Nagybánya és Vidéke, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1910-11-20 / 47. szám

X Nagybánya, 1910. 910 r 2i November 20. — 47. szám. XXXVI. évfolyam. NAGYBÁNYA ES YIDEKE TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN 'VGA-S.A.IRIISr-^IE3 .. . -------- . ' = Előli: “ ’si érák • Eg ész évre 8 K. Félévre 4 K gye‘évre szám 20 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Révész CTá-nos. Szerkesztőség s kiadóhivatal : Felsőbanyai-utca 20. szám alatt. ■■■ TELEFON: NAGYBÁNYA 18. SZÁM. Lesz-e pótadó? Lesz-e pótadó vagy nem? ezen vitatkoz­nak ma a város ügyei iránt érdeklődő körök­ben. A kérdés jelen alakjában nem egészen he­lyes, mert már eddig is van pótadó. 5°/o az iskolára, 2°/o az ipariskolára, 5% a szegények eltartására, csupán az képezheti tehát még ér­deklődés tárgyát, hogy lesz-e több vagy nem? Az állam sok követeléssel nehezedik ránk. Az elemi iskoláknál mintegy 120 ezer korona többlet mutatkozik az építkezésnél, amit a kultusz- miniszter nem akar vállalni s nem elégszik meg a szerződésileg kikötött évi hozzájárulással, hanem többet kíván. A gimnáziumnál nem mentenek föl a 16000 korona hozzájárulástól, holott más városokat fölmentettek. Az iparos iskolánál a város által előlegezett dijakat az állam megtéríteni nem akarja, holott az törvényszerű kötelessége volna. E mellett sok az uj befektetés, sok az intercalaris kamat. A szálló % éven át nem jö­vedelmezett, a vizvezetékre. a kis vasútra is eddig csak költeni kellett, de jövedelmet még nem hoz, nem is hozhat. Szóval a városnak nehéz átmeneti helyzete van, amelyből akkor fog kiszabadulni, ha az állami hozzájárulás 11 ezer koronáról 3 év múlva 44 ezer koronára emelkedik. Ily körülmények ’ között némelyek szerint 20%, mások szerint 25% többlet pótadóra van kilátásunk. Sokan úgy gondolkoznak, hogy ez még cukor, de mi azt tartjuk, hogy mégis csak kellemesebb nemfizetni, mint fizetni. Igen tekintélyes helyről hallottuk, hogy víz­vezetéki dijakat is csak akkor szedhet a vá­ros, ha a háztartásra már pótadót vetett ki, az államsegélye pedig az uj megállapításnál föltét­lenül nagyobb volna, ha lakosai pótadóval is meg volnának terhelve. Ezekből a szempontok­ból a pótadót kívánni kell. Viszont azonban, a mai drágaság mellett, amikor a megélhetés szinte lehetetlen, képtelen árakat kell adni az élelemért s a pénz értéke felére szállott alá, bizony az újabb pótadó nem valami kedves karácsom meglepetés volna. Kíváncsian várjuk ezek szerint a költség- vetést s nem lepődünk meg ugyan, ha a ren­geteg kiadás mellett 25% pótadóval végződik az előirányzat, de tekintettel a mai nehéz meg­élhetési viszonyokra, bizony üdvösebb dolog volna — ha egyáltalában lehetséges — a pót­adót jobb időkre halasztani, az sem baj, ha »ad graecas calendas« \ Színház. Szombaton az »Erdészleány« ment. Buchbinder operettje, a zenéje G. Jurnótól. Mivel azt már Kréme- rék is adták itt többször, nem csinált valami nagy hatást s az általános nézet, hogy Krémerék jobban adták. A zenéje kedves, de a »Muzsikus leány« jobban tetszett (ugyanattól a szerzőtől). Különben Se. Véqh Gizi a címszerepben kifogástalanul játszott s Jeszenszky Dezső kitünően érvényesült az ö nagy tehetségével ebben a kis szerepben is. Ungvárinak szintén nagyon lényegtelen feladata volt. A kettősök kissé nyújtottak s ezért unalmasak. Ez a szerző hibája, Nagyon jól ala­kított az őzike, egész otthonos volt a színpadon. Kö­zönség szép számmal. Vasárnap délután a »Tatárjárást« adták elő, ezt a pompás, színes, népszerű darabot, melyet Krémerék is színre hoztak vagy tízszer. Vasárnap este a »Nánira« került a sor. Folli- nusz régi népszínművére, melyet az újabb nemzedék már nem ismer, hogy is ismerné, mikor Biahánénak írták. A címszerepben megint Végh Gizi jeleskedett, kettős tánca Sjepivel (Sugár Gyula) kedvesen sikerült. Szabados László Kreutzer Michl-ben tipikus alakot mutatott be s »Hollári hó« cimü szólója pompás volt. Általában egy kis szerep nem tudással küzdöttek. Közönség eleg nagy számmal. Hétfőn Kazahtzky Antal 4 felvonásos színműve, »A kard becsülete« került sorra. Ez a dráma kato- náéknak azt a szigorú szellemét ostorozza, mely a tisztnek legprivátabb ügyében, a házasságában is ve­tőt mondhat, mely az egyéni szabadság sok korláto­zása mellett a legkinosabban hathat, s mely vaskala- posságával majdnem áldozatul követeli a két leiek boldogságát. A tiszti kardbojt érintetlenségére törekvő, sokszor túlzott féltékenység egy kikosarazott, hiúsá­gában megsértett exalispán rágalmának felül s ezzel egy ártatlan úri lánynak becsületét tiporja a sárba, mikor a tiszti értekezleten elhatározza, hogy Herte- lendy főhadnagy nem veheti el Vilmát, Ö>zody birto­kosné unokahugát. A megnyugtató vég: a főhadnagy­nak és menyasszonyának sikerül kivívni a maga iga­zát, az exalispánt leleplezik, a tisztikar, élén az ezre­dessel, ünnepélyesen bocsánatot kér a megsértett menyasszonytól. Kuhn ezredes aztán a maga becsüle­téért is helyt áll, mikor családi békéjének feldúlójával, az exalispánnal megvív. A sok hatásos jelenetből is­mét kiemelkedik Ungvári (Kuhn ezredes) alakítása, mely megrázó hatásában nagy drámai erejéről tett tanúságot. Vilma szerepében J. Széli Erzsi jeleskedett finom, mély érzésű játékával. Benes Ilonka az ezre- desné szerepében csillogtatta művészi erejét. Tolnai Kaplonczay hadnagy személyében ügyesen mozgott. Nyarai (Hoffmann százados) komolyabb szerepéből is elövillant komikus vénája. Sagár (exalispán) operett szerepeiben határozottan jobb. Korda komoly, jól ki­dolgozott alakítást nyújtott a tábori lelkész megsze­mélyesítésében. Nagyon kiritt és zavarólag hatott a drámai hangulatban Demeternek eltévesztett alakítása az őrmester szerepében. Az általánosságban pompás előadás Ungvári rendezését dicséri. Csak kár, hogy közönségünk nem igen hódol a drámai előadásoknak. Kedden Fali Leónak Leon Viktor librettójára szerzett operettjét, »Az elvált asszonyt« hozta színre a társulat. Művészeink dicséretes buzgalmat fejtettek ki, hogy diadalra vigyék a sovány mesére szerzett, itt-ott bájos melódiáju operettet. Erősen ki kell emel­nünk a szereplők közül Szabadosáénak fiaoman stili­zált, bájosan diszkrét játékát, mellyel szemben kíno­san hatott Görög Olga túlzott »fölfogása.« Nem ért­jük, hogy az, akinek istenadta tehetsége, hangja van, miért akar inkább a »csipkéivel« hatni. Ny árai a hálókocsi-kalauz szerepében ügyeskedett. Szaöadosné- val előadott pompás ismerkedő-duettjét többször is meg kellett ismételniük Jeszenky eddigi apróbb sze­repeiből is kivillant sok sikerre jogosító tehetsége. Korda és Sugár nagy ambícióval játszottak. A zene­kar precíz játékra törekedett komoly karmasterének vezetése mellett, ki főleg az I. felvonás végén támadt kisiklást ügyesen elsimította. Szerdán Kadelburg—Presber jó kedvet inspiráló vigjátékának, »A sötét pont»-nak pompás előadásában volt részünk. Maga a vígjáték finom komikumával, öt­letes jeleneteivel, érdekesen megrajzolt alakjaival egyike a klasszikus értékű színdaraboknak. Csak hálásak le­hetünk Szabados direktornak, hogy az ő ügyes ren­dezésében lepergett vígjátékkal ilyen kellemes estét szerzett nekünk. A közönséget állandó derültségben tartották szereplőink, akik Szabadossal és Jeszenszky- vel élükön, talán mág nem játszottak ilyen szívesen és jókedvűen. Erezte ezt a közönség és a szives taps sokszar szakította félbe és honorálta az egyes szerep­lők kiváló alakítását. A társulat összes jó erői jutottak szóhoz (a drámai erőket értve). Első sorban kell ki­Melódiák. Szemelvények Jürgné Draskóczy Ilma hasonló cimü kötetéből.’ Zsoltár Az én Istenem, mikor én sírok Ö is sír velem. S ha én örvendek, velem vigad Az én örömemen. És ébren, alva, élve, halva, Gyönge kezem erős kezében, Reszkető szivem szilárd szivében. Része vagyok a mindenségnek Ö benne és Ö általa. A testem: föld, vas, arany, méreg, Ebből van minden csillaga. A lelkem : csoda, erő, élet, Mint csoda, erő, élet Ö maga. S mert Istenemnek része vagyok én, Nyugodt derűvel várom, Mikor egészen magához vált Egy csókkal — át a halálon. * * Megjelent a napokban Singer és Wolfner kiadásában Budapesten. Kapható a szerzőnél Temesvárt, fűzve 3 K, disz- kötésben 5 koronáért. Jézus és a kisdedek. A messze útról fáradtan megtérve A csapat szerte-szét hever a fűben. Legtöbbje hallgat csöndben, kimerültén, Júdás pénzt számol elvonulva félre. András parázson pirít friss halat, Mit imént fogott Péter, a halász. De elnyomott a szó, a suttogás: A mester elpihent egy fa alatt . . . — De minő lárma ? János feltekint. Asszonyok jőnek víg gyereksereggel. »Csitt! Csendbe! Urunk’ elnyotná a szonder, Ne zavarjátok untalan, megint!« . . . Ds ébred Jézus s elvonul a felleg. »Engedjétek a. kisdedeket hozzám; Övék a menny az én Atyámnak jobbján S ez ártatlanok közül, aki egyet Az én nevembe gondjába fogad : Nékem veszi fel az a gondomat « És keze sorra áldva megpihen A sok mosolygó fürtös kis fejen. Nagyanyó. »— Gyere be lányom, hűvös már az este, A hóharmat a kis kertét belepte, Fagyos lehellet húz a völgyön át, Terjesztve orvul grippet, reumát, Megszállja nehéz fulladás a melled : Jobb itt a kályha mellett.« »— Óh nagyanyó, a kezem csupa tűz ! Oh nagyanyó, az arcom csupa láng! S hidd el, a nyári verőfényhullásban Sem volt ily fényes, forró a világ ! Szivemben csodás káprázatok égnek ! Nincsen fetettem hatalma a télnek!« »— Jaj gyermek, gyermek, milyen zavaros, Mily érthetetlen, fonák a szavad. Egy csésze thea, illatos orosz — Ég .már a láng a szamovár alatt — Talán segít még. Gyorsan, gyorsan! Lásd: Már meglepett a láz . . .« .»— Óh nagyanyó, óh nagyanyó! Azért, hogy most már tél hava takar : Hát sohse’ voltál, mondd csak — fiatal? És nyugodt, józan homlokod mögött Eladó ház és föld. Az Ötömösy-féle felsőbányái-utcabeli nagy ház, szuterénre épitve, 5 szoba, veranda, konyha, kamara, 4 pince, kél istálló, szin, gazdasági udvar, kert, valamint a kisebbik lakóház (Mikszáth-utca), 3 szoba, veranda, konyha, kamara, mellék- épületek, kert eladó, akár külön-külön, akár együtt, mivel az egész egy két utcára nyúló tágas telket képez. Ezenkívül 11 hold föld, az u. n. palás, mely műtrágyabányának és kőedénygyár céljaira is alkalmas, a Zazar és a vasút mentén, ahol homok és kavics is van, a vízvezetéki központi reservoire mellett, (a 11 holdból 2 hold szántó) szintén szabadkézből eladó. Értekezni lehet Révész Jánossal, xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Felsőbánvai-utca 20. sz. alatt, aki az eladásra fel van jogosítva, xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Lapvmk mai száma S oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents