Nagybánya és Vidéke, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1910-08-20 / 34. szám

1910. Augusztus 20. Királyunk életének nyolcvanadik esztendejét. Az agg királyért, akinek az uralkodói kötelmek példás teljesítésében, népei boldogitására irányuló szaka­datlan munkában telt el eddigi hosszú élete, hő ima száll e napon hűséges alattvalói millióinak ajkáról az Égbe azzal az esdő könyörgéssel, hogy szeretett királyunk drága életének kedvezzen sokáig s az ő boldogító uralkodása örömében és jótéteményeiben még hosszú időn át részesítsen bennünket a kegyel­mek Osztogatója. Minden évben áldozat bemutatá­sával ünnepeljük királyunk születésének évforduló­ját, most is ugyanazon áldozat végtelen érdemét ajánljuk fel Istennek hálaadásul szeretett Uralkodónk­kal éreztetett kiváló kegyelméért s az ő életének hazánk jólétére s mindnyájunk igaz örömére szol­gáló megtartásáért. Indokolt azonbáh, hogy a mos­tani jelentősebb évfordulati nap megünneplése a szo­kottnál fényesebb módon történjék s a tisztelet és szeretet fokozottabb érzelmei megfelelő, ünnepiesebb formában jussanak kifejezésre. Ez az ok vezetett alábbi intézkedéseim megtételére. Folyó hó 17-én este az őrangyalára való harangozás után a templo­mok összes harangjai egynegyed óráig huzassanak. A t. lelkész urak a szószékről hirdessék ki a szüle­tésnapi istentiszteletet, buzdítva híveiket, hogy azon minél számosabban jelenjenek meg s királyunk jó­létéért buzgón imádkozzanak. Az istentiszteletre a Hatóságok, vallásos társulatok és egyesületek külön meghívandók. Folyó hó 18-án a székesegyházban s az összes plébániai és szerzetesi templomokban a kifejthető legnagyobb pompával ünnepélyes szent­mise végzendő (cum collecta pro Rege), amelyet »Te Deum« fejezzen be.« Szent István-napján a r. kath. plébániatemplom­ban d. e. 10 órakor lesz a hivatalos ünnepi isten - tisztelet. Áthelyezések a gróf Károlyi-uradalomban. Károlyi Lajos gróf Teleki István uradalmi s. tisztet első osz­tályú tisztté történt előléptetés mellett erdődi ura­dalmából a tótmegyeribe helyezte át. Helyét Pro- hászka Lajos, néhai Prohászka Lajos urad. erdőmester fia foglalja el, ki hasonló minőségben eddig is grófi uradalomban működött. A kultuszminisztériumban a VI/a ügyosztályt eddig Halász Ferenc miniszteri tanácsos vezette. El­halálozása folytán ezen osztály vezető nélkül ma­radván, a miniszter Tomanóczy Gyula miniszteri ta­nácsost rendelte ki, hogy Radnay Rezső osztálytaná­csossal és dr. Neiszer Antal titkárral együtt vezesse az állami elemi iskolák ügyeit. Tomanóczyt a tanítói körök nem igen ismerik, irodalmi működése sincs e téren ; amint mondják, csak átmenetileg bízták rá az állami iskolák vezetését. Radnay osztálytanácsos jogász, dr. Neiszer Antal szintén az, de tanítói ok­levele is van és mint az ügyosztály legkiválóbb munkaereje, nagy tudásával jobb keze volt Halász­nak, ezért a tanítói szakkörök tőle sok jót és üd­vösét várnak. Jubileum. Múlt számunkban már megemlékez­tünk egy tanügyi jubileumról. Most újból ilyen ju­bileum előkészületeiről kell beszámolnunk. Veress József, a nagysomkuti áll. el. iskola igazgatója szept. hó 16-án tölti be működésének 25- évét- Ennél az évfordulónál méltó ünneplésben akarják részesíteni a népoktatás csendben, de lankadatlan buzgalommal dolgozó munkását a somkutiak. Az ünneplésben részt vesz a kővárvidéki Központi Olvasókör, melynek ő az elnöke, a ref. egyház, melynek ő a gondnoka, a községi képviselőtestület, melynek választott tagja s volt és jelenlegi tanítványaival együtt az egész közönség. Méltányolnunk kell Veress J. működését nekünk is, ha meggondoljuk, mit jelent az, ha valaki nemzetiséglakta vidéken a magyar nyelvnek őre, terjesztője, a 80%-ot tevő románság gyermekeinek a hazaszeretet jegyében való nevelője- Előre is őszinte jókivánatainkkal üdvözöljük a magyar népoktatás derék munkását. A király nyolcvanadik születésnapja. Őfelsége nyolcvanadik születésnapján fényes istentisztelet volt a r. kath plébániatemplomban, melyen az összes hatóságok testületileg vettek részt. Az istentiszteleten a bányászzenekar fúvósai is játszottak nehány egy­házi éneket s a mise végén a himnuszt. Fegyelmi vizsgálat A vármegye közigazgatási bizottsága Blága János középbomoródi és Lengyel György jóházai el iskolai tanítók ellen fegyelmi vizsgálatot indított a magyar nyelv hanyag tanítása miatt és az illetékes főszolgabírót bízta meg a vizs­gálat megejtésével. Reméljük, hogy példás bünte­tésben részesülnek a tanítók, akik magyar földön merészelnek elsőrangú kötelességük teljesítésében hanyagságot tanúsítani. Ingyenes népoktatás Népoktatásunk történeté­ben emlékezetes nap lesz 1910. szeptember 1., mert ez uj tanévvel lép életbe az ingyenes népoktatásról szóló törvénycikk. Szeptember 1-én a tandijszedés joga megszűnik mindenütt, felekezetek és községek azért fenntarthatják iskoláikat s veszteségükért az államtól kárpótlást nyernek. Ez a törvény sok mél­tánytalanságot kiküszöböl és sok szép reménnyel kecsegtet a népoktatásügy terén. Ref. egyházmegyei gyüló3. A nagybányai rcf egy­házmegye f. évi őszi rendes közgyűlését szept hó 6-án tartja Bikszádon Széli György avasujvárosi lelkész és esperes, továbbá Helmeczy József országgyűlési képviselő elnöklete alatt. A gyűlésen városunkból Tordai Imre egyházmegyei főjegyző és Soltész Elemér lelkész jelennek meg. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE A városi nagyszálló dicsérete. Leitner Elek mi­niszteri tanácsos, beszterczebányai erdőigazgató, Pus­kás Ferencz erdőtanácsos, Eranos Jenő pénzügyi fő­tanácsos és Hunyadi/ Kálmán főszolgabíró szombaton városunkba érkeztek, hogy megtekintsék uj nagy­szállónk épületét, mivel jelenleg Beszterczebányán is egy színházzal kapcsolatos nagyszállót akarnak épí­teni. Az illusztris vendégeket dr. Makray Mihály polgármester kalauzolta s az uj szállóról vendégeink a legnagyobb elragadtatás hangján nyilatkoztak. Dr. Róth Ferencz szatmári törvényszéki elnök e hó 8-án kezdte meg hat hétre terjedő szabadságát. Ez idő alatt az elnöki teendőket dr. Papolczy Gyula kir. Ítélő táblabiró látja el. Németh Gyula hangversenye. Igen élvezetes esté­ben volt része városunk intelligens közönségének aug. 14-én este a Kaszinóban, hol Németh Gyula tartotta meg nagyszámú hallgató előtt hangversenyét. Váro­sunk közönsége egyre nagyobb érdeklődéssel kiséri az ifjú művész fejlődését, ami reá nézve csak biztató le­het. A nagysikerű est műsora igen tartalmas, magas színvonalú volt. Németh 3 pontban szerepelt. Az 1. pontban a Toreador-indulót énekelte Bizet Carmen- jéből zenekarkisérettel. A fülbemászó melódia, melyet az Operában bemutatkozó művészek választanak ren­desen előadásra, teljes szépségében érvényesült éne­kesünk hatalmas, erőteljes, csengő hangján. A 4. pont­ban Zichy gróf JVe/n-o-jának egy áriáját, továbbá Schubert Erlkönig-jét énekelte. Mindkettő olyan fel­adat, hogy arra a fővárosban is ritkán vállalkoznak. Temperamentumának, erejének tudatában megpróbál­kozott a nagy feladattal s hogy milyen fényesen ol­dotta meg, arra mindnyájan emlékezünk. A legtöbbnek ez és az utolsó pontban előadott dalok tetszettek, ezek között is a Zempléni Révész A. kiváló átdolgozásában (Zempléni Á. szövegére) előadott Lavotta szerelme, ez az örökbecsű, fajmagyar muzsika. Ebben a pont­ban énekelte Bordás Gézának ügyes, kurucizü és Né­meth Bélának egy Révay Károly szép szövegére irt bús melódiáju nótáját. A műsor 2. pontjában Erdödy Sibyke adta elő hegedűn Alard-Gounod Faust-ját. A bájos muzsikus nyugodt, mélyen átérzett játéka, finom vo­nókezelése általában kellemesen lepte meg a hallga­tóságot, mely zajos tapsban részesítette őt is, ügyesen alkalmazkodó, kifogástalan kísérőjét: Homőla Viktort. Ezután Révai Károly bátyánk ült a felolvasó asztal­hoz s két költeményének (egy drámai s egy lírai han­gulatú) felolvasásával annyira meghatotta hallgatósá­gát, hogy az ismételten zajos tapssal hívta elő az ősz poétát. Az 5. pontban Alföldy Zoltán cellojátékában gyönyörködtünk. Chopin Polonaise Brillante. Op. 3. jelzésű művét adta elő olyan művészien kidolgozott előadásban, hogy az hivatásos celloművésznek is be­csületére vált volna. Nagy érdeme van azonban a hatás megkapó volta tekintetében, művészi kísérőjének, Balezer Györgynének, aki főleg Alföldy játékának, de Németh énekének kisérésében is olyan nagystílű zongorajátékosnak bizonyult, hogy csak sajnálnunk lehet, hogy már eddig is nem hallhattuk. Kiváló technika, a zenemű szépségeibe beható s azokat fino­man megérző és erőteljes reprodukáló előadás jel­lemzi játékát, Alföldy és Balczerné játéka annyira megnyerte a közönség tetszését, hogy Rubinstein Me­lodie c. művét (Popper átdolgozása) ráadásul kellett előadniok. A hangverseny nagy sikerében méltó rész illeti meg az intelligens muzsikusokból erre az al­kalomra alakult zenekart, mely Németh Gy. énekét kisérte az 1. és utolsó pontban. A pontos és össz- hangzatos játék dicséri a zenekar betanítójának, Bordás Géza tanárnak ügyességét és a zenekar minden egyes tagjának muzsikalitását. A zenekarból külön is kiemel­jük Erdödy Sibykét és Miskolczy Erzsiké finom já­tékát és Alföldy cello-soloját. A zenekar tagjai meg­érdemlik, hogy nevüket megörökítsük. I. hegedű: Er- dődy Sibyke, dr. liomola A. László, Németh Béla, Szabó István. II. hegedű : Miskolczy Erzsiké, Bernhardt István, Sváb Károly. III. hegedű: Fiklusz Gábor, Ka- szaniczky Géza, Kupás Gyula. I. cello : Alföldy Zoltán, II. cello: Szabó Kálmán. Nagybőgő: Dankovilz Antal. Zongora: liomola Viktor. Harmonium: Szaucsek Ist­ván. Hangverseny után a közönség jórésze a legjobb hangulatban maradt együtt a késő hajnali órákig. A felsőbányái elszármazottak találkozója f. hó 14. és 15-én fényesen sikerült. Igen sokan veitek részt az ország minden részéből a kedves találkozón, mely­nek rendezése Farkas Jenő polgármester és Kuszkó István mértékhit. hiv. főnök buzgóságát dicséri. Jól sikerült hangversenyt is rendeztek, még pedig a Schönherr-emléktábla javára. A nagyszabású műsor­ban szerepelt özv. Varga Vilmosné Sztáncsek Korné­lia kiváló zongorajátéka, Koncz Aranka és Simon Aurél kitűnő előadása. 15-én díszközgyűlés volt. me­lyen sok jó indítványt fogadtak el, melyek mindazt bizonyítják, hogy Felsőbánya fiai nagy ragaszkodással vannak szülővárosuk irányába s nagy szeretettel egy­más iránt. Kocsi a vonat kerekei alatt. Varga Pál vitkai biró fogatával szomhaton délután áthajtott egy vasúti átjárón. Abban a pillanatban érkezett oda a Csap felől jövő vonat, mely a kocsit elütötte. A kocsis magas ívben kiröpült a bakról s halálosan megsebe­sült. A biró szerencsés véletlen folytán su'yos, de nem életveszélyes sérülést szenvedett. Hogy a ha­lálosan megsérült kocsist ápolás alá vehessék, a vo­natot majdnem két kilométeren át Vitkába tolták vissza s a vonat emiatt egy órai késéssel érkezett Mátészalkára. Ahol nem szabad férjhez menni. A csanálosi róm. kath. elemi iskolánál egy tanítónői állás szervezését 34. szám. (3) határozta el az iskolaszék, feltételül azonban kikö­tötte, hogy a megválasztandó tanítónőnek férjhez mennie nem szabad Pénteken foglalkozott ezen kér­déssel a közigazgatási bizottság s a feltétel törlését hozta javaslatba a miniszternek. Hamis ötkoronások. Múltkoriban már hirt adtunk arról, hogy vármegyénkben s a szomszédos Szilágy­ban a hamis ötkoronások egész áradata van forga­lomban. A hamisítások most sem szűntek meg, leg­utóbb Szilágysomlyón, Mátészalkán s más közsé­gekben 340 hamis pénzt foglalt le a csendőrség. A hamisítványok igen ügyesek, azonban hat grammal könnyebbek a valódiaknál. Osztrák veretüek és 1907. évszámmal vannak ellátva. A csendőrség lá­zasan nyomoz a pénzhamisítók után, de mindezideig nem sikerült őket leleplezni. Kifogott holttest. Szombaton délután egy fiatal leány holttestét fogták ki a Szamosból a Borszeg lankánál. A hatósági nyomozat megállapította, hogy a halott Bumbulucz Erzsébet batizvárosi 18 éves leány. Miután a holttesten külerőszak nyomai nem látszanak, minden valószínűség szerint a leány ön- gyilkosságot követett el. A csendőrségi nyomozás szerint a leány mostohaanyjával rossz viszony­ban élt. Nem osztják el a vármegyét. Jelentettük annak idején, hogy a szabolcsmegyei nyírbátori járás kö­zönsége különös kérelemmel fordult Szatmárvár- megye törvényhatósági bizottságához. Elmondta a megye közgyűléséhez beadott instánciájában, hogy az ő járásához kevés község tartozik, ellenben a máté­szalkai járásban sok van, határozza el tehát a megye közönsége, hogy egy pár, névleg is megjelölt köz­séget átenged Szabolcsvármegyének, illetve a nyír­bátori járásnak. A törvényhatósági bizottság a derék nyíriek kérelmét elutasította és ezen elutasító hatá­rozatot a nyírbátoriak megfelebbezték. Néhány hét előtt egyes szatmármegyei lapokban olyan közle­mények jelentek meg, hogy a belügyminiszter több szabolcsi képviselőnek határozott ígéretet tett arra nézve, hogy a megyei közgyűlési határozat megvál­toztatásával, a kért szatmárvármegyei községeket készséggel átengedi Szabolcsvármegyének. Ezt a hí­resztelést most alaposan megcáfolja maga a belügy­miniszter. Hétfőn érkezett le a vármegyéhez azon határozata, mely szerint a több szatmármegyei köz­ségnek Szabolcsvármegyébe való áthelyezése ügyé­ben kelt közgyűlési határozatot helyben hagyja, mert semmivel sem találta indokoltnak, hogy erre nézve a törvényhozásnak előterjesztést tegyen. Magánvizsgára felelősség mellett előkészít polgári iskolai tanulókat, esetleg correpetitióra elfogad I. II. gymnasistákat Imre Károly, Bercsényi-u. 10. Menekülés a halálból. Csodálatos, szinte hihetet­len módon menekült meg a minap a biztos halálból egy 11 éves fiú. A Máramarosszigetre d. u. 5 35-kor érkező pesti gyorsvonat mozdonyvezetője Bustyaháza előtt mintegy 300 méternyi távolságban a sínek között egy mozdulatlan tárgyat vett észre, azonnal a fékező- höz nyúlt, de a vonatot már nem tudta megállítani. A vonat tehát a mozdulatlan tárgyon keresztül ment. Mihelyt a vonat megállóit, a személyzet azonnal oda­sietett a mozdulatlan tárgyhoz, amely azonban ekkorra megelevenedett. Egy Varga Ferenc nevű 11 éves pásztorfiu a melegtől ellankadva leheveredett a sínek közé, ahol csakhamar elnyomta az álom. Csak akkor ébredt fel, amikor a feje fölött hallotta a gyorsvonat robogását. Valószínűleg az ijedtségtől megdermedve maradt mozdulatlanul és ez mentette meg az életét, mert ha csak meg is mozdult volna, porrá zúzza a vonat a fiút, aki igy csodálatos módon egyáltalán meg sem sérült. Mikor a feléje siető vonatszemélyzetet meglátta, magához tért és ijedten futásnak eredt, azt hitte ugyanis, hogy bántani akarják. Eresszenek el! Eresszenek el ! ordította kétségbeesetten, azonban min­den tiltakozása ellenére a vonatra ültették és Bustya- házán átadták egy orvosnak, aki alaposan megvizsgálta, hogy nem szenvedett-e belső sérülést. Halasztási kedvezmény az adófizetésre Megszűnt az exlex, fizetni kell a porciót. Bizony nemszeretem dolog ez, de hát mit tegyen az ember. A pénzügy- miniszterium, ugylátszik, jól tudja a magyar ember­nek az adófizetés iránt tanúsított ellenszenvét, most ugv tesz vele, mint a beteg emberrel szokás, a pirulát édesen adja be. Nem követeli egyszerre, enged ha­lasztást, de csak az egyenesadóra, ha 500 koronát meghaladja, arra is csak az I. és II. negyedévre. Ha valakinek még a mull évről hátraléka van, jha- lasztást csak akkor kaphat, ha azt záros határidő alatt befizeti. A halasztásra engedélyt a pénzügyigaz­gatóságok saját hatáskörükben adnak, ha az illető adózók szeptember 10 ig folyamodnak. A folyamod­vány a városi hatóságnál is benyújtható. S mondja még valaki, hogy a kincstár nem humánusan hajtja az adót. Tévedés azt hinni, hogy a poloskák petéikkel együtt ki nem irthatok. Ha a Löcherer >Cimexin poloskairtót« használjuk, úgy nemcsak az élő poloskák pusztulnak el rögtön, de a »Cimexin« hatása folytán a peték nyomban kiszáradnak s többé ki nem kelnek. A Löcherer Cimexin mindenütt használható, szövetet, bútort, falat vagy festést nem piszkit: nyomot vagy foltot nem hagy. Kapható: TVass Lajos gyógyszerész és Boda Gyula kereskedő uraknál Nagybányán, valamint a készítőnél: Löcherer gyógyszerésznél Bártfán. Nánásy István könyvnyomda telefonszáma 43.

Next

/
Thumbnails
Contents