Nagybánya és Vidéke, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-11-21 / 47. szám
Nagybánya, 1909. November 21. — 47. szám. XXXV. évfolyam. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK 3VEIJNJJDELsT AlEMNlMVIP .) -j ■ ----- — Előfizetési árak : -------------------Egé sz évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Révész CTános. Szerkesztőség s kiadóhivatal : Felsöbányai-utca 20. szám alatt. Üzleti hirdetések négyzetcentiméter, hivatalos hirdetések díjszabás szzrint. U' \TOC' A láp^ alósitása felé újabban ___________ .«.Őzelerlfünk. E hó 29-én megkezdődik a Nagybányáról kiinduló ötödik vasúti-vonal közigazgatási bejárása, melyen a város képviseletében Makray Mihály dr. polgár- mester vesz részt. Az uj vasút létesítéséhez, mint alább látni fogjuk, városunkat annyi vitális érdekszál fűzi, hogy e tekintetben a legnagyobb áldozatoktól sem szabad visszariadnunk. A kiépítéshez szükséges töke csaknem teljes összegében együtt van s igy a vasút ünnepélyes megnyitása még a kevésbé optimisztikus nézetek szerint is már 1912 évre várható. A vasút eleintén lankás, dombos vidéken halad, majd később magas hegyektől övezett völgybe ékelődik. A ki- már járt a Kapnikbánya felé vezető utón, az nagyjából ismerheti a tájat, mert a kanyargós országút magasabb pontjairól a Lápos folyónak festői változatokban gazdag völgye messze betekinthető. A vonal Szatmár vármegyének nagybányai, továbbá Szolnok-Do- boka vármegyének kápolnokmonostori és magyar- láposi járásait szeli keresztül. A tervezett uj vasút Giródtótfaluig a Nagybánya—felsőbányái vasút vonalát használja; itt tér le délkeleti irányban s a Lápos völgyén fölfelé haladva, összeköti városunkat Magyarlápos községével. Magyarláposnál a vasút kétfelé ágazik: az egyik vonal tovább követi a Lápos folyását Oláhlápos végállomásig, a másik pedig a Lápos egyik mellékpataka: a Bradulujnak mentén Alsó- és Felsö-Szőcs érintésével Tőkés községet kapcsolja be a forgalomba. Ez utóbbi vonal a hosz- szabbik, mert Nagybányától számítva 72'6 km., mig az Oláhláposi ág mintegy 9 kilométerrel rö- videbb. A láposvölgyi vonal fontosságát rögtön megértjük, ha egy pillantást vetünk a térképre, melyről könnyen leolvasható, hogy az uj vasút eddig nehezen hozzáférhető, nagy kiterjedésű forgalmi kerülettel rendelkezik s huszonegy községet, melyek közül tizenkettőnek lélekszáma jóval meghaladja az ezeret, kereskedelmi, forgalmi, részben azonban közigazgatási szempontból is városunk közvetlen érdekkörébe von. A Láposvölgye termé zeti kincsekben gazdag s elég termékény terület, de nincs kellőkép kihasználva. A lapály legnagyobb része szántóföld és rét; a hegyoldalakat pedig nagy kiterjedésű, alig érintett őserdők bori ják. A mezőgazdasággal kapcsolatos állattenyésztés, valamint a gyümölcstermelés e vidéken meglehetős fokon áll, de nem elég intenzív, mert a kivitel s a termények értékesítése megfeh lő közlekedési eszközök hiányában eddig rendkívüli módon meg volt nehezítve. Az uj vasúttól v írható e baj orvoslása, ami maga után fogja vonni e vidék gazdasági föllendülését. Remélnünk lehet, hogy a rengeteg erdőségből kitermelt s most már könnyen szállítható faanyag feldolgozás? és ipari értékesítése végett úgy városunkban, mint a környéken alkalmas gyárak és üzemek fognak alakulni. A tervezett vasút tápláló területén elfekvő hegyláncok értékes bányatermékekben bővelkednek ugyan, de a bányászat a mostoha közlekedési viszonyok következtében pang s annak életre- keltése, valamint a bányavidék rejtett kincseinek föltárása az uj vasút nyomán fakadó vállal - kozói kedv föladata lesz Csernefalu és Magyarlápos között hatalmas mészközet terül el, mely Üzemszerűen csak a vasút létesítése esetén kezelhető. Szurdok-Kápol- nok és Brébfalu környékén kőszén kutatások vannak folyamatban s az eredmény kielégítő, mert a talált barnaszén elég jó minőségű. A megkezdett föltárás befejezését az épülő vasút minden bizonnyal siettetni fogja. A uj vasút által hozzáférhetővé válik előttünk a kies fekvésű Sztojka fürdő is, melyet azelőtt csak nagy fáradalmakkal lehetett megközelíteni. A láposvölgyi vasút Magyarlápos állomásától egy órai kényelmes kocsizás után már elérhetjük az országszerte hires gyógyhelyet. Az ipari termelés az uj vasút mentén nem tudott mélyebb gyökeret verni, mert hiányzott éltető eleme: a gyors közlekedési eszköz. Ez akadály elhárítása s az előföltételek megteremtése után bizton várhatjuk annak megerősödését, mert a nép elég intelligens és szorgalmas is ahhoz, hogy magának fejlődőképes ipart teremtsen. Szóval, az uj vasút nyomán majd szebb korszak nyílik ; általános gazdasági, kereskedelmi és ipari föllendülés fog bekövetkezni, mely nem csak a környék, de városunk közvetlen fejlődésére is nagy befolyást fog gyakorolni. Különösen sok előnyt várhatunk a személy- forgalomtól, melynek természetes csomópontja, központi fekvésénél és kulturális túlsúlyánál fogva kizárólag csak Nagybánya lehet. Ezentúl hetipiacunk is népesebb és nagyobb jelentőségű lesz ; mert a Láposvölgy lakossága szintén erre felé fog gravitálni. Úgy halljuk s ezt örömmel közöljük, hogy az uj vasút személyforgalmi díjszabása egyező lesz a m. kir. államvasutaknál most érvényben levő zóna-rendszerű díjszabással. A tervezett vasút, mely hitünk szerint mielőbb valóra válik, csak alapját képezi e vidék vasúthálózatának, mert ezzel összefüggőleg még több vonal kiépítése van kilátásba helyezve. így tervbe van véve a Sándorfalu-Kapnikbányai elágazás ; de az sincs kizárva, hogy a láposvölgyi h. é. vasút néhány év leforgása után Bethlen községén keresztül tovább épül, mely esetben Bukovinával és Romániával nyerünk közvetlen összeköttetést. És amint az első vonat a lefektetett acélsíneken a Láposvölgyön keresztül, Bethlen községen túl a határon átrobog: akkor valóra válik nagy Széchenyi Istvánnak egy rég feledésbe ment álma, melyet a Magyarországot átszelő keleteurópai vasútról annak idején álmodott ! öz. Emlékezés Erzsébet királynéról. (A nagybányai m. kir. állatni polg. leányiskola folyó hó 19-én megtartott ünnepélyére irta és felolvasta Márton Irma polg. isk. taniténő.) Hófedte hegyóriások alján, mosolygó kék ég alatt, a bűvös genfi tó partján szomorú emlékek kísérteties árnya suhan el. Egy sötét tragédiának utolsó fejezete játszódott ott le 1898. szept. 10 én, egy fényben és megpróbáltatásokban gazdag élet tűnt el az örökkévalóság nagy misztériumában. Gyász- betűkkel van beírva az a nap Magyarország történetébe, mert e napon vesztette el nemzetünk jóságos védőangyalát, királyi nagyasszonyát: Erzsébetet. Alig pár éve még lelkesedéssel, édes érzéssel imádkoztunk szt. Erzsébet ünnepén Erzsébet királynő életéért; most a meghatottságtól remegve tekintünk egymásra, lehajtjuk fejünket, hogy a szemünkben felcsillanó könyet elrejtsük. Egy gyilkos kéz, amaz őrjöngő, vak szenvedély eszköze, amely a fennálló társadalmi rend megbuktatását célozza, a nők leg- nemesebbike ellen emelte tőrét és vak, céltalan gyű lölettel átdöfte azt a szivet, mely csak a jóért dobogott. Nem lehet szavakba foglalni a megdöbbenés, a rémület és bánat azon érzéseit, melyekkel ez a hirtelen jött veszteség szivünket eltöltötte. Még ma sem tudjuk felfogni, hogy kitől fosztott meg az emberi elvetemültség durva eszköze. Lelki szemünkkel még ma sem látjuk tisztán az ő nagyságát, amit csak a történelem fog érdeme szerint méltányolni. Mi csak érezzük a gyászt, az űrt, a védtelenséget, mely szép lelkének eltávozásával annyiszor mellőzött és elárvult hazánkra nehezedik. Születésünkkor sok áldás hangzik el bölcsőnk felett, de életük alkonyán hányán érezik, hogy az egykori áldás szálait a balsors keserű átokká fonta össze. A mi boldogtalan jó királynőnk egész élete ezt igazolja. Alig van a magyar történelem nagy alakjai között egy is, akinél a lélek fónsége és vég zete közé oly nagy ellentét szövődött volna, mint megdicsőült királynőnknél. Akit jókedvében adott nekünk az Isten, azt titkos végzet rabolta el tőlünk, akinek áldott kezei alatt a kiengesztelődés, a béke rózsái fakadtak, azt engesztelhetetlen, gonosz kezek érintették, akinek szivét az élet ezer tüskéje többször halálosan megsebezte, azt mcst az őrült gazság tőre döfte át s aki életet csepegtetett az összeroskadt nemzetbe, azt az általa fölemelt nemzet életre nem kelthette. De nem folytatom tovább. Van ebben a mi nagy nemzeti gyászunkban valami lélekemelő; van ebben a szörnyű veszteségben valami vigasztaló. S ez: egy fenséges emlék, mellyel hazánk gazdagabb lett, egy eszmény, melyre feltekintve, lelkünk jobbá, nemesebbé válik. Nemzetünk : a magyar nemzet mindig hires volt szeretetéről, arról a nemes tulajdonságáról, hogy kevés szerétéiért is sokkal fizetett s most annak kihűlt szive felett kél fájdalmas panaszunk, aki egész szeretetét adta a nemzetnek. Mi, akik sirattuk egykor a szabadságot, most a szabadság meghozójának kihűlt szive felett egyesülünk a nemzetet eltöltő végtelen fájdalomban. Indoeurópai hatalmas népfajok övezik minden oldalról a maroknyi magyarságot; a nagy népáradatból kis szigetként emelkedik ki a magyar faj. A benne rejlő keleti őserőn kívül kiváló fiainak é§ honleányainak erényei képesítették arra, hogy századokon át megküzdjön az elnyeléssel fenyegető hullámokkal. Valahányszor nagy csapások sújtották, mindig támasztott az isteni gondviselés valakit, aki sorsát enyhítette, vagy azt megváltoztatni tudta. Erzsébetet már királyi jegyes korában úgy te- kinté a haza, mint az ég küldöttjét, akiben Bajorország visszaadja nekünk az Árpádházi szentet. S ő már az első benyomások hatása alatt megszerette a magyar nemzetet. S midőn a szabadságharczot követő szomorú idők elfojtással, kiirtással fenyegették nemzetünket, midőn az elnyomatás éjszakájában a sötét égre tekintett a magyar, vigaszt, reményt keresve, egy uj csillag tűnt, fel Magyarhon egén: a szépséges királyasszony. És ez az uj csillag el is vezette a nemzetet az alkotmány visszaszerzéséhez, kikalauzolta a kétségbeesés útvesztőjéből a kiegyezés ösvényére és az idevezető utat neki nem az élet - tapasztalás, hanem irántunk való szeretete sugallta. És e páratlan, igaz, tiszta szeretetnek hasonló viszont- szeretetben rejlett az éltető ereje. Idegen származású királynő nem szerette még úgy a magyart, a nemzettel nem forrt még úgy össze, mint Erzsébet királynő. Midőn 1853-ban, 17 éves korában férjhez- ment I. Ferenc Józsefhez, Ausztria császárjához, ne-. figyelem! Különféle francia csemegesajtok, valódi francia mustár, orosz theák, A. A. Bákker-félo angol rumok, sardiniák, pácolt halak, füstölt hering, Caviár stb. — Valódi debreczeni ===== István gőzmalmi lisztek stb. kifogástalan minőségben kaphatók ===== Spinetti Sándor Utóda vas-, fűszer- és csemege-üzletében. Lapunlc mai száma 0 olcLal.
