Nagybánya és Vidéke, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-08-20 / 34. szám
Nagybánya, 1910. Augusztus 20. — 34. szám. XXXVI. évfolyam. NAGYBÁNYA ES YIDEKE TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK nVIIISTIDZEHNT Előfizetési árak : Egész évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Révész Tános. Szerkesztőség s kiadóhivatal : Felsőbányai-utca SO. szám alatt. — -- - —— TELEFON: NAGYBÁNYA IS. SZÁM. =========== Megkondultak a harangok, eldördültek az ágyuk, az emberek szive, tekintete egy személyre szegződik, az egész művelt világ, népek és hatalmasok figyelme egy emberre irányul: Ferenc József magyar király ma nyolcvan éves. Ünnepe van ma a magyar államnak, a magyar társadalomnak, a magyar sziveknek haza és világszerte. A jubiláló nyolcvan éves magyar király ünnepe, öröme, dicsősége mindazok ünnepe, dicsősege, öröme, kikben magyar polgári érzet, magyar lojálitás, migyar szív és lélek lakik. Nyolcvan esztendő nemcsak egy ember, hanem népek, országok, nemzetek éleiében is oly tekintélyes idő, mely alatt hanyallani és emelkedni, felvirágzani és rombadőlni egyaránt lehet. S Ferenc József életének nyolcvan esztendeje, uralkodásának több mint hat tizede, magyar királykodásának negyvenhárom éve, szóval, a történelmi jelentőségű 19. század második felel? Oly idő, melyben az egész világ megmozdult, országok, államok haltak és születtek trón és minden történelmi pozíció inogott, a legnagyobb válságok és változások épen Ferenc József őseitől örökölt országában történtek s ő ezer veszedelem, válság és veszteség közepette és utána áll rendületlenül, szive keserűséget nem rejt, bizalma meg nem inog, éles előrelátása meg nem csalja, magyar nemzetének és többi népeinek bizalmat, szeretetet ajánl, helyreáll a rend és alkotmány, általános fejlődés és haladás következik s az ezer ellenségtői szorongatott és sújtott nagylelkű uralkodónak barátságát keresik hajdani ellenségei, azok fiai és unokái, úgy hogy az uralkodása első éveiben sok harcot állott Ferenc József évtizedek óta az európai békének legszilárdabb oszlopa és biztosítéka. Gondoljunk csak a legutóbb lefolyt szerbországi mozgalmak idején tanúsított királyi nyugalmára, mikor egy nagy világháború kockázata az ő kezébe volt letéve s az ő fenséges nyugalma a béke mellett döntött és győzött. Ez a békeszeretete és alkotmánytisztelete telte Ferenc Józsefet a világ legtiszteltebb és legszeretettebb uralkodójává, akinek személyi fényéből, tiszteletéből és dicsőségéből megtisztelő rész sugárzik magyar nemzetére is. A modern Magyarország haladása és fejlődése alkotmáyos utón történik, az alkotmányos élet a pártok éles küzdelmével jár, a küzdelmek meg nem tisztult szenvedélyeket korbácsolnak fel, a köz- és társadalmi élet nyugalma gyakran kockáztatva, de mind e politikai hullámok megtörnek a trón zsámolyánál, elsimulnak az alkotmányos király magas személye előtt s gazdag tapasztalaton alapuló Ítélete békét áraszt a küzdő pártokra és az egész közéletre. Nyolcvanéves királyunk alkotmánytisztelete, pártok felett álló higgadtsága, magyar nemzete iránt tanúsított állandó szeretete Magyarország négy évtizedes haladásának legszilárdabb és legbiztosabb alapja. A közjogi és hivatalos méltóságokban szeretjük látni a díszt és méltóságot, gyakran feledjük az embert. Ferenc József, az agg király nemcsak a legiölségesebb uralkodó, hanem egyszersmind a tiszteletre legméltóbb ember, kinek emberi és egyéni kiválóságai talán még túlragyogják koronájának fényes gyémántjait. Vagy ki dolgozott életében többet, mint ő? Ki teljesíti egy hosszú élet nehéz kötelességeit még az aggkor napjaiban is oly pontos lelkiismeretességgel, mint ő? Vallásossága, méltányossága, rendszeretete, lovagiassága mintául szolgálhat a köz- és magánélet minden emberének. S ami legemberibb benne, ki szenvedett mint ember, mint férj, mint atya többet és nagyobb lélekkel, mint ő? De ne újítsunk keserű emlékeket, fájó sebeket! A legalkotmányosabb és leglovagiasabb uralkodó, Szent István koronájának legméltóbb örököse, Szent István uralkodói és emberi erényeinek legdicsőbb képviselője, Ferenc József magyar király nyolcvanéves. A világ minden népe nyújt egy-egy virágot az ünnepelő uralkodónak; mi magyarok tehát, kik törvény, szív és lélek szerint magunkénak mondhatjuk, jubiláljunk, hálálkodjunk, ünnepeljünk! Dr. Bikád! Antal országgyűlési képviselő interpellációja a községi takarékpénztárak f ngedélyezése tárgyában a belügyi és pénzügyminiszterekhez. (Előterjesztene a képviselőház 1910. jul. 30-án tartott ülésében.) T. képviselőház! Csak igen rövid időre kívánom a t. Ház figyelmét igénybe venni. (Halljuk! Halljuk!) Tudvalévő, t. képviselőház, hogy nagyobb községekben és városokban a lakosság ma már egyaránt megkívánja, hogy a folyton szaporodó községi terhekkel szemben bizonyos látható, haszonhajtó ellenértéket is kapjon. Megkívánja, hogy a közegészségügyi intézmények fejlesztessenek, ahol pedig ilyenek nincsenek, létesittessenek. Megkívánja, hogy a közbiztonság, a közrend érdekében a rendőrség megfelelő módon szerveztessék; a községi és városi rendezéseknél megkívánja, hogv a szépészeti szempontok betartassanak, iskolák, kórházak, járdák, szórakozó helyek stb. létesittessenek, szóval a kultúra minden téren előre vitessék. Mindehhez természetesen pénz kívántatik ; legtöbb községnek azonban nincs egyéb jövedelmi forrása, mint a községi pótadó, amelyet a lakosság méltányos mértékig türelemmel visel, ha azonban a pótadó bizonyos határon túl megy, minden olyan lépés iránt, amely a terhek szaporítását vonja maga után, ellenszenvvel viseltetik. Innen van az, hogy az egyes községek és városok vezetői, ha pótadó 40-60%-ot elér, idegenkedéssel tárgyalnak minden olyan kérdést, mely a községi pótadó növekedésével járna A rendezett tanácsú városok polgármesterei most ankéteken beszélik meg szükségleteiket és figyelmük kiterjedt arra is, hogyan lehetne uj jövedelmi forrásokat találni, vagy a meglevőket jobban kihasználni. Feltűnt nekem, hogy e tanácskozások során egy uj jövedelmi forrásra nem gondoltak, amely pedig nagyon egészséges intézmény lenne: a községi takarékpénztárra. Ennek egyik oka — nem akarom megvádolni az intéző köröket — talán az, hogy ma úgyszólván minden város és község intelligenciája a meglévő takarékpénztáraknál érdekeltséggel bir és ez tartja vissza ennek az intézménynek megfelelő módon való felkarolásától. Nem csodálnám, ha itt valami uj intézmény létesítéséről volna szó, mert egy uj intézményt heTörök költők. (Fordította dr. Mészáros Gyula. Kiadta a Kisfaludy-Társaság. Ára 4 korona.) Nagyon értékes és érdekes kötetbe gyűjtve adta ki nem régiben a Kisfaludy-Társaság dr. Mészáros Gyula török nyelvből való műfordításait, melyek legjellemzőbb színekben tüntetik föl ozmántörök testvéreink líráját. Nem mély ez a lira, nem is nagyon hasonló a török népköltés vadvirágaihoz, telítve vannak ez apró versek az arab és persa műköltés hatásaival, de még igy is uj minékünk magyaroknak mindez, akik irodalmunk, művészetünk és egész műveltségünk árja elemeit latin, germán és frank forrásokból vesszük századok óta, napkeletről meg végkép megfeledkezünk. Iránt épp úgy mellőzzük, mint Turánt. Ami kevéskét esetleg ösmerünk, azt német műfordítók könyvei révén, másodkézből kapjuk. Képtelenül elmaradottak vagyunk török nyelvrokonaink ösmeretében is. Most végre, mintha derülne számunkra kelet, akad egy- egy elszánt poéta, egy-egy nyakas magyar tudós, aki köszöni szépen a német ókulát, maga akar látni testvéri szemmel, megértő szeretettel. Az a fiatal költő és tudós, kinek munkájából az alábbi nehány sikerült költeményt közöljük ismertetésül és Ízelítőül, sokat kutatott a testvér török nemzetek között. Ismertette a Gsnvasok ősvallását, olyan adatok alapján, melyeket legnagyobbrészt ő maga szedegetett össze, faluról-falura járván közöttük majdnem esztendeig. Bejárta, továbbá az uraiban a baskírokat, kiket idáig eltörökösödött magyaroknak tartottak tudósaink s arra a meggyőződésre jutott, hogy valószínűleg mindig tatárnyelvüek voltak s Julián barát ottjártakor már nem pogányok, hanem mohamedánok valának. Konstantinápolyban évekig tanulmányozta ozmán-török testvéreink nyelvét és irodalmát. Ebbéli teljes készültségét az ozmán-török költőkről és irodalmi nyelvükről Írott négy iv terjedelmű bevezető tanulmánya tanúsítja e könyvben. Ismerve ez alig harminc éves tudósunk rengeteg munkabírását és komoly ambícióját, alapos lehet reményünk, hogy Vámbéry és Radlov mellé harmadikul nemsokára Mészáros Gyula dr. neve is világirodalmi jelentőségre fog emelkedni. Nekünk magyaroknak, akik csakis mint a kelet-kapuja tölthetjük be hivatásunkat e földön és az emberiség történetében, nagy öröm egy-egy ily munkabíró fiatal tehetség feltűnése, ki bennünket kelet kincseivel s turániságunk tudatának felébresztésével gazdagíthat és erősíthet kétséges harcaink között. Hosszú, munkás életet és tehetségeinek megfelelő teret és támogatást kívánva uj jelesünknek, szivvel-lélekkel ajánlom könyvét minden magyarnak. Zempléni Árpád. Mutatványok a »Török Költők«-bői. Gazéi. (Kemál pasazáde.) Jácintfürtöd szétziláltad s foglyul ejtél engem, Arcod pelyhe illatával elvetted a lelkem. Reám szórtad tekinteted minden nyílvesszőjét, Szemöldököd két íjjának lélek-elvesztőjél Bimbóajkad mily sok álmot, mennyi reményt nyújtott, Egy parányi szerelmed is mily nagy tüzet gyújtott. Arcod fölé vigyázónak szemed oda vetted, Szépségednek őrzőjéül ezt a tolvajt tetted . . . Eladó ház és föld. Az Ötömösy-féle felsőbányái-utcabeli nagy ház, szuterénre építve, 5 szoba, veranda, konyha, kamara, 4 pince, két istálló, szin, gazdasági udvar, kert, valamint a kisebbik lakóház (Mikszáth utca), 3 szoba, veranda, konyha, kamara, mellék- épületek, kert eladó, akár külön-külön, akár együtt, mivel az egész egy két utcára nyúló tágas telket képez. Ezenkívül 11 hold föld, az u. n. palás, mely műtrágyabányának és kőedénygyár céljaira is alkalmas, a Zazar és a vasút mentén, ahol homok és kavics is van, a vízvezetéki központi reservoire mellett, (all holdból 2 hold szántó) szintén szabadkézből eladó. Értekezni lehet Révész Jánossal, xxxxxxxxxxxxxxxxxxaxxxxxxxxxxxxx Felsőbányái-utca 20. sz. alatt, aki az eladásra fel van jogosítva. xxkxxxxxxxxxxxxxx>x><xxxxxxxxxxxx Lsyp-unlc mai szárcia, © oldal. 183OÍ9Í0.
