Nagybánya és Vidéke, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-31 / 44. szám

1909. Október 31.

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE

44. szám. (3)

Heti krónika.

Olyan időket élünk most. már t. i. itt a magunk kis körében, amikor úgyszólván minden napnak megvan a maga nevezetes mozzanata.

Haladunk fölfelé, de a haladás valahogy olyan gyors, mintha a lejtőn rohannánk. Persze optikai csalódás az egész.

Hétfőn megkezdték a vízvezeték munkálatait, végre tehát nem papiroson tervezgetünk többé, hanem megtettük az első kapavágást ott kint a sziklánál, sőt ha az idő kedvez, két hét alatt kész is lesz Bründl a felső forrásokkal.

Kedden műtanrendőrileg bejárták a gyümölcs- értékesitő vágányát. A műtanrendőri alatt pedig ne tessék valami secessziós festményt érteni, hanem csupán azt, högy most már lehetne szilvát szállítani, ha volna.

Tegnap meg az első interurbán telefon szólalt meg az uj huzalon. Először kiálthatott földi halandó érthetően 60 kilométernyire Nagybányáról. Egyszerre testvérváros lettünk igy Szatmárral, meg az egész világgal.

Nagy dolgok, nagy lépések ezek, csak aztán nagyon meg ne adjuk az árát. Már is hallom, hogy a telekérték emelkedési adót emlegetik, mint érdekes újdonságot, német mintára; a magyar városok is próbálnak bel^ kóstolgatni s eszembe jut, hogy Amerikában a legújabb tervezet szerint, akinek 15 centiméternél hosszabb szakálla van, azt is megadóztatják. Nálunk ugyan ezzel nem sokra mennénk, mivelhogy a divat egészen más, de az ördög nem alszik, a szükség kikeresi mindjárt az alkalmas ütköző pontokat s hamarosan stemplit üt rájok.

Részemről ugyan szeretnék mennél nagyobb adót fizetni, csakhogy persze mennél méltányosabb, mennél igénytelenebb alapon, sőt azt se bánnám, ha első virilis volnék, akkor is csak maradnék az aki eddig voltam, t. i- ___ a krónika?.

Kinevezés. Torday István huszárfőhadnagyot, őfelsége a király az első huszárezredbe századossá nevezte ki.

Kinevezések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Strasser Sándort a győri áll. felsőbb leányiskolához a VII. fizetési osztályba igazgatóvá nevezte ki. — A földmivelési miniszter Török Ferenc nagybányai lakost ideigl. minőségű díjtalan számgyakornokká nevezte ki.

Áthelyezett tanító. A vallás és közoktatásügyi miniszter Czeczei Mátéffy József viczei áll. tanítót — a giródtótfalusi áll. óvónő fivérét — Nagysomkutra helyezte át, hol az említett áll. tanító a rom kath. hitközségnek okleveles, rendes kántora is leend egyúttal.

Beiktatás. A szatmári ev. lelkészt, Duszik Lajost nagy ünnepélyességgel 24-én iktatták hivatalába. A papság részéről Materny főesperes, Bortyik György alesperes, Paulik nyíregyházi, Margócsy ungvári lelkész voltak jelen. A nyiregyházaiak 29, a kölcseiek 10, a szigetiek 4, az oíáhgyürüsiek 4 taggal vettek részt a lélekemelő ünnepélyen Nyíregyháza díszes ezüst kelyhet, Kölese 50 koronát hozott ajándékba az uj gyülekezetnek. A beiktató ünnepélyt melyen mintegy 2000-en vettek részt, nagy lakoma követte, előbb a kaszinóban, majd a felügyelő és a lelkész lakásán.

Műtanrendőri bejárás. A gyümölcsértékesitő részvénytársaság vasúti vágányának múlt kedden

volt a műtanrendőri bejárása. A társaság most tehát abban a kellemes helyzetben van, hogy a vágányt használhatja is.

Nagy tanulmányi kirándulást rendez a budapesti

III. kér. m. kir. áll. főgimnázium a jövő júniusban, mely alkalommal négy napot Nagybányán és a vidéken fog az ifjúság tölteni. Az utazás teljes dija 60 K lesz.

Szellemy Geyza

a váratlanul elhunyt kir. bányatanácsos szomorú halálesete alkalmából igen sok részvétlevél és irat érkezett az özvegyhez, igy Wekerle miniszterelnöktől, Földes Bélától, Materny főesperestől, egyesektől, testületektől stb. stb. Az ev. egyház vasárnáp tanácsülést tartott, hol derék jegyzője és gondnoka halála fölött őszinte részvétének adott kifejezést s érdemeit jegyzőkönyvileg megörökíti. Szellemy életrajzának mintegy kiegészítéséül hozzuk, hogy 1878-ban részt vett a boszniai háborúban. Éppen lakodalma után való napon mozgósították a harctérre. Az evang. egyház holnap közgyűlést tart, ahol a lelkész fog jelentést tenni Szellemy Geyza haláláról s ahol úgy a jegyzői, mint a gondnoki székbe utódját is meg fogják választani.

Ifjúsági ünnepély. A két prof egyház, a reformatio emlékére, holnap, okt. 31-én délután 4 órakor ifjúsági ünnepélyt tart az ág. h. ev. templomban, következő sorrenddel: 1. Ének. 2. Ima. 3. Lé- vay Ferenc felolvasása Kálvinról. 4. Csengey. Legyen világosság. Szavalja Bortnyik György. 5. Szabó Kálmán felolvas okt. 31-ről. 6. Stella Aranka szaval Szabolcskától. 7. Szabolcska M. A magyar pap. Szavalja Csurai Károly. 8. Erős várunk.

Egyházi gyűlés. A nagybányai ág. h. evang. egyházközség holnap, október 31-én d e. 11 órakor a templomban közgyűlést tart. Tárgyak: 1. Jegyzőkönyv hitelesítések. 2. Lelkész jelentése a gondnok elhalálozásáról. 3. Egyházmegyei felügyelő és főesperes választása. 4. Égy házmegyei gyámintézeti elnökség választása. 5. Gondnok, jegyző, négy helybeli és két vidéki presbyter választása. 6 Segélykérvények.

Néhai Schönherr Gyula köngvtárát értesülésünk szerint, a család a nemzeti múzeumnak ajándékozta, a muzeum pedig a nagybányai városi múzeumnak óhajtott kedves meglepetést szerezni, amikor megengedte, hogy a könyvtárt letétbe ez a muzeum kapja meg. Múzeumunk értékét a gyönyörű könyvtár nagyban fogja emelni.

Templom szentelés. A g. kath. templom fölszentelése, mint hivatalos forrásból értesülünk, november hó 21-én, vasárnap lesz. A belső munkálatok lázas sietséggel folynak, hogy három hét múlva átadhassák a gyönyörű román stilü templomot a köz- használatnak. A szentelés programmja még nincs véglegesen megállapítva.

Vízvezeték Felsőbányán megkezdték f. hó 25-én a forrás foglalások munkálatait. A Bründl János cég felhasználja a gyönyörű, verőfényes őszi időt s nagy apparátussal fogott neki az alapvető munkálatoknak, a melyeknek technikai részét Polgár Imre mérnök vezeti. A nagybányai vízvezeték munkálatai tehát megindultak !

Felsőbányán december bó 5-én Rákóczi emlék- ünnepélyt fognak tartani. A rendező-bizottság élén Farkas Jenő polgármester áll, akinek egyénisége már maga kellő biztosíték arra nézve, hogy az ünnepség szép és sikerült lesz.

A polgári olvasókör negyven éves jubileumot szándékozik tartani.. Az ünnepség november 14-én lesz s d. u. 5 órakor kezdődik a Himnusszal, utána Torday Imre elnök üdvözli a közönséget, Incze Lajos pedig a kör történetét adja elő, a szellemi rész a Szózattal záródik. Ezután közös vacsora következik 2 K 50 filléres részvételi jegyekkel A meghívókat a jövő hét elején fogják szétküldeni, az összes közművelődési egyesületeknek itt helyben és a vidéken, valamint a hivataloknak is.

Telefon. A haladás egyik legkézelfoghatóbb jele a telefonhálózat. Amelyik város még nem szorult a telefonra, az a középkorban él. Mi is beléptünk az európai centrumok közé. Tegnap szólalt meg az első telefon Nagybányán, amely nem pusztán helyi, hanem interurbán jeleggel bir — mert helyiek voltak már eddig is. — A Zrínyi-térről beszéltek Szatmárra, a két postafőnökség váltotta ki gondolatait. A próba kitünően sikerült, már most következnek rohamosan a magánberendezések.

Ötven éves jubileum. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület a jövő évben üli meg fennállásának ötven éves jubileumát. Az ünnepség előkészítésére ; nagyobb bizottság lett kiküldve, mely első ülését folyó hó 27-én d. u. 3 órakor tartotta Szatmá- 'ron Falussy Árpád dr. főispán, egyesületi alelnök vezetése mellett. Elnök lelkes szavakkal mutatott rá arra, hogy a rendezendő jubiláris ünnepségnek oly méretűnek kell lenni, mely minden tekintetben méltó | legyen az egyesület ötven éves múltjához. Nagy i súlyt helyez arra, hogy az ünnepély programmja úgy legyen összeállítva, hogy az Szatmármegye összes gazdasági ágainak, valamint gazdasági iparcikkeinek s a gazdálkodás terén használatban levő gépeknek teljes és hü képét nyújthassa. Épen azért indítványozza, hogy a jubiláris ünnepély Szatmár-Németi- ben 1910. évi június havában rendezendő, 8—10 napi tartalmú, vármegyei jellegű általános gazdasági és egy országos jellegű gépkiállítás keretében tartassák meg, az ünnepély díszközgyűléssel vegye kezdetét, továbbá lóverseny, műkedvelői előadás, táncmulatság rendeztessék, a rendezésbe úgy Szatmárvármegye, mint Szatmár-Németi szab. kir. város törvényható- | sága bevonassák. Felkéri a megjelenteket, szives- I kedjenek az ügyhöz szólani. A vitában részt vettek: : Böszörményi Émil dr., br. Kovács Jenő, Rébay De- i zső, Révész János, Luby Béla, Szalkay Sándor, Szeőke Barna, Világossy Gáspár, kik mindannyian örömmel tették magukévá érdemileg az elnök javaslatát, azonban nehányan az 1911. évet ajánlották, mivel az egyesület első gyűlését 1861. szept. havában tartotta. Az idő előrehaladottsága miatt az ülés a terminus kérdésében nem határozott. Elnök ajánlatára a bizottság jegyzőjéül Riszdorfer Imre rendes tag lett megválasztva. Elnök ezzel az ülést berekesztette.

Letört bimbó. Börcsög Samu festőművész féléves kis fia: Antal, e hó 25-én bélhurutban meghalt. Az élete kezdetén letört kisdednek temetése kedden volt nagy részvét mellett. A bánatos szüléket vigasztalja meg a müveit közönség osztatlan részvéte.

A kétfejű gyufa. Egy német jogtudós legutóbb felvetette azt a kérdést, minő jogi hatása lesz annak, ha a gyufagyárosok kétfejű gyufát fognak csinálni. Ugyanis Németország most készül behozni a gyufaadót és amint az adó behozatalának terve a nyilvánosság előtt ismeretessé vált, a német gyufagyárosoknak az az ötletük támadt az adók kijátszására, hogy a gyufaszál mindkét végére tesznek egy-egy fejet, de csak úgy fognak fizetni, mintha egyfejü volna a

zébe kerültek. Elhatározta, hogy túl ad rajtuk. Beledobta azután mind a kettőt a tóba, még követ is tett beléjük, hogy lemerüljenek a mélységbe és soha se kerüljenek elő többé.

Néhány nap múlva halászok mentek a tóra s véletlenül beleakadtak a hálójukba Akbár rongyos papucsai. De ismét nagy baj történt. A papucsokból • kiálló szegek megrongálták a hálót. A halászok haragosan rohantak a papucsokkal Akbárhoz. Hiszen ki ne ismerte volna az ő rongyos, széttaposott sárga papucsait?

— Fizesd meg a hálónkat! — kiáltották a halászok, — Itt a papucsod, kihalásztuk, vissza hoztuk. Ha nem fizeted meg a hálónkat, megyünk a kormányzóhoz és panaszt teszünk ellened.

Akbár megrémült és megfizette a halászok kárát. Azután dühösen vágfa a földhöz a papucsait és rájuk taposott.

— Jaj, jaj, mennyi kárt okoztatok már nekem! — kiáltotta — S nem szabadulhatok meg tőletek ! De most már el kell pusztulnotok, a föld mélyébe áslak benneteket.

Kiment ezután a kertjébe és mély gödröt ásott s annak a fenekére dobta a rongyos papucsait

Eközben-az egyik szomszédja átpillantott a kert kerítésén s észrevette, hogy Akbár gödröt ás és bele temet valamit. Azt hitte, hogy a kincsét ássa el a fukar ember.

így történt, hogy a szomszéd éjjel bemászott a kertbe, hogy ellophassa a kincset. De mit talált a gödör fenekén? Megtalálta ott Akbár rongyos papucsait. Nagy haragjában felkapta azután a papucsokat és bedobta Akbár ablakán a szobába. Akbár éppen aznap egy csomó rózsavizet vásárolt egy megszorult kereskedőtől, hogy majd jó áron eladhassa és sokat nyerjen rajta. A.papucsok leütötték a polcról a rózsavizes üvegeket s összetört valamennyi. Reggel megtalálta Akbár az üvegdarabok között a rongyos papucsait s kétségbeesetten kiáltotta:

— Már megint visszakerültetek ? De most máiéi kell pusztulnotok. Megégetlek benneteket.

Nagy tüzet rakott ezután az udvarán, hogy majd beléje dobja és elégesse a papucsokat. Eközben nagy szél kerekedett és a házára söpörte a szikrákat. A ház meggyuladt és leégett, a puszta udvaron nem maradt más, mint a két rongyos papucs, amelyeket megkímélt a tűz az elpusztulástól.

Akbár kétségbeesetten jajgatott, hogy most már koldussá lett a papucsai miatt, amelyektől sehogy sem sikerült megszabadulnia.

Jaj, jaj, miért voltam olyan fösvény! — kiáltotta nagy keserűségében. — Nem történt volna velem ez a nagy szerencsétlenség, ha hallgatok jó embereimre.

Felkapta ezután a földről a kárt okozó papucsokat, majd ledobta a földre és rájuk taposott, miközben keserves zokogással emlegette az ő nagy

bűnét, a fukarságát. Arra haladt akkor egy gazdag kereskedő, aki igen jószivü és bölcs ember volt. Mikor megtudta Akbár baját, elhatározta, hogy segíteni fog rajta. Odament Akbárhoz és igy szólt hozzá:

— Megveszem tőled ezeket a rongyos papucsokat. Menyiért adod?

Akbár előbb csodálkozva bámult a kereskedőre, majd a nagy keserűsége ellenére is kitört belőle a kacagás.

— Mit beszélsz, jó ember? Meg akarod venni tőlem ezeket a papucsokat? No, ennél furcsább beszédet még nem hallottam életemben. Nesze, neked adom ingyen, még én fizetnék neked, ha pénzem volna, amiért megszabaditsz tőlük.

A kereskedő azonban elővette a pénzes-zacskóját s kivett belőle száz aranyat és odanyomta Akbár tenyerébe. Azután fölvette a földről a rongyos papucsokat és tovább akart menni.

Akbár utána szaladt és megkérdezte tőle:

— Legalább mondd meg, hogy mi hasznát veszed ezeknek a rongyos papucsoknak?

A kereskedő komolyan felelte:

— Oda akasztom a mecset elé a fára, hadd emlékeztesse az embereket arra, hogy milyen nagy bűn a fösvénység. Londesz Elek.

Haas Fülöp és Fiai

szőnyeg-áruháza DebreCZen, Piac-u. 59. sz. Gyárak: Sopron és Ebergassing.

Alapittatott: 1780. évben. -------------: Telefonszám: 560.

Ór

iási választékban: Különféle minőségű padlószőnyegek és futók, gyapjú és selyem bútorszövetek, plüsök, ágy- és asztalterítők, zongorateritők, hencser átvetök, szövet és csipke függönyök, Stoorok, drapériák, mad- rácok, paplanok, gyapjutakarók, lópokrócok, úti takarók, halinák, rézágyak és réz függönytartó rudak, bőrvásznak, linóleum, kókusz futók és lábtörlők, gyékények stb. PF“ Bel és külföldi tapéták.

L-——Közvetlen beszerzésű keleti Smyrnák és Perzsák. : —