedvesebb dolog az, hogy a Teleki társaság ma tea-estélylyel próbál szerencsét, hátha pilulában, vagy ostyában jobban be lehet adni az irodalmi igét a nagyközönségnek, de aztán ha ma sem gyűl össze a Kaszinóban a félváros, akkor tombolával egybekötött Teleki-estélyeket ajánl a krónikás. Kinevezés. Vármegyei főispán dr. Kovács Mór körorvost Nagysomkuton tb. járásorvossá nevezte ki. Segédlelkész áthelyezések. (Telefon-hir.) Boro- misza Tibor szatmári püspök Glazarovits Bertalan nagybányai r. k. segédlelkészt Nagybányáról Mára- marosszigetre, Kompasz Antal felsőbányái r. kath. segédlelkészt pedig Nagybányára helyezte át. Himen Bikfalusi Bikfalvy István vasúti tisztviselő e hó 16-án jegyet váltott Kemény Sárikával, Kemény Sándor polgártársunk kedves leányával. Felsőbánya legújabb díszpolgárai. Stoll Bélát és Szmik Antalt Felsőbánya képviselőtestülete érdemeik elismeréséül, 27-én, díszpolgárokká választotta, A Kaszinó választmánya f. hó 13-án, vasárnap tartott ülésében elhatározta, hogy az egyesület helyiségébe a távbeszélőt bevezetteti és az előfizető^ sorába lép.
