Nagybánya és Vidéke, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-08-08 / 32. szám
1909. Augusztus 8. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKÉ nagyságában. Csak a városatyák tartják meg feszes komolyságukat még most is. írnokot választottak ma s nem rajtuk múlt, hogy az orvosi állást is be nem töltötték, hanem a negativ pályázókon. 400 írtra bizony bajos orvost kapni, ennél egy tyukszemvágó is többet kap ma, s ha a fizetéséből lovat tart a doktor, akkor ugyan megél a lova, de ö miből él! A régi jó idők elmúltak, mikor a város főbírójának 80 f. fizetése volt s ennek dacára mégis csak őt tartották a legelső embernek Mit volt mit egyebet tenni, azt határozták, hogy majd máskor fognak határozni. Addig is kiadnak egy pár hirdetést, nemcsak az árlejtéses lapokban, de másfelé is, hadd menjen hire annak az egész országban, hogy Nagybánya 400 frtos diplomás orvost keres. Térjünk azonban vissza a mulatságokhoz és ne feledkezzünk meg róla, hogy ma zajlik le az iparos ifjak nyári mulatsága is a Kaszinóban. A választék tehát elég dús: bányatisztek estélye, színészet, kis kabaré és iparosbál. A helyzet épp ezért valóban drámai, hogy azonban legkevésbbé sem prózai, arról ezennel kiállítja a bizonyítványt a krónikás. A város uj Írnoka. Harácsek Bélát, a képviselő- testület ma 94 szavazatból 58 cal írnokká választotta. Németh Gyula hangversenyén igen szép, előkelő nagy közönség vett részt múlt vasárnap este. A színi előadás, úgy látszik, legkevésbbé sem zavarta. Németh ismét haladt, határozottabb, finomabb, művésziesebb az előadása, mint eddig volt. Az esti csillag dal és a René áriája teljes művészi bravúrral sikerült. Ez volt Némethnek legszebb sikere ma, meg a végül ráadásul nyújtott Bánk-bán bordal, melyben a könnyedség és keresetlenség egyszerűsége megkapóan hatott. A La serenatán bizonyos aggodalom vonult végig, a két gránátosnak meg a szövege nem valami sikerült, noha az előadás teljesen kifogástalan volt, a szöveg minduntalan bosszantotta az ember fülét, talán Endrődy Sándor követte el, aki bizonyára nem dalolásra készítette ezt a fordítást, mert a zene motívumait egyáltalában nem fedi. Zsembery Tivadart jól esett ismét hallanunk. Az ő diskrét kísérete és Rhapsodia szólója egyaránt magával ragadta közönségünket, nem csoda, hisz a rhapszodiákban Zsembery valóságos specialista. Hálás köszönettel tartozunk neki, hogy ezt az élvezetet közönségünknek megszerezte. Érdekes a Németh Béla főgimn. tanár szereplése, ő ezen az estén mint költő, zeneszerző és hegedűs mutatkozott be. Magyar dalai csinosak, mély költői tartalommal, hegedűjén kezdetben bizonyos tartózkodó hangulat vett erőt, de aztán belemelegedett és szépen játszott. Örvendünk, hogy mint uj csillag tűnt fel a látóhatáron, amely különben művészi szempontból elég sötét. Bévay Károly a Teleki-társaság elnöke a »Démon« címmel érdekfeszitő elbeszélést olvasott föl, kissé komoly és megdöbbentő témával, de szép kidolgozással. Ellentétül aztán Stella Gyula élénk derültség között sok apró mókaságot adott elő. Hangverseny végeztével a közönség asztalokhoz ült s a hajnali órákig együtt maradt, hogy emellett az ifjúság táncra perdült s hogy többnyire bosztonozott, az szintén igen természetes. Gyászhir. A közeli vidéknek egyik jeles, szorgalmas orvosa hunyt el a napokban Hengye Titusz dr. személyében, ki évtizedek óta Erdőszádának volt fáradhatatlan körorvosa. Nemrégiben édes atyját temette el, mert hosszas szenvedés után maga távozott el körünkből örökre. Súlyos betegségére Budapesten keresett gyógyirt a Vörös Kereszt Kórházban, a hol pár heti kínos szenvedés után múlt hétfőn hajnalban elhunyt. Tegnap d. u. 4 órakor temették Erdőszádán a vidék nagy és mély részvéte mellett. A család gyászlapja igy hangzik: Alulírottak fájdalomtól megtört szívvel, de Isten akaratában való megnyugvással jelentik, hogy Dr. Hengye Titusz körorvos, Szatmár megye törvényhatósági bizottságának tagja hosszas, fájdalmas szenvedés és á haldoklók szentségének ájta- tos felvétele után 1909 évi augusztus hó 2-án hajnali 3 órakor, életének 52-ik évében Budapesten elhunyt. A drága halott földi maradványai folyó hó 6-án délután 4 órakor fognak Erdőszádán a görög kath egyház szertartása szerint az anyaföldnek átadatni, az engesztelő szent miseáldozat pedi folyó hó 7-én reggel 7 órakor fog az egek Urának Erdőszádán bemu- tatlatni. Budapest, 1909. évi augusztus hó 2-án Hengye Emilia férjezett Farkas Sándorné mint nővére. Brán Dénes, Szabó László, Farkas Sándor mint sógorai, családjaikkal. Béka poraira! Uj vasbánya. Zoltowszky Szaniszló és Zsig- mond lengyel grófok petrisi birtokán dús vasércekre bukkantak. Most arról adhatunk hirt, hogy a bánya kiaknázására német cégek egy millió alaptőkés r. t.-ot fognak alapítani Budapesten még a f. hóban. Artézi savanyuviz forrás az Avasban. Kőszegremetéről írja tudósítónk, hogy az ottani határban a kőszénkutatás alkalmával meglepő felfedezésre bukkantak. E hó 3-án a Koltó dűlőben megkezdték a 400 méter mélységre lebocsátott csövek kiemelését a Turvékonya és Kányaháza közötti vonalon a Túr folyó mellett, midőn a 15 cm vastag csőből mintegy 2 méter magasra szökkent fel a meleg viz-sugár. A kiömlő viz hőfoka állandóan 28"c. és csakhamar kis folyó lett belőle. A forrás bőségénél és vegyi összetételénél fogva igen nagy jelentőségű s ha állandónak bizonyul, rövid idő alatt nagy hírnévre 32. szám. (3j tehet szert, amennyiben természetes melegsége elsőrangú gyógyfürdő alapítását vonhatja maga után. A forrás vize erősen sóssavanyu izü és borral vegyítve, tartósabban pezseg, mint a bikszádi viz. A napokban megtartandó vegyelemzés után fognak dönteni a forrás jövendő sorsa felől és hihető, hogy e véletlenül fölfedezett természeti kincset nem fogják sokáig használatlanul hevertetni. Uj gyufagyár. Kecskemét városa e napokban szavazta meg az ott létesítendő gyufagyár részéről kért kedvezményeket. A telek egy részét ingyen, egy részét pedig négy szögölenként 5 korona árban engedi át. Ezenkívül 15 évi adómentességet és 400 000 darab téglát szavazott meg azon kikötéssel, hogy az 1910. év május hó 1-éig megkezdik az építkezést Választó gyűlése volt ma a képviselőtestületnek Ilosvay Aladár alispán elnöklete mellett. Az alorvosi állásra pályázat nem érkezett be, annál több az irnokira. A jelölő bizottság következőleg alakult: választottak Révész János és dr. Vass Gyula, kinevezettek Szerencsy József és Molcsány Gábor. Szavazatszedő bizottság: elnök Bay Lajos, tagok Ajtay Gábor dr., Sólyom Ferenc, Incze Lajos. Bizalmi férfiak : Csepey Ferenc, Ketney Mihály, Soltész Elemér, Virág Lajos. Jegyzőkönyv hitelesítők Virág Lajos, Soltész Elemér. Hitelesítés aug. 9 én. Az alispánt a gyűlésbe Stoll Béla, Szőke Béla, Soltész Elemér hívták meg. A jelölő bizottság betűrendben jelölte a következő pályázókat: Gora István, Harácsek Béla, Ilosvay Jenő, Lengyel Andor, Nagy Endre, Szintenisz Raimund, Vágó Mihály, Zavilla János. A szavazás eredménye ez: 58 szavazat esett Harácsek Bélára. 19 Lengyel Andorra, 9 Szintenisz Raimundra, 5 Zavilla Jánosra, 3 Ilosvay Jenőre, ezenkívül volt egy üres szavazólap. Harácsek Béla az esküt nyomban letette. Az orvosi állásra uj pályázatot hirdetnek. A gyűlés egy óra alatt véget ért. Árlejtéses hirdetések. Köztudomású dolog, hogy a város a költségelőirányzat tárgyalásánál azt a határozatot hozta, hogy hirdetéseit ezután árlejtésen adja ki. Lapunk szerkesztője ezt a város érdekében meg- feliebezte, mivel hirdetéseknél tudvalevőleg nem az olcsóság jön figyelembe, hanem az az eredmény mérlegelendő, amit a hirdetés által egyik vagy másik lap utján el lehet érni. A napokban a fellebbezés elutasítása a minisztertől leérkezett s igy ez évben a város árlejtésen fogja kiadni négy hónapra hirdetéseit, hir szerint már aug 19-én meglesz az árlejtés is s 350 K lesz a kikiáltási ár, noha ezt a kérdést igazán senki sem tanulmányozta s hogy mi a város szükséglete tulajdonképpen e téren, azzal a legöregebb emberek sincsenek tisztában. Meglehet, hogy 20 korona árát fog közölni a szerencsés árlejtő s kap 300-at, de az sincs kizárva, hogy ezer korona árát sóznak a nyakába s kap 200-at. Nos hát részünkről, mivel különben is a várossal semmiféle szerződéses viszonyba kerülni és függetlenségünket eladni nem óhajtjuk, előre is kijelentjük, hogy az árlejtésen nem fogunk részt venni, egyébként a nemes városnak az uj rendszerhez sok szerencsét kívánunk. A slöjd tanfolyamot f. hó 5-én Radisics György földmivelési min. tanácsos és Bartók Géza közgazdasági felügyelő meglátogatták. Kíséretükben voltak Torday Imre h. polgármester és Alexy Kornél igazgató. Az itteni slöjd tanfolyamot Lohr Lajos központi igazgató vezeti. A tanfolyam a veresvizi iskola- : épületben talált elhelyezést s tizenhat tanító és tani- ; tónő látogatja, a kik e hó végéig itt lesznek. A min. tanácsos és a felügyelő hivatalos teendőik után megtekintették a ligetet, a foghagymási fürdőt, a festő iskolát. Érdekes, hogy Guttenberg Pál a kézimunkára • nevelő orsz. egyesület igazgatója, aki lelke minden I slöjd-mozgalomnak, azért maradt leSzatmáron, mert ! a haladó vonatra akart fölszállani és irgalmatlanul lerángatták, holott a vasúti szabályzat is csak arról beszél, hogy azt, aki haladó vonatra fölszáll meg lehet büntetni, de nem arról, hogy le kell rángatni. Régebbi papírpénzek meddig maradnak forgalomban. A rózsaszínű húsz koronás bankjegyekről az a hír terjedt el, hogy azok aug. 31-én kiesnek vég- I leg a forgalomból. Erre vonatkozólag közöljük a | következőket: Az 1900. márc. 31-ről keltezett rózsaszínű húsz koronásek még 191Ó. junius 30-ig fogad- ■ tatnak el üzetéskép s az állampénztáraktól ugyan- azon év szeptember 30 ig fogadja el az osztrák-magyar bank, de beváltja továbbra is 1916. junius 30-ig. j Az 1900. márc 31 ről keltezett kék tiz koronás bankjegyek beváltási határideje pedig 1913. febr. 23. jár le. Minimaxpróba. Múlt vasárnap d. e. 11 és 1/2 órakor mutatták be a »Minimax« kézi tüzoltó-készüléket, városunkban a Libamezőn igen nagy érdeklődő közönség jelenlétében A ládákból épített, apró fával és faforgácsai megtömött faalkotmányt először petróleummal öntötték le s azután meggyujtották. Az emelet magasságú lángokat pár pillanat alatt tetjesen eloltotta a reá irányzott »Minimax« készülék sugara. Még nagyobb és meglepőbb hatással volt a készülék egy körülbelül 36 négyzetméter területre szétosztott 200 klg. kőszénkatráuy tüzének oltásánál, annál is inkább, mivel a kátrányon kívül a területet petróleummal is le öntötték és igy kétségkívül a legnehezebben oltható tüzet képezte. A hatalmas lángokkal égő tüzet egy készüléknek harmadrész tartalmával, tehát 3 liter folyadékkal oltotta el a gyár alkalmazottja, mely bámulatos és meglepő eredményt a jelenlévő közönség élénk tapssal és éljenzéssel honorálta. Az öszszes jelenlévők, valamint városi önkéntes tűzoltóságunk, mely Rónay Géza alparancsnok vezetése alatt kivonult, a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak a kitűnő találmányról, melynek célja, hogy a kezdő tüzet csirájában fojtsa el, meggátolva, hogy a kis fűzből nigy tűz, a kis kárból nagy kár legyen. A készüléknek rendkívüli hasznos voltáról tanúskodik nagy és általános elterjedése; ez idő szerint körülbelül 400.000 készülék van használatban és 13.600 bejelentett esetben oltottak a készülékkel tüzet, teljes sikerrel. Hir szerint városunkban is be vezetik e készüléket, oly módon, hogy minden utczában egynéhány példányt, megbízható és erre vállalkozó lakosoknál elhelyeznek kik tüzeset alkalmával minden idővesztesség nélkül megkezdik az oltást. A részvénytársaság rendkívül kedvező fizetési feltételeket ajánlott városunknak, úgy, hogy lakosonként évente körülbelül 20 fillér fizetés háramlanék 6 éven keresztül. Ily módon városunk, anélkül, hogy komolyabb anyagi megerőltetésbe kerülne, oly tűzoltó fölszereléshez jut, mely az önkéntes tűzoltóságunkat kiegészítve, párját fogja ritkítani az országban, miáltal a tűzrendészet jelentős kérdése egyszerre és könnyű módon a képzelhető legkedvezőbb elintézést nyer. Az országos m. kir. színművészeti akadémián a beiratások az előkészítő osztályba szeptember hó 9., 10., ll.,-ikén, az akadémia I. és II. osztályba pedig szeptember hó 14-án tartatnak meg d. u. 3 órától 5 óráig. Az országos m. kir. színművészeti akadémiába való felvételhez megkivántatnak: a) Színpadias, csinos alak. b) Tiszta kiejtésű csengő hang. c) Kifejlett te3ti alkotás mellett (melyről az intézeti orvos ad véleményt) legalább 18 éves kor a férfiaknál, legalább 16 éves kor a leányoknál, mi hiteles okirattal bizonyítandó, d) Annyi műveltség és iskolai képzettségről való bizonyítvány, a mennyit e korban minden müveit ifjútól megvárhatni, különösen a magyar nyelvtan alapos ismerete. e) Szülői vagy gyámi megeggyezés. A mely jelentkezővel ezek nem személyesen jelennek meg, megegyezésüket hiteles iratban tartozik az illető felmutatni. f) a jelentkező növendék csupán a valóságos és törvényes családi nevén írhatja be magát, g) Jó magaviseletről szóló erkölcsi bizonyítvány, mely vagy iskolai bízonyitványnyal, vagy hatóságilag, vagy ismert egyének aláírásával mulhatlanul igazolandó, h) Minden újonnan jelentkező az előkészítő osztályba csak próbaidőre vétetik fel; ennek leteltével vizsgálatot tesz. A fölvétel tehát nem végleges, s a letelt próbaidő után a tehetségtelen vagy hanyag növendék etbocsát- tatik. i) A belépő uj növendék 2 korona beiratási dijat, s 10 korona felvételi dijat, valamennyi növendék podig 2 korona beiratási dijat, s azonkívül 60 korona tandijat, tartozik 2 részletben u. m. 30 koronát a felvételkor és 30 koronát február 1-én előre fizetni, j) Minden fölvett növendék tartozik szüleivel, vagy gyámjával együtt az eléjök terjesztendő kötelezvényt aláírni. Bővebb értesítést az intézet igazgatósága (Rákóczi-ut 21. sz, II. em.) készséggel ad Budapesten, 1909. Levél Bajfaluból. Tek. Szerk. ur! Ígéretet tettem, hogy becses lapját fölkeresem, még pedig nem divatos reklám hangon, hanem a reálitás őszinte hangján. Hazánk legtöbb gyógyfürdője s ezek között Bajfalu is, a megérdemlett pártoláshan ezideig nem részesült. És sajnos, ennek mi vagyunk első sorban okai a divatkultus által. Hányán vannak, kik az édes magyar haza csodás szép fekvésű és gyógyerejü fürdőit nem ismerik, mert csakis hazafiellenes divatból külföldön keresnek sajgó sebeikre irt, enyhü- letet. így vándorol el gyakran, a még roncsaiban lévő egészséggel, az élet és vagyon mitőlünk. Ha a fürdői levélhez nem is tartozik, de megemlítem, ilyformán állunk vallásilag is. Csik-Somlyóra, M.- Radnára, M.-Pócsra plakátok zarándoklatokat nem hirdetnek, de annál többet a külföldre. Annál ör- vendetesebb jelenség, hogy a kincstár tulajdonát képező kies bajfalusi fürdő már nem csak a kincstári alkalmazottak igazi aziluma, hanem a nagy magyar haza minden rangú és rendű polgára látogatja. Rheuma, csuz, köszvény, orbánc, bőrbetegségek és szembajok eredményesen gyógyulnak. Szép fenyves-ligetei a madarak zenéjével fűszerezve, kitűnő hatással vannak a tüdőre. A patriárchális egyszerűségben, az otthon nagy ur itt kicsiny, és az otthon senki, elfelejti, hogy kicsiny. A múltakhoz képest nagy haladás mutatkozik, a bajfalusi fürdőn. Rend, tisztaság uralkodik. Az élelmezés nagyon jó és olcsó. Összehasonlítást tettem más fürdők és vendéglőkkel e tekintetben is úgy találtam, hogy itt olcsóbb, jobb, és kétszer oly nagyok az adagok. Van kitűnő ivó gyógyvize, a levegőt tisztitó ártézi kútja és kitűnő természetes ivó vize. Csendes itt minden, még az imára hivó harangszó is, az enyhülést keresőnek szive húrjai szerint szól, mintha csak mondaná: »jöjjetek mosakodjatok a Silóé tavában. »Vajha a magas kincstár a vendégek nagy számához mérten jövőre bár egy 20 szobás lakást létesítene. A reggelit kiszolgálják 8 órakor, ebéd 12 kor, uzsonna d. u. 4 órakor, vacsora este 8 órakor. Ezenkívül minden rangú és rendű becsületes embert bármely időben kiszolgálnak. A vendéglős dicséretére legyen mondva — az alkohol ellenes szövetkezetnek ugyan nem tagja, de részegedésig, — értem a közönséges popu- lust — italt bármily összegért sem ád. így a fürdő csendjét háborgató csendzavarások, alig fordulnak elő. Felsőbányától kocsin fél óra, sétálva D/a óra járás és igy igen kedves és hasznos kirándulási hely Bajfalu. Ha kedves Főszerkesztő ur szavaim valódiságában kételkednék — az itt megfordult fürdői no- tabilitásokra appellálok — a viszontlátásra.*) Bajfalu, 1909. aug. 2-án. Hive: Szekeres János rk. plébános *) Elmegyünk helyszíni szemlére! Szerk,
