Nagybánya és Vidéke, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1910-10-23 / 43. szám

1910. Október 23.

tekintendő, mert Budapesten fiókja van. Ez a »fióktelep« azonban csak műhely, de nem gyár, úgy, hogy a cég a Pécset elnyert munkát itt nem készíthette el, hanem bécsi gyárában csináltatta és mint hazai terméket szállította Pécsre. Itt az átvevő közegeket a mellőzött magyar iparosok jó eleve figyelmeztették a visszaélésre, az illető közegek mégis megengedték az osztrák gyártmány felszerelését.

A Teleki-Társaság diszülése. F. hó 16-án este 8 órakor tartotta meg a Teleki-Társaság az uj színházban idei I. felolvasó ülését gazdag és változatosságában érdekes műsor keretében. A. közönség nagy érdeklődést tanúsított, minek főoka mindenesetre a tartalmas műsor volt, melyet — s ezt hangsúlyozzuk — csak helyi erők fölkérésével állapított meg a rendezőség, ezzel mintegy dokumentálni akarva azt, hogy a mi szerény kisvárosi, de aránylag igen intelligens közönségünkben sok hivatott ápolója van a művészi szépnek. A közönség érdeklődését azonban egy más körülmény is joggal kelthette fel, t.

i. az, hogy a nagy áldozat árán épült kulturhajlék, a színház tz alkalommal nyílt meg először mindnyájunk előtt. Erre a pontra, a színház nagyfontosságára s hivatására még bővebben ki kell terjeszkednünk; most csak annyit szögezünk le, hogy a kitűnő akusztikájú, Ízléses kulturhajlék nagyban hozzájárult a műsor minden pontjának hatványozottabb érvényesülésére. A műsor elején a bányász zenekar a Himnuszt játszetta el, melyet a közönség ünnepi hangulatban állva hallgatott végig. Utána a zenekar Rákóczi indulójával kezdődött meg a műsor. Révai Károly elnöki megnyitójában a kulturház hivatását ecsetelve, köszönetét fejezte ki a város vezetőségének, mely készséggel engedte át a színházat a társaságnak. Visszapillantásában a társaság életéből a nevezetesebb mozzanatokat emelte ki: a társaság részvételét a Schönherr-emiéktábla leleplezésén; az elhunyt Gurnesevits Lajos r. tagot és Teleki grófnőt meleg szavakkal parentálta el; a tisztikarban beállott változást is fölemlítve, azzal az óhajtásával fejezte be szavait, vajha ez a kulturhajlék a magyarság és a hazafiság ébrentartója- s terjesztőjeként minél nagyobb mértékben teljesíthetné feladatát. Utána Hoffmann Arpádné úrnő adta elő zongorán Paderewsky Menurtjét és Chaminade Les Sylvains c. zenekölteményét. Hoffmannénak ez tudtunkkal az első önálló szereplése nálunk. Határozottan képzett és intelligens muzsikusként mutatkozott be, ki tudása mellett nagy művészi érzékére valló eredeti fölfogásával oldotta meg feladatát. A közönség kitörő tapsát Sinding Frühlingsrauschen, c- üde darabjának eljátszásával köszönte meg. Még sok szépet várunk a művésznőtől. A következő zeneszám Berlcsz Emmi és Ourszky Lujza urleányok zongorakettőse volt, kik Chován Magyar táncok és Brahms Ungarische Tänze

c. gyűjteményéből adtak elő egyet-egyet A bájos muzsikusok könnyedén győzték le a technikai nehézségeket s jól átgondolt játékukkal szépen érvényesítették a hullámzó, tobzódó érzések minden fázisát. Az őszinte tapsra még egy Brahms-müvet adtak elő hasonló sikerrel. A 3- zeneszám Demeter Dezső ur éneke volt Borbás Géza ur ügyes zongorakiséreté- vel. Demeter is először lépett föl nálunk. Tömör, érces baritonja melegségével igen kellemesen hatott. Értékes hangját nagyon ügyesen kezeli. A Hajdúk hadnagyából énekelt egy áriát, azután Zerkovitz Hulló falevél c. uj dalát, majd a felzugó tapsra magyar nótát, melyet meg is kellett ismételnie. Az estély irodalmi részét Brán Lőrinc, az uj tiszteletbeli tag székfoglalója s RJvai Károly felolvasása tette. Brán a román költő-királynénak egy poé- tikus művét olvasta fel fordításában, mely a műfordító ügyes tollát dicséri. A közönség lelkesen ünnepelte a magyar érzelmű román lelkész irót. Révai Károly »Az alkohol« címen olvasta fel egy asszony naplójában feldolgozott lírai regényét. Egyrészt az alkoholnak erkölcsöt pusztító, minden emberi nemes érzésből kivetkeztető hatását, másrészt a szenvedéseken diadalmasan felülemelkedő, a határtalanul szerető nőt rajzolta meg, ki a szülői átok dacára választott férj oldalán kitart a végsőkig. Költőnk poetikus tolla a kényes tárgyat szépen irta meg, bár sajnálattal halljuk, hogy néhány helyén félreértették, vagy félremagyarázták. A felolvasást cigányzene kisélte a színfalak mögül, ami a költemény szépségeit még élvezhetőbbé tette. Dicsérettel kell felemlítenünk a bányász zenekar szereplését is. A már említett ponton kívül szünet közben a Bánk bán nyitányt, az est végén pedig, a Hunyadi indulót játszotta a zenekar olyan precíz, hatásos előadásban, hogy az méltóképen illeszkedett be az estély szép műsorába. A zenekar sikere első sorban buzgó vezetőjének, Dankovitz Antal karmesternek érdeme. Az estélyről azzal a meggyőződéssel távoztunk, hogy a szép ,uj színházban még sok élvezetben lesz részünk, Óhajtjuk is, hogy a közönség, mely szép számban jelent meg, a Társaság többi ülését is hasonló érdeklődéssel karolja fel, mert a nemesnek, a szépnek kultusza egyformán örvendetes és élvezetes előadóra is, hallgatóra is.

Nyilvános köszönet. Minden jóakarónknak, tisztelőinknek és barátainknak, valamint különösen az asztalos iparosoknak, akik oly nagy számban jelentek meg kedves férjem, néh. Mándy József temetésén, részvétükért hálás köszönetemet fejezem ki, valamint köszönetét mondok az egész város t. közönségének is az általános részvétért. Nagybánya, 1910. okt. hó 21-én. — A család nevében is : özv. Mándv Jó- zsefné.

Érdekes kártérítési per vasúti balesetért. Kolozsi Gyula iskolásfiut vonatösszeütközés miatt az A. Cs. E. V. vonalán baleset érte, a fiú ideggyengeségbe esett. Szülői a vasút ellen 38.650 korona kártérítési pert indítottak, mert — szerintük — a fiú tanulmányai folytatására képtelen. Az aradi törvényszék orvosszakéi tők meghallgalását rendelte el, akik akként nyilatkoztak, hogy a fiú tényleg ideggyengeségben szenved, de nem oly mértékben, hogy egész életére kihatna s hogy pár hónapi szanatóriumi gyógykezelés alatt a fiú ismét visszanyeri teljes szellemi és testi épségét. ítélet legközelebb lesz, amely elé feszült figyelemmel néz a jogászvilág, mivel a szanatóriumi kezelés eredménye még hiányzik.

Végrehajthatatlan törvény. Az uj kivándorlási törvényről van szó. Esztendőkig tartó, hosszadalmas tárgyalások után, melyekben a kivándorlásnál érdekelt összes állami, közgazdasági és társadalmi tényezők vettek részt, az uj magyar kivándorlási törvény két év előtt létrejött és mint II. törvénycikk tavaly szentesittetett. Föltűnő azonban, hogy a törvényre vonatkozó végrehajtási utasításra szokatlanul soká kellett várakozni. Végre valami csonka utasítást adtak ki a törvény egy részének végrehajtására (1909. junius 15-dikén.), A második résznek is meg kellett volna jelennie. Ám ez elmaradt. Egyszerűen, mert — risum teneatis — az uj törvényt nem lehet végrehajtani. E törvénynek a külföldre vonatkozó szakaszai egyszerűen azért nem léphetnek hatályba, mert a külföld kurtán kijelentette, hogy magyar törvények csak Magyarországra vonatkozhatnak. Minden állam a hazája részére érvényes törvényeket maga alkotja és természetesen nem hajlandó magát bármely más kormány törvényeinek alárendelni. Ez az oka az uj magyar törvény végrehajthatatlanságának. Bár a törvényt Andrássy irta alá, mégis Hadik volt államtitkár ennek a monstrumnak tulajdonképeni szerzője. Most a belügyminisztérium zavarában hónapok óta nem tudja, mit csináljon a szörnyszülöttei, mert Andrássy, Hadik grófok ez örökségét keresztülvinni nem lehet. A belügyminisztérium kivándorlási osztályát Kertész Gyula miniszteri tanácsostól, aki nyugalomba vonult, Horvát Emil miniszteri tanácsos vette át minap, de egyelőre ő sem tudja, mit kezdjen a törvénynyel. Mint értesülünk, azon az állásponton van, hogy a kínos hely zetből csakis uj törvény alkotásával lehet kibújni. Ezzel az eszmével már meg is barátkoztak, mert a kérdésnek más megoldása nincs.

A Teleki Társaság köszöneté. Vettük a következő köszönő iratot: »A folyó évi október hó 16-án este a városi uj színházban megtartott Teleki-estély alkalmával az előzékenységnek, a jóindulatú támogatásnak annyi jelével találkoztunk minden oldalról, hogy azt meghálálni aligha tudjuk. A város polgármestere, a tanács, a rendőrség, a Ganz-gyári villamosművek vezetősége, a Kaszinó, a bányászzenekar s legfőképen a szereplő urhölgyek és urak minden lehetőt elkövettek, bogy estélyünket fényes siker koronázza. Az alantirt elnökség hálatelt szívvel mond köszönetét az összes közreműködőknek, kik a Társaság támogatásában a magyar kultúrának tettek hasznos szolgálatot. Nagybánya, 1910 évi október hó 20-án. Révai Károly elnök, Németh Béla titkár.»

Kedélyes csendélet. Egyik közeli községben a tanító beterjesztette a mulasztó gyermekek névsorát, a biró, meg az iskolaszéki elnök azt mondta rá, hogy most még nem büntetik a szüléket, majd ha másodszor is beterjeszti a tanító, csak akkor fogják büntetni. Ilyen patriarchalis fölfogás mellett bizonyos az, hogy az általános tankötelezettség csak írott malaszt marad s Szatmármegye keleti része megmarad Írástudatlannak.

A Felsőbányái Kath. Legényegyesület október 30-adikán a maga helyiségében a szükséges házjavi- tási költségek fedezésére zártkörű szüreti mulatságot rendez. Belépő dij: Személyjegy 1 K 20, Családjegy (3 személyre) 3 K. Kezdete ezte V28 órakor Felül- fizetéseket köszönettel fogad s hirlapilag nyugtáz az egyesület. Ételről és italról gondoskodva lesz. Programm : 1. 7a8 órakor: Csőszlegények és csőszleányok díszes felvonulása zeneszó mellett a róm. kath. fiúiskolából. 2. A hegyi törvények felolvasása a nótárius által az egyesületben. 3. Szőllőlopás. 4 Csőszlegények és csőszleányok tánca. 5. Általános tánc reggel 6 óráig.

Osztrák áru magyar nemzeti szinü csomagolásban. Krausz bécsi vegyészeti gyáros az ő ultramarin- jára a piros-fehér-zöld csomagolást jegyeztette be Ausztriában védjegyül, nyilván azzal a szándékkal, hogy áruját magyar gyártmánynak föltüntetve, a közönséget megtéveszthesse. Schwarcz Samu budapesti gyáros, a Hungária ultramaringyár tulajdonosa szintén nemzeti szinü csomagolást használ, amiért az osztrák gyáros védjegybitorlási port indított ellene és a piros-fehér-zöld csomagolású magyar ultramarin zár alá vételét kérte, egyúttal 40 000 K kártérítést is követelt. Október 4-én tárgyalta ezt az ügyet a budapesti kir. büntetőtörvényszék fölebbezési tanácsa, mely minden tekintetben a magyar gyárosnak adott igazat és Krauszt elutasította.

Levelező-, vita- és kereskedelmi gyorsírásból órákat ad Várady József okleveles gyorsirástanitó.

A gazdasági egyesület ez utón kéri tagjait és a város gyümölcstermeléssel foglalkozó polgárait, kik kedvezményes áru gyümölcsfaoltványokat igénybe venni akarnak, hogy ezen szándékukat Molnár Antal

_______NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE_________

43

. szám. (3)

egyesületi pénztárnoknál mielőbb bejelenteni szíveskedjenek. Ezúttal ismételten figyelmébe ajánljuk a gazdáknak az őszi barackfaültetést, ilyenből nagy készlet van az állami telepen.

Borzasztó szerencsétlenség történt a múlt héten Sikárlón. Lapusán János nagysikárlói lakos szekérrel lefelé haladt a hegyről, a lovak elragadtak, őt magát a kassal együtt lelökték s útközben a szegény kis Gyalay Illést, egy 6 éves fiúcskát oly szerencsétlenül rúgott fejbe első lábával a ló, hogy a gyermek azonnal szörnyet halt. A bíróság a vizsgálatot megindította, a boncolást megtartotta, de úgy látszik, Lapusán nem hibás a dologban, mert a sajnálatra méltó kis fiú véletlen szerencsétlenség áldozata lett.

Városi közgyűlés. A képviselőtestület ma d. e. 10 órakor rendes havi közgyűlést tartott, következő tárgysorral: 1. Belügyminiszteri leirat az »István Király Szálló« bérbeadása fölött kötött szerződés kormányhatósági jóváhagyása tárgyában. Tudomásul vették. 2. A jogügyi bizottság javaslata a városi csatornázási mű építésére Deutsch Imre válla) kozó- val kötött szerződés jóváhagyása tárgyában. Ügyész indítványára nem fogadták el, hanem ismét kiadták a bizottságnak. 3. A bérkocsi ipar gyakorlásáról alkotott szabályrendelet jóváhagyása. Közszemlét elrendelték. 4. A társaskocsi gyakorlásáról alkotott szabály- rendelet jóváhagyása. Elfogadták. 5. A város tanácsának javaslata az,iparos tanonciskola felügyelő-bizottságába Székely Árpád és Rozsos István áll. el. iskolai igazgatók helyett két uj tag megválasztása tárgyában. Uj tagokul Nánásy Istvánt és Hoffmann Árpádot megválasztották. 6 Ugyanannak javaslata özv. Sarudy Györgyné tűzifa-segély kiutalása iránti kérelme. El- utasittatik. 7. Ugyanaz a Szervirth-féle ház bérbeadása tárgyában kötött szerződést jóváhagyás végett beterjeszti. Jóváhagyták. 8. Ugyanaz a felsőfernezelyi lisztelő-malom eladására vonatkozó árverési feltételeket jóváhagyás s a kikiáltási ár megállapítása végett beterjeszti Elfogadták. Ugyanannak javaslata a Mándy Zoltán szinérváraljai lakos terhére előirt 49 K 17 f aszfaltjárda költség törlése, illetőleg megosztása iránti kérelmére. 10. Ugyanannak javaslata a Veres László nagybányai lakos terhére előirt 19 K 90 f aszfaltjárda költség törlése iránti kérelmére. Mindkettőt elutasították. 11. Határozathozatal a Zrínyi Ilona- téri parasztkorcsma és telkének eladása tárgyában. 30 nap múlva uj tárgyalásra tűzték ki. 12. Határozat- hozatal a felsőujfalusi korcsmaépület és telkének eladása tárgyában. Uj tárgyalásra tűzték ki. 13. Rosenberg Móric nagybánya-borpataktelepi lakos községi kötelékbe való felvétel iránti kérelme. 200 koronáért fölvették. Gyűlés vége 8/4ll órakor. Képviselők kevés számmal voltak jelen. Megjegyezzük még, hogy napirend előtt az elnök: Torday Imre h. polgármester indítványt tett a vármegye ama határozatának megfelebbezése iránt, melyben a láposi vasúthoz a hozzájárulást csekély mértékben szavazta meg. Az indítványt elfogadták. Továbbá elnök javaslatára elhatározták 1200 koronáért egy villámos porszívó gépnek beszerzését, melylyel nemcsak a város épületeit tisztogatják, hanem magánosoknak is kiadják használatba, ha kérelmezik.

A Jó szerencsét! bányászati és kohászati heti szaklap, mely október 6-ával Litshauer Lajos m. kir. bányatanácsos szerkesztésében és kiadásában VI. évfolyamába lépve, nagyobb alakban és az eddiginél is szebb kiállításban jelenik meg, uj irányokat is követ, amennyiben dr. Fehér Manó hírneves bányajogászt, mint főmunkatársat megnyerve, a bányatörvényt és a vele kapcsolatos kérdések beható tárgyalását is felvette sokoldalú programmjába. Neves szakírók, mint: Foller Károly, dr. Böckh Hugó, dr. Fehér Manó és jeles fiatal gyakorlati szakerők, mint: Kállai Géza, Lehotzky Kelemen, Meinhardt Vilmos, Waldmann Ernő stb. stb. megígérték közreműködésüket és igy bizonyos, hogy ezen élénken szerkesztett szaklap a fejlődő bányászattal lépést tartva, a hazai bányászatnak és kohászatnak nagy szolgálatokat fog tenni. Az uj évfolyam első számából kiemeljük: Lehotzky Kelemen bányamérnöknek: *A réselésről* c. terjedelmes cikkét, a változatos »Szemle«, »Közgazdaság« és »Hir« rovatokat, amelyek közül az utóbbi a Ceipek-féle trencséni biztonsági robbantószergyár leírását is tartalmazza. Nagyon érdekes sajátossága a lapnak, hogy a legrövidebb hirecske s a legkisebb cikk mellé is odajegyzi a forrást, amelyből azt merítette. A »Jó szerencsét« fejlődését állandóan figyelemmel fogjuk kisérni.

Ragályos megbetegedések. Újabban szórványosan

1—2 skarláteset fordult elő, köztük Égly Mihály szerkesztőnek három gyermeke és Iványi Bélának egyetlen kis fia. Hir szerint túl vannak a veszélyen. Az esetekből azonban azt következtethetjük, hogy ke- vésbbé gondos és kevésbbé tiszta házaknál is lappanghat nehány beteg, ha már ilyen helyekre is eljut ez a gyermekeknek legveszedelmesebb ragálya.

Születtek: 365., október 15. Búd Miklósnak »Juliánná«; 366., okt. 14. Morár Györgynek »Róza«;

367., okt. 15. Kis Józsefnek »Róza«; 368., okt. 11. Burján Lajosnak »Ilona«; 369., okt. 14. Csontos Miklósnak »Miklós« ; 370., okt. 14 Sleveczki Mihálynak »Miklós«; 371, okt. 13 Rózenfeld Mártonnak »Dezső«; 372, okt. 13. Herschkovits Mórnak »Frida«;

373., okt. 17. Brebán Jánosnak »János« nevű gyermeke.

Elhaltak: 289., okt. 15. Búd Juliánná g. kath.,

egy napon aluli, vincellér gyermeke, veleszületett gyengeségben; 290., okt. 15. Mándi József ref., 44 éves, asztalos mester, tüdővészben; 291., okt. 16