Nagybánya és Vidéke, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1909-02-07 / 6. szám

1909. Február 7. Heti krónika. Mondják, hogy az idén igen nagy az érdeklő­dés az éjszaki sark iránt, egész sereg expedíció in­dult oda útnak pár hét alatt, pedig szinte fölösleges volt, hiszen itthonn is élvezheti mindenki a sark­vidék összes előnyeit. Hóhegyek közt bujkálunk s a lavinák csak úgy potyognak a háztetőkről. Ha az utcát élvezni akarjuk, az ablakon hiába nézünk ki, a padlásra kell fölmennünk, csak akkor láthatjuk a sarkvidéki életet Annyira bele éltem magam a jégvilágba, hogy egy önfeledt pillanatban ilyen parancsot adtam ki: — Ottmár, menj, etesd meg a fókákat, már megint elfeledkeztél róluk, vigyázz, ismét sok lesz az eszkimó és kevés a fóka. Fogd be az iramszarvast, menjünk a Ferenc József földre. — Csak mikor a j kálvinista bálba jöttek hívni, akkor ocsúdtam föl, hogy tulajdonképpen, mi Nagybányán lakunk. Minő ellentét, a rideg hóhalmazok tömkelegé­ből, visszagondolnom arra a meleg pezsgő életre, ami hétfőn a Kaszinóban zajlott. A vörös kereszt bálja, valóságos bál volt. Né­pes, a mennyire csak a terem engedte, elegáns, va­kító, szinte túlzott mértékben és mégis kedélyes, otthonos, mint egy kaláberparti. A hölgyek közt uralkodó planéta a reform­ruha és a selyem, a férfiaknál a frakk és a szmoking. Engem ugyan nem hozott ki a sodromból még a csipkedisz sem, gyönyörködtem a »rózsamáli« arany színében, a két óráig tartott bosztonban, a Rácz festette művészi lobogóban, melyen felül vigan lejt a táncos pár, mig egy sejtelemsserü fátyol­hullámzás befejezéskép odalent vöröskeresztes apáca ápolja a szegény boszniai sebesültet, vagy akár ab­ban is, hogy az uj szellőztető készülék huzgálásában legjobb barátaim egész harangozást fejtettek ki. Mikor látunk megint hatvan szép asszonyt tün­dén világítás mellett tündéri kosztümben. Ki tudja, hiszen az ország szivében kiütött a legújabb sztrájk: a masamód leányok bérharca, egyelőre csak ennyi; majd jönnek a szabók, divatárusok is utána. Komoly mozgalom fejük ki, mely arra enged következtetni, hogy hölgyeink nem vásárolhatnak az idén tavaszi kalapokat. De talán nem is olyan megdöbbentő ez a leg­frissebb sztrájk. Titokban hány családapa örül neki lelkében ujjongva, nyíltan persze senki se mer ilyet i tenni, mert a gyöngédebb nemmel sohasem jó ki kezdeni, aztán meg az uralomra termett férfi, illik, hogy részt vegyen a nők vigasztalan bánatában, még ha az a tavaszi kalapokra vonatkozik is. Már csak tizenhat nap a farsang, jól föl kell használni, hamar elfutott. Akinek álarca van, most vegye föl, mert később őszintének kell lenni Elmu lik a nagy orrok divatja és jönnek a hosszú orrok ; amiket még a kirakatokban látunk, azok nem is or­rok már, hanam valóságos orrgiák, annyira ki van­nak válogatva. Majd jók lesznek az utolsó álarcos menetre, melyet minden esztendőben a dalárda szokott ren­dezni, hogy azonban az idén lesz-e belőle valami, azt ma még nem tudja a krónikás. Esküvő. Obetkó Vilmos volt nagybányai pénz­ügyi biztos, jelenleg besztercebányai főbiztos leányá­nak, Arankának holnap d. u. 3 órakor lesz az eskü­vője Kiss Ferenczczel, Besztercebányán. A liszavidéki ev. egyházmegye főesperesének, Materny Lajosnak, aki a kerületi gyámintézet és a kerületi számvevőszék elnöke is egyúttal, 25 éves lelkészkedése jubileumát tartják febr. 9 én Debrecen­ben. Ez alkalomból városunkból, valamint a szatmár- megyei egyházakból, lelkészek és világiak többen, már febr. 8 án, Debrecenbe utaznak. A lelkészek szónoka, mint a lelkészegyesület elnöke Révész János helybeli lelkész lesz. A Teleki-Társaság, hir szerint február 14-én tartja e havi felolvasó ülését, melyen Sziklai érte­kezéssel, Stella novellával, Fliesz Henrik elbeszélés­sel, Révai költeménynyel fognak szerepelni. A vörös kereszt hétfői bálja fényesen sikerült. Évek óla nem láttunk Bányán ilyen szép, népes, ele­gáns mulatságot. A terem gazdagon volt díszítve gir­landokkal, vörös keresztekkel, Rátz Péternek művészi szépségű zászlójával, gazdag sátrakkal. A rendezők vállukon vörös kereszt jelvényt viseltek A remek szép női toalettek elragadok voltak. A kedély kitűnő barátságos, otthonos. Több kedves vendégünk volt a vármegyéből is. A mulatság másfélezer koronát jö­vedelmezett s reggel 8 óráig tartott. A terem villá- mos fényben úszott. Rátz Péter festőművész Lucifer­nek öltözve fényképfelvételeket eszközölt a jelen- voltakról, melyek tulajdonképp sajátkezüleg készített értékes karikatúrák voltak. Leginkább nyújthat fogal­mat a bálról az, ha a jelenvolt hölgyek névsorát és a toalettek rövid leírását közöljük. Jelenvollak; Asszonyok: Bajnóczy Sándorné fekete selyem, fe­hér betéttel. Berks Leóné fekete, kékeszöld atlasz. Bommersbach Józsefné kék selyem. Bónis Istvánná sárga brokát. Cziffermayer Lőrinczné fehér nyers selyem, reform. Csaba Adorjánné (Szatmár) eperszin selyem. Csüdör Lajosné fekete selyem. Damokos F'erencné zöldes kék brokát. Demeter Dezsőné fehér selyem, uszálylyal Domahidy Viktorné Teleki Blanka grófnő (Angyalos) fekete jelt. Filep Imréné fehér selyem Gábor Sándorné fekete csipke. Gellért Bé- láné fekete selyem. Özv. Govrik Sándorné fekete, hímzéssel. György Gusztávné rózsaszín atlasz llanzu­N AGYBÁNYA ÉS VIDÉKE lovits Kristófné ekrüselyem. Harácsek Vilmosné fehér csipke, sárga diszszel. Holley Ferenczné fekete selyem. Iványi Béláné piros fantazi toalett. Jeney Gyuláné fehér selyem. Kádár Antalné lila, fehér diszszel. Özv. Kádár Lászlóné fekete selyem. Kilián Béláné (Felső­bánya) fehér, rózsa csillám diszszel. Kováts Gézáné fehér selyem. Kovács Miklósné (Homok) sárga selyem, Langer Sándorné világoskék krep, Makray Mihály né makari rózsaszín selyem, uszályos diszszel. Mándy Zollánné kék tiill. Molcsány Gáborné fekete laft. Muzsnav Ferencné fekete selyem. Neubauer Fe­renczné lila, fekete diszszel. Németh Mihályné fekete selyem. Radó Pálné fekete csipke, gyöngydiszszel. Stoll Tiborné zöldes-kék. Szappanyos Gézáné fehér selyem. Szellemy Gézáné fekete selyem. Szentmiklóssy Józsefné pávakék fehér díszítéssel. Turman Olivérné fekete jette, Wagner Józsefné rózsaszín, csillámhimzés- sel. Wiesner Richardné ekrü selyem. Leányok: Berks Emmy rokokó jelmez, fehér, rózsaszín. Bertalan Ma­riska fehér reform. Biró Irénke rózsaszín, marga­rétával. Csüdör Marcsa fehér selyem. Diószeghy Mariska fehér, csipkével,, Gellért Aranka zöld gaze, almaszin. Gellért Elma rózsaszín. Govrik Margit fehér csipke. Holley Melinda világoskék. Kádár Zsóka rózsa­szín csipkével. Kun Sári grófnő sárga selyem. Mada- rassy Olga fehér gaze. Mándy Gizi rózsaszín selyem. Molcsány Adél fehér, csipkedisz. Molcsány Lili fehér, csipkedisz. Morágyi Rózsi kék hímzett tüll. Muzsnay Olga magyar levente, jelmez. Nadányi Rózsi fehér selyem, gyönyvirág diszszel. Nagy Rózika világoskék, selyem. Papp Annuska fehér tüll, rózsaszín Pázsit Irén rózsassin fehérrel. Oblalek Juci fehér selyem, sárga diszszel. Radó Irénke, rokokó jelmez, kék, kézi festésű virágokkal, amiket természetes színben ő maga festett. Szentmiklóssy Dusi baba, szőke fürtökkel, nefelejls kosztüm. Zsembery Hona sárga selyem. Emlékeztető. Holnap, vasárnap, febr. 7-én d. e. 11 órakor a felsőbányái takarékpénztár, d. u. 3 óra­kor a nagybányai iparos ifjak közgyűlése. Áthelyezett gyógyszertár. Jőrös János gyógy­szerész arról értesít minket, hogy gyógyszertárát Szamoskrassóról Aranyosmedgyesre helyezi át. A részvónytakarókpénztár közgyűlése múlt vasár­nap élénk érdeklődés mellett folyt le. A nyereség­felosztási tervezetei elfogadták egyhangúlag úgy, amint azt múlt számunkban mi is ismertettük s a vezetőségnek jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak. A választásokat következő eredménynyel ejtették meg : Aligazgató lett, a korára való tekintettel lemondott Veres László helyett Szabó Adolf Igazgatósági ta­gok: Az igazgatóságba ismét beválasztva Hanzu- lovits Kristóf, Herczinger Ferenc dr. Veres László, Thurzó Ferenc régi tagok és dr Zoltán László uj tag. A felügyelőség ezúttal nem jött kiegészí­tés alá. »Felsőbánya ÓS Vidéke Keresztény fogyasztási szövetkezete« f. hó 2-án tartotta meg alakuló gyű­lését. Felsőbányán a kath. legényegyletben. A gyű­lésen jelen volt Dávid Ferenc, az Országos Keresztény- fogyasztási szövetkezet szervezője. A gyűlés előtt közel 600 tag 786 részvényre már jegyezve volt. Nagybánya város takarskpónztára igen szép for­galmat mutat az elmúlt 1908 ik esztendőben. A pénz­piacznak az a feszültsége, a mi 1907. végén és 1908. elején uralkodott, megszűnt s az intézet igyekezett olcsó hitel nyújtás által a forgalmat fokozni. Az évi nyereség oly nagy, milyen még egyetlen egy évben sem volt, meghaladja a 100.000 koronát, pontosan ki­fejezve 100.420 K 71 f. Ha figyelembe vesszük, hogy intézeti házbér cimén 2000 koronát vezetnek, hogy leirásokra 11168 K 33 fillért fordítanak, előre vett kamatra 15000 koronát, a kamat hátralékokat nem tüntetik ki a mérlegen, a viszleszámitolás cimén előre kifizetett nagy összegű kamatot sem stb, akkor még jobban tudjuk méltányolni a valóban meglepően szép eredményt. Az alapszapályszerü felosztás szerint tar­taléktőkére 5600 K, jutalékra 16838 K 54 f. nyugdíj­alapra 3100 K, s a város házi pénztárának 74882. K 17 f. megy. A választmányi gyűlés, értesülésünk szerint e hó 13 án d. u. 5 órakor lesz. A felsőbányái Polgári Kör f. hó 6-ikára tervezett táncestélyét e hó 13-ikára halasztották el, mivel villa­mos világítást a táncterem hatodikán még nem kapott. Városi rendkívüli közgyűlés volt Felsőbányán f. hó 3 áD, mely alkalommal: A gazdas. és pénzügyi bizottság jelentése alapján a városi vendéglő bérletére elfogadták Rumpold Gyula ajánlatát, mely szerint az évi bér 2000 koronát teszen és a bérlet ideje 6 év. Serbán László és társa által kérvényezett földvételt engedélyezhetőnek találták. A Komócsy, Lánczky és kereszt-utczák lakosainak vízvezeték felvezetése iránt beadott kérelme oly feltétel mellett teljesíthető, ha a lakosság a földmunka költségét fedezni fogja. Brettsch­neider Béla fizetés pótlék iránt való kérelmét elutasi- tólag intézték el, mert nevezett nem áll tényleges szolgálatban. A kolozsvári intézet vakok segélyezése iránt benyújtott kérvénye ez úttal nem vehető figye­lembe. A nyugdíjas özvegyek kérvénye fa-segélyezé­sért azért nem volt teljesíthető, mert a nyugdijszabály- zat az özvegyek részére a nyugdíjon kívül más ked­vezményt nem állapit meg; elfogadta azonban a köz­gyűlés azt a javaslatot, hogy a nyugdíj szabályzat módosításával a nyugdíjas özvegyeknek esetröl-esetre a fa-segély megadható legyen. Az első pontot meg­előzőleg felolvasták Martig Sándor miniszteri tanácsos­nak a polgármesterhez intézett levelét, melyben kő­szeneiét fejezi ki azért, hogy a Nagybánya-Szigeti ut­vonalon épített második utkaparó házat az ő nevéről nevezték el. Felsőbánya és vidéke keresztény fogyasztási szö­vetkezete január 31 iki alakuló közgyűlésén megvá­lasztották a következőket: Elnöknek Ettinger János r. k. segédlelkész. Igazgatósági tagokul: Perchy Sándor nv. honvédszázados, Lupán Athanász g. k. tanító, Májercsik János, Tánczer György felsőbányái lakosok. Pénztárnoknak Maiker József. Könyvelőnél#1 Dimand Károly, jegyzőnek Kollár János. A felügyelő bizottságba Pály Ede felsőbányái esperes plébános mint elnök, tagokul Nyisztor János g. k. esperes- plebános, Müllmann Antal, Müllmann Antal, Májer István, Kosztin István, ifj. Majdik István, Már József, Labina Sándor, Sinkulák István, Majdik József, Med- vecz Vince és Kuszkó István; póttagok Haldinski József és Barcs Antal. A Kaszinó jan. 30-án tartotta évi rendes köz­gyűlését, hol a számadásokat elfogadták s az idei költségelőirányzatot megállapították. A tisztikart és választmányt Révész János elnöklete mellett követ­kezőleg alakították meg. Elnök Stoll Béla, igazgató Moldován László, titkár a leköszönt Stoll Tibor dr. helyére dr. Ötömösy Zoltán ügyvéd, ügyész dr. Weisz Ignác, pénztáros a leköszönt Jeney Gyula helyére Malachovszky Imre, ellenőr Harácsek Vilmos. Bizottsági tagok: L. Berks Leó, Dergáts Sándor, Gellért Béla, dr. Kádár Antal, Madán Ferenc, Mar- tinyi István, Molcsány Gábor, dr. Makray Mihály, id. Neubeuer Ferenc, dr. Rencz János, Oblatek Béla, Szabó Adolf, Szentmiklóssy József, Szőke Béla, Szűcs Károly, Virágh Lajos, Weisz György, Brogyányi Kázmér, Ocsárd Károly, Kiss Béla. Választás alá nem eső bizottsági tagok : id. Husovszky József, Szikla- váry Adolf, Torday Imre. Mai számunkhoz Dr. N. J. »Napoleon és Jozefin című éidekfeszitö és kiválóan értékes müvének 73 — 80. lapját mellékeltük. Nagy nyugalom, mikor az embernek nincs hátra­léka, hogy ezt a nagy nyugalmat elérhessék, t. lap- járatóinkat hátralékaik beküldésére kéri: a kiadó­hivatal. A ref. egyház ma tartja szokásos batyubáját, előrelátható nagysikerrel. Tudósítás jövő számunkban. »JÓ szerencsét« címmel, társadalmi műszaki bá­nyászati és kohászati heti szaklap jelenik meg Sel- meczbányán, Litschauer Lajos kir. főmérnök ismert nevű bányászati szakiró szerkesztésében, mely azt tűzte ki dicséretre igen érdemes céljául, hogy Magyarország összes bányász és kohász altisztjeit egy nagy táborba egyesítse, szakjukban tovább művelje és a bányászati és kohászati tudományok legújabb vívmányaival meg­ismertesse s közöttük a hagyományos bányász szelle­met ébren tartsa. — Előttünk a második évfolyam 18-ik száma fekszik, a melyből azt látjuk, hogy az élénken szerkesztett szaklap az aktuális kérdéseket napi­renden tartja: a bányamivelést, a bányamérést, a vaskohászat, a fémkohászat, a "gépészet, az elektro- tekhnika és a tekhnológia legújabb vívmányait bő ki­vonatokban ismerteti, nagyon élénken tartott hírro­vatában, a hazai bányászatot és kohászatot érdeklő összes híradásokat regisztrálja; az irodalom legújabb jelenségeire kimerítően és kritikailag rámutat, érde­kesebb geológiai és fizikai újdonságokról referál — a »Közérdek« cimü heti melléklapban pedig a hazai bányász és kohász altisztek társulati ügyeit felkarolja. — Ha a szerkesztő maga nem szánta volna lapját egyenesen a bányász és kohász altiszteknek és nem adreszszálná azt egyenesen nekik, — azt kellene vé­leményeznünk, hogy a »Jószerencsét«. — oly bányá­szati, kohászati, gépészeti és tekhnológiai heti szemle, mely minden bánya és kohómérnök olvasó asztalán is méltán helyet követelhet magának, mert a kis lap melyet szép nyomdai kiállításán kívül még igen tet­szetős rajzok is díszítenek, bátran kiállja a versenyt legnagyobb hazai szaklapjainkkal. Hiszszük, hogy a szerkesztőt a bányász és kohász altiszteken kívül kar­társai a pénzügyi kormány és hazai bánya és kohó­vállalataink hazafias és közhasznú vállalkozásában, hathatósan támogatják. Gyászhir. Schelle Gyula fernezelyi kohó s. mér­nököt nagy veszteség érte, egyetlen kis fia az öt hónpaos Eiemórke múlt szerdán meghalt pár heti szenvedés után. A korán kiszenvedett kedves gyer­mek temetése február 5-én délután volt a fernezelyi kincstári tisztikar, az értelmiség és számos résztvevő jelenlétében ág. h. ev. szertartás szerint. A család gyászlapja igy hangzik : Schelle Gyula és neje, mint szülők, fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy forrón szeretett fiuk Elemérke folyó hó 3-án, rövid földi lét és kínos szenvedés után, örök álomra el- szenderült. Az elhalt földi maradványait folyó hó 5-én, délután 3 órakor fogjuk az ág. ev. egyház szertartásai szerint örök nyugalomra helyezni. Alsó- Fernezelyen, 1909. február 3-án. Nyugodjék békében a kis angyal! Az erdődi társaskör ifjúsági sportegyesülete feb­ruár 21 én, az erdődi Pannónia szálló össze termei­ben műkedvelői előadással egybekötött zártkörű táncestélyt rendez. Belépő-dij: személyjegy 3 korona, családjegy 7 korona. Szinielőadás kezdete este pont­ban 7 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Meghívó iránti felszó­lamlások Langhammer János elnökhöz Erdődre in- tézendők. Műsor: I. Virágfakadás. Vígjáték egy fel­vonásban. Irta: Murai Károly. Rendező : Telek István. Személyek : Kovács Péter Mets Gyula ur, Márta neje Rébay Margitka urleány, Nellike Rébay Irmuska ur­_____________6. szám. (3)

Next

/
Thumbnails
Contents