Nagybánya és Vidéke, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-12-05 / 49. szám
(2) 49. szám. 1909. December 5. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE kezni tartoznak. Városunkban nágy elégedetlenséget szült, hogy a mértékhitelesítő hivatalt az uj törvény beszüntette, ezen azonban már túl vagyunk, igyekezzék ki-ki behelyezkedni a változott viszonyokba s megismerkedni az uj rendszerrel, melyre vonatkozólag főbb vonásokban közöljük a következőket: Az 1907. évi V. törvénycikk 16. §-a és az annak végrehajtása tárgyában kiadott 1908. évi 107226. sz kereskedelemügyi miniszteri rendelet értelmében a közforgalomban használt összes hosszmértékek, folyadékok és száraz tárgyak mérésére való ürmértékek, sulyok és mérlegek, továbbá az 1908. évi 107228. számú kereskedelemügyi miniszteri rendelet értelmében a tejes kanDák (a tejszállitásra használtak kivételével) a fent megjelölt évek folyamán ujrahitelesi- tendők. Ezen mértékek és mérőeszközök újrahitelesítése az alább felsorolt időszakos mértékhitelesitési központokban a községek által rendelkezésre bocsátandó helyiségekben, illetőleg a felek kívánságára a felek helyiségeiben fog elvégeztetni. Az állandóan felállított hídmérlegek és önműködő mérlegek újrahitelesítése szintén a mértékhitelesitők körútja alkalmával a helyszínén végezhető el. Felhivatnak mindazok, akik a fent felsorolt mértékeket és mérőeszközöket a közforgalomban — azaz adás-vétel alkalmával — használják, hogy a községi elöljáróságoknál vagy a polgármesteri hivatalokban (illetőleg a mértékhitelesítő hivatalok állandó székhelyein e hivatalokban) díjmentesen kapható nyomtatványokon az időszakos hitelesítésben való részvételre jelentkezzenek. Ezen előzetes jelentkezésnek az a célja, hogy az érdekeltek biztosítsák maguk részére azt az előnyt, hogy mértékeiket és mérőeszközeiket a II. pont alatt felsorolt időszakos mértékhitelesitési központokban nyújthassák be időszakos hitelesítésre. Az időszakos hitelesítési központokban megjelenő mértékhitelesitők ugyanis első sorban azon felek mértékeit és mérőeszközeit fogják újra hitelesíteni, akik a fent jelzett módon jelentkeztek, a többi mértékhasználó felek mértékei és mérőeszközei csak abban az esetben vizsgáltatnak meg, ha a mértékhitelesitők előre megállapított s meg nem változtatható útiterve azt megengedi. Akik tehát az előzetes jelentkezést elmulasztják, azok az alább megjelölt lakóhelyükön levő vagy ahhoz legközelebb fekvő időszakos központokban esetleg nem fognak sorra kerülni s igy kénytelenek lesznek mértékeiket és mérőeszközeiket időszakos hitelesítés céljából valamely mértékhitelesítő hivatal állandó székhelyére bevinni, ami jelentékeny költséggel és idő- veszteséggel fog járni. A jelentkezési nyomtatványon feljegyzendő a fél (illetőleg a cég) neve, az a hely (község, utca, házszám) ahol a fél üzletét vagy mesterségét folytatja, illetőleg ahol bejelentendő mértékeit és mérőeszközeit használja, a használt mértékek és mérőeszközök száma, valamint az is, hogy kivánja-e a fél a bejelentett mértékeknek és mérőeszközöknek saját helyiségeiben való megvizsgálását. A jelentkezési lapok folyó évi december 31-ig azon hatóságnál nyújtandók be, amelytől azok beszereztettek. Az időszakos mértékhitelesités Szatmár vármegye és Szatmár-Németi törvényhatósági joggal felruházott város területén az alább felsorolt időszakos központok később megállapítandó időpontban fog elvégeztetni. Az időszakos hitelesítési központok 1910-ben: Felsőbánya r. t. város, Nagybánya r. t. város. Erdődi járás: Alsóhomoród, Erdőd, Királydarócz, Krasznabéltek. Nagybányai járás: Alsófernezely, Erdőszáda, Kap- nikbánya, Misztótfalu, Nagysikárló. Nagysomkuti járás: Fehérszék, Nagynyires, Nagy- somkut, Pusztahidegkut, Szakállasfalva. Szatmárnémeti járás: Aranyosmedgyes, Batizvas- vári, Lázári, Mikola, Nagypalád, Nagypeleske, Ombod, Sárköz, Szamoskrassó, Szatmárudvari, Szatmárzsadány. Szinérváraljai járás: Apa, Avasujváros, Bikszád, Borválaszut, Remetemező, Szamosborhid, Szinérvár- alja, Tartolcz. Az időszakos hitelesítési központokul ki nem jelölt községek — az 1909. évi 27641. számú kereskedelemügyi miniszteri rendelet értelmében — a hitelesítés szempontjából azon csoporthoz tartoznak, amely csoporthoz az illető járásnak központokul kijelölt többi községei. Az időszakos hitelesítésre kötelezett felek mértékeik és mérőeszközeik időszakos hitelesítését a fenti csoportokon belül bármely hitelesítési központban eszközöltethetik, de az időszakos hitelesítésről azon évek folyamán kötelesek gondoskodni, amely években lakóhelyükön, illetve mértékeik és mérőeszközeik használati helyén a fenti csoportosítás értelmében időszakos hitelesítés foganatosittatik. Az I. pontban felsorolt mértékek és mérőeszközök időszakos hitelesítéséért (az állandóan felállított hídmérlegek, önműködő mérlegek és tejes kannák kivételével) általánydij fizetendő, tekintet nélkül a hitelesítendő mértékek és mérőeszközök számára, az állandóan felállított hídmérlegek és önműködő mérlegek, valamint tejes kannák hitelesítéséért darabszám szerint fizetendő az időszakos hitelesítés dija; a helyszínén végzendő hitelesítésért a lenti dijtáblázot 3. és 4. alatti különös határozatában megállapított pótdijak és egyéb költségek is fizetendők. Az időszakos hitelesítés dijai a következők : A) Az állandóan felállított hídmérlegek, önműködő mérlegek és tejes kannák időszakos hitelesítésének dijai: a) Állandóan felállított hídmérlegek dija: 3000 kg terhelhetőségig bezárólag 4.00 korona 8000 » » » 7.50 » 15000 » » » 15.00 » 15000 » terhelhetőségen felül 30 00 » b) Önműködő mérleg hitelesítésének alapdija 10 korona, azonkívül terhelhetőségének megfelelően a hídmérlegekre megállapított első hitelesítési díjtétel fele o) A tej kimérésére és árusítására szolgáló kannák időszakos hitelesítési dija darabonként: 5 liter űrtartalomig bezárólag ... 20 fillér 10 20 » 30 » 50 » 30 40 50 60 B) Az A) alatt felsorolt mértékek és mérőeszközök kivételével az I. pontban felsorolt összes többi időszakos hitelesítésre kötelezett mértékek és mérőeszközök időszakos hitelesítéséért általányösszeg fizetendő a következő díjosztályok szerint: Díjosztály. I. Postahivatalok, vasúti és hajóállomások ....................................................20.— II . Állami, törvényhatósági és egyéb közintézetek ...............................................20.— Díjo sztály száma A két évre szóló általány-összeg K 10.— 30.12.10.— 8.1.20 1.— —.80 —.60-.40 1.- -.40 törvényIII. Gyógyszertárak..................................... IV . Nagyiparosok és nagykeraskedők V. Különléle mértéket használó felek (kisiparosok, kiskereskedők, gazdálkodók stb) a) ha a községnek, melyben laknak lakosszáma 50.000-nél nagyobb .... b) ha a községnek,melyben laknak, lakosszáma 10.000—50.000 ..................... o) ha a községnek, melyben laknak, lakosszáma 3000—10.000 ........................... d) ha a községnek, melyben laknak, lakosszáma 1000—3000 ................................6 e) ha a községnek, melyben laknak, lakosszáma 1000-nél kisebb.....................4 VI . Csak hosszmértéket használó felek (kisiparosok, kiskereskedők stb.) а) ha a községnek, melyben laknak, lakosszáma 50.000-nél nagyobb .... б) ha a községnek, melyben laknak, lakosszáma 10.000—50.000 ..................... c) ha a községnek, melyben laknak, lakosszáma 3000—10.000 ....... d) ha a községnek, melyben laknak, lakosszáma 1000—3000 ........................... e) ha a községnek, melyben laknak, lakosszáma 1000-nél kisebb..................... VI I. Vándoriparosok, házalók, utcai kereskedők és árusok, a) ha súlyokat és mérleget is használnak b) ha csak egyéb mértéket használnak Büntető határozatok. Az 1907. évi V, cikk 32. és 33. §-ai a mértékügyi kihágásokra vonatkozólag a következő büntetéseket állapítják meg: 32. §. Kihágást követ el és amennyiben cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik, 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, visszaesés esetében pedig, ha utolsó büntetésének kiállása óta két év még nem telt el, 8 napig terjedhető elzárással és 400 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az: a) aki a közforgalomban a törvény I. fejezete értelmében meg nem engedett mértéket vagy mérőeszközt használ; b) aki oly mértéket yagy mérőeszközt, amely a törvény értelmében hitelesítendő, vagy időszakos hitelesítési kötelezettség alá esett, szabályszerű hitelesítés, illetve az időszakos hitelesítés nélkül forgalomba bocsát, vagy a közforgalomban használ, vagy ilyen mértéket, illetőleg mérőeszközt iparüzletében, raktárában, boltjában, habár használatlanul, de az első hitelesítés bélyegével el pem látva, eladásra készen tart; c) aki vendéglőben, korcsmában, kávéházban vagy más nyilvános helyiségben bort, sört vagy egyéb szeszes italokat a törvény 28. §-a rendelkezéseinek meg nem felelő palackokban vagy ivóedényekben szolgáltat ki fogyasztásra; d) aki a 24. §-ban meghátározott kivételes eseteken kívül szabályszerű jelzéssel el nem látott hordókban bort, sört vagy egyéb szeszes italokat forgalomba hoz. 33. §. Kihágást követ el és amennyiben cselekménye snlyosabb beszámítás alá nem esik, 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, visszaesés esetében pedig, ha utolsó büntetésének kiállása óta két év még nem telt le, 4 napig terjedhető elzárással és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bóntetendő az: a) aki bár hitelesített, de oly mértéket vagy mérőeszközt használ a közforgalomban, amelyről tudta vagy köteles gondosság mellett tudnia kellett volna, hogy az a törvényes követelményeknek nem felel meg; (Ezen büntető intézkedés alkalmaztatik azon felekre, akiknek mértékei és mérőeszközei az 1908. évi 107225. sz. kereskedelemügyi miniszteri rendeletben megállapított, u. n. büntetendő hibahatárokat meghaladó mértékben hibásaknak találtatnak.) b) aki a törvény 16. §-a utolsó bekezdésének rendelkezése ellenére, az általa javított (módosított vagy igazított) mértéken vagy mérőeszközön levő hitelesítési bélyeget meg nem semmisiti; c) aki oly hordót, amelyben bor vagy sör forgalomba kerül, olyan javításnak vet vagy vettet alá, amely a hordó űrtartalmát a rendeletileg megállapított hibahatárokon felül megváltoztatja és rajta az előző jelzés bélyegét meg nem semmisiti vagy meg nem semmisitteti. Közgyűlés Felsőbányán. A nagybánya—láposvölgyi vasút közigazgatási bejárásáról a bizottsági tárgyalást nov. 29-én tartották meg Felsőbányán. A létrejött megállapodás szerint az uj pálya a felsőbányái .állomástól a Nyires keleti táján lesz irányítva az »El« nevű mezőségre, innét Laczfalu, Sándorfalu és Pusztateleken át Ká- polnok-Monostor és Magyarlápos felé. A felsőbányái pályaudvarnak nagyobb kiépítése czéljából Felsőbánya részéről kívánt 3500 K hozzájárulást Felsőbánya képviselőtestülete egyhangúlag megszavazta a nov. 30-án tartott városi közgyűlésben, melynek az említett hozzájáruláson kívül még a következő tárgyai voltak: Elfogadta a közgyűlés az 1910. évre megállapított költségvetést, mely a törvényhatósághoz lett fölterjesztve. A bérletekről tett jelentés alapján a kenyérszin bérletbe kiadatott Tóth Pálnénak; ellenben a még kiadatlan két bolthelyiségre aj árverés lesz hirdetve. A vízmű szabályzatot a miniszteri rendelet értelmében módosítani határozták. Grünfeld Henrik faeladása ügyben felebbezésével elutasitandó- nak, özv. Kremniczki Albertné kérelmére pedig közmunkaadója 1907. és 1908. évekről leirandónak találtatott. Hasonlókép leirandónak határozták Reme- tyán Sándorné közmunkaadóját is. Id. Gájer János részéről kért engedélyezés a kőszénkutatásra nem volt megadható. Szmik Antal budapesti igazgató főmérnöknek az itteni városi muzeum részére értéke? és becses képek adományozásáért a közgyűlés hálás köszönetét fejezte ki A tanács indítványa folytán a fazekas téren két agyagégető kemencét fognak a közel jövőben felállítani. Stoll Béla ügyész indítványát a közgyűlés elfogadván, a város egyharmadrész költséggel fog hozzájárulni a nagybányai telefonhálózattal való kapcsolás létesítéséhez. A Tölgyligetre Babies János és társai részéről beadott ajánlat tárgyalása a f. hó 3l-én rartandó közgyűlésnek tarta- tik fenn. A virilisek bejelentett névsorát a gyűlés elfogadta. Belügyminiszteri rendelet folytán tartandó gyámpénztári vizsgálatokhoz a gyűlés részéről két rendes és két póttag lett megválasztva. A szülésznő javadalmazását 240 koronában állapították meg. Az utczák rendezéséről tett tanácsi előterjesztés értelmében első sorban a Kálvária utca, aztán az Iskolautca lesz a közmunka terhére rendezve. A villany- világítás és vízvezeték bevezetését, Vörösmarty utcai lakosok kérelmére tekintettel, a pénztár erejéhez képest a jövő évben lehet munkába venni. Triff Pável földtér eladása iránti kérelmének helyt nem adott a testület, miután a kért terület közlegelőnek szolgál. Brodács János és társainak a legújabban beszüntetett kohótéri ut megtartása iránti kérelme, e tárgyban már hozott közgyűlési határozat mellett maradván, nem találtatott teljesíthetőnek. Moldován Sándor oda való illetőségét nem ismerték el. Heti krónika. Köztünk legyen mondva, a Teleki társaság ülésén nem nagyon tolongtak az emberek. Megszámláltam, összesen harmincketten voltunk. Kártyának ez elég, akad egy két ütő, ász, sőt filkó is benne, de emberben jobban szeretünk százakban számolni. Az okát nem kutatom, érzem, hogy kis pörkölttel, meg sörrel mi nem szolgálhatunk, jelenléti dijakat sem oszthatunk ki a lelkes hallgatóság között, de nem vádolom azért a legnagyobb hatalmasságot, a mélyen tisztelt nagy közönséget, távol legyen tőlem, csupán szeszélynek minősítem az egészet. Mikor jobb lábbal kelünk föl, akkor pártoljuk az irodalmat, mikor bal lábbal, akkor nem pártoljuk. Ennyi az egész. A legközelebbi közgyűlésre pedig őszintén óhajtjuk a jobb lábat. Ez csak természetes. Egyébiránt nehéz napokat élünk, terjed a kedvetlenség. Hol vannak azok a jóidők, mikor a gazdának a búzája ott rothadt el a szántóföldjén, mert nem volt kinek eladni, mikor felgyújtotta a kazalt, mert nem tudott vele mit csinálni. Hol van a hírneves, történelmi vak koldus korszaka, aki talyigán figyelem! Különféle francia csemegesajtok, valódi francia mustár, orosz theák, A. A. Bákker-féle angol rumok, sardiniák, pácolt halak, füstölt hering, Caviár stb. — Valódi debreczen* István gőzmalmi lisztek stb. kifogástalan minőségben kaphatók ........... Sp inetti Sándor Utóda vas-, fiiszer- és csemege-üzletében.