Nagybánya és Vidéke, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1909-11-21 / 47. szám

1909. November 21. 47. szám (3) NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE függ. Ez a fölfogás a családi vagyonjogban sok nem­zetnél tételes elismeréssel is szentesítve van. A nők rendelkeznek oly értelmi képességgel és erkölcsi fejlettséggel, mint a férfiak, sőt ezeket gyakorlati kérdések megoldásánál tanúsított finom érzékükkel sok tekintetben felül is szárnyalják, mégis ki vannak rekesztve ama politikai jogok és szabad­ságoknak élvezetéből, aminek a másik nem régidők­től fogva részese. Élénkebb világításban ezek volnának azok a vérző sebek, melyekre a nőemancipáció hívei csalha­tatlan irt és biztos gyógyulást keresnek. Vizsgáljuk meg közelebbről, hogy nem képzelt betegséggel van-e dolgunk s hogy az ut, melynek az elégedet­lenkedők elszánt csapata neki vágott, a nőemanci­páció igéretföldjére vezet-e? A társadalomtudományi irók, kik a nőmoz­galommal rendszeresen foglalkoznak, kivételnélkül mindannyian egyetértenek abban, hogy a nők egyen­jogúsítása szoros kapcsolatban áll a nők gazdasági függetlenitésével s ez okból nem annyira társadalmi mint inkább gazdasági problémát képez. Az életből elesett néhány példával világosítsuk meg e tételt, mely a nőkérdést helyes megoldásának kulcsát önkéntelenül kezünkbe juttatja. Az orvos- tanitó-és művésznők s általában azok a hölgyek kika férfiakéhoz hasonló önálló kenyér­kereső pályán működnek sokkal több jogot, szabad­ságot és kiváltságot élveznek, mint társnőik, a kik kizárólag csak a családi körben vannak elfoglalva s külön jövedelem vagy vagyon fölött nem rendel­keznek. Köztudomású, hogy már egy gazdagabb férjesnőnek is több szabadságban van része, mint annak, aki teljesen férje erszényére van utalva. A keresettel vagy vagyonnal biró nőknél nem ütkö­zünk meg, sőt természetesnek találjuk, ha életüket minden külső befolyástól menten maguk irányítják, ügyeikben önállóan járnak el, vagy ha például egye­dül jelennek meg oly közhelyeken, a hova más nő manap még csak férfi kiséret mellet mehet el. Amint a nők előtt idővel a most még elzárt kenyérkereső pályák is megnyílnak vagyis a férfiak és nők egyenlősége gazdasági téren elismertetik s ennek következtében a megélhetés eszközeinek meg­szerzése mindkét nem vállaira egyenlő mértékben fog nehezedni: a férfiak kiváltságos-helyzete önma­gától elenyészik s a két nem egyenjogúsága szük­ségszerűen bekövetkezik. Ez a perc azonban még nem érkezett el, sőt egyhamar nem is fog elérkezni, mert még messze állunk Malthus ama fenyegető jóslatától, mely szerint a népesség idővel annyira elszaporodik, hogy a lét- föntartási eszközök csak az emberiség rendelkezésére álló munkaerő legintenzivebb kihasználásával lesznek megszerezhetők. Ha ez a korszak felvirrad, akkor a nők munkaerejében levő gazdasági érték, mely nap­jainkban legnagyobb részt kiaknázatlanul hever, többé nélkülözhető nem lesz. Hogy ez igy van, könnyen meggyőződhetünk, ha a gazdasági téren vezető szerepet játszó amerikai és nyugateurópai államokra gondolunk. Angliában, Belgiumban, Hollandiában, továbbá Francia és Né­a haldokló királynő szemeit. Most ott nyugszik ő a bécsi kapucinusok családi kriptájában fia: Rudolf oldalán, akit magyarnak nevelt s aki öröme, bol­dogsága volt. Ezek után nem csoda, ha mi magyarok életé­ben imádtuk, holta után pedig örökké gyászoljuk azt a királynőt, aki szivével gondolkodott s aki nem annak adta lelkét, akinek számára esetleg a politika követelte, hanem annak, akihez jósága, igazságérzete vonzotta: nekünk magyaroknak. Megilletődés fogja el a magyar ember lelkét szt. Erzsébet napján. Egy korszak emlékezete, telve viharokkal és megaláztatásokkal, édes újjászületés­sel, támad fel lelkűnkben, ahol csodás összhangba olvadnak össze a múlt nagy disszonánciái. Megbékü- lünk a múlttal, hisz a miénk volt ő, aki mig élt, velünk örült és velünk szenvedett, aki mestere volt az élet legnagyobb művészetének : mások örömét, mások bánatát megosztani. Mint egy tökéletes esz­ménykép lebeg előttünk s érezzük, hogy e szent asszony, aki nehéz időkben hazánk védőangyala volt — nem halt meg, hanem tovább él közöttünk és fönséges alakja köré poétikus legendák aranyszálai­ból vakító fényű glória szövődik. Emléke örökké élni fog szivünk szentélyében s örökké emlékeztetni fogja a magyart arra, hogy ősi erényeiben s a trón iránt való hűségben rejlik a nemzet életereje. Erzsébet királyné múló porát csak hadd őrizze a bécsi kapucinusok márvány sírboltja; soha el nem enyésző szelleme úgyis itt lebeg Magyarország sötét bércei s kalászos rónái fölött! A Nagyasszony hó­fehér emlékét szivetek mélyén ápoljátok ti is, ked­ves tanítványaim! metországok egyes részein a népesség oly sürü, hogy magát csak a legbelterjesebb ipari és keres­kedelmi tevékenység révén tudja föntartani, mely­nél a nők közreműködése nélkülözhettem Ennek a közgazdasági helyzetnek megfelelően azt találjuk, hogy az említett nemzeteknél a nők sokkal több jogot és szabadságot élvezlek, mint Közép- és Kelet- európa egyéb részein. Sőt minél inkább kelet felé távolodunk, hol a természet a népességet majdnem minden emberi beavatkozás nélkül táplálja s a szük­ségesekkel ellátja: a férfi és a nő társadalmi hely­zete közt létező különbség annál inkább kiélesedik E tekintetben kivételt csak Oroszország képez. Itt a nők csaknem azt a szabadságot és előjogokat élvezik, a mit társnőik Nyugateurópában. Ez a kivé­tel azonban könnyen megérthető, ha figyelembe vészük Oroszország különleges politikai helyzetét A despotizmus ellen küzdő nép intézményeket és példát a nyugaton keres s a mit ott megvalósulva talál, azt mind egyszere akarja átültetni elnyomott hazájába. Ezen a módon fejlődött ki itt a nők nagyobb szabadsága is, mely a közszabadságnak nemcsak kiegészítő része, de egyik hatalmas támasza lett. Az elmondottakból levonva a következtetése­ket, megállapíthatjuk, hogy a nők jelenlegi társadalmi helyzete összhangban áll a közgazdasági viszonyok­kal s amint az utóbbiak fejlődnek, úgy fog a nők jogköre is tágulni, szélesbülni, mig végre a nőemanci­páció híveinek óhaja: a két nem teljes egyenjo­gúsága beköszönt. Nagy kérdés, hogy ez a korszak boldogabb, megelégedettebb lesz-e a mostaninál? Ezt azonban türelmetlenséggel és erőszakosko­dással ép oly kevéssé lehet siettetni, mint ahogyan be kellett várnunk évezredek letűnését, mig a tek- nika a mai, szinte csoda számban menő fejlettségét elérte. A legrohamosabb fejlődésben is van bizonyos konzervatizmus, mely az ugrást mindig elkerüli. —y—n. Heti krónika. A polgári olvasókör jubileuma is lezajlott, anél­kül, hogy a he'yzetre ez valami lényegesebb befolyást gyakorolt volna. Ismerem én már az ilyeneket, a kör­nek 25 éves jubileumában magam is tevékeny részt vettem, sőt meg is Írtam a kör történetét akkor, t. i. 1893-ban s az európai egyensúly még sem bomlott föl, sőt nemsokára az ezredik krónikát fogom írni, ha Isten éltet s bizonyos vagyok benne, hogy Nagy­bánya azért a törvényhatósági jogát még sem fogja visszakapni, noha megjubilálom én is az én saját kü­lön milleniumomat. A vig hangulat vásári zajba olvadt bele, ameny- nyiben ugyanis hétfőn, kedden országos vásár követ­kezett, meghozva a szokásos forgalmat és a szokásos borongós, esős, hűvös időt, no meg a tömérdek ká­posztát. Ebben az egyben volt rengeteg termés az idén az egész országban, úgy hogy potom áron kí­nálták, majdnem ingyen adták, de még igy sem kel­lett, sok termelő vihette haza a káposztáját besava­nyítani. (Lásd »Mátészalka« társadalmi hetilap I. évf. 33 ik szám.) Félnek az emberek a kormányválságtól s nem mernek káposzta-üzleteket kötni, azért az idei káposzta­szezonban bizonyos »bész« mutatkozott. Az egész ország a fővárosi események hatása alatt áll, az uj pártalakulások mélyen érintik a köz­életet s még az ilyen csendes fészek is, mint Barbi­zon, kénytelen volt megnyilatkozni, Földesnek, Justh- nak, a mi díszpolgárunknak elküldték a diszsürgönyt s mindenki kíváncsian lesi, hogy mi lesz a vármegyé­ben, mikor a főispán Kossuth-párti, a megyebeli or­szággyűlési képviselőknek majdnem mindegyike pedig Justh-párti. Fölmentem direkt azért Budapestre, hogy olva­sóimnak némi tájékozást szerezzek. Megnéztem a »Tilos a csókd-ot, »Buridán szamarát«, a »Tájfunt«, átéli tárlatot mind a 662 képével egyetemben, a Petőfi-házat s azt a tanulságot vontam le, hogy ha engedményeket kapunk, akkor béke lesz, ha pedig nem kapunk, akkor nem lesz béke. Ennél többet a »Times« sem tud, meg a »Standard« sem. A politikai konjunktúrák lázas izgalmai között csendes oázisként emelkedik ki a g. k. templom föl­szentelése. Ennek a remek szép, felségesen művészi épületnek holnap lesz a felavatása, melyre a készü­lődések nagyban folynak. Sok várakozásnak, küzde­lemnek, reménységnek a valóra válása ez az örömnap, melyre századok múlva is visszagondolnak majd a hívek, amikor más idők, más emberek lesznek ugyan, de az eseményeket akkor is csak jegyezni fogja, az idők tollforgató katonája a krónikás. Személyi hirek. Moldován László városi taka­rékpénztári igazgató a hét folyamán családjával együtt Budapestre utazik. — Révész János lapunk szerkesztője az ev. egyház egyetemes üléséről szombaton hazaérkezett. — Bálint és Jámbor buda­pesti műépítészek a ma délelőtti 9 óra 12 perces vonattal városunkba érkeztek s holnap részt fognak venni a g. kath. templom fölszentelésének ünnepé­lyén, mint a páratlanul csinos épületnek tervezői. Esküvő. Balázs Béla szatmári kir. törvényszéki irodatiszt f. hó 20-án, szombaton vezette oltárhoz Rónai Géza közgyám kedves leányát: Mariskát. Nov. 19. Lélekemelő ünnepség keretében ülte meg az áll. polgári leányiskola boldogult Erzsébet királyasszonyunk emlékezetét. Az ünnepség azzal a megnyugtató és megörvendeztető benyomással volt ránk, hogy kis lányaink nevelése a hazaszeretet éb­resztése és erősítése tekintetében is jó kezekben van. A mindennapi szürke élet robot munkája közepette jól esik látnunk, hogy tanul és tud a magyar ifjúság minden szépért, jóért és nemesért lelkesedni. A min­den tekintetben sikerült kis ünnepség keretéből ki kell emelnünk Márton Irma tanárnő mély érzésről tanúskodó és színes tollal megirt emlékezését boldogult Nagyasszonyunkról. Emlékezését különben mai számunk tárcarovatában hozzuk, hadd beszéljen helyettünk 1 A részletes műsor egyébként a következő volt: I. Felolvasás. Tartja: Márton Irma tanítónő. 2. A ki­rályné és a virágok. (Sass Ede.) Szavalja Kondor Adél II oszt. tan. 3. Erzsébet királyné emléke (Hackl.) Előadja az énekkar. 4. Könyörgés. (Móra István.) Szavalja: Bálint Ida III. oszt. tan. 5. Szeptember 10-én. (Lampérth Géza.) Szavalja: Brannich Adél IV. oszt. tan. 6. Ha a fecske utrakél . . . Előadja az énekkar. Végül Stoll Béla elnök intézett nehány buzdító szót a növendékekhez. Meg kell még emlí­tenünk, hogy az énekkar Borbás Géza főgimn. tanár szakavatott vezetésével aratott őszinte tapsot. Templom fölszentelés. A nagybányai újonnan épült, díszes g. kath. templomot vasárnap délelőtt szentelik föl nagy ünnepélyességgel. A szentelést dr. Fábián Péter szamosujvári kanonok végzi fényes segédlettel. A püspöki kiküldött szombaton délután érkezik Deés felől s a pályaudvaron a kér. papság s a hitközség elöljárósága fogadja. A pályaudvarról Fábián kanonok kíséretével a régi templomba megy s a szentelést megelőző szertartásokat végzi. A va­sárnapi egyházi ünnepély 8 órakor kezdődik a régi templomban s V4 10 órakor megy a püspöki ki­küldött körmenettel az uj templomba, melyet föl­szentel. Délben Brebán Sándor adminisztrátor ebédet ad, melyre a szertartásban részt vett lelkészek s a város előkelőségei lesznek hivatalosak. Fábián kano­nok ottléte alatt Pap Sándor táblabiró, egyházi fő­gondnok vendége lesz. Miután az ünnepélyre külön meghívót nem bocsátanak ki, az egyházi elöljáróság lapunk utján hívja meg arra a közönséget. Vasárnap este a hitközség a polgári-kör összes termeiben jó - tékonycélu batyubált rendez. A szatmári evangélikus egyház ma délben Szatmáron féltizenkét órakor a Rákóci-utcai isko­lában lévő imaház termében egyházi közgyűlést tart, melynek tárgya az egyházmegyei elnökségnek megválasztása és egyéb folyó ügyek elintézése. Gazdagyülések. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület folyó hó 17 én igazgató választmányi ülést és rendkívüli közgyűlést tartott Szatmáron. A gyűlések iránt — melyeken Falussy Árpád dr. fő­ispán, egyesületi alelnök elnökölt — gazdakörben nagy volt az érdeklődés, mi annak is tulajdonítható, hogy a létesítendő csikó és szüzgulya-legelő kér­dése volt napirendre tűzve. Az ezen tárgyban ki­küldött bizottság jegelő berendezésre alkalmasnak Sárközy Andor Óvári községhatárában fekvő 230 holdas birtokát találta, az ülés a bizottsági vélemény alapján a birtokra nézve jövő év tavaszáig az opciót biztositandónak határozta s a továbbiak megtételé­vel az elnökséget és a bizottságot újból felkérte. iMiután Szatmárnémeti szab. kir. város az egyesület titkári hivatalának elhelyezésére helyiséget bocsá­tott rendelkezésre, ennek bebútorozásáról az ülés szintén gondoskodott. Az állattenyésztésről szóló uj törvényjavaslatot véleményezés végett az állat- tenyésztési szakosztályhoz tette át. A gazdasági Egy. Orsz. Szöv.-nek december havi ülésére Teleki Géza gróf, Falussy Árpád dr., Világossy Gáspár, Cholnokjmre és Domahidy István lettek kiküldve. Falussy Árpád dr. főispán 200 koronával az egylet alapitó tagjai sorába belépett. Az igazgató választ­mányi ülést közgyűlés követte, mely a legelőkérdés megoldására, valamint a titkári hivatal berendezé­sére vonatkozó javaslatokat fogadta el. A nagybányai függetlenségi és 48 as párt intézőbi­zottsága f. hó 19-én pénteken délután 6 órakor Farkas Sándor elnöklete alatt az ipartestület helyiségében értekezletet tartott, melyen a jelenlegi politikai helyzetet élénken megvitatták. Az értekezlet helyes­lőig vette tudomásul Földes Béla képviselőnk állás- foglalását. Az intézőbizottság úgy határozott, hogy a pártgyülést csak az alakulandó uj kormány poli­tikai programmjának publikálása után fogja egybe­hívni . Földes Bélát, valamint Justh Gyulát távira­tilag üdvözölték. Másoldalról halljuk, hogy Makray Mihály dr. polgármester, az országos függetlenségi és 48 as párt beltagja Kossuth Ferenc és pártja ki­lépése alkalmából szintén bejelentette, hogy az or­szágos függetlenségi és 48 as párt kötelékéből kilép. Uj vidéki pénzintézet. Magyarláposi Kereske­delmi Bank Részvénytársaság céggel uj pénzintézet alakult Magyarláposon. Alaptőkéje 100 000 korona, a fest, mos MINDENFÉLE és tisztit DEBRECZENBEN, RUHANEMŰT Széchényi-utcza 42. képviseletet keres. Postai megbízást 8 nap alatt eszközöl. gsp- Telefon-szám: 3S3.

Next

/
Thumbnails
Contents