Nagybánya és Vidéke, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-10 / 2. szám
Nagybánya, 1909. Január 10. — 2. szám. XXXV. évfolyam. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK nVUnSTÜELsT VASÁRNAP Előfizetési árak : Egész évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos ; Révész Táixios. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Felsőbányai-utca 20. szám Üzleti hirdetések négyzetcentiméter, hivatalos hirdetések díjszabás szerint. Karácsoni hangulat. A Residentia vissza szállásának mi a helyes következménye. »Menyből az angyal lejött hozzátok« ősi dallama hangzott fel templomaink kórusain Karácson ünnepén, hogy az áhítattal elfogódott nép között visszhangra kelve hirdesse — »Dicsőség az Égben Istennek és békesség a földön az embereknek.« A karácsoni ajándék nem csak gyermekeinknél, hanem városunk egyeteménél is valóra vált, mert karácsonra érkezett meg a miniszteriális engedély arra, hogy 200.000 korona lefizetése, az alsó Klastromrét átengedése és megfelelő telek szabályozás ellenében fölmentetünk évi 16000 K teher alól, fölépül az uj állami gimnázium és visszajön a város birtokába a »Residentia.« E kedvező megoldásért köszönet az illetékes tényezők s az érdekünkben eljárt polgármesterünknek. Ezzel 50 évig apad s azután megszűnik gimna- ziális terhűnk s nem kell építeni újból a városházát s aligha lesz másutt szebb városháza, mint a »Residentia.« A számadatok és a viszonyok mérlegelésével félve gondoltunk a jövőre, hiszen oly megterhelésbe megyünk, miből kedvező kibontakozás alig várható s igy vezérlő csillagként kell fogadni ezen momentumot, mit ha okosan követünk, úgy az városunk jövő fejlődésének és vagyoni megerősödésének képezheti biztos kiinduló pontját. Elismert tény, hogy egy megfelelő vendéglő építése s üzlethelyiségek létesítése közszükség, de ezen érzés meglehet a mulasztások s elvesztett idő miatt túlzásba látszik bennünket vinni, hisz már ott vagyunk, hogy perhorreskáltatik minden eltérő vélemény s sugesztioként nehezedik reánk, bármiként is csak már épüljön a nagyszálloda. — Be fog-e válni, ki fogja-e magát fizetni ? az mellékes, csak már legyen, sőt nem hiányzik a megfontolatlan rut anyagisággal való gyanúsítás, mire azonban csak azok lehetnek képesek, kik ilyenre esetleg magok alkalmasok. Részémről alig hogy a régi szálloda leégett, nem látva uj építkezésre törekvést, a város és a közönség érdekében minden egyéni érdekem vagy kötésem nélkül módját ejtettem: 1. Hogy egy átmeneti szálloda létesüljön, mi ha nem is tökéletes, de hiányt pótol. 2. Hogy terv készüljön, mit Bösenbach tisztán magán szívességből elkészítvén, az ad hoc bizottság elé terjesztettem, hol az tárgyaltatván a kívánalmak szerint nyert színház, nagyterem, üzletek és szállodával teljes kidolgozást. Különös, hogy az ad hoc bizottság ezen véleményének mintegy ellenhatásaként jött a további uj eljárás, melyet sehol nem gátolt senki, sőt nehogy ennek vétessék, a jövedelmezőség előre való megállapítás tárgyában magam kértem a felebbezésre való tekintet nélküli végrehajthatóságot, mert magam a jövedelmezőség előre való megállapítását szükségesnek tartom s a felsőbb forum azt el is rendelte, bár az én indítványom volt a megállapításnál mellőztettem s igy annak arányos voltát nem ösmerem. Ezek tehát bizonyítják, hogy én a szálloda létesítésére nem hogy gáncsot nem vetettem, hanem annak előmozdítására törekedem, csakhogy én nem minden áron, hanem jól, célszerűen és jövedelme- zőleg óhajtom létesitni s a város érdekében szavamat, ha a megtévesztettek részéről zokon is vétetik, fölemelni kötelmemnek tartom, miként tettem az üveg gyárnál, mely még nincs ugyan megdöntve, de most már belátja mindenki akkor legáncsolt igazamat. — Nem magán, hanem a közérdek vezetett akkor is, miként ma a vendéglő ügyében. Ne tévesszük, hogy a szálloda ma magánipar s egy kis jó szálloda lehet kedveltebb, mint egy nem kedvező nagy. A regale jog lejárt. Annak uralma alatt szükséges és a jog miatt az jövedelmező volt; ma már csak úgy jó, ha föltétlenül célszerű s igy midőn a verseny lehetőségét figyelembe kell venni, balgai ki a körültekintést elmulasztja, sőt bűnt követ el minden gazda, ha nem igyekszik a részére nem kedvező tervein változtatni, midőn annak még ideje van, — még nincs lerakva a fal, ime a karácsoni ajándék mintegy figyelmeztet és alkalmas módot nyújt kedvezőbb, takarékosabb beosztásra. Kezdjük a városi vagyon mérlegnél : I. 1909-ik költségvetés szerint vagyonunk............................................5.331.918 K. 1. Ebből nem jövedelmező t. i. iskola, városháza stb. 767,922 2. A városi takarék javára lekötött alaptőkék értéke 557.188 3. nyugdíj alap 83.638 összesen 1.408 758 K. Adóságra leköthető vagyonunk 3.923.160 K Ezt terheli: eddigi adósság 1.562.305 miből 300000 kor. felsőbb engedély nélkül nőtt fel a takaréki folyószámlán, Uj adóság az eddigi tervek szerint 2.450.000 összesen 4.012.705 K. az az eddig túlterheltük 89.595 koronával. Ezért kaptuk a kölcsönt a községi pótadók lekötésének föltételével. Vagyon szaporulat lesz a villám, a vízvezeték, csatorna és vendéglő, de viszont előre látható, hogy a fölvett kölcsön nem lesz elég, mert mindenütt, de különösen a vendéglőnél óriási lesz a tulkiadás s igy tekintettel a még fölmerülő többi építkezésekre, el lehetünk készülve az uj kölcsön szükségére annál inkább, mert előttünk áll még a köz- és járványkórház, a gőz- és kádfürdő, a nagy vashid, a kis hid, part védje, a tervezett alsó nagyhid, a ligeti szálloda, a Virág-utca körüli parcellázásnál az uj utczának csatornázása, kövezése, az uj városháza átalakítása, a muzeum, ovoda, gazdasági iskola, a rendőrségi esetleg kaszárnyái járda fejlesztés, uj gimnáz;um körüli kisajátítás, uj temető berendezés s az ehez vezető, utak, a magyarláposi vasút előmunkálatai 30000 K és sok más még előre nem látott a fejlődéssel járó követelmények, melyek újabb kölcsönt igényelhetnek. A befektetések főtömege nem jövedelmező s épp ezért kell a vendéglőnél a biztos jövedelmezőségre nagy súlyt fektetni. II. Ugyancsak az 1909-iki költségvetés szerint a város biztos jövedelme: 1. Az erdőgazdaságból 115.244 K de ebből még csak a folyó, esetleg jövő évre tart a laposerdei alap 30.000 K tehát az erdőgazdaság évi jövedelme 85.244 K. 2. A takarékpénztár jövedelme bár 70.000 K-ban van az idén az igazgató bejelentése szerint, jövőre ezt alig éri el, tehát évi . 50.000 K. 3. A város közgazdaság, bér és regale papir kamata 95.995 K. 4. A vendéglő várható jövedelme 26.000 K. biztos évi jövedelem összesen 257.235 K. III. Városi kiadásunk az 1909-iki költségvetés szerint: 1. Eddigi épület fentartások és közgazdasági kiadásokra 26 200 K. 2. A városi tisztikar és összes személyzeti kiadások az erdészeten kívül 147.264 K.. 3. Egyéb eddigi közszükségleti kiadások összege 98,000 K. Összes évi önnfentartási kiadás 271.000 K. Minek fedezete az államkormány kegyétől függő fogyasztási adó bevétel 48.000 K. Marad közszükségleti kiadás 223.464 K. Fentiek szerint bevétel 257.235 K. tehát marad az eddigi 4 millió, de’az eset - leg a fenti beruházásokkal növekvő adósság kamatainak fedezetére mintegy 25 000 K. igen de kell az eddigi 4 millió után 225.000 K. s igy mutatkozik pótadóból fedezendő évi hiány mintegy 200 000 K. IV. A községi pótadó alapját képező nagybányai összes állami adók összege kitesz évi 80.000 koronát s igy ha figyelembe vesszük a szükségletet, nem nagy jós tehetség kell hozzá, hogy a jelenleg 30%-ra menő — községi adó címet ugyan nem viselő, de tényleg fizetett közterhei a községi adómentes hivatalnokokon kívül álló lakoságunk nagyon köny- nyen felrúghatna 300 százalékra is, azaz aki fizet 100 K állami adót, elérhet 300 korona községi pótadót, azaz fizethetünk 100 helyett 400-at. Az üveggyár, hová akkor a fát jónak látták beszállítva erdei méterét 3 K 40 fillérrel 10 évre lekötni és 40 hold földet a vasút mellett odaajándékozni, még Damokles-kardként, elintézetlenül függ s ha lecsap, évi 45000 korona fedezetről kell oda is gondoskodni. Még ez végleg elintézve nincs, e városi obligo számadásnál a figyelmen kívül nem hagyható. Gazdag városnak voltunk hiresztelve s ime a kultúra és igény koldussá tehet, miért is ha figyelembe vesszük, hogy lakosságunk nagyrésze állami alkalmazott, kik a községi adóhoz nem járulnak, de tisztelet amély gondolattal, csak a város valódi javára törekvőknek, lehetnek, kik egyszerűen az igény és célszerűségtől ösztönözve járulnak oly megterhelésünkhöz, melynél élvezik a jót, de nem járulnak a teherhez s igy természetes, ha mi, kik számot vetünk teherviselési képességünkkel, kétszeresen kell, hogy óvatosak legyünk szavazatunkkal ott, hol a tárgy megszavazása maga után vonja a későbbi megterhel- tetést. Nem elég, hogy jó és szép legyen valami, hanem szükséges, hogy megbirjuk és magát az kifizesse, nem szabad azt tenni, mit óhajtunk, hanem csak azt, ami városi jövedelmünkkel megegyeztethető s amit megbirunk, mert a túlterheléssel ép az ellenkezőt érjük el, mint amit esetleg elérni akartunk, azaz nem a fejlődést, hanem majd a visszaesést. Fájdalom, nem haladhatunk csak az ízlés és szép iránt fogékonysággal bírók óhaja szerint, hanem számot kell vetnünk az anyagi és gyakorlati viszonyokkal, nehogy utódaink túlterheltsége legyen az eredmény. Óhajtottuk még pedig a vendéglő biztosabb jövedelmezhetőségéért a színházzal a vedéglőt, de úgy, hogy külön önálló terem is legyen a tömeg- gyűlések és estélyek részére. Azt, hogy a színház legyen a táncterem, elhibázottnak tartottuk, mert a terem használható szükségből kisszerű színháznak, de a színháznak teremül való használata gyakorlatilag a költség és elészerüség tekintetében be nem válhat. Ezt vallottam és fájdalom, csak nagy áldozat után lesznek nézetem helyességéről majd meggyőzve a gyakorlati életben, de már akkor késő lesz. Az első tervezet, mi a kiadásnál bírálat alá sem vétetett, külön bejáratú színház, külön terem, megfelelő üzlethelyiségekkel és szállodával került volna 500,000 koronába, de elszalasztatott. A jelenlegi terv szerint csak a vendéglői bejáraton, tehát az utazók ládáin és hordár-posztokon át elérhető színházzal biró uj szálloda terem nélküli kiadás összege ki fog tenni: 1. vállalati összege 1 méter alappal, (a többi többlet-munka lesz) .... 590,000 K 2. viz, villám, csatorna és szinházberendezés költsége (az utóbekapcsolás nélkül) 90,000 » 3. ellenőrzési tiszteletdijjak és utazások, mintegy ...... 30,000 » 4. a kölcsönpapir vesztesége és beszerzési költsége az időközi kamatdiferenciával 70,000 » 5. két évi interkaláris kamat . . 80,000 » 6. az 1 méteren aluli pót-alap stb. pótmunkák belátható kiadása és esetleges berendezés ..... . 140,000 » várható összkiadás 1.000,000 K minek évi kamata és törlesztése . . 55,000 K adó és fentartási kiadások . . . . , . 15,000 » A vendéglőért várható évi kiadás . Remélhető az üzletekből 14,000 K Miután regále-jog nincs, a vendéglőért . . . 12,000 » 70,000 K Összesen 26,000 K, esetleg 30,000 K Előre látható tehát, hogy magát ki nem fizetheti. Még fülembe cseng a karácsoni dallam: »Békesség a földön az embereknek!« E dallam megerősíti lelkünket s a fenti szomorú adatok közt a karácsoni ajándék felé tereli gondolatunkat. íme itt a mód, erőnket túlhaladó kiadástól ezen nem remélt kedvező városházváltozást felhasználni, mert ime az uj változás módot ad jövedelmi forrásokat nyitni és az udvarán megvédeni városunkat, mert fölmenti a városházát s lehetővé teszi a helyi viszonyoknak megfelelő, de jövedelmező vendéglőt egy szép, nagy földszintes teremmel esetleg a szomszéd telkek csatolásával olcsón előállítani, ez a jövedelmen kívül magát fedezheti igy megmarad a millió, sőt ebből a régi vendéglő helyén létesíthető négyszögben azonnal egy bazár, körös-körül, kereskedelmünk gyors ejlesztésére, mintegy negyven üzlet. Körül, háttal az üzleteknek, fél fedél alatt a napi élelmiszer árusok (kofa-sátrak), az udvar közepén a pecsenye- és kenyérárusok. Mindez megfelelő cement; vagy aszfalt alapon, kellő csatornázás és vízvezetékkel; továbbá létesíthető a vízvezetékkel a ligeti vendéglő, Xja.pvm.ls xxiai szátxriá © olclal.
