Nagybánya és Vidéke, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-23 / 4. szám
NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1910. Január 23. magyarláposi és kápoinokmonostori országos vásárok és élénk heti piacok is. Megemlítendő továbbá a Magyarlápostól északi irányban mintegy 6 kilométerre eső, gr. Esterházy Gyula tulajdonát képező Szlojka fürdő atimentácziója. Kiváló gyógyhatású vasas- és sósfürdő, ásványvize a közfogyasztásra elsőrangú minőségű. A fürdőt évente mintegy 150 szállóvendég keresi fel. Nyilvánvaló, hogy az uj vasút a fürdő föllendülésének biztos tényezője lesz. A gr. Teleki János tulajdonát képező Füred fürdő Berencze és Gyertyános között fekszik s kitűnő gyógyhatású hővizzel rendelkezik. A fürdő jelenleg el van hanyagolva. A forgalmi föllendülést ugyancsak a vasút van hivatva előidézni. Az uj pályavonal személyforgalmi gócpontja Nagybánya szab. kir. bányaváros és Szatmárnémeti törvényhatósági város lesz. Nemkülönben nagy fontosságú a tervezeti vonal létesítése Felsőbánya városára nézve, melynek hanyatló faiparát újabb hatalmas táplálóanyaggal ellátva, lendületre s virágzásra fogja kelteni. Magyarláposon a tervezett vonalak három irányból találkoznak, ez a hely a vidéknek gazdasági és vasutforgalmi góczpontjává lesz. Természetes végül, hogy az uj vonal a mellékén fekvő községek ma szunnyadó gazdasági erőit fölkelti s azokat virágzóvá fogja tenni. Ami ezek után a tervezett helyiérdekű vasúton várható személyforgalom s az abból eredő bevételek ’ számszerű mérlegelését illeti egy-egy lélek számára 4 ut s 35 kilométer vonalhossz veendő számításba, mi mellett a következő személyforgalmi jövedelmezőségi bruttó eredmény áll elő: Utasok száma — — 266.000 a) III. osztályú utas 90"/o á 2 K — 239 400 K. /;) magasabb oszt. utas 10% á 1 K 60 f. 41 700 « c) podgyászdijak —----------- — —- 4.000 « Eg yütt------- 285.000 K. A mezőgazdasági termelés a vonal által átszelt vidéknek nem képezi főfoglalkozási ágát. Á művelés alá vett földterületek a talaj és éghajlati viszonyoknál fogva a szemes gabonatermelésnek nem kedveznek. E nemben számbavehető produkczió csak zabban mutatkozik, mely azonban — úgy mint a tengeri is — a helyi fogyasztás céljaira szolgál, sőt tengeriben némi behozatalra is szükség van. Szemesgabona szállítások csak az Esterházy és Teleki-féle uradalmak részéről várhatók. Bár a dús legelők és kaszálók a fejlett fokon álló állattenyésztés czéljaira szolgálnak, mindamellett a kiváló minőségű szénának sajtolt állapotban való forgalomba hozatala 15 20 kocsirakomám ra terjedőleg már ezidőszerint is folyamatban van, mely mennyiség a vasút létesítésénél többszörösen fokozódni fog. Említést érdemel továbbá a malráctöltésre rendelt tengeri fű, mint rendszeres vasút forgalmi anyag. Jelenleg évente 50 —60 kocsirakomány kerül át Nagybányán továbbításra. A gyümölcstermelés a vonal egész mellékén igen fejlett fokon áll s évente 700-800 kocsirakomány szállítási mennyiséget fog szolgáltatni. Főbb termelési helyek : Sándorfalu, Oroszfalu, Szakállasdombó, Lacz- falu, Baj falu. Pusztatelek s az e körzetbe graviláló szomszédos községek. Különösen kiemelletik a gr. Teleki-féle uradalom nagyarányú málnaszörp termelése. A mezőgazdasággal kapcsolatos állattenyésztés egyik főfoglalkozási ága a vidék lakosságának. Sertéstenyésztéssel főleg a szolnokdobokai vonal mellékén nagymértékben foglalkoznak. A juhtenyészlés kiterjedt mérvű és költséges jellegű. Legelterjedtebb a durvaszőrü raszkafaj. A kissebb tenyésztők feljavított állapotban bocsátják forgalomba juhállományukat, melynek zöme Budapest, illetve Bécsbe s a nyugati külföldre irányul. Az állatállomány nagy méretéről a következő hiteles számadatok szolgáljanak: A kápoinokmonostori járás területén 1909 évben összeiratott: bika 41 drb, tehén 2539, üsző 879, ökör 926, tinó 544 drb (közlegelőre megy 3065 drb), ló 574 drb, sertés 1310 drb, juh 6481 drb. Kápolnokmonostoron van 2 országos vásár s népes hetivásár, marhavásárral egybekötve Az állatforgalom góczpontja a vonal mellékén Magyarlápos község, 4 országos vásárral s igen élénk hetivásárokkal. A 4 országos vásárra felhajtásra kerül: szarvasmarha — — 40.000 db. ]ó _____ 4,000 » juh, bárány — 14—16.000 » sertés — — — 4.000 » Ezekenkivül a heti vásárok össztorgalmaként 28 000 drb szarvasmarha és 20.000 drb juh, bárány veendő számításba mely mennyiségeknek legalább V5-de kerül vétel utján továbbszállításra. Megemlítendő még az oláhláposi 2 országos vásár, melyen 3 — 4000 db szarvasmarha és 3000 drb juh kerül felhajtásra A tervezett vasút rayonjába összesen 118.600 kát. hold erdőterület esik, mely számlétei magában véve kell > bizonyítékul szolgál arra nézve, hogy az uj vasút áruforgalmának zömét az erdészeti termékek fogják szolgáltatni. A vonal mellékén levő erdőterületek bükk-, tölgy és fenyőállabokból állanak s nagyobb részük rendszeres fordákban vágásra érett szálerdőket képez. Az erdőbirlokok tulajdoni megoszlása vasulér- dekből határozottan előnyös, amennyiben az erdőterületek zöme kincstári, uradalmi és községi (köz- birtokossági) birtoktesteket képez, mely kötött birtokon kívül csak elenyésző csekély hányad esik a kisgazdák kezén levő szabadforgalmi erdőbirtokokra. A kincstár részéről az építendő vasúton elszállítandó famenynyiségek évi átlagban a következők lesznek: Tőkés állomásról — 27.000 ürm3 bükk » » — 4.000 m3 fenyő Oláhlápos » — 62 000 ürm3 bükk » » — 9.000 m3 fenyő Kapuikról — 5 400 ürm3 bükk Sándorfaluról — 600 m3 tölgy épülelfa. E szerint az évi szállítás ki fog tenni, 10 tonnás kocsirakományonként: Tőkésről — — 2000 vaggont Oláhláposról — 3500 » Kapnikról — — 270 » Sándorfaluról — 30 » összesen 5800 vaggont 2 Gr, Teleki Géza örököseinek tőkési uradalma 4139 kát hold őserdőből áll, mely 100 éves forduló alkalmazásánál 50 kát. hold vágásterülettel évente legalább 550— 600 vagon famennyiséget helyez a vasúti szállítás számára biztos kilátásba. 3. Gr. Esterházy Gyula Macskamező melléki és (2j 4. szám. kerülettel bir, továbbá hogy az általa átszelt vidék községeit közigazgatási és kereskedelem forgalmi érdekből velük szerves'összeköttetésben álló góczpon- tokkal hozza közvetlen kapcsolatba s ekként úgy a szorosan vett helyi érdekek, mint jelentős közforgalmi tekintetek érvényesülésének eszköze lesz. Az uj h. érdekű vasul 0 pontjául Giródtótfalu állomást számítva, a létesítendő uj állomások a következő távolságra lesznek : Giródtótfalu — — — — — — 0 km. Felsőbánya állomás — — — — 3 2 » Laczfalu vizállomás — — — — 10 » Sándorfalu-Bajfalu megálló — — — 12 » Gyertyános megálló — — — — 16 » Kővár- Berencze rakodó megálló — — 21 » Szurduk-Kápolnok, megálló — — — 23 » Kápolnok-Monostor vizállomás — — 26 » Rózsapataka rakodó — — — — 30 » Nagy hegy megálló— — — — — 34 » Csernefaíu megálló — — ,— — 36 » Kohpalaka rak. megálló — — — 40 » Islvánlelep rak. megálló — — — 44 » Magyarlápos vizállomás — — — 46 » Alsó-Szőcs rakodó megálló — — — 54 » Felső-Szőcs » » — — — 62 » Tőkés végállomás — — — — — 66 » Elágazás Magyarlápos állomásról: Domokos rak. megálló — — — — 4 » Rogoz » » — — — — 8» Oláhlápos állomás — — — — — 13 » Eszerint a tervezett vasút hossza kb. 80 km. A vasut-tervezet tápláló földterülete 248.389 kát. holdat foglal el s az azon lakó népesség 66437 lelket számlál, a pálya egy-egy kilométerére tehát 841 lélek esik. A vasút forgalmi kerületének rendkívüli kiterjedtségét és a népsűrűség kedvező arányát igazoló eme számadatok úgy a személy, mint az áruforgalom intenzív alakulására nyújtanak biztos kilátásokat. A helyiérdekű vasútra hajló földterület művelési ágak szerint következőleg oszlik meg : szántóföld — — 55306 kát. hold kert — — — 5422 » » rét — — — — 34630 » » szőlő — -— — 322 » » legelő — — — 28689 > erdő — — — 118600 » nádas — — — 8 » » egyelőre nem termő 5412 » » A forgalmi alakulás főfontosságu tényezője a népesség sűrűsége, mely a vasút kilométerhosszának a lakosság számához való arányában nyer kifejezést. Ez az arányszám kedvezőbb a középarányos átlagnál. Hogy a vasúti forgalom folytán a lakosság szaporodni fog, az természetes, de itt figyelmen kívül hagyatik. Ami a vonal által átszelt vidéken a közjóléti viszonyokat illeti, bár, az oláhok lakta vonalrészeken a gazdasági és kulturális fejlettség magasabb fokozatával nem találkozunk, mindamellett megállapítható, hogy e vidékeken is legnagyobbrészt elég jómódú, saját gazdálkodást űző köznép lakik s csak igen csekély hányad van anyagi eszköz híján. A magyarlápos-tőkési, jórészt magyarok állal lakott vidék gazdasági és kulturális fajsulya kiemelkedőnek minősíthető. Magyarláposon 12Ö kisiparos és kiskereskedő lakik, akik számottevő mértékben fognak a helycsere folytonosságához hozzájárulni. E tekintetben igen jelentékeny tényezők lesznek a kun levente, a pogány Uzor fia. Mindenki találgatta az okát, amiért az ifjak fegyverre mentek, de nem tudta senki biztosan, csak az az összetört virág, aki ott zokogott a Tenkes-ház házi kápolnájában s félig öntudat nélkül hallgatta a belső cseléd újabb lesújtó hírét. O tudta hogy régen kereste már István az Uzor fiát halálos találkozóra, mert pogány kun létére a kereszt^iy Tenkes-ház gyönyörű virágszála után merte a kezét kinyújtani. Nagy izgalmat okozott a királyi udvar jelenlétében elkövetett gyilkosság egész Kecskemét városában. Az áldozat rokonai üldözőbe vették a gyilkost, aki először a királyi sátorba igyekezett menekülni. Az uj hitlevél szerint itt oltalmat talál a kún bűnös, nem éri a törvény szigora, hanem külföldre száműzik mindaddig, mig a meggyilkolt családja meg nem engesztelődik irányában. Ide azonban már nem juthatott el. Útját állották a magyar urak. Visszafuttában aztán bemenekült a határon álló Homoki-kápolnába. A szent helyhez csodás legendát fűzött a nép. Az apostoli király, István itten táborzott, midőn éjszakának idején veszélyes szúnyogok milliárdja támadta meg nyugvó seregét, de a szent király imájára azonnal tovább húzódtak E csodatett emlékezetéül épült a kápolna, mely most oltalmába vette a pogány gyilkost. A királyt nagy indulatba hozta a véres esemény. Elrendelte, hogy azonnal indittassék meg a vizsgálat s a gyilkos a legszigorúbb fenyítésben részesüljön. A nádor, aki hivatva volt a magyar és kun nemesek közti főbenjáró ügyekben ítélkezni, kéznél volt. De egy nagy bökkenő mégis akadályozta a statáriális törvénykezést. A vádlott sehogy sem akart kijönni a szentélyből, azzal fenyegetődzött, hogy saját kardjával veszi el életét, ha erőszakkal próbálják kihúzni, már pedig pogány vérrel nem szabad befertőzni István király kápolnáját. Összegyűltek a templomajtóban az összes udvari méltóságok. Haragos szemet vetve egymásra sorakoztak a magyar és kun nemesek, ott volt maga Filep atya is, ki kegyes, vigasztaló szavakkal igyekezett a fájdalmában őrjöngő apát csillapítani. Ott állott vele szemben a másik apa, az öreg Uzor. Bozontos szemöldökei alól elszánt, éles tekintetet vetett az izgatott tömegre s vastag, lekonyuló bajusza alatt olykor valami félelmes, diadalmas, ^ejtett mosoly jelent meg. Mintha mondta volna: Állj elő keresztvető Tenkes Pál, csináljunk számadást, kinek az Istene erősebb: a tiéd ott a soktornyu palotában, vagy az enyém a százados tölgy lombjai között? Egyformán ifjú,- bátor, erős és harcra kész volt mindkettőnk fia, mégis miért győzött az, a melyiket a bálvány-isten kisért küzdelmében? Ilyenformán gondolkodhatott megátalkodottan a vén pogány sas, az sem hozta ki nyugalmából, amidőn a Tenkes-nemzetség hangosan követelte, hogy az istentelen gyilkosra rá kell porzsolni a kápolnát, majd építenek a maguk költségén másikat, szebbet is, nagyobbat is. A tumultusban tanácstalanul állott a nádor s nem tudni, hogy igazodik el a földi igazság, ha segélyére nem jön egy csodás fordulat. Hófehér, halvány fiatal leány közeledett álomszerűén, ingatag léptekkel s a bámuló férfiak sora közt haladt be a templomba. A lárma, a szitok elcsendesedett, mintha isteni jel nyilatkozott volna meg a földön. Az öreg Uzornak is ilyesmi jutott eszébe, úgy tetszett, mintha az a fényes asszonykép elevenedett volna meg szőke feje körül napsugár-glóriával, melyet kérés nélkül a Csanádi monostorból hozott el, midőn utolsó látogatását tette a szent atyáknál, még a régi jó rablóvilágban. Sok ideje nem volt eltűnődni, mert egy perc alatt ismét kijött a templomból a leány, kézen vezetve minden ellenkezés nélkül a bűnös ifjút s vitte magával egyenesen a király sátorába. A bőszen fenyegető öklök lehullottak, egyetlen fegyver nem emelkedett, a fiatal Uzor élete meg volt mentve. Tenkes Pál felorditott dühében, hogy saját leánya menti meg tulajdon testvére gyilkosát, először rájuk is akart rohanni, hogy mindkettőt megfojtsa de a nádor erős kézzel visszatartotta. Uzorral, a szilaj pogánnyal egyet fordult a világ. Valami különös ismeretlen melegséget érzett a szive, mig általános meglepetésre egész alázattal odalépett a püspökhöz: — Mondd meg uram te, aki a legbölcsebbnek látszol itt, ki vezette ezt az ártatlan leányt, hogy visszaadja az életét az én fiamnak, aki éppen az élettől fosztotta meg az ő testvérét? Filep atya alig tudta leplezni megindultságát, mig felelte: — Az ő igaz Istene, aki épp oly végtelen, irgalmas és jó, mint amilyen’ hatalmas és nagy. Az utolsó pogánynak mellére hanyatlott a feje, talán szivárgó könnyeit akarta igy elrejteni. — Meggyőztél uram, erősebb és jobb a te Istened, mert az enyém csak elveszi az életet, de a tied visszaadja azt. Ezzel kihúzta övéből az éles kést s egy pillanat alatt tövéből levágta két pompás pogány díszét, a hajfonatokat s letérdelt a püspök áldásra emelt keze előtt. A morvamezei harcmezőkön a fiatal Uzor a haza szolgálatában sok, nagyon sok vérrel igyekezett lemosni kezéről annak az egy magyar vitéznek vérét, akinek elejtése a végzetes reggelen uj nővért adott a »Nyulak szigete * kolostorának.
