Nagybánya és Vidéke, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1909-11-07 / 45. szám

(4) 45. szám. Heti krónika. A huszadik századnak, úgy látszik, a röpülés teknikája lesz az uralkodó planétája. Megjött a világ bátorsága s nap-nap mellett egész sereg uj alak törtet föl a levegőbe. A B. H.-ban olvastam (nov. 3.), hogy Torday Imre kir. tanácses is fölfedezett egy repülőgépet, sőt a mi vidékünkön erősen terjed a hire, hogy nem­sokára Nagybányán is lesz röpülés. Merzenich, a fiatal bányász ugyanis repülőgépen szándékozik ide visszajönni. Én ugyan nagyon olcsónak találom a biztosítékot, de annál jobb, ha már a repülés ára a nagy kínálat mellett 1500 koronára alá szállhatott. Bleriotnak a múlt héten még 110000 koronát űzet­tek Bukarestben tiz percért. Mikor ilyeneket hallanak, olvasnak az embe­rek, nem csoda, ha tömegesen megzavarodnak. Ezen a téren is a legnagyobb rekordot érte el századunk, a szanatóriumok tele vannak s még mindig szükség volna helyre. A hét legrosszabb vicce szerint, már a háziurakra is reá került a sor. Egy budapesti háziúr többek között szintén Schvartzerhez került s az a mániája, hogy neki a gyomrában csupa 4—5 szobás lakások vannak s ő azokat folyton stájgerolja. Milyen szép, hogy dacára a képtelenségig drága lakbéreknek, szegény Petőfinek most már mégis csak lesz lakása és hozzá nem is bérháza. Holnap avatják Budapesten, közel a ligethez, a Bajza-utcá- ban. Különös, a budapestiek milyen nagy zajt tud­nak vele csapni, nálunk meg már tizenkét év óta van regényes szép kis tanyája a nagy költőnek, ott a Kopaszhegy alján, a kies »Petőfi-tanya«! S most a fővárosi ünnepély alkalmából jól esik konstatál­nunk azt, hogy mi Budapestet ebben is megelőztük egy egész századdal, mivel t. i. a miénk még a múlt században készült. Most már ahoz is van reménységünk, hogy festőink jó nagy részt itt maradnak s művészi téren Nagybánya továbbra is specialitás lesz. A gazd. és pénzügyi bizottság szerdán hozzájárult a festők ja­vaslatához, még a közgyűlés van hátra az ámen-nel. Ami pedig a hétköznapokat illeti, méltóztassék tudomásul venni, hogy házasságok köttetnek és bontatnak, az utcákon hordják a »brantfát* s a név­napok és disznótorok legfőbb ideje megérkezett. Ezekben vázolja röviden a helyzetet —— a krónikás. A hátralékok szives beküldését kéri a Kiadóhivatal. Eljegyzés. Duszik Lajos szatmári ev. lelkész a napokban tartotta eljegyzését Nyíregyházán Csernik Mariska kisasszonynyal. Esküvő. Dr Gergely György máramarosszigeti jogakadémiai tanár október hó 31 én tartotta eskü­jét Szabó Emma urhölgygyel, Szabó Samu kolozs­vári tanár leányával. Változások a lelkész! karban. Veszprémi Sándor nagysomkuti r. k. plébánost a püspök munkácsi plé­bánossá nevezte ki, helyébe pedig Péter Pál Józse­nek össze. Egyikök lakja a jobb szárnyat, másik a balt, közből pedig a nagy ebédlő, az közös marad, Itt, ebben az ősi képekkel megrakott ódon, hűvös teremben töltötte a legboldogabb délutánjait Szalánczy Farkas. Ebéd után a felesége szétnézett a kamrákban, fia visszavonult könyvei közé, ő pedig a szép, vidám asszonnyal kettesben dalolt és idogált. Rozina asszony mesteriesen kezelte a gitárt s a hurok zenéjét csodálatos szép althangon kisérte. Az öreg is hamar megtanulta a dallamokat s mély baritonja tompán visszahangzott a vastag falak közt. így ment ozsonnáig, mig leszállóit az alkonyat. Akkor sétálni mentek a Jegenyesorba. Kázmér mosto ­hájával előrehaladt, lelkesen mesélgetve utiélményeit. Egész poétái lélekkel festette a tengert. Velencze bübáját és az örök város mesés kincseit. Egészen uj világ nyílt meg a fiatal asszony előtt. Nagy kék szemét le nem vette a beszélő ajkáról s midőn el­hallgatott, sóvárogva nógatta a további regélésre. Már Rozina és az öreg között egészen más dolgok­ról folyt a'szó. A katonai élet tarka kalandjairól, elcsavart fejű, lángoló menyecskékről s a Felszarva­zott pipogya taliánokról. Olyan megvesztegető, édes­séggel tudott az asszony a borsos históriákon nevetni, hogy Szalánczy Farkas kedvet érzett a kvietálása előtti bolondságok megismétlésére. Majd dühöngött, leszamarazta titkon saját magát, hogy ő, aki egész életét tövises rózsabokrok közt töltötte, most egy kis üvegházi mimózához kötötte életét. Aki látta őket, meg is esküdött volna, hogy ők igy a párok, mert Farkas ur az erős, telt Rozina mellett is elfogadható hitestárs lehetett. Az olasz asszony éreztette is őszfejü lovagjával, sőt határozott udvarlószámba vette. Virágot tűzött mellére, közbe pedig tüzes, el­vesztő tekintetét belekapcsolta a férfiéba, perzselő tüzként korbácsolta végig egész testében a vért. Hát mikor még összeért a kezük, vagy arcát cirógatta az asszony illatos, puha haja! Ilyenkor Szalánczy Farkas azt hitte, hogy az egész égbolt összedől, ha mindjárt meg nem öleli ezt az asszonyt Először félszegen, ügyetlenül, mint egy remegő kadét, de később bátran, boldogító öntudattal. Rozina asszony pedig viszonozta ezt a vétkes, nagy szerel­met. Tetszett neki a hecc, meg a természetében volt, hogy megcsalja az urát, ha mindjárt az édesapjá­val is. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKÉ fet küldötte ki Nagysomkutra egyelőre helyettes lelkészi minőségben. Művészet. Ferenczy Károly a »Miénk«-ben, Fe- renczy Valér a Műcsarnokban állítja ki az idén képeit. Elszállítás előtt, a napokban mutatták be itt Nagy­bányán a festményeket meghívott vendégeknek. Szánthó Dezső róm. kath. kántort Fényes Lükére tanítóul választották s igy az itteni r. k. kántori állás üresedésbe jött. Repülőgép Nagybányán. Teljesen megbízható hely­ről azt a hihetetlennek látszó hirt vesszük, hogy Merzenich Hubert Párisból Bay Károlyt, Felsőbánya rendőrkapitányát e napokban arról értesítette, hogy Bleriot-féle repülőgépével mielőbb fel akar szállani a mi vidékünkön és pedig Nagybányán, Szatmáron és Beregszászon. Igényei nem nagyok, amennyiben egy- egy fölszállását 1500 koronával kívánja biztosíttatni. Merzenich kérelme alapján és értelmében Bay Károly rendőrkapitány a szükséges lépéseket illetékes helyeken már meg is telte. Kíváncsian várjuk az érdekes vállal­kozás további fejleményeit. Egyházi közgyűlés. Az ev. egyháznak okt. 31-én népes közgyűlése volt, mely alkalommal úgy Szabó A. felügyelő, mint Révész J. lelkész meleg szavak­ban emlékeztek meg a nem rég elhunyt Szellemy Geyza gondnok-jegyzőről s emlékét jegyzőkönyvileg megörökítették. Egyházmegyei felügyelővé dr Meskó Lászlót, főesperesse Materny Lajost, gyámintézeti vi­lági elnökké Majerszky Béla nyíregyházi polgármes­tert, egyházi elnökké Materny Imre nagyváradi lel­készt választották. Egyházi jegyző Prihradny Kál­mán, gondnok Fülöp Andor lett, presbyterek Ocsárd Sándor, Beyer Jenő, Fischer Károly, Platthy Zoltán, akik mindannyian egyhangúlag választattak meg s az esküt a gyűlés szine előtt letették. Ezután nehány segélykérvény kedvező elintézésével fejezték be az emelkedett hangulatú közgyűlést. A vármegyei gazdasági egyesület jubileumi elő­készítő bizottsága nov. hó 8-án nem d. e. 10l/2 óra­kor, hanem d. u. 5 órakor tart ülést Szatmáron a városháza tanácstermében. A Petöfi-házat a Petőfi-társaság holnap d. e. 11 órakor nyitja meg (Budapest, IV., Bajza-u. 21. sz.) A felavatás sorrendje következő: 1. HerczegFe- rencz beszéde. 2. Apponyi Albertné grófné szül. Mensdorff Pouilly grófnő, a hölgybizottság elnöke megnyitja a Petőfi-házat. A bikszádi fúrások vége. Jelentettük már, hogy Bikszádon a kincstár a fúrásokat abbanhagyta. Mint erről újabban értesítenek, a kincstár több fúrólyukat mélyített le (szintén a Raky-féle módszer után fúró rt.) de csak elvétve akadtak egy egy szénfészekre, mig állandó széntelepüléseknek nem akadtak nyo­mára. Némelyek szerint kell lennie szénnek Bikszád vidékén, de ez kivul esik a kincstár részéről optált területen. Ezek szerint a kincstár a völgyben fura- tott, csakis erre kapott opciót, mert a geológusok úgy vélték, hogy a széntelepek a völgy mélyén húzódnak el, hogy t. i. az illető geológiai korszak­ban oda csúsztak le. A fúrásokat végző cég a sze­Nagy titokban folyt igy a viszony. Egy este azonban az öreg túlságosan felöntött és széles jó­kedvében odaszólt a fiának. — Te kölyök, nem neked való ez az asszony! Az enyémet pedig az Isten is neked teremtette! Cseréljünk . . . Kezet reá! . . . Rozina hangosan fölkacagott, de Kázmér el­komorult arca nem mutatott tréfálkozó kedvet, külö­nösen, midőn önkéntelen is mostohájára pillantott. A szegény, kis asszonyka egész testében resz­ketett, mint aki nagy fájdalmát igyekszik magába fojtani. Hanem ehhez már nem volt elég művészete, Hangosan fölsikoltott s remegő arcán szabadon foly­tak a könnyei. Szalánczy Farkas egyszerre kijózanodott. Saj­nálkozó részvéttel sietett feleségéhez, nevetni is pró­bált, hogy tréfa volt az egész, de az iszonyodva tolta el magától Fölállt a székről és erőtlenül hullott a mellette ülő Kázmér karjaiba. Itt sirt, nyöszörgött sokáig panaszosan. Oh, nem csak az otromba szavak fájtak neki, hanem elsiratta egész fiatal életét, amelynek első rügyei alig hogy kibontakoztak, orozva lefagyasztotta a dér. Dobogó szive megsúgta, hogy mi az igazi, tiszta szerelem, mig vergődött nemes lelke ideáljának gyöngéd kar­jai között. Rozina asszony ajkán is elnémult a kacaj, az öreg Szalánczy pedig a szobalányt csengette be. Ez vitte szobájába a szencsétlent, aki az ajtóban fölesz­mélve, még egy megtört, lemondó pillantással bú­csúzott el első és utolsó igazi szerelmétől. * Az orbói kastély tornyán gyászlobogó hirdette, hogy Szalánczy Farkas másodszor is özvegy. Ida asszonyt reggelre halva találták ágyában, az éles vadászkés éppen a szivét szúrta át. A gyönge test­ben ilyen erős lélek lakott. Kázmér is eltűnt a kas­télyból, még a feleségének sem mondva búcsút. Eladott jószágának árát Párisba küldte utána az ügy­véd, de azóta sem jött róla semmi hir. Rozina pedig korlátlanul uralja a kastélyt és a válópörét sürgeti. És enyeleg Farkas úrral, aki még mindig a régi fehérhaju, fekete bajuszu kemény férfi s könnyen megeshetik, hogy ismét csak odaáll az oltár elé, mire másodszor virágzik a cseresznyefa. 1909. November 7.. net inkább a völgyet környező hegyekben sejti s ott szeretett volna inkább fúrni. De mi azt hisszük, hogy a kincstár nem kér ebből. Egy esperes öngyilkossága. Lapunk zártakor olvassuk a megdöbbentő hirt, hogy Szikszay Zoltán mármarosszigeti ref. esperes, ki testvérénél volt láto­gatóban Nagyszalontán, ott tegnap, 5 én hajnalban öngyilkosságot követett el s azonnal meghalt Teme­tése mikor lesz, még nincs elhatározva. Beküldetett. Egy a közbiztosság és a közegészség- ügy iránt érdeklődő polgár az iránt szólal föl, hogy némely nagy épületek eternitpalával vannak födve hófogó nélkül. Már a múlt télen is sok baj volt e miatt s életveszélyes a nagy tömeg hórakások le­zuhanása, sokszor a közlekedést is teljesen meg­akasztja, követeli tehát haladéktalanul a hófogók al­kalmazását. Másrészről pedig arról panaszkodik, hogy néhol a porozó ruhát kirázzák a járókelők nyakába, sót a mosdó vizet is kiöntik az ablakon, ezeknek szigorú megtiltását szorgalmazza. Gyászhir. Lapunk zártakor vettük a következő gyászlapot: Özv. Takó Ferencné szül. Bartha Lidia, mint édesanya és unokái, Szilágyi Levente, Lenke, Erzsiké és Lacika, mély fájdalommal tudatják, hogy kedves jó leánya, illetőleg önfeláldozó szerető jó édesanya, testvér, sógornő és hü rokon: Takó Hona özv. Szilágyi Lászlóné folyó év november 4 én d. e. l/29 órakor, életének 34 ik, bus özvegységének 5 ik évében, rövid szenvedés után csendesen elhunyt. A drága halottunk hült tetemei folyó hó 6-án szom­baton d. e. 10 órakor a gyászháznál, IV-ik kér. Lánc-u. 2. sz. a. az ev. reform, vallás szerint tartandó ima után az »Arany«-temetőben fog a feltámadás reménye alatt nyugalomra .tétetni. Hmvásárhelyen, 1909. november hó 4-én. Áldás és béke hamvaira! Gyászolják még a megboldogultat: Testvére: Takó Ferenc. Sógornője: Szilágyi Mária özv. Katóka Sán- dorné és családja. Sógora: Ember Elek és családja. Tiz óv a tüdövósz elleni küzdelemből. Ezen a címen a budapesti Szanatórium-Egyesület tízéves ju­bileuma alkalmából Tauszk Ferenc főtitkár tollából megjelent terjedelmes, illusztrált munka nagy tárgy­szeretettel és tárgyismerettel megirt hü krónikája a magyar tüdővészellenes mozgalom lefolyt első tiz évének. Megvan benne minden jelentősebb lépés, melyet a nagy nemzetvédő harc intézői — élükön Korányi Frigyes báróval és köztük előkelő helyen a szerzővel, — az ügy érdekében tettek, hogy az akció mai eredményéhez eljuthasson. A nagy szor­galommal és fáradhatatlan buzgósággal összeállított anyag nemcsak közegészségi, de kulturhistóriai szem­pontból is érdekelheti az ország jobbjait és majdan az — utókort, mert egy olyan tevékenység objektiv leírása, melynek keretében egy nagy célt szolgáló fanatikus apostolok dolgoztak, soraikban maga a mü megirója mint egyike az elsőknek, aki munkásságát a szent ügynek önzetlenül fölajánlotta volt. Emlékeztető. A nagybányai temetkezési társulat folyó hó 7-én vasárnap d. e. 11 órakor, a r. kath. legényegyesületben közgyűlést tart, melyre a tár­sulat férfitagjait ez utón is meghívja az elnökség. Meghívó 1869—1909. A nagybányai Polgári Olvasó­kör 1909. november hó 14-én tartandó negyvenéves fennállásának ünnepére. Nagybánya, 1909. október hó 26-án, az elnökség. D. u. 5 órakor díszközgyűlés. Himnusz. Elnöki üdvözlet. A nagybányai Polgári Olvasó­kör története. Incze Lajos. Szózat. Este hét és fél órakor társas vacsora. Gyászhir. Sasi Nagy Ignác ref. esperes a napok­ban elhunyt Miskolczon, a nagy tiszteletben állott de­rék főpapot a felvidék általános részvéte mellett te­mették. Dr. Sasi Nagy Imre bányabiztos édes atyját gyászolja az elhunytban. f Myskovszky Viktor hires régész, a Magyar tud. Akadémia levelező-tagja, 71 éves korában Kassán meg­halt. Myskovszky Ernő főgimnáziumi tanár édes atyját gyászolja az elhunytban. Tűzoltó-gyakorlat lesz holnap, nov. 7-én, d. u. 2 és fel órakor a Libamezőn, melyre a közönséget ezennel meghívja: a parancsnokság. Mikszáth-utca. A közmunka-bizottság a Zsellér­utcának, mely a régi belváros közepén fekszik s elég hosszú utca, a nagyobbak közül való, »Mikszáth Kál- mán-utca« névvel való elnevezést hozta javaslatba a közgyűlésnek. Szőlőbirtokosainkhoz. Nagy Gábór szőlő-nagy­birtokos augusztus hóban felhívást intézett a fő­városi lapokban, hogy az általa 20 év óta tenyésztett »Delaware« fajszőlőnek termését az idén, a midőn az ország összes szőlőtermését a betegségek majdnem teljesen lepusztitották, a helyszínén tekintsék meg s győződjenek meg, hogy a »Delaware« szőlőről tett állítások a valóságnak teljesen megfelelnek. Ezen felhívásra az ország borvidékeiről tömegesen : utaztak Kólyra, sőt egyes borvidékek 10—16 tagú küldöttséget is küldtek tanulmányozás végett. Min- ! den látogató a helyszínén annyira el volt ragadtatva, hogy nyomban nagyobb mennyiséget vásároltak, sőt egy nagybirtokos 200.000 darabra tett megren­delést. Oly sok előnye van a világhírű »Delaware« szőlőnek és bornak, hogy t olvasóinak saját ér­dekükben cselekszenek, ha meghozatják Nagy Gábor, Kóly (Biharm.) képes árjegyzékét, melyet ingyen és bérmentve küld. Szép gyümölcskirakatot lehet látni holnap Vásár­helyi Gyula főtéri üzlethelyiségében, aki a helyi üzlethelyiségében, aki a helyi legszebb és termelésre legalkalmasabb fajokat állítja ki azon az állványon,

Next

/
Thumbnails
Contents