Nagybánya és Vidéke, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-10-23 / 43. szám
Nagybánya, 1910. Október 23. — 48. szám. XXXVI. évfolyam. NAGYBANYA ES YIDEKE TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE / MEGJELENIK IMIIITIDIElKr VASÁRNAP 'SV > Előfizetési árak : Egész évre 8 K. Félévre í K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Révész Tá,n.os. Szerkesztőség s kiadóhivatal : Felsöbányai-utca 20.'szám alatt. TELEFON: NAGYBÁNYA 18. SZÁM. =r=--.- ■ •__^___^ V Ut cák és közterek. Az utcák és közterek rendezése körül sok történik napjainkban, de nem minden történik úgy, amint a közjó szempontjából és szépészeti szempontokból kívánatos volna. Nem untatjuk t. olvasóinkat a sok hiba felsorolásával, amit különösen az utcák elfoglalása körül tapasztalunk; mai napság majdnem minden uj építkezésnél az utcából ad föl a város egy-egy darabot, mintha bizony nem volna kétségbeejtöen összezsúfolva Nagybánya. Szűk telkek, szűk udvarok, szűk utcák jellemzik ezt a régi várost s nagyon veszedelmes elv még szükebbé tenni azokat. A szépészeti bizottságot nem hívják össze, a közgyűlést nem kérdik meg, az itt lakó művészekkel nem tárgyalnak, hanem egész önkényesen várat építenek a Zazarba, iskolát állítanak a zárt utca torkolatába, a város területeinek feladásával stb. Hát ez igy nem mehet tovább, a türelem fonala már is elszakadt. Előre tudni akarunk minden épület elhelyezéséről s nem akkor, amikor már megtörténik az építés és nincs segítség. Mi lesz a tágas Zrínyi Ilona-térrel is? Két oldalról már alaposan megcsonkították. Az északi és a nyugati sor egyaránt szűkítette a teret. A déli soron meg nem készitették a el gyalogjárót, nem töltik a vasút mentén magát a teret. 19Q1. márc. 23-án 1115/1901. szám alatt, tehát mér kilenc év előtt kimondta a tanács, hogy amennyiben nem lehetne ott sima járót létesíteni a megtakarított fillérekből, akkor az 1902. évi költségvetésbe veszi föl a szükséges összeget. Szeretjük, ha a tanács szótartó, nem Ígérget könnyen, de amit igér, azt meg is tartja. Ezt bizony nem tartotta meg, az Erdélyi-utat és az Agyagos-utcát ma sem köti össze sima járó. Elmerült a trachit-andesit kő a feledés tengerébe. Ugyanabban az évben ki volt kötve a felsőbányái vasútnál, hogy tartozik a teret feltölteni a sínekig. Nem tette. Ki néz utána, ki vonja kérdőre ? A rohamos haladás uj épületeket emel a téren s az egyenetlen, gödrös talaj ott díszeleg ma is. Az állomás révén sok ezer ember fordul meg erre s megütődve látja, hogy a tér csinosítása érdekében nem történik semmi, megelégszik a város azzal, ha egy-egy darabot elcsip- des belőle a magánosok részére, megengedjük egy-két koronáért, de ez a város adósságainak késedelmi kamatára is kevés volna. Fedezzük föl végre a Zrínyi Ilona-teret s tegyünk annak érdekében is valamit, a tanács ne legyen egy városrészhez sem mostoha, mert minden utcának, minden térnek a fejlődése egyaránt mindnyájunknak az érdeke................................ I ■ ■ , Gyüm ölcsfáink terméketlenségének okai. Legfőbb fontosságú kérdése a gyümölcsészetnek az, amelyet a Szatmári Gazda 32. számában Kovácsy Béla akadémiai igazgató megpendített, de mig ő becses cikkében az éremnek csak egyik oldalával foglalkozott nekünk érdemes a fölvett kérdést bonckés alá véve, azt minden oldaláról a lehetőségig megvilágítani, mert kétségtelen az, hogy mig az egyik gyümölcsösben évről-évre van kisebb nagyobb termés, addig a másik gyümölcsös fái, bár sokkal dusabbak is, nagyon keveset teremnek. Ennek is meg kell lennie a maga okának. Természetes, hogy elsősorban a fajokon is múlik a termékenység foka. Variak alma és körtefajaink, amelyek bárhogy kezeltessenek is, bármily mostoha bánásmódban részesüljenek, legalább minden második évben duslermést adnak, mig más fajoknál a termés ritkaság számba megyen. — A tudományos világ ezt úgy magyarázza meg, hogy egy gyümö'csfajnak valamennyi egyede valamikor régen egyetlen ősegyedtől származott, amely valahogyan természetes vagy mesterséges keresztezés utján keletkezett, s amelyből szemzés vagy oltás által szaporittattak tovább a fajok. Tehát, — azt lehetne mondani, hogy az egész család egyetlen ősapa .leszármazottja, de tulajdonkép nem önálló egyed, hanem ezen ősnek egy-egy minuciális részét foglalja magában, midőn az ily faj már nagyon sokáig van meg, kifogy belőle a termékenységet eredményező őserő, s az ily fajra azt mondjuk, hogy letemette magát. — Ily letermelt almafajoknak szokták nevezni a nálunk is nagyban elterjedt Török Bálint és Pázmány almát. — Természetes ez nem egy emberöltő, de Isten tudja hány századnak eredménye. Hogy ezen föltevés helyes, azt láthatjuk abból is, hogy ha bármely nemes almafaj magvát elvetjük abból sohasem fog annak megfelelő faj fejlődni, hanem többnyire valamely értéktelen vadoné, amelyre csak nemesítés utján visszük át az eredeti ősegyed nemes részecskéjét, úgy, hogy ez is csak az ősegyed testének egy paránya lészén. Nincs ez igy más kultúrnövényeinknél, mert ha én pl. egy szem cinquantin kukoricát vetek el, eleve tudom, hogy hacsak idegen faj him- pora nem termékenyíti meg, abból minden oltás vagy nemesítés nélkül is, a vetett maghoz hasonló termést fogunk aratni, vagyis ezen magból teljesen uj, önálló növényi egyed, s nem pedig egy ősegyed része keletkezett. Hogy ezen theoria helyes, látjuk abból is, hogy az újonnan előállított gyümölcsfajok évről-évre teremnek, látjuk ezt különösen a most gombamódra keletkező almafajoknál, amelyek végtelen termékenyek ugyan, de rendesen a minőség rovására. Ezen újabb almafajok néhány értékesebbjének leírását egy hosz- szabb cikksorozatom befejezéséül még ez évben fogom a földmivelésügyi minisztérium kiadásában megjelenő »Gyümölcskertész« ben közölni. Válogassuk meg tehát elsősorban az ültetéskor a kellő szorgalmasan termő fajt s ha véletlenségből tévedtünk, ne essünk kétségbe, hanem a legközelebbi tavaszon oltsuk át szorgalmasabban és esetleg értékesebb gyümölcsöt termő s vidékünkön már kipróbált gyümölcsfajjal. Értékes s kipróbált almafajaink Szatmár- megyében az aranypármen, bár a fusikladiumra nagyon hajlik és az almamoly is nagyon szereti, a francia szürke renet, sárga belleíleur, Jonathán, Baumann renet, londoni pepin, téli citromalma, batul, Bánffy Pál, Parker pepin, Ananász renet stb, mindezek értékes gyümölcsfajok. melyeket én telepemen már nagyban kipróbáltam s amelynek első osztályát ez évben pl. 50—70 koronáért árulom métermázsánként. Az újabb almafajok legnagyobbrészt nyáriak, ősziek s kora téliek. Tavaszig tart h a tó alig akad közöttük. Értékesebbek a most érő Éva alma, Graham royal Jubilée, Peasgoor, Noutnek, Lebel Jakab, Laub renet, vannak azonban teljesen értéktelenek is, mint pl. a 10 év előtt nagy hűhóval terjesztett Bismark, amelyet én is szépen el- szaporitottam volt, de most már csak egy törpe fács- kám van, a többit mind átoltottam. Hálás körtefajaink a nyáriak és ősziek közül az Angoulemei hercegnő, Kongressus emléke, Vilmos körte, Hárdy vajkörte, Vienne diadala, Bosk Kobak körtéje, Jodoigue diadala, Motto vadóka, téliek közül a Har- denpont téli vajkörte s pisztrángkörte, Esperen berga- motte, Olivén de Seress, nemes Krassán, Jozefin. Ennyit a fajok befolyásáról a termékenységre. Magyar lecke. (Második levél egy kritikushoz.) Kedves barátom! A Kisfaludy-Társaság idei közgyűlésén, a tavaszszal, az én (általad szélsőségesnek nevezett) álláspontom váratlan igazolást nyert. Á magyar verselés történetirója, Négyesy László, a magyar költészet eredetéről értekezvén, körülbelül azokra az eredményekre jutott, melyeket én a magyar ős dallamok összehasonlitgatásával értem el. Ez eredmény fővonásaiban egydzik az összehasonlító nyelvészetével is. Négyesy alaptétele gondolatról gondolatra egyezik az enyémmel. ». . . Amilyen eredetű nyelvünk, olyan eredetű költészetünk és amely oldalról jelentékeny hatások érték nyelvünket, olyan oldalról kereshetők hatások költészetünkre is .. .« Tehát, ha tudni akarjuk, milyen ősi elemekből alakult a dallam (az ütemesen hangoztatott s többnyire tánccal kisért szövegek kijegecesitője), a finn-ugor és török-tatár népek körében kell az analógiákat keresnünk. Az ősi nyolcas (négyes trocheus) finn-ugor eredetű — Négyesy szerint. Ez a tétele, tapasztalataim alapján, dallam-párhuzamokkal igazolható. Az alliteráció, elöbetürim, első szótagrím, vagy gyökszórim úgy a finn-ugor, mint a török-tatár területen otthonos, igy tehát nem valószínű, hogy a germánoktól tanulták volna a turániak. Valószínűbb az ellenkezője, hogy azok csak sorvégi rimet ismertek eleintén, mely ma általános divat nálok s hozzánk is árjáktól került. Hitem szerint hátul hangsúlyozó nyelvek épp úgy nem találhatják fel az előszótagrimet (mikor a gyökszó náluk hátra tolódik), mint ahogy mi nem találhattuk fel a hátsó vagy rag-rimet, mikor azokat a ragokat mint határozókat külön mondották és Írták évszázadokon, vagy ezredeken át. Négyesy nem firtatja, kik találhatták fel, annyit azonban ő is konstatál, hogy a finn-ugor nyelvekben dúsgazdagon van képviselve és a paralellizmus (párhuzamos szó- és mondat-ismétlés) fejleménye lehet, »Mostan kedvem kerekedik, Gondolatom gerjedezik . . .< Aki e két kalevalai sort elolvassa, lehetetlen, hogy azonnal be ne lássa Négyesy igazát. Ha pedig ez igaz, akkor Gábor Ignác igaza nem igaz. Soha nem látott (de főkép nem hallott !) ember olyan kolcsön- vételt, hogy négyes jámbus (szökő) a kölcsönvevőnél négyes trocheussá (lejti) változzék. A fejlemények is külön eredetre utalnak. A germán ősi nyolcasból fejlődött a jámbusi menetű német niebelungi vers (<J —/ej —/CJ —//CJ —/CJ —/CJ —/—), a finn-ugor eredetű ősi nyolcasból pedig a magyar Sándor-vers (— CJ / — CJ /— CJ //- CJ /— CJ /—CJ ) létesült, A francia alexandrin, mely tulajdonkép hatos jámbus, árja eredetű és a magyarral semmi köze. Ha majd német kaptára vert tudós zenészeink és zenetudósaink valaha figyelmökre fogják méltatni azt a pár száz ősi melódiát, melyet orosz és finn tudósok az Uraiban összegyűjtöttek és néprajzi munkákban kiadtak és egybevetik régi magyar dallamainkkal, meglepve fogják látni, mi mindennel fölszerelve tört be ide a magyarság, ez a barbár horda, ezer évvel ezelőtt. Tapasztalni fogják, mint ahogy tapasztaltam én, hogy epikus dallamaink finn-ugor, lírai dallamaink török-tatár analógiákra támaszkodnak, emlékeztetnek. S ugyanazon logika alapján, amelyen én magyarul rekonstruálom Szibéria pusztuló magyarféle népéinek mithologiáját, fogja majd valami eljövendő Bartók Béla, vagy Erkel Ferenc megalkotni a magyar zenedrámát. Anyag van, csak lélek, lélek, lélek nem találkozik kótapapirfogyasztóinkban 1 Négyesy régóta azon a véleményen van, hogy líránk török-tatár eredetű. Legutóbbi értekezésében már oly lapidáris tömörséggel fejezi ki ezt, hogy nem tehetek okosabbat, mint hogy ide másolom, amit erről mond. Eladó ház és föld. Az Ötömösy-féle felsőbányái-utcabeli nagy ház, szuterénre építve, 5 szoba, veranda, konyha, kamara, 4 pince, két istálló, szin, gazdasági udvar, kert, valamint a kisebbik lakóház (Mikszáth-utca), 3 szoba, veranda, konyha, kamara, mellék- épületek, kert eladó, akár külön-külön, akár együtt, mivel az egész egy két utcára nyúló tágas telket képez. Ezenkívül 11 hold föld, az u. n. palás, mely műtrágyabányának és kőedénygyár céljaira is alkalmas, a ZazaUés a vasút mentén, ahol homok és kavics is van, a vízvezetéki központi reservoire mellett, (a 11 holdból 2 hold szántó) szintén szabadkézből eladó. Értekezni lehet Révész Jánossal, xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Felsőbányai-utca 20. sz. alatt, aki az eladásra fel van jogosítva. xxxxxxxxxxxxxxxx>c<xxxx>c<xxxxxxxx Lap-ank mai száma S oldal.
