Nagybánya és Vidéke, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-07 / 10. szám

1909. Március 7. mint a művészi szemlélődés vagy a tehetetlen pas­szivitás a maga erélytelen, elhaló sóhajtozását. Viszont azonban ők a megmondhatói, mily nyakatekert képzettársítás kifejezésére szolgálnak az efféle szólamok: »E szent éjszakán égen és földön sötét sorsok folyói folynak,« — »rözsedalok égtek lelkemben, füstösök, furcsák, busák, biborak,« (hja, persze, az alliteració !) — nálunk »a vak mester fe­kete zongorája tornázó vágyak tora,« — »piros haj­nalok hosszú sorban suhannak el és részegen ko­pognak be az ablakon,« — »a hegyek havas üstökét jégsapkás viharkölykök hada cibálja,« — ők azok, akik beszélnek a »nap szent sugaráról, a tenger őrült kékjéről, a sápadt részeg tengerről,« — ők azok, akik értik a módját, hogy lehet »vacogó fog­gal fütyörészni,« vagy »hült testtel, dermedt vido- ran nyúlni el az asztal alatt« és igy tovább. Ilyesmit is csak az adizmus enged meg magá­nak. meg az uj igéknek kéthetenként megjelenő szállítója, a »Nyugat,« mely halomszámra ontja a legnagyobb termékenység jegyében elültetett s min­denesetre jobb sorsra érdemes fának vadnál vadabb hajtásait. Egyébiránt a »meddő sóhajak eme költőiben « ahogy őket kiadójuk nevezi, könnyen ráismerhetünk az »utolsó goromba, őszinte nagyurra,« a »semmi költőjére,« — a »sokat ígérő kezdőre,« — az »éjsza­kai hangulatok festőjére,« — az »oroszlánkörmeit mutogató tehetségre,« — a »művészet aszkétájára« meg az »ismeretlen után vágyó, az élet minden szép­ségét és örömét igenlő« nőre: de nehezen találhat­juk meg írásaikban azt, amit ugyancsak hirdetnek: a bibliai tömörséget, a lemondás igazságát, az akarat őszinteségét, a sok zeneiséget, a tökéletesen kész költői nyelvet, a reflexiók értékességét s az örök nőiesség kellemét. Hova vezet ez az irány, nem tudom: vállal-e közösséget a hibáival is lánglelkü mester a törpe utánzókkal, nem törődöm vele. — Annyi bizonyos, hogy a felelősség nagy részben őt terheli, ha e mozgalom vége hagyományainknak lejtőre jutása lesz. Mert a tanítványok az ő szavára esküsznek. Én e hagyományokat féltve, melyekhez lelkem egész hevével ragaszkodom, de meg a jóizlés szem­pontjából is, melynek az ő részükről félrevetését tapasztalom, sőt az ő érdekükben leginkább, kiknek kisebb-nagyobb hivatottságát sok tévedésük mellett is készséggel elismerem : kötelességemnek tartottam, hogy komoly tanulmány tárgyává tegyem a «Hol­nap »-ot s rámutassak íróinak nagyobb mértékben félszeg, mint előnyös sajátságaira. Különben az igazi tehetség úgyis tovább halad a maga utján, ha gán­csolják, a gyenge pedig úgyis hátramarad, ha erőnek erejével előre tolják. Fejtegetésemet, illetőleg ismertetésemet azzal az őszinte óhajtással végzem, hogy ebből az evolúció­ból is, mely szemmelláthatólag összefügg társadalmi és közéletünk jelen alakulásával, a magyar nyelv, a magyar eszme, a magyar költészet kerüljön ki diadalmasan ! Franciska néni. (Genre.) M bányász asszony, vállán hetven évvel, JRmH| Munkakedvét bizony alig cserélné fel 1 M)j I Sok fiataléval, pedig a lét terhe 4^1 Vállaira ugyan rá volt nehezedve. Kitartó munkával, Isten segélyével, Hét gyermekét tisztes utón neveié fel: Mig ura a tárnák szikláit tördelte, Önéki napszámban tört föl a két keze. S megosztott teherrel, nagy szorgalom mellett, Szereztek házacskát, szép gyümölcsös kertet. Szerény tőke is csak gyűlt nagy kitartással, Nyugodtan nézhetnek szembe az aggsággal. Hej pedig az élet de sok nehéz árnya Szakadt le munkában őszült homlokára ! De a becsületben töltött számos évek Örömöt is adtak s hoztak tisztességet. Hét gyermeke már rég szárnyára bocsátva; Négy asszony lányának van népes családja : Édes apró népség s fölserdült leányok, Jó öreg nagyanyjok örömmel néz rájok. Anyai szivén egy örök bánat árnya . . . De mért idézném fel, mért mutatnék rája? Oly igaz kárpótlást adott a sors értté . . . Gyógyító napfény ez gyötrődött szivére. Legidősebb fia! (Ha csak rá is gondol, Földerül az arca sugárzó mosolytól!) A fővárosban él úri módban, melyet Ö is becsületes szorgalmával szerzett. Elsőrendű nagy cég üzletvezetője . . . A jelenje biztos, nyugodt a jövője S tisztes állásában — hová emelkedett: Egyszerű szülőit tisztelő, hü gyermek. Jó Franciska néni hej be vágyott Pestre ! Sok hívásra egyszer magát összeszedte; Fényes Budapesten tárt karokkal várta Két fia, a menye s kicsi unokája. S hogy a hosszú utat végre kipihente, Vitték a nagymamát, vitték mindenfele: NAGYBÁNYA és vidéke Szigetbe, ligetbe, a várba, színházba, — Hadd lásson sok szépet, szép Pest városába. Egész élte kicsi városában telt el; Lelke hadd teljék be itt szép emlékekkel. Övéi a tetszést — lopva lesik, várják, S egyszerre az arcán méla árnyék száll át. Szól Franciska néni gondolatba, gondba : Szép itt minden, akár a paradicsomba ; De lássátok, mégis úgy esne jól nékem, Ha apátok is itt gyönyörködne vélem. Takács llus. Heti krónika. A villamosságnak immár története van nálunk, hogyne, mikor már egy egész hete élvezzük a leg­újabb módi világítást. Némelyek azt mondják, kár volt megcsinálni, mert sok szemetet és rendetlenséget meg­világít. Sőt inkább, éppen azért, legalább igy hama­rább fogunk segíteni egyéb hiányokon is. Különben is a villamosvilágitásnak nemcsak az ö gyönyörűsége, de az ö haszna is megvan már, a mennyiben a pet­róleum árát megdöbbentően leszállították s ha az em­ber gyertyát vásárol, ráadásul kávét, cukrot és egy szép üdvözlő beszédet is kap. A petróleum-kartell végső napjait éli s már ezután nem marad egyébb hi­vatása a kőolajnak a rohamosan haladó világitó ügy­gyei szemben, mint hogy petróleum motorokkal kell majd villámfényt előállítani. Városunk örömét nagyban emeli a világbéke, a mi újabban Szerbiából indul ki. Nem lesz tehát háború ! Némelyek agyonrémisztették a lakosságot, hogy nemsokára fűzve és kötve látjuk majd az embereket (t. i. láncrafüzve és felkötve a legelső fára), hogy megint a magyarok kaparják ki a forró gesztenyét stb. Ma mindez túlhaladott álláspont, a nagyhatalmak szive olvadékony lett, mint maga az idő s Szerbia esküszik, hogy ő bizony csak azért húzta ki a kardját, hogy szalutáljon vele a lovagias magyar nemzetnek. Nemsokára tehát disz-szalutálás tartatik. Jött azonban egy másik veszedelem. Az árvíz! A cigány-patak, a foghagymás, ki-kiindulnak medrük­ből, sőt nagyzási hóbortba esett a jó öreg Zazar is s a héten elhagyta medrét. Szerdán dinamittal kellett rémesen belelövöldözni, hogy el ne vigye a jégtorlaszok­kal a hidat. Misztótfaluban a Miszt-pataka szintén megvadult, a református templom környékét és a paplakot bon­togatja. És ha ez igy van nálunk, képzelni lehet, milyen a világ sorja a Szamos, a Tiszta mentén : Szatmáron, Kölesében, Csengerben, vagy Szolnokon. De még talán az áradásnál is sokkal veszedel­mesebb a tósztok árja, mikor az megindul. Már pedig meg fog indulni az is, mint a jégtörés, jégzajlás, mert itt van március 15 ike. Mennyi szép szó nyilallik át mjd a hazán keresztül, milyen fogadásokat teszünk ismét. Esküszünk, eszküszünk ... de majd csak akkor, előbb még csupán készülődünk a nagy napokhoz és hogy az ptóbbi évekhez viszonyítva nem fogunk elma­radni, abban sem kételkedik a krónikás. Személyi hir. Farkas Jenő, Felsőbánya polgár- mestere a polgármesterek országos tanácsának Buda­pesten tartandó gyűlésére elutazott. Március tizenötödike megünneplésére városunkban ez idén is nagyban készülnek. Jövő vasárnap a Teleki­társaság d. e. 11 órakor ülést tart a Kaszinóban, mél­tatva március idusának jelentőségét. Beszéd, felolvasás, értekezés, zene lesz a műsoron. Hétfőn a különböző templomokban istentiszteletek. Este ünnepély a pol­gári körben 7 és J/2 órakor, hol Torday Imre elnök megnyitót, Földes Béla orsz. képviselőnk pedig pohár- köszöntőt mond. Földes Bélát városunk közönsége lel­kes örömmel várja. A rendezőség kéri a lakosságot a házak fellobogózására. A jótékonycélu nöegyesület, mint lapunk zárta­kor, a meghívóban olvassuk, holnap, vasárnap d. u. 3 órakor, a városháza tanácstermében közgyűlést tart, melynek tárgya elnökválasztás a leköszönt Bobelly Thaisz Fanny helyére és tisztujitás. A gyűlésről jövő számunkban részletes tudósítást hozunk. A muzeum-egyesület választmánya me d. u. 6 órakor ülést tartott, melyen titkár, muzeum őr, pénz­táros. beterjesztették jelentésüket, a számvizsgáló­bizottság a múlt évi megvizsgált és helyesnek talált zárószámadását mutatta be s megállapították az 1909. évi előirányzatot és a közgyűlés tárgysorát, valamint foglalkoztak az elnökjelölés kérdésével. A madárvédő-egyesiilet e hó 3-án elöértekezletet tartott d. u. 5 órakor a polgári olvasó körben. A gyűlést eredetileg Makray polgármester hívta össze, mivel azonban Nagykárolyból a vonattal pontosan be nem érkezhetett, Torday Imre elnökölt helyette. Az egyesület alapszabályait letárgyalták s kimodták, hogy ez alapon óhajtanak megalakulni. A hatáskört kibővítették, amennyiben állatvédő lesz az egyesület és nem csupán madárvédő. Az alakulás előkészítésére bizottságot küldtek ki. A vidéki lelkészeket, tanítókat és jegyzőket, különösen pedig a vidéki birtokosokat felhívjuk, hogy szintén lépjenek be az egyesületbe. Az alakulás körülbelől még e hóban meglesz, amikor is Chernél István szerencséltetni fogja városunkat s itt előadást tart. Az alapszabályok tervezetét mai szá­munkban hozzuk. Az előértekezleten előkelő és nagy­számú közönség vett részt. 10. szám. (3) Az Izr. nöegylet és filléregylet március 13-án a Kaszinó termeiben zártkörű családias estélyt (batyu­bált) rendez. Személyjegy 2 K, családjegy 5 K. Felül- fizetéseket köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz az elnökség. Kezdete este 8 órakor. Nagy hó. Máramaros, Szatmár és Szolnok-Doboka vármegyék határán a Rotunda nevű hegyen, melyen átvezet kigyótekervényesen az országút, hetek óta szünetelt a közlekedés. Múlt héten az ut megnyitására kiszállott az utmester s 8 nap alatt G00 munkást fog­lalkoztatott, de minden kísérlet hiábavaló volt, mert a tetőn 10 —15 méteres hófúvások akadályozzák a közlekedést. Kénytelen volt tehát az utmester a mun­kát félben hagyni. A függetlenségi 48-as párt közgyűlése. A függet­lenségi 48-as párt március hó 14-én délután 3 órakor tartja közgyűlését az ipartestület közgyűlési termében. Napirenden van a tisztujitás s állásfoglalás az önálló bank ügyében. Onválasz. Laptársunk, a »Nagybánya« a köz­fürdő kérdésével foglalkozik s »liliputi« érveivel szak­értőt, építészt, várost, képviseletet, mindenkit rette­netesen lecáfol. Részünkről válaszképpen csak annyit mondunk, hogy szíveskedjék a szerkesztő ur becses cikke 4- dik hasábjának 6-dik bekezdését megnénzi, ahol ez az örök igazság olvasható: »Minden oda dobott szám­összeg önkényes, elasztikus, mely a tendenciák szerint emelhető vagy zsugorítható.« Visszahelyezett körjegyző. Súlyos vádak miatt hivatali állásától felfüggesztett Dunka Gerö nagynyiresi körjegyzőt, a vármegyei alispán, mivel az ellene be­adott vádak alaptalansága és valótlansága a megtartott fegyelmi vizsgálat alkalmával kiderült, 1499 —1909. számú intézkedésére gróf Teleki Jenő járási főszolgabíró f. hó 20-án hivatali állásába visszahelyezte. Kanyarójárvány Felsőbányán. Február 27-től f. hó 5- ig 17 újabb kanyaróesetet jelentettek be. Az iskolák még zárva vannak. Meghívó. A nagybányai kath. legényegyesüLt évi rendes közgyűlését f. évi március hó 21-én, vasárnap d. e. 11 órakor tartja meg, melyre az összes tagok ez utón is meghivatnak. Tárgyak: 1. Jelentés a lefolyt (1908) évről. 2. A lefolyt (1908.) évi számadások elő­terjesztése s a felmentvény megadása. 3. Tisztujitás. 4 Egyéb, esetleges indítványok tárgyalása. Az iparos ifjak köre holnap, vasárnap, március 7-én d. u. 3 és fel órakor választmányi gyűlést tart. Tárgy: Március 15. megünneplése. Országos vásár lesz Nagybányán márc. 15 én és a két következő napjain. Ez az u. n. böjti (okuli) vásár, mely szép forgalmú szokott lenni. A helybeli szabóipari tanfolyam vizsgálata f. hó 14-én, vasárnap délelőtt 10 —12 óráig lesz az ipar- testület helyiségében, mely vizsgálatra az érdeklődőket tisztelettel meghívom. Jancsovits József, a szabóipari szaktanfolyam vezetője. A kántortanitók sérelme. Hogy az uj népiskolai törvény nem hozott teljes megnyugvást a tanítók so­raiban minden vonalon, azt a közöttük készülődő újabb mozgalom bizonyítja legjobban. Sértő a kántortanitókra nézve a törvény 11. §-a, mely kimondja, hogy »ha a tanító kántori teendőt is végez, a megállapított leg­kisebb fizetés erejéig a tanítói és kántori járandóságok együttesen tanítói fizetésnek veendők.« Sértő már ma­gában véve azon körülmény, hogy mig az egyik tanitó csak egy-, a másik két féle munkát végez. De leg­sértőbb mégis az, hogy mig a kezdő tanítók egysze­rűen belecseppennek az ezer koronás fizetésbe és a vele járó nyugdíjjogosultságba, addig az érdemekben megöszült kántortanitók ugyanazon jogokért terhes adót fizetnek. Amazok 5 , ezek 50 percentet. Méltá­nyos ez a kivetés ott, ahol a tanitó tényleg élvezett fizetésemelésbe lép, de nem a kántortanitóknál, akik csak névleges fizetéskiegészitésben részesülnek. Kor­pótlékjuk-, valamint a minimális 1000 koronán felül, bármily összeg után ők is készséggel megfizetik a rá­juk eső adót. ily kivetés mellett nem csoda, ha egyik­másik kántortanitóra 5 — 600 korona adó esik, ame­lyet alig egy év leforgása alatt kell megfizetniük. Érthető tehát, hogy a közoktatásügyi miniszter f. é. január 9-én kiadott rendelete sok könyet facsar ki a kántortanitók szemeiből. Végre is a kántortanitók, akiknek legnagyobb része vezető szerepet visz nem­csak az iskola falain belül, hanem a társadalomban szociális és kulturális téren, méltán megérdemlik, hogy igazságos bánásmódban részesüljenek. A közeledő ta­vaszi tanítói gyűlések programmjába Stampay köböl- kuti kántortanitó és kerületi társai következőket sür­getik felvétetni: 1 »Mondja ki a gyűlés, hogy azon kántortanitókra nézve, akiknek tanítói fizetése ezer koronáig kántori jövedelemből egészítik ki, a külöm- bözet után kirót 50'/0-os nyugdijadé töröltessék. Ha ez nem volna keresztülvihető, 2. módosíttassák oda a rendelet, hogy ezen külömbözet után, a méltányosság figyelembe vételével, egyelőre 5% s a későbbi jövő­ben, amidőn a kántortanitók tanítói fizetése a törvé­nyes minimumig tényleges kiegészítést nyer, mint azt a kultuszminiszter 1907-ben kilátásba helyezte, pótló­lag 45°/o fizettessék.« Huszthy Mátyás fényképei (Műterem: Hid-utcza, a ref. templommal szemben) általános közkedveltségnek örvendenek. Felvételek egész nap eszközöltetnek. Népmozgalom. A f. év február havában házasság köttetett 14, született 44, meghalt 28. Az év elejétől kezdve február végéig házasság köttetett 23, született 83, meghalt 60. Hasonlítva az előző év ezen idejével: Akkor volt a házasságkötések száma 16, most 23,

Next

/
Thumbnails
Contents