Nagybánya és Vidéke, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-02-28 / 9. szám
(2) 9. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1909. február 28. bizottság arra az újabban fölmerült tervre vonatkozólag, hogy a szálloda gőzfürdővel köttessék egybe, egy szótöbbséggel azt a határozatot hozta, hogy az indítvány fölött a képviselet térjen napirendre s mondja ki, hogy a gőz és kádfürdő a jelenlegi helyén gyógyfürdővel kiegészítve építtessék ki. Többek hozzászólása után a közgyűlés névszerinti szavazással 30 szóval 25 ellen határozati- lag kimondotta, hogy a gőzfürdő, a szálloda délnyugati sarkán (külön bejáróval a városi közönség részére) építtessék föl Bálint és Jámbor építészeknek benyújtott terve szerint. 5. A városi árvaszék beterjeszti az 1908. évi gyámpénztári számadásokat. Jóváhagyólag tudomásul veszi a közgyűlés s átteszi a vármegyéhez. 6. A villámos világítás adhoc bizottsága a Malomköz, Vizpart-utcára és a Felsőbányai-utca felső részére nézve azt javasolja, hogy ha valaki a ház- tulajdonosok közzül ott bevezeti a villámos világítást, a város azonnal rendezze be ezeket az utcákat is lámpákkal: A képviselet elfogadta ezt a javaslatot a többi utcákra vonatkozólag is. 7. Ugyanez a bizottság a Giródtótfaluval kötött villamos világítás szerződését elfogadásra ajánlja. A képviselet a bizottság javaslata értelmében határozott. 8. A villámvilágitás felülvizsgálata, végleges átvétele és leszámolása tárgyában fenti bizottság ajánlja, hogy Hollós József m. kir. kér. min. műszaki tanácsos kéressék föl e munkálatokra, aki már más városokban is teljesített ilynemű megbízatást: A közgyűlés ezt elfogadta. 9. Ugyancsak a vili. ad hoc bizottság javasolja, hogy a villámos világítás a kórházba és a vágóhidra is vezettessék be s egy jégkészitő gyár is létesit- tessék. A képviselet a kórház és a vágóhíd villámos világítását elrendeli, a jéggyár tanulmányozásával pedig a tanácsot bízta meg. A vízvezeték ad hoc, bizottsága javasolja, hogy utasítsa a tanácsot a képviselet, hogy a mérnök által a vízépítési igazgatóságtól szerzett adatok alapján a vízjogi engedélyezés iránt való kérelmet Szat- mármegye alispánjához haladéktalanul adja be. Á képviselet ez értelemben határozott. 11. Ugyanez a bizottság, polgármester indítványára, javasolja, hogy mivel a Németországból hozatott vízvezetéki csövekkel, tekintettel az osztrákmagyar kartellre, 108 ezer koronát lehetne megtakarítani, kérelmezzen a város a belügyminisztériumnál aziránt, hogy a csöveket külföldről hozathassuk és a kereskedelmi minisztériumnál, hogy a csövekre vámmentességet engedélyezzen. A közgyűlés a nagy megtakarítást jelző indítványt egyhangúlag magáévá tette. 12. Ugyanez a bizottság javasolja, hogy a képviselet a felsőbányái kincstári vizimüvek kártérítési igénye tárgyában kérvényezzen a pénzügyminiszternél aziránt, hogy a miniszter hatalmazza föl a kir. bányaigazgatóságot, a vízjogi tárgyaláson, annak kijelentésére, hogy kártérítési igénye nincs a nagybányai vízvezetékkel szemben, ezt a feliratot küldöttség vigye föl a pénzügyminiszterhez. Egyben mondja ki azt is, hogy a villámos telep kibővítését, tekintettel a kincstári müvekre, eszközölni fogja. Neubauer min. tanácsos részletes felszólalása után a képviselet a kettős indítványt elfogadta. 13. Dobricsán János és társai a Gyelnicze legelő bozótjának összes kiirtását magukra vállalják, ha a hatodik év bérét a város elengedi. Pénzügyi bizottság javaslatára a kérelemnek helyt adtak. 14. Nagy János városi orvos rendelő szoba bérpótlékot kér, részére 120 K évi bérpótlékot állapítottak meg. 15. Az erdészeti bizottság az erdei iparvasutra nézve javasolja, hogy a sínekre és kocsik szállítására kötött szerződés alapján hirdettessék meg az árlejtés a vasút teljes elkészítésére, hogy 1909. év október havára a vasút üzembe hozható legyen. A bizottság javaslatát elfogadták. 16. Krassó Miksa szatmári lakos erdei ut engedélyezését kéri az Avasban, 1000 K kaució mellett. Engedélyezték. 17. Csepey Ferenc és társai indítványozzák, hogy a bérces erdő vadászati jogára vonatkozólag gróf Károlyi Lajossal kötött szerződést a város bontsa föl a tömeges szarvas károk miatt. Az indítványt egyhangúlag elfogadták. 18. A képviselőtestület albizottságait következőleg alakították meg: Közmunka bizottság: Almer Károly, Bányai József, Bertalan M., Csausz Gy., Fábián L., György G, Husovszky J., Halmay J„ dr. Kádár A, Ketney M., Madán F., Moldován L., Neubauer F, Oblatek B , Révész J„ Stoll B, Schönherr S., Szabó A , Szellemy G., Vásárhelyi Gy., Weisz Gy., Wass L., Muzsnay F., Thorma János. Mezőgazdasági bizottság: Abrugyán Antal, Bernhardt A., Boda Gy, Bay L, Galló A., Jancsovits J., ifj. InczeJ, KornisE., Kovács L, Kovács I, Kovács Gy., Molcsány G, Moldován L., Steinfeld S., Szabó A, Szász J„ Szerencsy J., Sziklaváry A , Székely A., Vigh J., Virág I, Almer L., Almer K., Szűcs Károly fogy. tiszt. , Közegészségi bizottság : Bányai J., Bónis I., id. .Egly M., György G-, Gurnesevits L, Iványi B., Jancsovits J., dr. Kádár A, Kovács L, Nagy János, Oblatek B., Smaregla M, Szűcs K. adótárnok, Wass L, Wienerberger G., Dr. Varsa E., Bajnóczy S., dr. Gondos M., Harácsek V., Rozsos I. Statisztikai bizottság: Bónis I, Bernhardt A., Csepey F., Galló A, Jancsovits J., Komis E., Kupás M, Lerch I, Mendihovszky J., Nagy J, Rozsos I, Sólyom F., Spiczuli K., Szellemy G., Wienerberger G., Székely Ä-, Sziklaváry A., Hudoba G, Halmai J, Kovács Gy. Számonkérő szék : Fülep I, Gellért B , Gla- vitzky K, Hudoba G., Madán F, Neubauer F., Oblatek Béla, Km. Pap S, Révész J.; Szabó A., Szerencsy J , Szűcs K. adót., dr. Vass Gy., Almer K. Szinügyi bizottság: Bajnóczy S., dr. Drágos T., Gurnesevits L, Glavitzky K., Gyöngyössy Gy., Hanzulovits K., Harácsek V., Incze L, b Kovács G., Moldován L, Km. Pap S., Révész J., Rumpold Gy., Schönherr S., Szirti V., Szőke B.. Wienerberger G, Virágh L., Hoffmann A, Iványi Béla. Jogügyi bizottság : L Bay L, Bernhardt A., dr. Drágos T:, Moldován L, Madán F., dr. Ajtai Nagy G, Stoll B., dr. Vass Gy., dr. Weisz I., dr. Mis- kolczy S., Bay J., Km. Pap S. Gazd. és pénzügyi bizottság. Almer K., Bay L., Bányai J., Bónis I., Fábián L, Gellért B, Glavitzky K, Komis E., Kupás M., Kovács Gy., Molcsány G., Moldován L., dr. Ajtai Nagy G., Neubauer F., Révész J., Spiczuli K, Steinfeld B., Stoll B, Szabó A., Szász J., Szerencsy J., Virág L., Virág I, Almer L., Szellemy G. Nyugdíj bizottság: Bernhardt A, Bertalan M., dr. Drágos T, id. Egly M., Farkas S., Gellért B., György G., Hudoba G, Incze L., Neubauer F., Székely A., Szirti V., Virág L, dr. Vass Gy., Thurzó F., Fábián L , Steinfeld S., Sólyom F., dr. Weisz I, Fülep I, 19. Az erdei iparvasuthoz szükséges talpfák szállítása tárgyában hozott határozatot Lázár Lajos megfellebbezte. A fellebbezést a tanács véleményével fölterjesztették 20. Árdüzely Keresztélyné alapitó levele tárgyában nyilatkozatot terjesztettek föl a minisztériumhoz, miszerint az alapítványi vagyon kezeléséért a város felelősséget vállal. 22. Néh. Svaiczer Ilka által tett alapítvány alapitó levelét a közgyűlés elfogadta. 23. A város tanácsa javasolja, hogy a helybeli mészárosok a közlegelőért 1 drb vágómarha után 1 korona, 1 drb szúró állat után 50 fillér bért fizessenek. A képviselet ezt elfogadta. 23. A ligeti vendéglő bérletéért Bányai József 620 korona, Rumpold Gyula 500 korona bért Ígért. A képviselet tekintettel arra, hogy a vendéglő szakszerű kezelést igényel, a bérletet Rum- poldnak adta oda, azzal, hogy azt albérletbe nem adhatja 24. A Zrínyi Ilona-téri parasztkorcsma bérbeadása eddig nem sikerülvén, a tanácsot bízza meg a képviselet, hogy azt házilag bérbe adhatja. 25. Almer Lajos és Károly cég a téglaégető telep bérletéről, a város kérelmére, szívességből lemondott. A képviselet ezt köszönettel tudomásul vette. 26. A felsőbányái utcabeli Papolczy-féle telek eladását a képviselet 43 igennel, egyhangúlag kimondotta. 27. Hagymáslápos község a Lápos folyón levő komp jogosítványnak megváltása és egy hid építése tárgyában a megyéhez beadott kérvényének támogatását kéri. A képviselet Neubauer Ferenc indítványára nemcsak ezt, de a kovási rév beszüntetését és oda is hid építését kérelmezi. 28 A közmunka bizottság javaslatára a Szent Miklós-tér és a Gellért-utca közt nyitandó uj utca rendezését a közgyűlés kimondotta. 29. Ugyancsak kimondotta a Gellért, Kossuth és Virág-utcák keresztezésénél egy tér létesítését, valamint elrendelte a Kossuth Lajos-utca külső ré szének asphaltozását. 30. Kassay Kálmánt 50 K dij mellett a város kötelékébe fölvették. 31. A gyámpénztár a 15 éven aluli árvagyermekek segély alapja részére 254 koronát utalványozott. A közgyűlés ezt tudomásul vette s fölterjeszti jóváhagyás végett az ügyet a miniszterhez. Gyűlés vége 12 órakor. A városok segítése. Az idők változtak, miként a Városok Lapja Írja, végre észrevették minket, városokat is, hogy létezünk s a magyar kultúráért folytatott erős harcunkban nem hagynak magunkra, sőt az állam maga siet segítségünkre s nem irtózik már a támogatástól annyira, mint ez előtt. »Végre a frázisok hazájában, elértünk odáig, hogy foglalkoznak a magyar civilizáció erősségeivel : a hazai városokkal. Eddig észre sem vették őket, amig a polgár- mesterek reá nem mutattak eme körülményre, hogy miután a városok szolgáltatják az államkincstár részére a legtöbb segélyforrást, tehát az állam létérdekei is megkövetelik a kormánytól azt, hogy eme forrásokat gondozza. Azonban itt nemcsak segítésről, illetve kárpótlás nyújtásról van szó, hanem az eddigi vagyonkezelés alapos reformjáról is, mint azt a kormányelnök a képviselőházban tartott beszédében bejelentette, mikor ezeket mondotta: »De szükségesnek tartom, hogy a városi kezelésben gyökeres változás álljon be. Szükséges, hogy a városaink a munkára legyenek berendezve, ne Tegyen bennük luxus (Helyeslés), mert különben hiába segítjük őket milliókkal, minden pénzáldozatunk kárba-vész.« A városoktól a főispánok utján bekivánt emlékiratoknak tehát, — mint kitűnő forrásból értesültünk — egyik célja előkészíteni a közvéleményt a közvagyon kezelésénak törvényhozási utón leendő országos purifikálására és gyökeres megváltoztatására. A Városok lapja mindjárt második helyen hozza Nagybányának fölterjesztését, melyet Egly Mihály főjegyző irt meg. Ezt következőleg ismerteti: »Nagybánya szab. kir. város fölterjesztését Makray Mihály polgármester és Egly Mihály főjegyző írták alá s szintén mesteri kézzel van megföstve a hajdan virágzó város szomorú képe. »Messze földön hires hegyeinket — igy szól a fölterjesztés — elpusztította a filokszera, egykor virágzó bányászatunk a tönk szélére jutott, az egész országban nagy hírnévnek örvendett kisiparunk s kereskedelmünk kétségbeejtő helyzetben nézi a szociális hullámverések viharzását.« S mindezek dacára haladniok kell a fejlődés utján s ezért létesíteni törekszenek a villamos közvilágítást, a vízvezetéket, csatornázást s tekintettel a város és vidék pazar természeti szépségeire, egy modern, gyógyvizekkel is ellátott fürdőtelep emelése által akarják a legszebb magyar kertváros fejlődését előmozdítani. Ámde mindezekhez a város elegendő anyagi erővel nem rendelkezik. Hiszen népoktatásügyi kiadásai máris erejét felülmúlják, pedig egy főgimnázium és polgári fiú középiskola felállítása, valamint egy színház építése a magyarság védelme szempontjából mulhatlanul szükségesek ottan. Éppen ez a védekezés készteti őket arra is, hogy a város tulajdonát képező 500 hold szántóföldre székely családokat telepítsenek le, akik megakadályozzák majd az el- oláhosodás processzusát azon a vidéken. Égető szükséget pótolna az agyagipari, faipari és kertmunkás iskola, játékgyár létesítése, a közlekedési vonalak szaporítása, — azonban minthogy évente 180,000 koronát fordít a város a népoktatás és az állami feladatok céljaira — igy nem képes a fentvázolt beruházásokat eszközölni. Annál kevésbé, mert Nagybánya város is azok közé tartozik, amelyben nincs katonaság s igy a hadsereg élelmezési, ellátási s egyéb költekezéseiből egy fillért sem kap, mert a magyar ezredek Ausztria városait gazdagítják. Nagybánya város felterjesztésében ez a tény, valamint a telepítési akció a legkomolyabb figyelmet érdemelnek. Szükséges lenne tehát, ha a városok is tanácskoznának e két kérdés fölött s a föld - mivelésügyi minisztérium is— okulva a csángótele- pités balsikerén — meghallgatná a városokat s követné praktikus javaslataikat a nagybérletek és telepítés ügyében. Hiszen az egész Alföldön az óriási kiterjedésű latifundiumok a munkáskezek hiányában szűkölködnek — maholnap már maga az állam is, valamint a latifundiumok is, mint nagybirtokosok mentő akcióra szorulnak ebben az agyonboldogitott országban. Dr. Holtósy István. Heti krónika. Elmúlt a farsang anélkül, hogy valami tömeges házasodás történt volna, sőt, mint a kérlelhetetlen statisztika mutatja Magyarországon, ahol évenként 120000 házasság szokott történni, a múlt évben 17000-rel kevesebb házasságot kötöttek, mint az előtt s úgy lesz az valószínűleg ebben az esztendőben is. Hogy miért ? ne kutassuk, az a sok lap, röpirat és szenzációs uj kötet, ami most megjelenik, többnyire a régi jó erkölcsök, a család, a szeretet, az Isten ellen izgat, s igy tulajdonképpen a társadalom maga az oka a visszaesésnek. Beállott a böjt, amelyet azonban feketének és komornak éppen nem mondhatunk, mert méteres fehér hóréteg ragyog felénk az egész tájon s napsugár játszik a jégcsillámokkal. Hosszú, bizony hosszú a tél a szegény embernek. S humánus törvényeink mellett a nagy télben már az állatok is kifognak rajtunk. A szarvasok ellen a közgyűlésnek kellett határozatot hozni, különben egész kedélyesen lehasogatják a gyümölcsfákat s nem szabad rájuk lőni, legfeljebb instálni lehet őket, hogy szíveskedjenek tovább menni és másnak a kertjét rágni. Ä veszett ebek szintén veszedelmesen garázdálkodnak. A város erélyesen föllépett ellenük, de némely kutyapatronusok szörnyen védelmezik a kőkorszakbói ittmaradt emez állatjaikat, mintha bizony egy emberélet nem érne többet, mint az ó- és uj-világ összes kutyái. Felsőbányán meg egy vaddisznó sétált végig a főutcán. Tragikus farsangi menet volt ez. Jellemzi a jó vidéki csendéletet, ahol a két kilométeres hosszú utcán nem akadt egyetlen egy puskás ember, mert hát a puskától adót kell fizetni. Nevetni tudnánk rajta, ha nem lett volna a vadkan városi látogatásának egy-két szomorú áldozata is.
