Nagybánya és Vidéke, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-10-30 / 44. szám
(2) 44. szám. 1910. Október 30. azon helyen termeszteni ■— a földből kivont alkatrészeket idejekorán pótolnunk kell, e'képzelhető, hogy mennyivel lényegesebb ezen körülmény az évek hosszú sorára egy helyhez kötött gyümölcsfánál. Vagy igen nagy mennyiségűnek kell lennie a földben a gyümölcsfa növekvéséhez s a termés fejlődéséhez szükséges tápszereknek, vagy pedig igen nagy körültekintéssel és szorgalommal kell nekünk a fának megfelelő tápalkatrészeket kellő trágyázás által pótolnunk. Egy konzekvenciát azonban már most levonhatunk magunknak s ez az, hogy sohasem szabad oly helyre, ahol pl. alma vagy szilva állott, annak kipusztulásakor újra almát vagy szilvát telepítenünk, hanem, ha már nem hagyhatjuk e területet legalább néhány évig teljesen pihenni, tegyük meg azt, hogy ahol eddig alma vagy körte volt, uj gyümölcsös telepítése esetén feltétlenül csontárt, tehát szilvát, cseresznyét, barackot stb. telepítsünk, vagy viszont. Ebből az következik, hogy a váltógazdaság elve a gyümölcsészetnél is eminens fontosságú, sőt még sokkal fontosahb, mint a mezőgazdaságnál, mert annak elhibázása a mezőgazdaságnál egy évre lesz hátrányos, mig a gyümölcsészetnél a hibásan beültetett gyümölcsnem egész életidejére kiterjed. Azon körülménynek, hogy a Szatmártól Nagybányáig terjedő hegyoldalakon, a régi szilvások helyére újra szilvásokat ültettek, Isten a megmondhatója, hogy már hányadik generációban, valamint annak, hogy nem oltás utján nemesitett, tehát külön egyedeket képező csemetéket, hanem a régi szilvafa egy részét képező gyökérsarjakat ültettek, tulajdonítom én azt, hogy ezen vidék szilvásai a gyors egymásutánban következő száraz esztendők viszontagságait nem bírták ki, hanem fogékonyakká lettek mindennemű állati és növényi parasitákra, mely utóbbiak közül a Polystigma volt az, mely leginkább elszaporodván, majdnem végzetes következményű lett egész vidékünk szilvatermelésére. Előbb jött azonban létre a szilvások elgyöngiilése s csak azután lépett fel a Polystigma, amelynek előttünk ismeretlen létfeltételeinek a sok szárazság valószínűleg igen kedvező volt. Állításom igazságát igazolja egyrészről azon körülmény, hogy e gombabetegség csakis a besztercei szilva levelein hatalmasodott el, mig a korai és oltott szilvafajok levelei többé-kevésbbé színtelenek maradtak, másrészről pedig az, hogy az oly helyen lévő újabb szilvások, ahol azelőtt szilvafák nem voltak, többé-kevésbbé mentesek maradtak e betegségtől. A kezelés, az emberi intelligencia és szorgalom közreműködése az, mely legtöbbet tehet úgy a gyümölcsfák növekedésére, fejlődésére, valamint arra is, hogy gyümölcsösünk rendszeresen teremjen. Az emberi kéz munkásságától függ úgy a fiatalon ültetett csemetének növekedése, fejlődése, valamint később annak termékenysége is. Munkásságunk oly jelentőséggel bir a gyümöl- csészet jövedelmező kezelésére nézve, mint a gyorsvonatot vezető gépész keze a gőzt elzáró szelepen: ha olyankor nyitja, vagy zárja el azt, amikor kell, célját a legnagyobb gyorsasággal éri el, de mekkora szerencsétlenséget okozhat akkor, ha nem veszi tekintetbe a pályán felállított jeleket, nem mérsékli gépének rohanását, hanem csak minél rövidebb idő alatt akarja kitűzött célját elérni. A természetnek is megvannak a maga jelzései, amelyek — bár nehezebb azokat megérteni és észrevenni a gépies vasúti jelzéseknél — ha tekinteten kívül hagyjuk azokat s nem teszünk meg mindent a fenyegető veszély elkerülésére, végzetessé válhatnak egész vállalkozásunkra. Már a gyümölcsfa ültetésénél, megválasztásánál is tehetünk oly hibákat, amelyek a növekedést, vagy helyes termékenységet örök időkre kétessé, esetleg kizárttá teszik. Ilyenek első sorban a túlságos kövér, mélyen rigolirozott, jól áttrágyázott faiskolákból sovány földre telepitett csemeték, amelyek növekednek ugyan addig, amíg gyökereik az ültető-gödör átdolgozott, megs még a boltjának ajtaja is be van csukva. Megkérdezte az egyik járókelőtől: — Mi történt Alival, hogy nem ül a boltja előtt f — Meghalt. Éppen az elébb temették el. A dervis ekkor felkapott a földről egy kövecskét s beledobta a falon függő csuporba. Aztán letele pedett a boltajtó mellett Ali régi helyére és gondolataiba merült. Később oda lépett hozzá valaki egy csomó posztóval a hóna alatt. Be akart menni a boltba, de amikor észrevette, hogy be van csukva, a dervis elé került és megkérdezte tőle: — Hol van Ali? A dervis lassan felemelte a fejét, azután odamutatott a falra: — Ott van a csuporban — felelte — majd ismét lehajtotta a fejét a mellére és tovább gondolkodott az életről meg a halálról. II. A hazug. Mahmud nagyon hazug ember volt s tőle ugyan még sohasem hallott senki egyetlenegy igaz szót sem. Mindig ígérte, hogy le fog szokni a hazudozás csúf szokásáról, de persze nem tartotta meg a szavát. Még ez az Ígérete is hazugság volt. A biró végre megsokalta a sok hazudozást és maga elé rendelte Mahmudot, hogy megbüntesse. — Te — mondotta neki — sok panasz van ellened. Mindenki azt mondja, hogy hazudozni szoktál és félrevezeted könnyen hivő embertársaidat. Én tehát most meg foglak büntetni. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE trágyázott földében vannak, mihelyt azonban a gödör falát képező szilárd, esetleg terméketlen területhez érnek, növekedésük egyszerre megszűnik, egy-két éven át a kicsiny fán is nagy termés lesz, amely a tapasztalatlan kezdőt nagy örömmel tölti el, a gyakorlott gyümölcsészt pedig fájdalmasan érinti, lévén ez az illető fácska hattyúdala. A legtöbb gyümölcsösben látjuk ezen szomorú jelenséget s védekezni ellene a fa koronájának lefiatalitásával s a fa körül lévő földrétegnek a fa koronáján kívül leendő megporhanyitásával és meg- trágyázásával lehet. Nagy hiba még az ültetésnél az, ha a trágyát, vagy pedig a gödör felszínéről kiásott pázsitos, hasznos földet túlságos mélyre helyezzük a gödör fenekére s ezzel a fácska zsenge gyökereit arra kényszerítjük, hogy táplálékukat túlságos mélyen keressék s ha az adott trágyamennyiség kifogy, a gyökérkék oly mélységben kénytelenek oldalt terjedni, amely mélységben rendes körülmények között csak elvétve találnak gyü- mölcsfa-gyökérzetet. — Nagyon rosszul cselekszenek azok, akik az ültetésnél 60 cm.-nél mélyebb gödröt ásnak — különösen almafánál —, mert ha egy magról nevelt almafát nézünk, amely helyéről elmozdítva nem lett, hajszálgyökereket nem fogunk 60 cm.-nél mélyebben találni s a mélyebbre hatoló gyökerek feladata nem a táplálékszerzés, hanem a fának a föld mélyébe való lehorgonyzása, azért, hogy az a viharoknak s a termés súlyának sikeresen ellenálljon s a legelső alkalommal fel ne boruljon. A szilvafának nincsenek ily mélyremenő gyökerei, hanem azok alig arasznyira vannak a föld felszíne alatt elterjedve, innét van, hogy nagy vihar esetén a szilvafa az első, mely gyökerestől kidől s a diófa, melynek egyenesen lefelé menő karógyökere van, inkább derékban törik ketté, de gyökerestől ki nem fordulhat. Ha már megtettük ama nagy hibát, hogy a gödör fenekének megtrágyá- zásával túlságos mélyre csaltuk le az ültetett csemete gyökereit, porhanyitsuk fel és trágyázzuk meg jól a korona perifériáján kívül levő földterületet s elérjük azt, hogy vagy felfelé nőnek a fának jó táplálék után sóvárgó hajszálgyökerei, vagy pedig a fácska törzséből egy másodlagos gyökérsorozatot fog a föld felszíne alatt, a neki legmegfelelőbb mélységben nevelni s ekkor a lehatolt gyökerek a fa támaszául fognak szolgálni. Lehetséges azonban az is, hogy legnagyobb igyekezetünk dacára sem fogunk eredményt elérni s az ilyen fa elcsenevészedik, bemohosodik, mig fiatal sokat terem, később azonban néhány év alatt elpusztul. (Folytatjuk.) A magyar királyi államvasutak téli menetrendje 1910— 11 -re. (A menetrend változásáról csak azon részeket közöljük, melyek olvasóinkat érdeklik ) A magyar királyi államvasutak vonalain és az általuk kezelt magánvasutakon f. évi okt. 1-től a téli menetrend lép életbe, mely a jelenleg érvényben levő nyári menetrenddel szemben a következő lényegesebb változásokat tartalmazza: A budapest keleti pályaudvar - bruck-király- hidai vonalon A Budapestről d. u. 5 óra 15 perckor Győr felé induló gyorsvonat, illetve az ehhez csatlakozó Győrről este 8 óra 10 perckor induló személyvonat Bruck-Királyhidán Wien-felé nem nyer csatlakozást. Kőérberek megálló helyen az összes személyszállító vonalok megállása megszünteitetik. A naqykároly — zilahi vonalon. A Ziláltról jelenleg 7 óra 38 perckor, az uj menetrend szerint pedig d. e. 8 óra ‘24 perckor induló vonat Zilahon csatlakozást nyer Dés felől. A máramarossziqeb—aknaszlatinai vonalon. A Máramarosszigelről d u. 3 óra 40 perckor induló és Mahmud esküdözni kezdett, hogy soha többé ki nem szalad ezután a száján egyetlenegy hazugság sem. A biró nem hitt neki és kimondotta rá az Ítéletet. — Tevét fogadsz a magad pénzén, ráülsz a hátára és körülvezetteted magadat a városban Ezalatt torkod szakadtából kell kiabálnod: »Hazug vagyok, ne higyjetek nekem.« Ha nem akarod ezt megcselekedni, akkor más büntetést szabok reád. Megpálcázta- tom a talpadat, azután becsukatlak egy hétre a börtönbe. No, melyik büntetés tetszik neked jobban ? Mahmud az előbbit választotta s égre-fóldre es- küdözött a bírónak, hogy le fog szokni a hazudozásról. — Majd meglátjuk ! — mondotta a biró. — Most eredj és teljesítsd a parancsomat. Elindult azután Mahmud, hogy tevét fogadjon. Nem volt pénze és a tevehajtók szóba sem akartak állni vele. Végre talált egy jószivü embert, akinek elpanaszolta az ö nagy baját. — Jó ember — rimánkodott, könyörgött — vegyél fel a tevéd hátára, mert ha nem teljesítem a biró parancsát, megpálcáznak és börtönbe vetnek. Megígérem, hogy holnap becsületesen megfizetek neked. A tevés megszánta a rimánkodó embert és teljesítette a kérését. Mahmud azután körülvezettette magát a városban és torkaszakadtából kiabálta: — Hazug vagyok 1 Ne higyjetek nekem! Az emberek nevetve kiáltottek fel hozzá: — Tudjuk, tudjuk! Miért fárasztod a torkodat! Mikor Mahmud eleget tett a biró parancsának, leszállt a teve hátáról és hazatért. Másnap beállított hozzá a tevés; oda d. u. 4 óra 43 perckor visszaérkező vegyes vonat megszüntettetik. A szatmárnémeti—felsőbányái vonalon. A Felsőbányáról este 7 órakor Nagybányára induló vegyesvonat megszüntettetik. A naqykároly—csapi vonalon. A Csapról jelenleg reggel 7 óra 15 perckor, az uj menetrend szerint pedig d. e. 9 óra 32 perckor induló vonat Csapon csatlakozást nyer Nyíregyháza és Szerencs felől. A budapest — keleti pályaudvar—fiumei és uj- dombovár—bosznabródi vonalon. A Budapestről jelenleg d. u. 4 óra 10 perckor Fiúméba induló gyorsvonat későbben, azaz este 6 óra 15 perckor fog indulni és Fiúméba 7 óra 10 perckor. Fiume kikötőbe pedig 7 óra 21 perckor fog érkezni, hol a Venezia és Ancona felé menő hajókhoz csatlakozik. A Budapestről jelenleg este 9 órakor induló gyorsvonat korábban, vagyis már este 7 óra 40 perckor fog indulni és Fiúméba d. e. 8 óra 42 perckor fog érkezni. E vonat nem mint eddig az egész éven át, hanem csak bezárólag október hó 31-ig és február hó 15-től fog forgalomba helyeztetni, azaz november hó 1-től február hó 15 ig nem fog közlekedni. A Fiúméból jelenleg éjjel 10 óra 40 perckor induló gyorsvonat korábban, vagyis már este 7 óra 55 perckor fog iudulni és Budapestre d. e. 9 óra 35 perckor érkezni. E vonat Fiúmétól Adony-Puszlaszabolcsig csak bezárólag október hó 31-ig és február 15-től fog közlekedni, azaz a téli idényben november hó 1 tői február hó 15 ig nem helyeztetik forgalomba. Adony- Pusztaszabolcstól Budapest keleti pályaudvarig azonban egész éven át forgalomban marad, mert Adony- Pusztaszabolcson a balatonvidéki gyorsvonattal egyesítve közlekedik. Az itt felsorolt három gyorsvonat f. évi szeptember hó 30-án Budapest keleti pályaudvarról, illetve Fiúméból már az uj menetrend szerint fog indíttatni. A Budapest keleti pályaudvarról jelenleg esle 9 óra 50 perckor Fiúméba induló személyvonat későbben. vagyis éjjel 10 óra 25 perckor fog indulni, érkezése Fiúméba pedig a jelenlegi marad. A Budapest keleti pályaudvarról d. u. 2 óra 55 perckor Boszna-bródba induló gyorsvonat Budapest keleti pályaudvarról Adonypusztaszabolcsig a balatonvidéki vásut gyorsvonatával egyesiive fog közlekedni. A Budapestről jelenleg este 7 óra 45 perckor Eszékre induló személyvonat későbben, vagyis este 8 óra 25 perckor fog indulni. A Fiume és Delnicze között vasár- és ünnepnapokon közlekedő kiránduló személyvonatok forgalma megszüntettetik. A Szatmár—nagybányai, Nagybánya—zsibói, Nagybánya - felsőbányái, Felsőbánya—fernezelyi vonalakra vonatkozó értesítéseket már lapunk 40-dik számában hoztuk, itt tulajdonképp csak annyi változás történt, hogy a Felsőbányáról este 7 órakor indult vonat, okt. 1-től beszünt. Heti krónika. Gazdag urnák népszerű cirkusza egész héten át mulattatta a közönséget. Sok jót tudnak produkálni. A kutya-mutatványok a világ bármely fővárosának a porondján megállanák a helyüket, vagy a biciklista merész ivei, mozdulatai, sokszor hihetetlen, képtelen mutatványai szintén messze felülmúlják azt a színvonalat, amit a vidéknek szoktak cirkuszként jó vidéki sürü garasokért leadni. Érdekes specialitás a sánta bohóc is. Mindez szép, de hát nem veszi a társulat észre, hogy hideg van, az Istenért meddig akarnak önök — Eljöttem a pénzemért. Azt Ígérted, hogy ma kapom meg tőled. Mahmud rábámult a tevésre, majd rá is kiáltott; — Eredj innen! Hát nem hallottad, hogy mit ordítottam az egész utón a füledbe! A tevés egyenesen a bíróhoz ment és elpanaszolta neki e baját. A biró ekkor ismét maga elé rendelte Mahmudot és megkérdezte tőle : — Megigérted-e a tevésnek, hogy ma megfizetsz neki f Mahmud nem sokáig várakozott a felelettel: odakiáltotta a bírónak: — Igen, de azt is értésére adtam ám, hogy ne higyjen az ígéretemnek. Az egész utón csak ezt ordítoztam a fülébe: »Hazug vagyok! Ne higyjetek nekem!« Én tehát becsületesen megmondottam neki az igazat, hogy ne higyjen a szavamnak. Most az egyszer nem hazudtam, csak tiszta igazságot mondottam és mégis követeli rajtam a pénzét. Nem vagyok én hazug, hogy megmásítsam a szándékomat. Hát hazugnak gondol engem, hogy mégis követeli a pénzét? Hiszen nyíltan és igazán megvallottam neki, hogy nem kell hinni a szavamban s most mégis hazugsággal vádol. O a hazug, nem én ! Hiszen én igazat mondottam. A biró azonban sehogy sem akarta megérteni ezt a furcsa okoskodást és kimondotta Mahmudra az ítéletet : — Most már a másik büntetést is el fogod szenvedni 1 Mahmud, amikor a börtön felé hurcolták a szolgák, elkeseredve kiáltotta: — Hát már az is baj, ha igazat mond az ember? Lonüesz Elek.
