Nagybánya és Vidéke, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-11-20 / 47. szám
X Nagybánya, 1910. 910 r 2i November 20. — 47. szám. XXXVI. évfolyam. NAGYBÁNYA ES YIDEKE TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN 'VGA-S.A.IRIISr-^IE3 .. . -------- . ' = Előli: “ ’si érák • Eg ész évre 8 K. Félévre 4 K gye‘évre szám 20 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Révész CTá-nos. Szerkesztőség s kiadóhivatal : Felsőbanyai-utca 20. szám alatt. ■■■ TELEFON: NAGYBÁNYA 18. SZÁM. Lesz-e pótadó? Lesz-e pótadó vagy nem? ezen vitatkoznak ma a város ügyei iránt érdeklődő körökben. A kérdés jelen alakjában nem egészen helyes, mert már eddig is van pótadó. 5°/o az iskolára, 2°/o az ipariskolára, 5% a szegények eltartására, csupán az képezheti tehát még érdeklődés tárgyát, hogy lesz-e több vagy nem? Az állam sok követeléssel nehezedik ránk. Az elemi iskoláknál mintegy 120 ezer korona többlet mutatkozik az építkezésnél, amit a kultusz- miniszter nem akar vállalni s nem elégszik meg a szerződésileg kikötött évi hozzájárulással, hanem többet kíván. A gimnáziumnál nem mentenek föl a 16000 korona hozzájárulástól, holott más városokat fölmentettek. Az iparos iskolánál a város által előlegezett dijakat az állam megtéríteni nem akarja, holott az törvényszerű kötelessége volna. E mellett sok az uj befektetés, sok az intercalaris kamat. A szálló % éven át nem jövedelmezett, a vizvezetékre. a kis vasútra is eddig csak költeni kellett, de jövedelmet még nem hoz, nem is hozhat. Szóval a városnak nehéz átmeneti helyzete van, amelyből akkor fog kiszabadulni, ha az állami hozzájárulás 11 ezer koronáról 3 év múlva 44 ezer koronára emelkedik. Ily körülmények ’ között némelyek szerint 20%, mások szerint 25% többlet pótadóra van kilátásunk. Sokan úgy gondolkoznak, hogy ez még cukor, de mi azt tartjuk, hogy mégis csak kellemesebb nemfizetni, mint fizetni. Igen tekintélyes helyről hallottuk, hogy vízvezetéki dijakat is csak akkor szedhet a város, ha a háztartásra már pótadót vetett ki, az államsegélye pedig az uj megállapításnál föltétlenül nagyobb volna, ha lakosai pótadóval is meg volnának terhelve. Ezekből a szempontokból a pótadót kívánni kell. Viszont azonban, a mai drágaság mellett, amikor a megélhetés szinte lehetetlen, képtelen árakat kell adni az élelemért s a pénz értéke felére szállott alá, bizony az újabb pótadó nem valami kedves karácsom meglepetés volna. Kíváncsian várjuk ezek szerint a költség- vetést s nem lepődünk meg ugyan, ha a rengeteg kiadás mellett 25% pótadóval végződik az előirányzat, de tekintettel a mai nehéz megélhetési viszonyokra, bizony üdvösebb dolog volna — ha egyáltalában lehetséges — a pótadót jobb időkre halasztani, az sem baj, ha »ad graecas calendas« \ Színház. Szombaton az »Erdészleány« ment. Buchbinder operettje, a zenéje G. Jurnótól. Mivel azt már Kréme- rék is adták itt többször, nem csinált valami nagy hatást s az általános nézet, hogy Krémerék jobban adták. A zenéje kedves, de a »Muzsikus leány« jobban tetszett (ugyanattól a szerzőtől). Különben Se. Véqh Gizi a címszerepben kifogástalanul játszott s Jeszenszky Dezső kitünően érvényesült az ö nagy tehetségével ebben a kis szerepben is. Ungvárinak szintén nagyon lényegtelen feladata volt. A kettősök kissé nyújtottak s ezért unalmasak. Ez a szerző hibája, Nagyon jól alakított az őzike, egész otthonos volt a színpadon. Közönség szép számmal. Vasárnap délután a »Tatárjárást« adták elő, ezt a pompás, színes, népszerű darabot, melyet Krémerék is színre hoztak vagy tízszer. Vasárnap este a »Nánira« került a sor. Folli- nusz régi népszínművére, melyet az újabb nemzedék már nem ismer, hogy is ismerné, mikor Biahánénak írták. A címszerepben megint Végh Gizi jeleskedett, kettős tánca Sjepivel (Sugár Gyula) kedvesen sikerült. Szabados László Kreutzer Michl-ben tipikus alakot mutatott be s »Hollári hó« cimü szólója pompás volt. Általában egy kis szerep nem tudással küzdöttek. Közönség eleg nagy számmal. Hétfőn Kazahtzky Antal 4 felvonásos színműve, »A kard becsülete« került sorra. Ez a dráma kato- náéknak azt a szigorú szellemét ostorozza, mely a tisztnek legprivátabb ügyében, a házasságában is vetőt mondhat, mely az egyéni szabadság sok korlátozása mellett a legkinosabban hathat, s mely vaskala- posságával majdnem áldozatul követeli a két leiek boldogságát. A tiszti kardbojt érintetlenségére törekvő, sokszor túlzott féltékenység egy kikosarazott, hiúságában megsértett exalispán rágalmának felül s ezzel egy ártatlan úri lánynak becsületét tiporja a sárba, mikor a tiszti értekezleten elhatározza, hogy Herte- lendy főhadnagy nem veheti el Vilmát, Ö>zody birtokosné unokahugát. A megnyugtató vég: a főhadnagynak és menyasszonyának sikerül kivívni a maga igazát, az exalispánt leleplezik, a tisztikar, élén az ezredessel, ünnepélyesen bocsánatot kér a megsértett menyasszonytól. Kuhn ezredes aztán a maga becsületéért is helyt áll, mikor családi békéjének feldúlójával, az exalispánnal megvív. A sok hatásos jelenetből ismét kiemelkedik Ungvári (Kuhn ezredes) alakítása, mely megrázó hatásában nagy drámai erejéről tett tanúságot. Vilma szerepében J. Széli Erzsi jeleskedett finom, mély érzésű játékával. Benes Ilonka az ezre- desné szerepében csillogtatta művészi erejét. Tolnai Kaplonczay hadnagy személyében ügyesen mozgott. Nyarai (Hoffmann százados) komolyabb szerepéből is elövillant komikus vénája. Sagár (exalispán) operett szerepeiben határozottan jobb. Korda komoly, jól kidolgozott alakítást nyújtott a tábori lelkész megszemélyesítésében. Nagyon kiritt és zavarólag hatott a drámai hangulatban Demeternek eltévesztett alakítása az őrmester szerepében. Az általánosságban pompás előadás Ungvári rendezését dicséri. Csak kár, hogy közönségünk nem igen hódol a drámai előadásoknak. Kedden Fali Leónak Leon Viktor librettójára szerzett operettjét, »Az elvált asszonyt« hozta színre a társulat. Művészeink dicséretes buzgalmat fejtettek ki, hogy diadalra vigyék a sovány mesére szerzett, itt-ott bájos melódiáju operettet. Erősen ki kell emelnünk a szereplők közül Szabadosáénak fiaoman stilizált, bájosan diszkrét játékát, mellyel szemben kínosan hatott Görög Olga túlzott »fölfogása.« Nem értjük, hogy az, akinek istenadta tehetsége, hangja van, miért akar inkább a »csipkéivel« hatni. Ny árai a hálókocsi-kalauz szerepében ügyeskedett. Szaöadosné- val előadott pompás ismerkedő-duettjét többször is meg kellett ismételniük Jeszenky eddigi apróbb szerepeiből is kivillant sok sikerre jogosító tehetsége. Korda és Sugár nagy ambícióval játszottak. A zenekar precíz játékra törekedett komoly karmasterének vezetése mellett, ki főleg az I. felvonás végén támadt kisiklást ügyesen elsimította. Szerdán Kadelburg—Presber jó kedvet inspiráló vigjátékának, »A sötét pont»-nak pompás előadásában volt részünk. Maga a vígjáték finom komikumával, ötletes jeleneteivel, érdekesen megrajzolt alakjaival egyike a klasszikus értékű színdaraboknak. Csak hálásak lehetünk Szabados direktornak, hogy az ő ügyes rendezésében lepergett vígjátékkal ilyen kellemes estét szerzett nekünk. A közönséget állandó derültségben tartották szereplőink, akik Szabadossal és Jeszenszky- vel élükön, talán mág nem játszottak ilyen szívesen és jókedvűen. Erezte ezt a közönség és a szives taps sokszar szakította félbe és honorálta az egyes szereplők kiváló alakítását. A társulat összes jó erői jutottak szóhoz (a drámai erőket értve). Első sorban kell kiMelódiák. Szemelvények Jürgné Draskóczy Ilma hasonló cimü kötetéből.’ Zsoltár Az én Istenem, mikor én sírok Ö is sír velem. S ha én örvendek, velem vigad Az én örömemen. És ébren, alva, élve, halva, Gyönge kezem erős kezében, Reszkető szivem szilárd szivében. Része vagyok a mindenségnek Ö benne és Ö általa. A testem: föld, vas, arany, méreg, Ebből van minden csillaga. A lelkem : csoda, erő, élet, Mint csoda, erő, élet Ö maga. S mert Istenemnek része vagyok én, Nyugodt derűvel várom, Mikor egészen magához vált Egy csókkal — át a halálon. * * Megjelent a napokban Singer és Wolfner kiadásában Budapesten. Kapható a szerzőnél Temesvárt, fűzve 3 K, disz- kötésben 5 koronáért. Jézus és a kisdedek. A messze útról fáradtan megtérve A csapat szerte-szét hever a fűben. Legtöbbje hallgat csöndben, kimerültén, Júdás pénzt számol elvonulva félre. András parázson pirít friss halat, Mit imént fogott Péter, a halász. De elnyomott a szó, a suttogás: A mester elpihent egy fa alatt . . . — De minő lárma ? János feltekint. Asszonyok jőnek víg gyereksereggel. »Csitt! Csendbe! Urunk’ elnyotná a szonder, Ne zavarjátok untalan, megint!« . . . Ds ébred Jézus s elvonul a felleg. »Engedjétek a. kisdedeket hozzám; Övék a menny az én Atyámnak jobbján S ez ártatlanok közül, aki egyet Az én nevembe gondjába fogad : Nékem veszi fel az a gondomat « És keze sorra áldva megpihen A sok mosolygó fürtös kis fejen. Nagyanyó. »— Gyere be lányom, hűvös már az este, A hóharmat a kis kertét belepte, Fagyos lehellet húz a völgyön át, Terjesztve orvul grippet, reumát, Megszállja nehéz fulladás a melled : Jobb itt a kályha mellett.« »— Óh nagyanyó, a kezem csupa tűz ! Oh nagyanyó, az arcom csupa láng! S hidd el, a nyári verőfényhullásban Sem volt ily fényes, forró a világ ! Szivemben csodás káprázatok égnek ! Nincsen fetettem hatalma a télnek!« »— Jaj gyermek, gyermek, milyen zavaros, Mily érthetetlen, fonák a szavad. Egy csésze thea, illatos orosz — Ég .már a láng a szamovár alatt — Talán segít még. Gyorsan, gyorsan! Lásd: Már meglepett a láz . . .« .»— Óh nagyanyó, óh nagyanyó! Azért, hogy most már tél hava takar : Hát sohse’ voltál, mondd csak — fiatal? És nyugodt, józan homlokod mögött Eladó ház és föld. Az Ötömösy-féle felsőbányái-utcabeli nagy ház, szuterénre épitve, 5 szoba, veranda, konyha, kamara, 4 pince, kél istálló, szin, gazdasági udvar, kert, valamint a kisebbik lakóház (Mikszáth-utca), 3 szoba, veranda, konyha, kamara, mellék- épületek, kert eladó, akár külön-külön, akár együtt, mivel az egész egy két utcára nyúló tágas telket képez. Ezenkívül 11 hold föld, az u. n. palás, mely műtrágyabányának és kőedénygyár céljaira is alkalmas, a Zazar és a vasút mentén, ahol homok és kavics is van, a vízvezetéki központi reservoire mellett, (a 11 holdból 2 hold szántó) szintén szabadkézből eladó. Értekezni lehet Révész Jánossal, xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Felsőbánvai-utca 20. sz. alatt, aki az eladásra fel van jogosítva, xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Lapvmk mai száma S oldal.
