Nagybánya és Vidéke, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-12-25 / 52. szám
(4) 52. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKÉ 1909. December 25. Rövid az élet. Az ádáz harc, a létért küzdő ember Ezer kinja zsibong, rajong körül . .. A jó, nemes, óh, most sóhajtni sem mer, Hisz bánatán a gaz, ripők örül Ha jó a szív s erénye szép jövőnek Már-már derengő hajnalára vár, Sötétebb lesz az éj s az úttörőnek Az irigység sziklái hömpölyögnek Útjára és egy társra sem talál. A jó barát mesébe illő már ma, — Dajkamesék kedves alakjai — Ki életét áldozná, mit se várva Barátért, ha szűnnének jajai. Balga ember! Költői lelked álma Nem e sárból gyúrt csillagra való! Ébredj! Nézd, nézd! Mint sir, könyörög az árva, Szívért könyörg, szivet kér, mindhiába! Ha rá talál: csak rög, hideg, csaló. Az érdek most, ami irányt jelölve Tettre buzdít ifjút, öregeket: Aki sokat harácsolt, szép jövője Mosolyg felé, bánalja nem lehet. Az ifjútól hölgye nem kérdi már ma Hogy kezével szivét is birja-e, A rang a fő, szerelme édes tárgya Majd más leszen ... S az ifjú lázas álma A hozomány nagysága, ezere. Müveit lélek, vagy tán az ész vezérel, Vagy jó munkáé a vezérszerep ? Ne hidd! Az ész jó utón mit sem ér el, Műveltséggel’ óh, még üres a zseb. De ki kaján, furfangos észjárással Kutat, keres, s megelőz másokat, — Csekély tudás hatalmas pózolással üres kalász a büszke fej tartással. Szerez dicsfényt, vagyont. Előnyt ez ad. S miért e hang ? Mi haszna van szavamnak ? Ha meghallgat, kinek szól, kinevet: »Bárgyú beszéd’ Alamizsnát a vaknak! Nevessetek! Előre sasszemek!« — Én poéta, ábrándvilágban élek, Szerelmi dalra ajzom lantomat. Megdalolom a mennyet, üdvösséget: Mosolyodat, a csókod, ölelésed, S a dal varázsa nékem nyugtot ad. Az ádáz harc kincsszerző mámoráról Mit sem tudok, irigység nem zavar, Daltelt liget hűtlenségről nem vádol, Kedves barát a zuzmarás avar. Mig kinn dühöng a tél hideg szelével, Bent dalvarázsa: nem köt már a rög! Dal, szerelem! Véled, óh, mi sem ér fel! Szeress, dalolj, ne törődjél a léttel : Rövid az élet és a sir örök! lncze Lajos. Heti krónika. Olyan kedves dolog lett volna az, ha itt Petőfi és Teleki hazájában, a mi kedvelt poétánkat észreveszik és beviszik a Petőfi-társaságba. De bizony nem igy történt, a Singer és Wolfner cég bejutott Farkas személyében, Révay azonban nem, már csak azért sem, mert Zichy Géza, a főpátronusa, elment éppen a választáskor Pozsonyba, a Toldy-körbe felolvasni, már pedig mikor választás van, akkor ne járjon senki ,fia felolvasni, még ha gróf is, hanem korteskedni. Én pl. sok választáson mentem keresztül, ettem, ittam, paroláztam, de szavazás alatt sohasem tartottam felolvasást. Rósz ómennel kezdődött tehát a hét, de azért elég szerencsésen lezajlott. A városi költségvetést pl. megszavazták, még nem is valami nagy viták árán, sőt megjött »Krisztkindlibe« az államsegély is, a nemes városnak és pedig a várt 5000 K helyett 11000 korona képiben, jeléi annak, hogy helyes politikát üzünk, mert ime a magas állam méltóztatik minket észre venni, noha nagyon messze esünk az ország szivétől s a végek felé a vérkeringés mindig gyengülni szokott. Megjött az ország krisztkindlije is Lukács László min. elnök személyében. Képzelni lehet mily nagy az öröm! A tisztviselői javaslatnak a tisztviselők már kevésbbé örvendenek. Csekély minimumokat vesz föl az állam, bizony még minimumnak is kevés az, hogy pl. a polgármester 1800, a főjegyző, mérnök 1200 írton kezdje s csak 2200 frt lehessen a polgár- mester legnagyobb fizetése, a mérnöké meg 1600 frt. Mai világban egy polgármesternek 2200 frt reprezentálásra is kevés, mérnököt meg egyáltalában nem is kapnak a városok ilyen tervezések mellett. No, de a lakpénzekben bőven kárpótolva volnának a mieink is, mert az állami rendszer jönne érvénybe. Ez a javaslat nem valami jó hangulatot teremtett, hozzájárult a rettenetes nagy eső is, amilyen csak Nóé idejében lehetett, majd jött szerdán a legrövidebb nap, a leghosszabb éjszakával és a legnagyobb villamos számlával, mindezek erősen megterhelték a hetet. Jellemzi a helyzetet az is, hogy a város órájának hiányzik egy foga és hogy ez előtt pár évvel még 50 kg, ma pedig már csak 6 métermázsa terheléssel tud járni. Körülbelől ez a helyzet szignaturája: rósz egy fog és nagy a teher! Vigasztal azonban a tudat, hogy lesz az még nagyobb is. Nehéz időket élünk, a karácsoni jótékonyságban azonban ez legkevésbbé sem látszik meg. Egyházak, iskolák, egyesületek, pénzintézetek, a nőegylet, magánosok egyaránt vetekednek a szegények fölsegélyezésében a kinek szüksége van rá és jelentkezik, az kétségtelenül el is van látva az ünnepre, de hányán lehetnek olyanok, akik titkolják nyomorúságukat, inkább dideregnek és koplalnak, mintsem hogy kérjenek, a kik röstellik, hogy máshoz forduljanak. Pedig ezek az igazi szegények, de hát igy volt ez a világon mindig: a néma gyereknek azzal a bizonyos szavával, melyet megérteni nem lehet. Mi azonban értsük meg egymást, kívánjunk boldog ünnepeket, sőt necsak kívánjunk, de legyünk rajta, hogy ünneplésünk csakugyan csendes, békés, megelégedett legyen. Ünneplési tervezettel és költségvetéssel szívesen szolgai a krónikás. Uj orvosdoktor. A múlt héten a budapesti kir. tudományegyetemen Berényi Izidor polgártársunk fiát: Istvánt az összes orvostudományok doktorává avatták, aki működését a debreczeni szülésznőképző intézetben fogja megkezdeni. Lapunk legközelebbi száma január 1-én jelenik meg s dec. 31-én délben zárul. Kérjük e körülménynek szives figyelembe vételét. Tudatjuk itt, hogy Schönherr művének befejezése után füzetes mellékletül »Nagybánya város történetével« fogunk kedveskedni m. t. előfizetőinknek. Az uj képviselőtestület megalakulása — hir. szerint jövő héten lesz és pedig 29-én, a mikor az alispán képviseletében Péchy István főjegyző városunkba érkezik s a gyűlésen elnökölni fog. Csengey Gusztávnak »Izráel története« cim alatt majdnem 700 oldalra terjedő hatalmas műve jelent meg a könyvpiacon, mely tudományos becsénél fogva nagy elterjedtségre tarthat számot. E művéhez ajánlást irt a költő R. W. Elzához címezve. A kedves hangú költeményt mai számunkban veszik olvasóink. Beteg tanár. Simon László fögimnáziumi tanár a múlt héten nagy beteg lett, annyira, hogy szüleihez a fővárosba haza szállították. Mint részvéttel értesülünk az orvosok megállapították, hogy hastífuszban szenved. A fiatal, rokonszenves tanár iránt városunkban általános a részvét. A kaszinó-egyesület folyó hó 26-án, vasárnap este 8 órakor tartja meg szokásos karácsoni estélyét, december 31-ére pedig Szilveszter-estélyt tervez. Miután az igazgatóság külön meghívót nem bocsát ki, ezúton hívja meg a tagokat és azok családját. Vendégeket mindkét alkalommal szívesen lát az egyesület. A korcsolya-pálya az első fagy beköszöntével megnyílik. A jegyek árát a vezetőség a következőképen állapította meg : családjegy 15 korona, idényjegy 7 korona, tanulójegy 4 korona, napijegy — mely csak arra a napra érvényes, melyen megváltották — 60 fillér. Tanulójegy váltására jogosultak mindazok, akik az elemi-, polgári iskolát vagy pedig a gimnáziumot látogatják. A vezetőség ivlámpa felállítását is elhatározta, mely d. u. 5 tői 7 óráig fogja a pályát bevilágítani úgy, hogy a közönség az élvezetes és egészséges testedző sportnak az esti órákban is hódolhat. Vasár és ünnepnapok alkalmával a bányász-zenekar fogja szórakoztatni a közönséget. A jegyek Kovács Gyula könyv- és papirkereskedé- sében válthatók. Mai számunkhoz Schönherr Gyula korán elhalt fiatal történettudósunk »Első utam Olaszország felé« cimü müvének 9—16. lapját mellékeltük. Karácsoni meglepetés a városnak. A költségelőirányzat tárgyalása alkalmával, a pénzügyi bizottság 1909. és 1910, évi államsegély cimen 1000 koronát illesztett be a jövedelmek közzé. E hó 22-én leérkezett az utalványozás a folyó évre és pedig tizenegyezer korona összeggel, mivel pedig az államsegély növekedni fog 2 millió koronáról 8 millió koronára, kilátás van rá, hogy ez összeg évről-évre nagyobb lesz. A hir természetesen nagy örömet keltett városszerte s szives készséggel elismerjük, hogy a segély kieszközlésében Makray Mihály polgár- mesternek igen nagy az érdeme. Nagybánya város takarékpénztára a jótékonysági rovaton előirányzott összegből, ez évben eddig- elé fölmaradt 58 koronát az ipartestülethez tette át, azzal a kéréssel, hogy szíveskedjék a karácsoni ünnepek alkalmából 6 szegény iparos közt azt kiosztani. Tíz éves jubileum. Soltész Elemér ref. lelkész nagybányai beköszönésének tiz éves fordulóján, dec. I7-én nagy vacsorát adott, melyre az egész presby- terium hivatalos volt. Köszöntőkben természetesen nem volt hiány, valamint jó kedvben sem, amit már az is bizonyít, hogy a társaság egyrésze megvárta a hajnali harangszót. A karácsoni istentiszteletek sorrendje. A róm. katholikasoknál: 24-én éjjel 12 órakor éjféli mise. Első ünnepnapon d. e. 7—8, 9, 11 órakor csendes mise. Fél 10 órakor prédikál s ünnepi misét tart Szőke Béla. Második ünnepnapon d. e. 8, 9 órakor csendes mise. Fél 10 órakor prédikál Glazarovits Bertalan, utána ünnepi mise. — Év végén este 6 órakor Sepsy Márton prédikál, utána ünnepélyes hálaadó istentisztelet. Újév napján d. e. 8, 9 órakor csendes mise, fél 10 órakor prédikál s ünnepélyes misét tart Szőke Béla. A reformátusoknál Karácson első napján d. e. 10 órakor Soltész prédikál, istentisztelet után űr- vacsora osztás. D. u. prédikál László János. Karácson másodnapján d. e. 10 órakor és d. u. prédikál László János. A lelkész Erdőszádán úrvacsorát oszt. Az evangélikusoknál. Első és másodnapon d. e. 10 órakor beszédet tart Révész János. Első ünnepen d. e. 11 órakor úrvacsora osztás. D. u. 3 órakor könyörgés. Újévi üdvözletek megváltása. A szokásos iveket a nőegyesület Hoffmann Árpád, Kovács Gyula és Platthy Géza kereskedő urak üzletében már elhelyezte. Kéri a jótékony közönséget, hogy az újévi üdvözlést minél nagyobb számban megváltani szíveskedjenek. Eddig megváltották Szőke Béla és Szőke Jánosné 5 K, Ötömössy Gyuláné 2 K, Ötömössy Zoltán 2 K, Révész János és neje 2 K. A farsang első bálja. A Nagybányai Iparos Ifjak Önképző Egyesülete, könyvtára gyarapítására, 1910. január 8 án, a Kaszinó-Egylet összes termeiben farsangi tréfás felvonulásokkal egybekötött zártkörű táncestélyt rendez. Kezdete este 8 órakor. Belépődíj : Személyjegy 2 K, családjegy (3 személyre) 5 K. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag lesznek nyugtázva. Jegyek előre válthatók: Bagossy Sándor, Jancsovits József, Kovács Gyula, Klein Lipót, Suba János és Tréger Lajos urak üzleteiben. Meghívó kívánatra előmatatandó. A tiszavidéki ev. egyházmegye községeinek legutóbb beadott szavazatait dec. 15-én bontották föl Nyíregyházán. Főesperes lett ismét Materny Lajos debreczeni lelkész, akire csupán egyetlen-egy egyházközség nem szavazott. Egyházmegyei felügyelő Meskó László nyug. államtitkár. Gyámintézeti egyházi elnökök Materny Imre nagyváradi lelkész és Májerszky Béla nyíregyházi polgármester, mindany- nyian egyhangúlag. A vármegye keddi közgyűlésén a nagybányai ügyeket mind kedvezően' intézték el. Giródtótfalu villámos világításától formahibák miatt megtagadták a jóváhagyást. Az állandó választmány Makray Mihály és Farkas Jenő polgármesterek bevonásával értekezletté alakult s javaslatba hozta, hogy a vármegye 300 ezer koronával járuljon hozzá a láposi vasút kiépítéséhez. Hogy a pénztár erre képes legyen, valamint a nyugdíjintézet nagy kiadásait is elbírhassa, tervbe vették a vasúti vármegyei kövezetvámot és pedig q-ként 1 fillért. Ez évenként 50—60 ezer korona jövedelmet adna. Megjegyezzük, hogy ez a rendszer eddigelé már öt vármegyében érvényben van. A postabélyeg elárusítóknál újabban nem lehet frankójegyeket kapni. Kérjük a kir. postahivatalt, hogy szorítsa az illetőket elvállalt kötelességök teljesítésére. A bélyegelárusitás nem cim és rang, hanem komoly szociális kötelesség, melynek hanyag teljesítése sok hátramaradást, esetleg kárt okoz a közönségnek, Igaz az is, hogy az elárusítókat illető %‘°t föl kellene emelni a duplájára, mert igazságtalan, hogy az okmánybélyegtől nagyobb jutalékot adjon az állam, mint a postajegyeklől. Az okmánybélyegekből ugyanis 1—2 darabban koronákat lehet árulni, a postabélyegeket azonban 2—5—10 fillérjével kell összeszedni. Nem is lesz addig rend, mig 1% a jutalék, addig a postabélyeg mindig mostoha gyermek marad az üzlet-' ben. Megszivlelésül az igazgatóság különös figyelmébe ajánljuk. Karácsoni kiosztás. A jótékony nőegyesület vezetőségének és tagjainak lelkes fáradozását idén is elismerésre méltó siker kisérte, amennyiben a karácsoni agitáció tiszta jövedelme, melyet a szegények fölsegélyezésére fordítottak, meghaladta az 1300 korona körüli összeget. Ebből a vezetőség nagy gonddal válogatta össze és szerezte be a szükséges ruha- nemüeket és élelmi cikkeket. A kiosztás a felnőtt szegények számára a »Mária« menházban szerdán d. e. 11 órakor ment végbe Szőke Béla titkár közreműködése mellett. Az egyesület a jelentkezőket nemcsak meleg ruhaneművel és lábbelivel látta el, de ezenfelül élelmicikkeket és kissebb-nagyobb pénzsegélyt is szétosztott közöttük. A szegény gyermekek részére szerdán d. u. a szeretet és könyörületesség két helyen is fölgyujtota a karácsonfa csillogó gyertyácskáit, 2 órakor a kereszthegyi, 4 órakor pedig a veresvizi óvodában volt a kiosztás Kádár Antalné dr.-né elnök vezetése mellett. Mindkét helyen Szőke Béla titkár meleg szavakkal magyarázta a karácson, a szeretet ünnepének jelentőségét az örömtől ragyogó gyermeksereg előtt. Csütörtökön d. u. 3 órakor a plébánián történt az utolsó kiosztás ugyancsak a szegény gyermekek számára. E helyütt is csillogó karácsonfa diszlett, megrakva gazdagon mindennel, a mi a gyermekszemnek kedves. Az idén mintegy 70 fiú é3 leánygyermeket látott el a nőegyesület ily módon jó téli ruhával, meleg lábbelivel, játékszerrel feledtetve velük a tél nyomorát.
