Nagybánya és Vidéke, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1910-07-31 / 31. szám

Nagybánya, 1910. Julius 31. — 31. szám. XXXVI. évfolyam. NAGYBÁNYA ES TIDEKE TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK IVCUSTDEIXr VASÁRNAP Egész évre 8 K. Fé1' Előfizetési árak : ■ ... í Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Eévész János. Szerkesztőség s kiadóhivatal : Felsőbányai-utca SO. szám alatt. ■■— ----=— TELEFON: NAGYBÁNYA 18. SZÁM. \ Rö vid három négy t volt ma a város képviseletének, női érdeklődés mellett huszonhárom tárgyat morzsol­lak le, csendes, mondhatjuk kedélyes hangu­latban. A legnevezetesebb tárgy volt kétségkívül a csatornázás ügye, ez a 200 ezer koronás kérdés, melyre nézve a gyűlés úgy határozott, hogy az árlejtést haladéktalanul elrendelte s a balparti hálózatot a Szendy-lérről a vasúti ál­lomásig s onnan a nyitandó Jókai-utcán ke­resztül a Zazarig vezető ággal egészítette ki. Nem kevésbbé jelentős ügy volt az István Király Szálló bérlete, melyre nézve, úgy hisz- szük, megtalálta a város, a jelen viszonyok közt az egyedül helyes intézkedést t. i. hogy a város takarékpénztárának tekintélyes hozzájárulásával oldja meg a részvénytársasági alapokra fekte­tett bérletet. A részvénytársaság szepf. l én akarja a szállót átvenni. A közgyűlés Virág L. indítványára köszö­netét szavazott Moldován László igazgatónak javaslatáért, valamint Brebán Sándor lelkésznek a részvénytársaság összehozásáért. A folytonos építkezésbe beleilleszkedik pár nap múlva a kereszlhegyi óvóinlézet építése is, melynek eszközlését a mai képviselet Valusnig és Moldován Sándor vállalkozókra bízta. A külső vásárteret a tanács javaslatára az Agyagos-utca végére helyezték át, hol cédula­házat, egyéb épületeket emelnek, a gyalogjárót odáig megcsinálják, kutat készítenek stb. s a leg­közelebbi országos vásárt már ott fogják tartani. Igen szép, emberies, fenkölt gondolkozásra valló határozattal végződött a közgyűlés 10 és s/4 órakor, amennyiben t. i. ifj. Fiktusz Gábor­nak, id. Fiktusz Gábor fiának, aki jelesen állta meg az érettség vizsgálatait s tanárnak készül, a képviselet a f. iskolai évre 300 korona segélyt szavazott meg. Részletes tudósításunk a kővetkező : Elnök: Dr. Makray Mihály. Jegyző : Égly Mihály főjegyző. Hitelesítők: Dr. Vass Gyula t. t. ügyész, Révész János, Almer Károly. Hitelesítés ideje: Augusztus 6., d. e. 10 órakor. 1. Szatmárvármegye törvényhatósága az »Ingatlan forgalmi városi illeték« kivetése tárgyában alkotott szabályrendeletet jóváhagyta s kormányhatósági jóvá­hagyás végett való fölterjesztését elrendelte. E megyei határozat ellen a kihirdetés napjától számított 15 nap alatt lehet felebbezni. Tudomásul szolgál. 2. A városnak idei k dlségvetését a vármegye egész terjedelmében jóváhagyta (Tudomásul) 3. Steinfeld Andor nagybányai lakos a veresvizi vasúti utca nyugati oldalán fekvő u. n. Dobricsán- féle telekre parcellázásra engedélyt kér. A közmunka bizottság az engedély megadását javasolta azzal, hogy i 1. az egyes lelkek 120 □'ölnél kisebbek ne legye­nek. 2 az építendő házak csakis 3 m.-es előkeritel épühelők, 3. a parcellázandó telken nyitandó utcák 12 m. szélességgel bírjanak s azok elkészítése, fel­töltése s a szükséges jobb- és baloldali árkokkal el­látása Steinfeld Andor kötelessége. A közgyűlés e javaslat értelmében határozott azzal a hozzáadással, hogy a 3. sz. telek beépítését nem engedélyezi, mivel az uj körút folytatását ké­pezi. 4. A vízvezeték és csatornázás létesítésére ki­küldött ad hoc bizottság a város z.azarparti részének általános csatornázási terveire és költségvetésére nézve javasolja, hogy azokat a képviselet fogadja el, mondja ki, hogy a csatornázást 200,000 K költséggel elvégez­teti, az előterjesztett árlejté.-d föltételeket jóváhagyja s az árlejtés sürgős megtartásával a város tanácsát megbízza. A képviselőtestület az árlejtés kihirdetését elrendelte azzal, hogy a balparti hálózatot a Szendy- tértől a vamtiállomásig és a Jókai-utcán átl a Zazarig vezető ággal egészíti ki. 5. A tanács beterjeszti a régi pecérlaknak és telkének eladására vonatkozó feltételeket. A közgyűlés a kikiáltási árat 3400 koronában állapította meg. 6. Kuhn B rnát kolozsvári lakos a borpataki alsó savanvuviz-kut bérletét Singer Jakabné által magára ruháztatta. A város erre nézve a- szerződést az uj bérlővel megkötötte s a képviselet a szerződést a jogügyi bizottság véleménye alapján, a maga részéről jóváhagyta azzal azonban, hogy köteles bérlő a város területén a vizet a szerződésben kikötött áron adni. 7. A városi régi kisdedóvó-intézet telkét Ajtai Nagy Gábor és neje vették meg; a tanács vevőkkel a szerződést megkötötte, a telek ára 24,000 K. Kifizetés ideje 1910. dec. 31., amikor a vevők a házat birtokba veszik. A város köteles a házat tehermentesen átadni. A bemutatott szerződést á közgyűlés a maga részéről jóváhagyta. 8. A Steinberger S. és társa cég a nagymalom haszonbérletét újabb hat évre meghosszabbítani kéri 3900 K eddigi évi bér mellett. A jogügyi bizottság véleménye alapján a kép­viselet a bérletet, a régi föltételek mellett meg­hosszabbította. 9. A jogügyi bizottság beterjeszti a Kismalom haszonbérletére nézve Rosenfeld Bertával kötött szerző­dést s egyidejűleg javasolja a bérletnek Szűcs Jenőre való átráházásá». Évi bérösszeg 3700 K. A közgyűlés e javaslat értelmében határozott s amennyiben a szerződés 10 évre szól, fölterjeszti az ügyet jóváhagyás végett a belügyminiszterhez. 10. Nagybánya város takarékpénztárának igaz- ga'ósági, julius 28-iki kelettel beadványt intézett a városhoz, miszerint az igazgatóság hajlandó az »István Király Szállót« bérlő részvénytársaság részvényeinek felét, 50000 K-t jegyezni, kéri és indítványozza, hogy 1. a város a Szállót bebutorozva, legalább 25 évre adja bélbe 20000 koronáért a bérlő részvény- társaságnak ; 2. engedélyezze azt, hogy a takarékpénztár a bérlőlársaság alapításában részt vehessen ; 3. hatalmazza föl a közgyűlés az igazgatóságot, az alapszabályok 65. §-a értelmében, hogy 100 drb 500 koronás részvényt jegyezhessen. A közgyűlés az engedélyt a takarékpénz­tárnak minden irányban megadta s a szálló be­bútorozását elrendelte. 11. A tanács beterjeszti a nyilv. jellegű városi kóiház 1911. évi költségelőirányzatát, miszerint az évi szükséglet 16560 K. A fedezet 952 K. Hiány 15608 korona. így a napi ápolási dij 9609 napot számítva fejenként l K 62 fillér volna. Azonban ez 140 fillér­ben van megállapítva. Kapcsolatban ezzel kérik tehát a betegápolási dijat 140 f.-ről 160 f-re fölemelni. A képviselet a maga részéről az előirányzatot, a mellé csatolt kérvénynyel együtt elfogadta. 12—16. Az István Király Szálló épületében levő I. sz. boltot Klein Lipót 462 K; a II. számút Almer és Steinfeld gőzmalom 841 K; a III. számút Kardos Jenő 1150 K; a IV. számút Goldfinger Dezső 1000 K; a X. számút Enyedy István 780 korona évi bér mellett Életelixir. — Irta: Alexy Elza. — A hűvös, sápadt köd szomorú, vontatott járás­sal húzta maga után nedves, szürke fátylát, midőn Zsitvay Mária bárónő hazatért fehér kastélya magá­nyába. A kíváncsiskodó kisvárosiak azt konstatálták Máriáról, hogy két évi távoliét alatt nem sokat vál­tozott zárkózott lénye. Karcsú alakjának bájait ma is, mint két év előtt, dús fekete selyemköpeny ta­karja. Aranyos glória koszoruzta szép, büszke fejét most is, mint annak előtte, sürü fátyol burkolja, mely bűvös sejtelemként csak egy ragyogó szem­pár sugarait bocsátja át De ezek a régen oly gyer­mekesen szelíd, érdeklődéssel kutató-kiváncsiskodó szemcsillagok megváltoztak: mindent megértő mo­solygó bánattal tekintenek a világba, mintha nagy áldozatok boldog martiromsága fájdalmasan meg- dicsőitően vajúdna, vonaglaua bennük. Leány nem tud igy nézni, csak kin és gyönyör által fölszentelt önmegtagadó asszonyi szívből fakadhat ily tekintet. S a zsitvavári gentri-társaság furcsa meséket kezdett suttogni a tarerdei remetenőről, mint Mária bárónőt nevezni szokták. Úgymond : Máriát, a hozzá­férhetetlen büszke mágnásleányt valami polgári szár­mazású, de kimagasló lelkű ember asszonyává tette. Hanem azután — tudj’ Isten mi történt közöttük — a bárónő egyszerre csak hazajött némán, sápadtan. S azóta mindenféle titkos tudománynyal foglalko­zik. Egy zsuron még azt is beszélték, hogy Mária valami mindenható életelixirt talált föl, mert egy idő óta gyakran kétségbeesett, dúlt arcú elegáns hölgyek és petyhüdt ajkú, fáradt, de előkelő tartásu urak érkeznek a kastélyba, kik azután néhány óra múlva derűs nyugalommal hagyják el Zsitvavárát. Úgy látszik, a bárónő boszorkánykonyhájában min­den lelki baj ellen akad orvosság. Hallotta ezt az égő szemű, tüzes ajkú Veér Judith is és valami halvány reménysugár rózsásra i festette a kielégittetlen szenvedélyektől korán cl­hervadt arcát »Ah, ha rajtam is segíthetne! . . Hátha, hisz olyan más, mint a többi földi ember. Megalázkodom Elmegyek az apám volt ellenségé­nek a leányához és kérni fogom hogy szabadítson meg ettől itt a szivemben.« Másnap a Veérék fogata már ott állott a tar erdei kastély előtt. A bárónő öreg szolgája az ér­kező hölgy elé sietvén, az egyszer s mindenkorra : kiadott parancs szerint jelentette, hogy Öméltósága j nem fogad Veér Judith makacsul megállt a szolga előtt s azután hallkan, szégyenkezve suttogta: »Mondja meg a bárónőnek, hogy egy beteg kéri a segít­ségét « Az aggastyán megértőleg bólintott és fölvezette 1 a hölgyet a fogadóterembe Néhány pillanat múlva Judith egy művészi fa- j ragványokkal és bibliai jeleneteket ábrázoló értékes gobelinszőnyegekkel díszített tágas, homályos he­lyiségben találta magát. Semmi sem volt itt abból az elbizakodottságra s élvezetekre hangoló puha főúri kényelemből és pazar pompából, hanem valami fenséges egyszerűség, valami nemes szent komolyság volt jellemzője az egész szoba berende­zésének. Ezt a szinte templomias hatást még emelte a terem közepén álló hatalmas fehér márványkereszt, melyet exotikus fölfutó növények öleltek körül vi­rágos karjaikkal. A kereszthez egy telt idomú nőt ábrázoló plasztikus márványalak támaszkodik. A nő ; jobbját az előtte térdeplő feszült izomzatú férfi vonja | magához. Bal karja pedig oltalmat keresőleg fonó- ! dik a keresztre A szép, erőteljes emberpár szeme forró vágyakozással merül egymásba. De mig a férfi duzzadt ajkán csak a nehezen fékezett vad szenve­dély, addig a nő gyöngéden kérlelő arckifejezésén és abban á meghatóan bájos mozdulatban, amint fejét a kereszt karjára hajtja, ott remeg a határozott, szelíd, szűzies tagadás. S a kereszt fején arany be­tűkkel olvasható az ima: »Jézus, a mi menedékünk! Oh, áldj meg minket a kisértés óráiban a te szent erőddel, a te tiszta szereteteddel, hogy ne sülyed- jünk vissza az állatok lelki vakságába, hanem mind­inkább hasonlókká legyünk hozzád, a tökéletes istenemberhez « Veér Judith áhitatos önelmélyedéssel szemlélte a szoborcsoportot, úgy érezvén, mintha e látvány hatása alatt már is csöndesebb lett volna keblében az a kinzóan, nyugtalanul hánykolódó szörnyeteg. Ekkor hirtelen hűvös puha kéz érintette meg Judith jobbját s im egy fekete csipkéi uhás karcsú női alak állott előtte. A leány zavartan sütötte le szemét a tiszteletet parancsoló madonnaarcu jelen­ség előtt. — Mit kíván tőlem? — kérdezte a bárónő ba­rátságos készséggel. — Odalent a világban az emberek között hal­lottam, hogy méltóságos asszonyom meg tudja gyógyítani a lelki sebeket —szólott Judith remény- teljes hittel. Mária bárónő biztató gyöngédséggel tekintett vendégére és csöndes mosolylyal jegyezte meg : — Igaz, szívesen segítek a kínokkal küzdő em­bereken, mert minden szenvedőben a megf szitett Krisztust szeretem. Lemondtam érettük a külvilág gyönyörűségeiről, naponkint föláldozom nekik nyu­galmamat, örömeimet, hogy a krisztusi szeretet ere­jével megenyhitsem és megváltsam őket. Lelkem valóságos temetője az emberiség panaszainak, hol csak egy éled föl minden napkeltével: az együtt­Xja.p-U33.ic m.a.1 száma © oldal.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents