Nagybánya és Vidéke, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-12-11 / 50. szám
X Nagybánya, 1910. ""^December 11. — 50. szám. XXXVI. évfolyam. TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ’‘'TEGJBLBNIK IMIIIS] TOEUXT 'V.A.S.á.IlIXr.A.I» .J*\ $AQ X3 i Egész évre 8 Tek. Kir. Üg > szám 20 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Kévész Tános. Szerkesztőség s kiadóhivatal : Felsöbányai-utca SO. szám'-alatt. L ______Ál-''1 TE LEFON: NAGYBÁNYA 18. SZÁM. Vizvezeiv.. et. Tulajdonképpel >rnázás együttes szabályrendei - a polgármester a kettőt igen netyesen egyDeicap- csolta s a terjedelmes és nagyon is életbevégó szabályrendeletet tegnap tárgyalta le a vizveve- téki bizottság. Az utcáinkat már feltúrták, árkok vonulnak végig és halmok emelkednek, csövek hevernek az utón s egy sereg ember kapával, csákánynyal serénykedik, hogy haladjon a munka. A nagybányai rövid tél hirtelen elfut s a nagy mü készen lesz. Nagy dolog az, hogy már most hogyan állítsuk be igazságos arány szerint a vizdijak fizetését, a szegény kevesebbet, a gazdag többet fizessen, de azért erején felül senki se legyen megterhelve s a város is kijöjjön az ó nagy vállalatával. A tervezet igen helyesen nem vízórákkal dolgozik — csak kivételes esetben jönnek azok alkalmazásba -- hiszen a jó vízzel nem is szabad úgy bánni, mint pl. a villámvilágitással, amelyet némely ember csak parádénak vezetett be s faggyugyertyát, vagy füstölgő barna petróleumot éget mellette. Azon kell lenni, hogy amint megnyílik a vízvezeték, ne igyék többé senki másféle vizet. A fizetésnek a lakás nagysága szolgál alapul. Az, akinek a háza nincs a csőhálózat mellett, fizet a lakbér után 1%-ot, ha a háza a csőhálózat közvetlen közelében fekszik, 4%-ot, és ha a ház csatornázott utcában fekszik, 6%-ot. Aki a maga házában lakik, annak a lakbérét fölbecsülik. Külön csapért 4 korona, fürdőszobáért 20 korona jár egy évre. 120 öles telek kerti csapja díjtalan, azon felül négyzetméterenként 3 fillér. A szegény ember pl. egy 80 frtos lakásért 80 krt fizet vizdijba, ha nincs éppen a vezeték mellett s csak a közkutakat használja, ez bizony elég kevés (pálinkára egy hét alatt többet ád). Az 1000 koronás lakás tulajdonosa 60 koronát fizet, ez sem magas dij, gondoljuk hozzá az 5 szobás lakás minden kényelmét, lakóinak számát, cselédségét stb. A közgyűlés rég nem tárgyalt ennyire nagyjelentőségű* Javaslatot s azért a legnagyobb érdeklődést - járjuk a városatyáktól, hogy a város érdekei mellett a lakosság érdekeit is bölcsen megvédelmezzék. Viszont aznnban készséggel elismerjük, hogy a benyújtott tervezet nagy körültekintéssel, jól van megszerkesztve s alapjául szolgálhat a még decemberben elkészítendő vízvezetéki és csatornázási szabályrendeletnek. | Zelenka Pál. { A tiszai evang. egyházkerület nagytudásu, gavallér püspöke: Zelenka Pál meghalt múlt vasárnap reggel 6 órakor. Halála váratlanul jött, mert a hatalmas termetű, életpiros arcú, katonás tartásu főpap hetvenkét éve dacára még sok időt igéit. Körülbelül egy hónapja betegeskedett, de még halála előtt négy nappal Budapesten járt, hol Terray Pál egyetemi tanárral értekezett betegsége ügyében. Kedden, nov. 29-én visszament állomáshelyére, Miskolczra, hol szerdán tüdőgyuladás tünetei mutatkoztak, rajta. Agyba nem feküdt, karosszékben ülve töltötte a betegség kínos perceit. Csak vasárnap korán reggel feküdt le ezekkel a szavakkal: »Mi következik még ezután?« s alig feküdt le, meg is halt, nagy veszteségére a tiszai egyháznei'ülelnek, melyhez a nagybányai egyházközség is tartozik. A nógrádmegyei Csehbrézón született 1839-ben. Ősei a huszita harcok idején Ziskával jöttek Magyar- országba és történelmi szereplésü emberek voltak. Nemességüket Mátyás királytól kapták. A család a XVI. században szakított a katonai hagyományokkal és papokat nevelt. Pap volt Zelenka Pál apja is. Miután Aszódon, Selmeczen és Pozsonyban elvégezte középiskolai tanulmányait s az utóbbi helyen a teológiát, Jénába ment egyetemre. Hazajövet 1862-ben Székács József püspök mellett segédlelkész lett, két évvel utóbb pedig lelkész Irsán. 1866 ban Miskolczra hívták meg lelkésznek, ahol aztán élete végéig megmaradt. Egyházközségét ez alatt az idő alatt különböző jótevő intézményekkel látta el, az iskolákat fejlesztette, a hitéletet bensőségesebbé tette s a község vagyonát növelte. Művészien zongorázott, a zene élete utolsó éveiben is nagy gyönyörűsége volt. Szeretett utazni s bejárta az ország minden részét. A Jeruzsálemben épült első evangélikus templom fölavatására Vilmos császárral együtt utazott, a püspök ugyanakkor bejárta Palesztina délvidékét, Afrikát és hazajövet Olaszországot. Az irodalomban harminc esztendő óta szerepel, többnyire egyháztörténeti tanulmányokkal és egyházpolitikai és nemzetiségpolitikai cikkekkel. A főrendiház tagja volt, 1908-ban pedig a Lipót-rend középkeresztjét kapta a királytól. Élete utolsó hónapjaiban, amikor már csaknem elhatalmasodott rajta betegsége, méltatlanul meghurcolták és olyan vádakkal illették, amelyekre semmiesetre sem szolgált rá. Ezzel megkeserítették utolsó napjait, de nem homályosithatták el érdemeit. Családja rábeszélésére ekkor Olaszországba készült, enyhébb éghajlat alá, de már nem volt hozzá elegendő ereje. Elhalálozása alkalmából több száz részvéttávirat érkezett az elhunyt püspök családjához, köztük Vilmos német császártól is. Koszorúkat százszámra küldöttek. Körülbelül 10000 korona áru koszorú diszitette a ravatalt és a hozzávezető utat. Városunkból Révész János lelkész vett részt a temetésen dec. 7-én, a helybeli egyház képviseletében, a Szabó-család pedig díszes koszorút helyezett a koporsóra. Zelenka püspöknek fia, Lajos t. i. Szabó Adolf, helybeli kir. erdőigazgatónak a leányát, Ilonkát vette nőül s igy a boldogult sógorságban volt Szabó Adolffal. A helybeli egyház vasárnap délben már kitette a gyászlobogót, harangoztatok minden nap háromszor s a temetés órájában, 7-én, d. e. 11 órakor. Részvéttáviratot küldött a családhoz, vasárnap délután pedig Révész az istentisztelet keretében emlékezett meg a szomorú esetről. Temetése óriási részvét mellett ment végbe, 110 evang. pap volt jelen, azonkívül számos ref. lelkész, a különböző kerületek, testületek, iskolák, Budapest város, főrendiház, hadsereg stb. képviselve voltak. A nép ezerszámra lepte el az utcákat. A temetés kissé hosszú volt, mert 11-től d. u. 2 óráig tartott s öt pap fungált ez idő alatt, a gyászbeszédet Gyurátx Ferenc dunántúli püspök tartotta, ez a magvas beszédű, aranyszavu, erős hangú szónok, akit egykor Zelenka igtatott püspöki hivatalába. Zelenkában az evangélikus egyház igen sokat veszített, mert ritka nagy kvalitású ember volt, akit igazán pótolhatatlannak kell tartanunk. Ennek daczára már számos püspökjelöltet emlegetnek, igy szóba van Egy jó ötlet. Elbeszélés — Irta: Csengey Gusztáv. — II. A helységet azért hívták Cserfalvának, mert hajdan rengeteg cserfaerdö vette körül. Most ennek már se hire, se hamva: a compossessor Ősök mind kivágatták s most unokáik drága pénzen hozatják a fát valahonnan Mármarosból. Cserfalváuak jellemző tulajdonsága, hogy nyáron sürü porfelleg borítja, őszszel pedig sártengerbe merül el minden utcája. Vannak azonban rövid esőzések is, mikor a por földhöz tapad, sár pedig nem képződhetik. Ezek Cserfalvának legboldogabb napjai. Azt hiszem, ezeket a boldog napokat mi is meg tudjuk becsülni. No de most tél idején lépünk a faluba. Nincs se por, se sár, de annál keményebb az idő. Három napon át folytonosan havazott, a negyedik napra kiderült s a nap derűjében olyan szép tiszta fehéren csillog a friss hó, mint az oltárhoz készülő menyasszony, vagy mondjuk: mintha apró gyémántszemecskékkel volna behintve minden. Ez az utóbbi talán tetszetősebb hasonlat, mert a gyémánt sokaknak kívánatos, a menyasszony pedig csak egynek. Csákány Antal főszolgabíró ur családja tehát szép derült napra virradt fel s ez nagyon jókor jött, mert ez a szép nap éppen Antal napja: a főszolgabíró ur nevenapja, aki ezt nagy vendégséggel és muzsikaszóval szokta megtartani. Ez alatt természetesen cigánybandát értek, mert a zongorára nem vesztegetem ezt a régi jó magyar kifejezést. A zongora már modern szerszám, a zsurok és szoárék hangszere. Amit ez kiad öblös begyéből, az már elegáns zene- a muzsika csak a cigány szerszámából kerül elő. Csákány Antal főszolgabíró ur tehát muzsikaszóval tartja nevenapját és minthogy másnap meg Piroska napja van, igy pedig az ő kedves hajadon leányát hívják, hát dupla névnapot szokott tartani! Van is nagy sürgés-forgás odabenn. A mama fel- gyürt karokkal dirigál a konyhában, ahol három-négy szolgálattevő személyiség foglalkozik a szakácselmélet gyakorlati kivitelével. Ki-ki pontosan cselekszi a maga dolgát és erre nagy oka van mindegyikének, mert a háziasszonyi hatalom nem szokott hiábavaló fenyegetésekkel élni. O sohasem ijesztget azzal: »te, mindjárt kitekerem a nyakadat!« mert tudja, hogy csak a csirkének lehet a nyakát kitekerni, sőt azt is csak a tolvaj cigány teszi, ha ellopja pecsenyének; ennél a háziaszsony sokkal praktikusabban egy nyaklevest Ígér a hanyag szolgálónak s amit ö Ígér, azt meg is adja igazán. Benn a szobában már finomabb munka foly. Két szép urhölgy tortákat cifráz. Egyik szebb a másiknál, t. i. a két urhölgy. A tortáikról majd azok szóljanak, akik élvezni fogják. Egyik szőke, másik barna. A szőke a főszolgabíró ur leánya, Piroska. Igazán illik hozzá a neve, mert nincs az a szép piros alma, amelyik az ö szép bársonysima arcával versenyezhetne. Ragyogó kék szeme meg úgy nevet, mintha mindig valami pajkosságon törné az eszét. A másik a barna fajtához tartozik. Nem az arc színét értem ez alatt, mert ez olyan szép fehér, mint az alabastrom, hanem a haját és a szemét. Valami titkos, merengésre hajló hangulat ömlik el arcán s világol elő fekete, ragyogó szeméből, ami őt rendkívül érdekessé teszi. Mind a két leánynak szép sugár alakja szobrászminta lehetne ; de szemléltetésükkel mégsem állítom kényes dilemma elé házasulandó ifjainkat azzal az ajánlattal, hogy: tessék választani! Nem, uraim ! Én őszinte bácsi vagyok, senkit sem akarok becsapni, nyílt kártyákkal játszom s mindjárt megmondom, hogy a szőke Piroska jó parthie : gazdag földbirtokos leánya ; a barna Ágnes pedig Piroskáéknál úgynevezett házi kisasszony, közeli rokon ugyan, de árva és nincs hozománya. Ugy e hogy most már nem nehéz választani?! Ámbár Ágnes iránt, említett negativ tulajdonsága miatt, nem támaszthatok valami nagy érdeklődést, mégis elmondom, hogy a zsurokon ö szokott zongorázni, mikor a fiatalság táncolni akar. Most tehát ez Eladó ház és föld. Az O t ö m ö s y-féle felsőbányai-utcabeli nagy ház, szuterénre építve, 5 szoba, veranda, konyha, kamara, 4 pince, két istálló, szín, gazdasági udvar, kert, valamint a kisebbik lakóház (Mikszáth-utca), 3 szoba, veranda, konyha, kamara, mellék- épületek, kert eladó, akár külön-külön, akár együtt, mivel az egész egy két utcára nyúló tágas telket képez. Ezenkívül 11 hold föld, az u. n. palás, mely műtrágyabányának és kőedénygyár céljaira is alkalmas, a Zazar és a vasút mentén, ahol homok és kavics is van, a vízvezetéki központi reservoire mellett, (a 11 holdból 2 hold szántó) szintén szabadkézből eladó. Értekezni lehet Révész Jánossal, xxxxxxxxxxxxxxxxxxaxxxxxxxxxxxxx Felsőbányái-utca 20. sz. alatt, aki az eladásra fel van jogosítva, xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Xja.pvixx.ls: mai száma S old.3.1* * *
