Nagybánya és Vidéke, 1910 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-02 / 1. szám
NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE (2) 1. szám. 46, szervi szivbántalomban 4, szivmérgezésben 1, tüdőhurutban 1, vizibetegségben 2, vérhasban 1. Szerencsétlenségek: megfagyás 1, égési sebekben 1, bányában lövés által sérülés 2, folyóvizbefult 1, kulba- esett 1, öngyilkosság lövés által 1, önakasztás 3. A születések és halálozások összehasonlítása vallás szerint: Rom. kath. született fiú 80, leány 72 = 152; elhalt férfi 47, nő 54 = 101; szaporodás 51. Református: született fiú 39, leány 26 65; elhalt férfi 19, nő 20 = 39; szaporodás 26. Görög katholikus: született fiú 110, leány 112 = 222; elhalt férfi 84, nő 73 = 157; szaporodás 65. Ág. hitv. ev. : született fiú 3, leány — =,3; egyenlő. Izraelita: született fiú 23, leány 25 = 48; elhalt férfi 9, nő 13 22; szaporodás 26. Gör. kel : született fiú 1 leány—, elhalt férfi —, nő, szaporodás 1. Unitárius: született fiú 1, leány —; elhalt férfi —, nő —, szaporodás 1. A 122 házasságkötés vallás szerint a következőleg oszlik meg: Rom. kath. 23, református 6, gör. kath. 38, izraelita 12, vegyesek: róm. kath. és gör. kath. 20, róm. kath. és ref. 13, róm. kath. és ág. h. ev. 1, református és gör. kath. 5, református és unitárius 1, református és felekezelnélküli 1, református és ág. h. ev. 1, ág. h. ev. és gör. kath. 1. A gyermekek vallására nézve öt egyezség köttetett és pedig kettő a róm. kath., kettő a református és egy a gör. kath. vallás javára. Házasságkötések kor szerint: 15—20 éves korban férfi —. nő 43, 21—25 » » » 56, » 43, 26-30 » » * 42, .» 15, 31-35 » » » 9, » 10, 36—40 » » » 4, » 7, 41—45 » » » 4, » 2, 46—50 » » » 2, » —, 51 — 55 » » » 1, » —, 56—60 » » » 2, » 2, 61 — 65» » » 1» —, 66—70 » » » — » —, 71 — 75 » » » 1» —, Kihirdetés foganatosíttatott 117 esetben. Kivételes nősülési engedélylyel nősült 4. Fejletlen kor alól felmentést nyert 3. Várakozási idő alól felmentést nyert 1. A házasullak között volt elvált férfi 10, elvált nő 1, özvegy férfi 11, özvegy nő 13, külföldön kötött házasságot kettő. A születések, halálozások és házasságkötések havonkénti eredménye: Januárban született 39, elhalt 32, házasságot kötött 9 Februárban » 44 » 28 » » 14 Márciusban » 55 » 26 » »8 Áprilisban » 45 » 28 » »6 Májusban » 46 » 31 » »11 Júniusban » 41 » 22 » » 16 Juliusbau » 41 » 34 » »9 Augusztusban » 36 » 39 » »10 Septemberben » 39 » 21 » »11 Októberben » 33 » 25 » »15 Novemberben » 46 » 17 » »11 Decemberben » 27 » 19 » »2 Összesen született 492, elhalt 322, házass, kötött 122 Hasonlítás az 1908. év eredményével : Az 1908. évben született 422, 1909. évben 492, több: 70. Az 1908. évben elhalt 373, 1909. évben 322, kevesebb: 51. Az 1908. évben házasság köttetett 110, 1909-ben 122, több 12. Heti krónika. Megváltottam ugyan az újévi üdvözléseket a jótékonycélu nőegyesület javára, de azért az irógörcs már beleállott a kezembe a sok B. u. é. k. miatt, amit le kellett Írnom mindazok számára, akik kegyesek voltak engem írásban fölkeresni jóki- vánataikkal. Hát még aki nem váltotta meg!? Afelett mire csakugyan beköszönt a boldog újév, az orvosok aggódó arccal tanácsot fognak tartani. Túlzásba viszünk mindent. Az alapgondolat kétségkívül szép, kedves, sőt bájos, de a kivitel nem célarányos. Sokkal helyesebb ennél az, amit Amerikában tett meg egy acéltársaság. Nem küldött az egyetlenegy látogató jegyet sem, hanem ahelyett tiz millió koronát osztott ki újévi meglepetésül alkalmazottai között. Vagy amit boldogult Meszlényi cselekedett meg egyszer, t. i. újévi ajándékul mindenkinek kiváltotta Szatmáron a zálogtárgyát, aki ez iránt jelentkezett a titkári hivatalnál. Az sem volna megvetendő változás, ha pl. az újév gondolatára magunkba térve, egy kanál szeszes italt sem innánk meg a nagy nap tiszteletére. De a nemzeti ellenállás ez irányban a legkomolyabb Harcok idején sem terjedt ki hazánkban. Az adót megtagadtuk ugyan, de az ex-lexes szeszt azért megittuk. Pedig olyan stilszerü volna, mikor holnap az ex-lex amúgy is megkezdődik megint. Unalmas esztendőnek unalmas vége volt. A levegő enyhe, hó, jég nincs. Ilyenkor szánkázni, korcsolyázni kellene. Nincs meg a keret, amiben az esztendő végének 5-6 ünnepnapját megülhetnők. Akárhányszor február vége, március eleje nem különb, mint a mi mostani időjárásunk. Az utcákon sár, locs-pocs, a fák rügyeznek, a fü zöldéi. Ha így tart, oláhkarácsonra kibújik a kökörcsin. A Teleki-Társaság ülésén és a kaszinó mulatságán kívül alig történt valami nagyobb esemény a héten. Ezekben is unott hangulat uralkodott. Nem tudjuk a hallgatóság száma volt-e amott kisebb, vagy emitt a táncos pároké Jó volna talán egyesíteni jövőre a kettőt s tánccal egybekötött Telekiestélyeket tartani, amikor aztán az is kénytelen hallgatni, aki táncolni akart, viszont táncolni az, aki hallgatás céljából jelent meg. Az eperjesi Széchenyi-kör úgy segít ezen, hogy zenével fűszerezi az irodalmi üléseket bemutatja Jermy Hella zongora művésznőt, vagy Wajditsch Sári hárfamüvésznőt. A Bersenyei kör meg a minap az egész operát leszállította Nyíregyházára, igaz, hogy nem sokat ért vele, mivel az opera sem ér valami sokat már ma, de közönség az volt, a drága árak dacára is több, mint amennyi jegy rendelkezésre állott. Uj évtized kivetkezik, valamit ki kellene találni a társadalom élénkítésére, mert félő, ha igy haladunk, a társadalmi élet elvész egészen s miről fog Írni akkor a krónikás. 1910. Január 1. A beállott uj év alkalmából az előfizetések szives megújítását kéri ____ a kiadóhivatal. Ki nevezés. A pénzügyminiszter Peternák Sándor kapnikbányái bányamérnököt számvizsgálóvá nevezte ki. Szentpéteri Ferenc kir. járásbirót a főispán az áll. iskolák gondnokságához rendes tagul kinevezte. Uj ügyvéd A szatmári ügyvédi kamara Nyisztor Aurél dr. ügyvédet Nagybánya székhelylyel az ügyvédek törzskönyvébe bejegyezte. Eljegyzés. Károly Béla selmeci kir. számtiszt e hó 25-én jegyezte el Strohmayer József utbiztos leányát: Etelkát. Himenhir. A következő értesítést vettük: Gel- léri Szabó Margitka és Makó Gyula jegyesek. Nagybánya, 1909. december 24. Eljegyzés. Tatorján István mérnök a napokban váltott jegyet Berecz Iduskával, özv. Berecz Sándorné, érkávási birtokos leányával. Falussy Árpád főispánunkat e hó 23 án Halmoson egy vadászat alkalmával szerencsétlenség érte, valami eltévedt sörétszem az arcán megsebezte. E miatt Budapestre kellett sürgősen utaznia, hol műtéttel távolították el a sörétet, Röntgen sugarak segítségével. Karácson estéjét tehát nem tölthette családja körében. Most már minden veszélyen túl van. Mai számunkhoz Schönherr Gyula korán elhalt fiatal lörténettudósunk »Első utam Olaszország felé« cimü művének 9—16. lapját mellékeltük. Az ünnep másodnapi Kaszinó-estély nem volt ugyan nagyon látogatott, de a jelenvolt válogatott közönség pompásan mulatott, már csak azért is, mert a táncosok nagy számmal voltak. Reméljük, hogy a Kaszinó a téli évadban gyakrabban fogja estélyekre gyűjteni Nagybánya művelt közönségét. Óváry Sándor jogász városunk szülötte, az államtudományi államvizsgát a napokban letelte. A Teleki társaság felolvasó ülésén ünnep másodnapján igen kis közönség gyűlt egybe, a mi érthető is, mivel ünnep alatt a családok egymást látogatják s alig van ház vendég nélkül. A rendezőség ezután az üléseket szombaton esténkint a kaszinóban óhajtja tartani. Székely Árpád igen szép értekezést tartott a családi nevelésről, a férfi és a nő hivatásáról. Fliesz Henrik irodai verseiből kedveskedett ismét egy nehánynyal nagy hatást keltve. Bévay pedig a »kártya« címmel mutatott be érdekfeszitö elbeszélést. Ezek az irodalmi színvonalon álló becses müvek valóban nagyobb közönséget érdemeltek volna. Az állami főgimnázium segélyző-egyesülete dec. hó 17-én, pénteken, d u. 4 órakor tartotta Rencz János dr. igazgató elnöklete mellett a főgimnázium tanácskozó termében közgyűlését, hol a titkári jelentés után elfogadták a zárószámadást és az idei költségelőirányzatot. Örömmel jelezzük, hogy az egyesület igen szépen gyarapszik s a múlt évet 9290 K 08 f tőkével zárta. Uj lap. Szilágysomlyón uj lap jelent meg »Szilágysági Újság« cim alatt és pedig politikai lap. Megjelenik kétszer hetenkint. Ára 10 korona egy évre. Szerkesztők és laptulajdonosok Hegedűs Sándor és Keller Samu dr. Hegedűst — ki Hamvay név alatt lapunkba is sok reg. A citromsav macskáknak és tengeri nyulaknak görcsöket okozó erős mérge, mig az emberi gyomorra kellemesen hat. A petrezselyem az embernek konyhanövény, a papagályt megöli. A bagoly, a galamb, a tyuk ópiummal csak óriási mennyiségű adagokkal mérgezhető meg. A tyuk tízszer annyi sztrihnint tűr el, mint más madár. Ebből kiviláglik, hogy még csak az egyik madárról a másikra se lehet következtetést vonni, annál kevésbé egy állatról az emberre. S ezért egy állatkísérlet sohase nyújt biztos alapot egy szernek az emberre nézve gyógy, vagy méreg hatású voltát illetőleg. S ez nemcsak a mérgekről, de egyáltalán az orvostudomány összes gyógyszereiről áll. Mily nevetséges, sőt botor lenne, ha megfordítanák az eljárást s az emberen kísérleteznének, hogy a kutya betegségeit gyógyíthassák. De hát nemcsak azért boncolnak elevenen, hogy gyógyítsanak, hanem c;ak a kísérletezés kedvéért, mulatságból, időtöltésből. így pl. Claude Bernard föltalált egy kályhát, hogy melegvérű, nem narkotizált állatoknak hő által előidézett lassú halálát tanulmányozza. Ha az állat feje nincs benn a kályhában, néha másnapig is elél. A kályha tempe- raturáját a forrpontig okozta. Schiff tanár és Gava- rét számtalan kutyát »sütött« fojtott meg. Dr Buil- lard tanár egy kutya koponyáját két helyen vastag vasfuróval átlyukasztotta és izzó vasat tett az agyvelőbe. Az állat hat napon át szakadatlanal ordítozott, dacára annak, hogy ütlegekkel akarták »megnyugtatni.« Dr Wertheim kutyákra terpentinolajat öntött s ezt egymásután kilencszer meggyujtóttá. Magendie tanár egy el nem altatott kutyát a négy lábán és a fülein át asztalra szögezett, fölmetszette a szemidegeit, szétfürészelte a koponyáját, szétvágta a hátgerincét és több idegcsoportot szétszedett. Az állatot egyéb vizsgálódások miatt másnapra eltették. Carpenter tanár egy kutyának a gyomrát forró vízzel megtöltötte. A kutya négy óra múlva kimúlt. Nothnagel tanár a kutyák koponyáját kifúrta s agyvelejükbe maró chromsavat juttatott. Az állatok két, három, némelyek tizenkét nap múlva kimúltak. Goltz tanár egy erőteljes uszkárnak február 27-én és március 13-án két helyen átvágta a hátgerincét. A második megsebesités iszonyú pusztítást eredmé nyezett: megbénította a hólyagot és kiszorította a végbelet a rendes helyéből. Mivel az állat szomorú állapota mihamarább való kiszenvedését sejtette, április nyolcadikán még egy uj kísérletezést akart rajta végezni, de az előkészületek alatt kimúlt. Dr Dogiel János tanár tyúkoknak, galamboknak nyakizmait és idegeit szétszedte, csontjaikat kivette és idegeit átmetszette. Dr Frenzel János egy békát villaalaku deszkához erősített s az egyik lábát pep- szin vegyülékbe tette. 38 foknál ez a felbőrt rongyokká foszlányozta, az izomhus mindinkább fogyott és másfél óra alatt csupán a csontok látszottak. Később ezek is elpusztultak. Dr Arnnsohn E. és dr Sachs J. el nem altatott állatok koponyájába lyukakat fúrtak, agyvelejükbe tűket szúrtak, majd a szemeken át szúrtak tűket az agyba. így olvassuk a »Deutsche Medizinische Wochenschrift« 1884. évf. 51. számában. Ilyenek a kísérletek, melyekkel időtöltésül ezek az urak magukat mulattatják. Természetesen még száz hasonló esetet tudnánk felsorolni, de azt hisz- szük, hogy az eddigi szemelvények eléggé megvilágítják a vivisekció borzalmas képét S ezek után kérdjük: szükségeseke ezek a kísérletek? Talán nélkülözhetetlenek az emberi egészség szempontjából? E kérdésre velem együtt ezeren válaszolják, hogy nem és újból is nem l De azt mondhatják, hogy én nem vagyok orvos, tehát nem vagyok szakember, tehát orvosi kijelentésekkel kell előállanom igazam megerősitésére. Ezt teszem is: Dr med. Nagel Bichárd igy szól: »Az állatokon való operálás nem szükséges, éppen olyan jól, sőt gyakran jobban eszközölhetők holt állatokon« Dr Tait Lawson mondja: »Mindenek előtt kijelentem, hogy az eleven állatokon való experimen- tálás oktatás szempontjából teljesen fölösleges és törvényileg volna eltiltandó.» Dr Bell Taylor Károly, a nagy kirurgus mondja : »Aligha van valaki, akit gyakrabban szólítanának föl különösen finom és súlyos természetű sebészeti operációk eszközlésére, mint engem s ha a vivisek- ció egy sebész kiképezésének feltélele lenne, úgy bizonyára nekem is hozzá kellett volna nyúlnom. De én ezt nem találtam szükségesnek és sohasem vágyódtam arra, hogy megcselekedjem s ami reám illik, illik az a legkiválóbb orvosokra és sebészekre is; a gyakorló orvosoknak csaknem kivétel nélkül semmi részük sincs a vivisekcióban és azzal sincs mit foglalkozniok. Hol van tehát a vivisekció szükségessége? Világos, hogy sem a sebész kiképzéséhez, sem fiziologusnak, még kevésbbé gyakorló orvosnak nem szükséges. De hát mire szükséges? A tudomány urai arra tanítják hallgatóikat, hogy a vivisekció az emberiség javára szükséges. Ezek az urak, illetve elődeik és ezeknek tanítványai különben már több, mint kétezer éve boncolnak élő állatokat, az emberi nemre háramló legcsekélyebb haszon nélkül és Claude Bemard, ennek a tannak az apostola, Francziaország legnagyobb vivisektora, élete végével kinyilatkoztatta, hogy kezei üresek! Valóban üresek voltak I A vivisektorok kezei mindig üresek!« A vivisekció nemcsak haszontalan, sőt egyenesen káros, zavarokat, eltévelyedéseket okoz s a saját kutatóit megtéveszti. Száz kísérlet történik egy állítás megerősítése végett, és száz más az ellenkező bebizonyítására; amit az egyik fél igaznak és megdönthetetlennek vall, azt a másik fél hülyeségnek nevezi. De hadd beszéljenek ismét fiziológusok, tehát szakemberek. Dr Kollin fiziológus mondja : »Gyak ran ugyanaz a húszszor ismételt kísérlet húsz különböző eredménynyel jár, akkor is, ha az állatok látszólag mindig ugyanabba az állapotba helyeztettek.« Dr Garth Wilkinson igy szól: »Azzal keveset mondunk, hogy a vivisekciónak haszna nincs. Sőt rendkívül káros hatású volt. Semmi egyebet nem eredményezett, minthogy a betegek kezelését hamis és ros'sz utakra terelte. Mint eszköz a tudomány haladására — csalódás! —« Dr Tait L. úgy nyilatkozik: »Tény, hogy az állatbetegségek annyira különböznek az emberekétől és a sebek gyógyításának