Nagybánya és Vidéke, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1910-11-27 / 48. szám

Nagybánya, 1910. 'November 27. — 48. szám. XXXVI. évfolyam. NAGYBÁNYA ES YIDEKE TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE .. í! 28 m MEGJELENI KI 3VCIIsriDE3>T Utót: Előfizetési árak : Egész évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Révész János. Szerkesztőség s kiadóhivatal : Felsöbányai-utca 30. szám alatt." — ...........................= TELEFON: NAGYBÁNYA 18. SZÁM. ■­Vár osi közgyűlés. — 1910. nov. 26-án. — Rövid nyolc pontos közgyűlése volt ma a képviseletnek, azért a városatyák nem is nagyon fárasztották magukat a megjelenésben. Leg­életbevágóbb javaslat volt a vasúti kövezetvám megváltoztatása. A városnak ugyanis évről- évre több kiadása van az utak, közterek, utcák fenntartására s a kövezelvám, mivel általában métermázsánként 2 fillérben volt meghatározva, igazságtalanul osztotta meg ezt a terhet az ér­dekeltek közölt. Az uj tervezet szerint több osztály lesz, s igy egy mázsa selyem vagy arany nem annyit fizet, mint pl. egy mázsa krumpli vagy káposzta. így se fog számbave- hető terhet róvni ez az illetőre, de azért sok­kal nagyobb jövedelmet ád a városnak, né­melyek szerint 15000 koronával többet, amire, bizony, a mai anyagi állapot mellett nagy szükség van s ami igazságosabb, mint a pót­adó, mert mindenki fizeti, (többnyire anélkül, hogy tudná). Beterjesztették a fogyasztási adószerződést az állammal, mely a régi sablon szerint készült. Nevezetesebb még a legtöbb adót fizetők jegyzéke, melyből láthatjuk, hogy szegények vagyunk, akinek oklevele van már 200 korona adóval virilis lehet s igen sok az, aki oklevél alapján szerepe! a jegyzékben, azt mutatja ez, hogy kevés a gazdagabb birtokos, vagy ipari vállalkozó Nagybányán. Az egész gyűlés hamarosan lezajlott s leg­közelebb már csak a költségvetés tárgyalásá­nál fogunk találkozni ebben az esztendőben. A gyűlésről részletes tudósításunk követ­kező : Elnök: Dr Makray Mihály polgármester. Jegyző: Égly Mihály főjegyző. Hitelesítők: Torday Imre, Nagy Gábor, Almer Károly. Hitelesítés ideje: 1910, dec. 3. d. e. 10 órakor. 1. A vasúti kövezelvám engedélyezésének határ­ideje dec. 31-én lejár. Ezt az alkalmat a város arra akarja fölhasználni, hogy az egyes vasúti szál­lítmányok értékének jobban megfelelő tarifát hozzon be, mivel az eddigi sok tekintetben méltánytalan volt, sokkal igazságosabb az a díjszámítás, amit Felsőbánya város követ. Ezt a város már kérte is ez év elején, a kereskedelmi miniszter azonban némi kiegészítése­ket és közgyűlési határozatot kívánt. A gazd. és pénzügyi bizottság, nemkülönben a közmunka bizottság nov. 25-iki üléséből azt javasolja, mondja ki a közgyűlés, hogy az uj vámdijszabályza- tot elfogadja s azt jóváhagyás végett terjessze föl a miniszterhez. Annyival inkább szükség van erre, mert a város az utóbbi 3 év alatt 50009 K 73 fillért köl­tött az utakra s ezzel szemben csupán 154-28 K 90 fillér volt a város bevétele, ha a gyalogjárókat és vizfolyókákat is vesszük, akkor 31314 K 42 fillérrel több kell évenként kövezetre. A tarifának méltányo- sabb és igazságosabb beosztása pedig kétségkívül elő­nyösebb lesz a városra nézve. A közgyűlés hozzájárult a javaslathoz egy­hangúlag. 2. Kelney Mihály a felsőujfalusi legelőterüleinek 30 éves bérlete tárgyában újabb ajánlatot tett. Haj­landó ugyanis évenkint 300 drb alma, körte, szilva csemetét ültetni a legelőterületbe s a gazdasági lakást kőből és téglából építteti. A gazdasági és pénzügyi bizottság az ajánlat el­fogadását javasolja. A közgyűlés a javaslathoz hozzájárult 23 szó­val 10 ellen. 3. A nagybányai ipartestület a jövő évre 600 korona segélyt kér. A gazdasági és pénzügyi bizottság javaslatára a szokott évi segélyt a közgyűlés nevezett testület­nek megadta, azzal azonban, hogy abból a testület tartozik az iparhatósági megbízottnak legalább 200 K tiszteletdijat adni. 4. A bor és husfogyasztási adót a város újabb 3 évre 34100 koronáért akarja megváltani a pénzügyi kormánytól és pedig a borfogyasztási adót 18 100 koronáért, a husfogyassíási adót 16000 koronáért Erre vonatkozólag tisztiügyész bemutatja a kész szerződést. Tanács javaslatára a közgyűlés a maga ré­széről a szerződést elfogadta. 5. A kiküldött bizottság beterjesztette az 1911. évre érvényes legtöbb adót fizetők névjegyzékét, mely következő: 1. Részvénytakarékpénztár 646465 2. Városi takarékpénztár 6272-94 3. Kalazanczi bánya 4913 19 4. Lipótbánya 406048 5. Kir. Bányakincslár 2702 20 6. Neubauer Ferenc* 2568'— 7. Pokol Elek 2404 01 8. Kereskedelmi Bank 2246-80 9. Molcsány Gábor* 1838 36 10. Miksabánya 1829-58 11. Stoll Béla* 1721-88 12. Harácsek Vilmos 1639 67 13. Almer Lajos 1606 77 14. Minorita rendház 1429-43 15. Miksa bánya bériőség 129490 16. Gr. Dégenfeld Sándor 1259 28 17. M kir. erdőkincstár 1245 96 18. Moldován László 1105-76 19. bér. Kovács Géza* 103792 20. Bay Lajos* 1032 30 21. Szabó Adolf* 1024 54 22. Lovag Berksz Leó* 938-16 23. Dr. Kádár Antal* 887 30 24. Bajnóczy Sándoi* 88236 25. Martinyi István* 881-20 26. Plathy Géza 823 30 27. Református egyház 80901 28. özv. Bay Józsefné 791 40 29. Almer Károly 775'51 30. Fülep Imre* 743 34 31. Dr Zoltán László* 713 66 32. Magyar Bertalan* 697 80 33. Dr Drágos Theofii* 625 02 34. Dr Weisz Ignác* 614-60 35. Steinfeld Sámuel 613-— 36. Wass Lajos* 589-— 37. Gellért Béla* 582-70 38. özv. Bittsánszky Edéné 57D32 39. Steinfeld Andor 556 30 40. Madán Ferenc* 537"— 41. özv. Stoll Gáborné 53524 42. Muzsnay Ferenc* 526 48 43. György Gusztáv* 512-— 44. Bernhardt Adolf 504-97 45. Hoffmann Árpád 504-08 46. özv. Turman Olivérné 487 94 47. Koretkó Ludmila 458-29 48. Dr Varsa Ernő* 447 70 49. Szőke Béla* 437 32 50. Varga Lipót 435 47 51. Km. Pap Sándoi* 43380 52. Hubay Zsigmond* 431-— 53. Husovszky József 409-86 54. L. Bay József 383-35 55. özv. Simay Tivadarné 382-59 56. Nagybánya és Vidéke fogyasztási szövetkezete 36960 57. özv. Petky Gyuláné 359 57 58. Dr Stoll László* 348 81 59. Ocsárd Károly* 348-20 60. Dr Wagner József* 34506 61. Dergáts Sándoi* 338-58 62. Svaiczer István 337 52 63. Mikes János* 337-32 64. Dr Hercinger Ferenc* 32280 65. Virág János 315 62 A két gránátos. (Heine után, Schumann zenéjére.) Két harcos megyen Frankhon felé, Szökve orosz fogságbul jöttek. S amint kiértek a Rajna elé, Fejők szomorún lecsüggedt. Ott várnak a rémteli szörnyű fiirek : Hogy veszve a hon, rab a nép már; Szétverve, levágva a hősi sereg, Rabul ejtve a császár, a császár ! Ott sírva fakadóit a két vitéz, Egymás vállára borulva. Egyike szólt: »Be sújt e vész, Mint ég ez a vén seb újra!« Felel a más: »Betelt a sors! Bár én is halnék itt meg ! Ám gyermek és nő vár haza, Kik nélkülem elvesznek.« »Mit nő nekem! mit gyermekek! Sokkalta nagyobb, ami gyász fáj! Kolduljanak, ha majd éhesek : Rabságban a császár, a császár! Pajtás! én meghalok ma itt, Ám itt ne tégy a földbe. Hóit testemet édes hazánkba vidd. Temess honi sírgödörbe. Érmem’, piros szalagomat Tűzd keblemre nékem; Jó flintámat kezembe add S karddal övezz, mint régen. Ottan vigyázzak a mélybe lenn Mint őr, mint sírbeli strázsa, Mig föl nem zaklat az ágyudörej S fújó paripák dobogása. Fölvágtat a császár sírhalmomon át, Villámlik a kard, öl a gránát, Villámlik a kard, öl a gránát, Fegyverbe vonulok a sírbul elő És védem a császárt, a császárt! .. .« Zempléni Árpád. A halászok, (Mese.) — Irta: Londesz Elek. — Élt egyszer, régen, az arabok tengerének part­ján két szegény halász: Ali, meg Mahmud. Gyermek­koruk óta barátságban voltak egymással s reggelen­ként mindig együtt mentek halászni a tengerre. Kettő­jüknek volt egy csolnakuk meg egy hálójuk s amit fogtak, mindig barátságosan megosztoztak rajta. így éldegéltek esztendőkön át, de akármilyen szorgalmasan dolgoztak, mindig szegények maradtak- Ali sokat panaszkodott emiatt, mert elégedetlenkedő természetű volt, Mahmud azonban belenyugodott a sorsába és sohasem hagyta el az ajakát egyetlenegy panaszkodó szó sem. Történt egyszer, hogy váratlan szerencse érte a két szegény halászt. Hálójukba beleakadt egy ezüst szelence. Kihúz­ták és nagy örömmel nyitották fel a fedelét. Akkor örültek meg csak igazán, amikor meg­pillantották az ezüst szelence tartalmát: tele volt aranypénzzel és drágakövekkel. Valamelyik hajóról eshetett a tengerbe valamikor régen. Ki tudja, hogy kié lehetett ? Ali hálálkodva tekintett fel az égre, Mahmud pedig gyorsan kiöntötte a szelence tartalmát a ho­mokba és találgatni kezdte az értékét. — Megér ez a sok drágakő egy milliót is! — mondotta. — Most már vége ám a nyomorúságunk­nak, most már mi is gazdag emberek vagyunk. Barátságosan megosztoztak ezután a kincsen és boldogan indultak hazafelé. Útközben elhatározták, Eladó ház és föld. Az Ötömösy-féle felsőbányai-utcabeli nagy ház, szuterénre építve, 5 szoba, veranda, konyha, kamara, 4 pince, két istálló, szin, gazdasági udvar, kert, valamint a kisebbik lakóház (Mikszáth-utca), 3 szoba, veranda, konyha, kamara, mellék- épületek, kert eladó, akár külön-külön, akár együtt, mivel az egész egy két utcára nyúló tágas telket képez. Ezenkívül 11 hold föld, az u. n. palás, mely műtrágyabányának és kőedénygyár céljaira is alkalmas, a Zazar és a vasút mentén, ahol homok és kavics is van, a vízvezetéki központi reservoire mellett, (a 11 holdból 2 hold szántó) szintén szabadkézből eladó. Értekezni lehet Révész Jánossal, xxxxxxxx>x<x>o<><xxxxxxxxxxxxxxxxx Felsőbánvai-utca 20. sz. alatt, aki az eladásra fel van jogosítva. xxxxxxxxx>o<xxx>c<xx>ooo<xxxxxxxxxx Lapunk mai száma S oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents